Öt év alatt elolvadt a svájci gleccserek 10 százaléka

Publikálás dátuma
2019.10.16. 08:56

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Újabb rekordokat döntött a gleccserek olvadása: idén a jégtömegük 2 százalékát vesztették el. Az előrejelzések szerint 2050-ig az összes kis gleccser eltűnhet Svájcban.
Újabb rekordokat döntött meg a gleccserek olvadása idén Svájcban, ezen a nyáron jégtömegük 2, az elmúlt öt évben pedig 10 százalékát veszítették el, ami példátlan a feljegyzések több mint 100 évvel ezelőtti kezdete óta – jelentett be kedden a Svájci Természettudományi Akadémia. 
Az év még kemény hideggel és bőséges havazással indult januárban, főleg az ország keleti részén rekordmennyiségű hó hullott, és még a viszonylag hűvös április és május hónapokban is a szokásosnál 20-40 százalékkal vastagabb hó borította a jégfolyamokat. Helyenként még június elején is hatméteres hótakarót mértek. A két nagy nyári egyhetes – június és július végi – hőhullám idején, 15 nap alatt azonban annyi hó és jég olvadt meg a svájci gleccsereken, hogy abból egy éven át fedezni lehetett volna Svájc egész évi ivóvízszükségletét.
Idén sok jégfolyam átlagvastagsága 1-2 méterrel csökkent, de főleg a kisebb gleccserek zsugorodnak. A 20. század eleje óta 500 kis, köztük számos névtelen gleccser olvadt el. 2050-ig csaknem az összes kis svájci gleccser eltűnhet az előrejelzések szerint.
A Zürichi Műegyetem (ETH Zürich) glaciológusainak szimulációi szerint nem sok maradhat a híres Aletsch-gleccserből, az Alpok leghosszabb, 23 kilométeres jégfolyamából sem, bár a látványos képződmény egyharmada megmenthető, ha sikerül tartani a nemzetközi klímavédelmi célkitűzéseket.
Szerző
Témák
gleccserek Svájc

Világszerte súlyosbodik az édesvízi algásodás

Publikálás dátuma
2019.10.15. 12:11

Fotó: RHONA WISE / AFP
Világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás az elmúlt három évtizedben – állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai.
A Nature című tudományos folyóiratban publikált írásukban a kutatók felidézik, hogy 2014-ben például mérgező algavirágzás miatt voltak kénytelenek mellőzni a csapvizet az Ohio állambeli Toledo lakói, Floridában pedig 2016-ban és 2018-ban is szükségállapotot rendeltek el a vízi jelenség miatt - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Az algavirágzás a gyors ütemű terjedése, vagy a mérgező fitoplanktonok populációinak megjelenése miatt lehet veszélyes. A mostani globális tanulmányt megelőzően azonban nem volt egyértelmű, hogy a jelenség valóban súlyosbodik-e világszerte, mint ahogy azt sem lehetett tudni, hogy az olyan emberi tevékenységek, mint a mezőgazdasági termelés, a városi beruházások és az ember okozta klímaváltozás, milyen mértékben járulnak hozzá a problémához.
"A mérgező algavirágzás hatással van az ivóvízkészletekre, a mezőgazdaságra, a halászatra, a rekreációs tevékenységekre és a turizmusra"

- mutatott rá Jeff Ho, a Carnegie Tudományos Intézet munkatársa.

"A tanulmányok azt mutatják, hogy az édesvízi tavakat érintő algavirágzás éves szinten 4 milliárd dolláros veszteséget jelent az Egyesült Államok számára" - tette hozzá.
Mindezek ellenére a jelenséget vizsgáló eddigi kutatások csupán bizonyos édesvízi tavakra vagy régiókra fókuszáltak, vagy a vizsgált időintervallum volt viszonylag rövid. A kutatók most azonban 30 évnyi műholdas adatot elemezve vizsgálták meg hat kontinens 33 országának 71 nagy tavában a nyári algavirágzás hosszú távú változásait az 1984 és 2013 közötti időszakra koncentrálva.
"Megállapítottuk, hogy a nyári algavirágzás tetőzésének intenzitása a vizsgált tavak több mint kétharmadánál emelkedett, és csupán hat tó esetében figyeltünk meg statisztikailag jelentős csökkenést" - mondta Anna Michalak, az intézet munkatársa. 
"Ez azt jelenti, hogy az algavirágzás valóban egyre kiterjedtebb és intenzívebb, és nem csupán arról van szó, hogy ma már nagyobb figyelmet szentelünk a jelenségnek, mint néhány évtizeddel ezelőtt"

- jegyezte meg a szakember.

 Az algavirágzás súlyosbodásának hátterében álló okok azonban eltérnek az egyes tavak esetében, vagyis a kutatóknak nem sikerült egységes mintázatot felfedezniük az érintett tavaknál, amikor a jelenséget tápláló olyan tényezőket vizsgálták, mint a trágyahasználat, az esőzés vagy a hőmérséklet.
A szakembereknek azt mindenesetre sikerült megállapítaniuk, hogy az elmúlt 30 évben csupán azok a tavak voltak képesek megakadályozni az algavirágzás erősödését, amelyek a legkisebb mértékű melegedésnek voltak kitéve. Ez pedig azt sugallja, hogy bizonyos területeken a klímaváltozás már most akadályozza a tavak regenerálódását.
Szerző
Témák
alga édesvíz

Az élelmiszerek 14 százaléka nem is jut el a boltokba

Publikálás dátuma
2019.10.15. 11:50

Fotó: Monika Skolimowska/dpa Picture-Alliance / AFP
Az előállított élelmiszerek 14 százaléka még azelőtt eltűnik, hogy kereskedelmi forgalomba kerülne, miközben a világon még mindig 820 millió ember éhezik - hívta fel a figyelmet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO hétfőn közzétett jelentésében.
A világon előállított élelmiszerek körülbelül 14 százaléka elvész még az előtt, hogy kereskedelmi forgalomba kerülne. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO jelentése szerint ennek a jelentős veszteségnek a visszaszorítása serkentené a globális gazdasági növekedést és termelékenységet, segítene az éhezés elleni küzdelemben és csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását is.
"Gyakran gondolkodom azon, hogyan engedhetjük meg, hogy élelmiszert dobjunk ki, amikor naponta továbbra is 820 millió ember éhezik a világban"

- fogalmazott Csü Tung-jü, a FAO főigazgatója.

A FAO különbséget tesz az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-hulladék között. Az előbbi a szervezet meghatározása szerint a betakarítás vagy szállítás közben elveszett élelmiszer, az utóbbi pedig abból keletkezik, hogy a boltok vagy a fogyasztók kidobják.
A FAO 2011-ben úgy becsülte, hogy a világon előállított élelmiszer mintegy egyharmada vész el vagy kerül a szemétbe évente, a most kiadott jelentés azonban arról árulkodik, hogy ez "nagyon durva" becslés volt. A római központú szervezet a jelentésében azt ígérte, hogy az élelmiszer-veszteség meghatározását követően, egy későbbi fázisban azt is közzéteszi, hogy mekkora az élelmiszer-hulladék mértéke. 
A jelentés hangsúlyozta: miközben elég világos és indokolt célkitűzés az élelmiszer-veszteség és -hulladék mennyiségének csökkentése, ennek elérése nem egyszerű, és teljes megszüntetése talán nem is reális. Példaként azt hozták fel, hogy a műanyag csomagolás segít megőrizni az ételek frissességét, ugyanakkor a műanyag használata a környezetszennyezés miatt nem kívánatos. "Néha van értelme a műanyag használatának, de ez mindig a helyzettől függ. Meg kell találni az egyensúlyt" - magyarázta Andre Cattaneo, a FAO szakértője.
Szerző