Megalomán álmok a kormánypárti szellemi holdudvarból

Publikálás dátuma
2019.10.15. 06:35
A 2002-ben bemutatott Bánk bán két alkotója is dönt a jövő hazai filmjeiről
Fotó: MNF.HU
Új magyar nemzeti öntudathoz új csapat.
Trükkös közleményt adott adott ki a Magyar Nemzeti Filmalap: bejelentették a Káel Csaba filmügyi kormánybiztos első nagy lépését, azaz az intézmény döntőbizottságának újonnan kinevezett, hétfőn beiktatott tagjait. Az az információ viszont csak a sorok között lapult meg, hogy időközben megtalálták a szeptember 26-án felmondással távozó Havas Ágnes utódját is: Pál Ákos Bertalan közgazdász lett a Filmalap vezérigazgatója. Noha Pál Ákos Bertalan a közlemény szerint több hazai és nemzetközi pozícióban szerzett vezetői tapasztalatokat, illetve az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében felügyelte a Filmalap tevékenységét, kijelenthető: immár nem filmes szakember vezeti a legnagyobb mozgóképes támogató szervezetet. A változások során ennek kellett az első lépésnek lennie, mert a filmtörvény értelmében a vezérigazgató dönt – legalábbis papíron ő kéri fel – a tagokat a döntőbizottsági tagságra. Az új döntőbizottság immár hagyományos módon tagként üdvözli Káel Csaba kormánybiztost (Andy Vajna is tag volt egészen a haláláig) és a régi arcok közül egyedül a 2015-óta DB-tag Kálmán András maradt talpon, aki idén március óta a vezérigazgató-helyettes is egyben. Kálmán András jelenléte megnyugtató, hiszen mindamellett hogy jogász és médiaszociológus, nagy tapasztalattal rendelkező forgalmazási szakember (a sokak által Vajna nevéhez között InterCom terjesztési vezetője volt hosszú évekig), illetve szerzői jogi harcos (az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány igazgatója is volt korábban), és ő dolgozta ki a vissza nem térítendő támogatási rendszert a filmalapos filmeket gondozó disztribútorok számára. Kötelező körnek tűnik az új vezérigazgató, Pál Ákos tagsága, illetve a megbízható barát Pesti Ákos producer, gyártásvezetőé, ő Káel Csaba filmügyi kormánybiztossal együtt dolgozott a Bánk bán filmadaptációján. Volt játékfilmes és dokumentumfilmes gyártásvezető, majd tíz évig reklámfilmekkel foglalkozott. A legtöbb szemöldök minden bizonnyal Fonyódi Tibor DB-tagsága miatt fog megemelkedni a filmes szakmán belül. A Harrison Fawcett néven világszerte is ismert fantasy és sci-fi író az egyik legegyénibb hangú tollforgatónk, aki forgatókönyvíróként is többször kipróbálta magát. Főleg a történelmi témák érdeklik: többek közt a Liszt Ferenc születésének bicentenáriumi évében készült Utolsó rapszódia, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából készült dokumentumfilm-sorozat, a Szabadság-tér ’56, és a Securitate operatív tevékenységét feltáró Janus forgatókönyvírója volt. De külön érdekesség, hogy a Hacktion című tévésorozatot is jegyzi. Fonyódi Tibor már korábban egyértelművé tette, hogy őt kifejezetten a nagy költségvetésű produkciók izgatják és a magyar filmre több pénzt kell fordítani, amennyiben komolyak a céljaink. „Ha nálam a költségvetés megáll kétmilliárd alatt, akkor baj van: úgy érzem, nem teljesítettem kellőképpen. Regényíróként is monumentális témákat írok, történelmi regényeket, vagy olyan sci-fiket, melyek még Hollywoodban is problémát okoznának, hogy honnan lesz erre lóvé. … Jelen pillanatban a magyar film nem kultúrstratégiai kérdés. Tény. És amíg a magyar film nem kultúrstratégiai kérdés, addig felejtsük el Egervár újabb ostromát. ” – mondta Fonyódi a Kollarik Tamás és Köbli Norbert által szerkesztett Magyar forgatókönyvírók I. című, 2018-ben megjelent interjúkötetben. Több szakmai forrás megerősítette lapunknak: a kormánypárthoz kötődő vezetők Fonyóditól várják, hogy megtalálja azokat a filmterveket, amelyek majd kielégítik sokak vágyait: rengeteg pénzből készülnek és a nemzeti öntudatot gondozzák. Fonyódi Tibor korábban nem volt túlságosan elégedett a Magyar Nemzeti Filmalappal, amelyet a nemzeti kulturkampf keretében nem kevés kritika ért az elmúlt másfél évben. „Ha ebben az országban, egy közintézmény nevében benne van az, hogy „magyar” meg „nemzeti”, az túlbiztosítás. Olyan, mint a mosodás nadrágszíja. Akkor az minden, csak nem magyar, és nem nemzeti. Magyarországon nem nemzeti, hanem az éppen aktuális nemzetközi trendnek megfelelő professzionális filmgyártás van” – húzta alá véleményét Fonyódi Tibor a már említett kötet soraiban. Külön érdekesség, hogy Fonyódit a Jobbik is próbálta korábban elcsábítani a „szellemi holdudvarába”, de úgy tűnik, az író-szakember most döntéshozóként is kibontakozhat. Az, hogy mikor jön el immár Egervár ostroma és társai, alapvető kérdés, mivel a közlemény szerint összesen több mint harminc egész estés mozifilm gyártásának előkészítése, forgatása vagy utómunkája van folyamatban, továbbá számos filmterv és forgatókönyv fejlesztése zajlik a Filmalap anyagi és szakmai támogatásával.  
Frissítve: 2019.10.15. 06:48

Lecserélték a Filmalap teljes döntőbizottságát

Publikálás dátuma
2019.10.14. 16:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Káel Csaba egyetlen korábbi tagot tartott meg.
Megújul a Magyar Nemzeti Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága - írja az MTI. A testületet hétfőtől Káel Csaba rendező, filmügyi kormánybiztos; Kálmán András, a filmalap vezérigazgató-helyettese, filmforgalmazási szakember; Pesti Ákos producer, gyártásvezető; Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró; valamint Pál Ákos, a filmalap vezérigazgatója alkotja. A filmtörvény szerint az öttagú testület elnöke a filmalap vezérigazgatója, további tagjai pedig a vezérigazgató által megbízott mozgóképszakmai tapasztalattal rendelkező szakértők. A Magyar Nemzeti Filmalap pályáztatása folyamatos, a megújult Filmszakmai Döntőbizottság október 15-én tartja első ülését. Jelenleg több mint harminc egészestés mozifilm gyártásának előkészítése, forgatása vagy utómunkája van folyamatban, továbbá számos filmterv és forgatókönyv fejlesztése zajlik a filmalap anyagi és szakmai támogatásával. Még idén megérkezik a hazai mozikba a Drakulics elvtárs című Kádár-kori vámpírvígjáték, a Szép csendben című dráma, a Valan című, Erdélyben forgatott thriller és a Seveled című romantikus vígjáték. Káel Csaba a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán végzett Makk Károly osztályában, mesterei Fábri Zoltán, Szabó István, Ragályi Elemér és Illés György voltak. Rendezőként jegyzi a 2002-ben bemutatott nagyszabású Bánk bán operafilmet, számos tévéjátékot, rövidfilmet, reklámfilmet és portréfilmet készített. 2011 óta a Müpa vezérigazgatója, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, érdemes művész, Budapest kulturális és turisztikai nagykövete. Kitüntették Nádasdy-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, emellett a Francia Becsületrend lovagja. Kálmán András jogász, médiaszociológus. A mozgóképszakma szinte minden gyakorlati ágában dolgozott: volt a Magyar Televízió programszerkesztője, képi és hangutómunka-stúdiók vezetője, de a legtöbbet filmforgalmazóként tevékenykedett: moziüzemeltetőként, DVD-kiadóként. Filmipari tapasztalatát és jogi végzettségét a szerzői jogvédelem területén egyesítette az ASVA jogvédő szervezet vezetőjeként, emellett éveken át volt a Filmforgalmazók Egyesületének és a Videó Kiadók Egyesületének vezetőségi tagja és elnöke. 2015 óta vett részt a Filmszakmai Döntőbizottság munkájában. Pesti Ákos producer, gyártásvezető, 1994 óta foglalkozik filmgyártással. Pályafutását játékfilmekkel kezdte, majd dokumentumfilmek gyártásvezetőjeként dolgozott. Ezután egy 10 éves reklámfilmes kitérő következett, akkor gyártásvezetőként és a saját gyártásban készülő reklámok producereként dolgozott, majd ismét játékfilmekben dolgozott. Számos hazai és nemzetközi film elkészítésében vett részt. Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró. A történelmi regényeit több nyelven publikáló szerző, széleskörű tapasztalatokkal rendelkező televíziós és játékfilmes forgatókönyvíró. Pályafutása 2006-ban indult, a legtöbbet foglalkoztatott magyar forgatókönyvírók közt tartják számon. Munkája során előszeretettel dolgoz fel történelmi témákat. Többek közt a Liszt Ferenc születésének bicentenáriumi évében készült Utolsó rapszódia, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából készült dokumentumfilm-sorozat, a Szabadság-tér '56 és a Securitate operatív tevékenységét feltáró Janus forgatókönyvírója. A Magyar Írószövetség tagja, a FilmJus forgatókönyvíró szekciójának alapító tagja, a Budapest Film Academy vendégelőadója. Pál Ákos közgazdász több magyar és nemzetközi pozícióban szerzett vezetői tapasztalatokat, a filmalap munkáját közelről ismeri, hiszen az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében felügyelte a filmalap tevékenységét. A Filmszakmai Döntőbizottság helyettes tagja Lukácsy György. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett esztétika diplomát, majd a jezsuita rend felnőttképzési intézetében, a Faludi Ferenc Akadémián vett részt filmtörténelem, filmesztétika képzésen. Az elmúlt tíz évben a Heti Válasz filmkritikusaként dolgozott, tanulmányai jelentek meg, visszatérő szakértője volt a közszolgálati televízió kulturális csatornáinak. 2018-ban jelent meg az MMA Kiadó gondozásában a Csíksomlyói passió című kötet, amelynek társzerzője és szerkesztője. Több dokumentumfilm és online sorozat szerkesztője, forgatókönyvírója, 2018 óta a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa. Eddig olyan nevek ültek a bizottságban többek között, mint az ELTE filmszakának egyik legnevesebb tanára, Kovács András Bálint, a legnagyobb nézőszámú magyar filmek közül többet is jegyző rendezők és forgatókönyvírók, Goda Krisztina, Divinyi Réka vagy Hegedűs Bálint, és olyan többszörösen díjazott filmrendezők, mint Fekete Ibolya.
Szerző
Frissítve: 2019.10.15. 09:32

A kevesebb több lett volna – Egymással küzdöttek a voksolásról tudósító tévécsatornák

Publikálás dátuma
2019.10.14. 15:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egymással és másfajta programokkal is küzdöttek a vasárnapi szavazásról tudósító tévécsatornák. Köztük is lehetett választani, de a kép meglehetősen vegyes.
Erős konkurenciája volt azoknak a tévéknek, amelyek még az urnazárás előtt elkezdték választási műsorukat. Két ilyen csatorna akadt: a Hír Tv és az ATV egyaránt érdemesnek vélte már délután 6 órától megpróbálni magára vonni a nézők figyelmét. Így aztán valóban megelőzték a többieket, de érdemi információkkal előbb természetesen ők sem tudtak szolgálni. Viszont megküzdhettek az ugyancsak 6 órakor kezdődött válogatott futballmeccsel, amelyről ráadásul ki voltak tiltva a felnőtt szurkolók, akiknek tehát maradt a tévéközvetítés és feltehetően nem a választási eredményekre voltak kíváncsiak helyette. Ha pedig ez nem lett volna elég, a TV2 most kezdte el a Sztárban sztár leszek című tehetségkutató élő adásait, az RTL Klub pedig biztosan számított a korábban indult sorozatok – Házasodna a gazda, Jófiúk, Love Island – megszokott közönségére. Ez azonban a jelek szerint nem zavarta az említett két programot. Az ATV-n a jobb sorsra érdemes Rónai Egon igyekezett két elemzővel magához láncolni a nézőket. Ám az ilyesfajta „mi lenne, ha…” típusú beszélgetések inkább időkitöltőnek alkalmasak, mintsem valódi értékelésekre. Aztán jött Sváby András, szokásos Heti naplójával és ha már arra járt, a továbbiakban át is vette a műsor irányítását, ami nem mindig szolgált előnyére. A Heti TV-ben közben kapcsolgattak az eredményváró helyszínekre, ahol természetesen semmi sem történt, továbbá szót adtak a stúdióban helyet foglaló és – jobboldali – politikai elfogultságukról régóta közismert „szakértőknek” és „újságíróknak”. (Ehelyütt mindkét idézőjel indokolt, hiszen az említett urak arról nevezetesek, hogy inkább megcsúfolják e két, egyébként szép szakmát.) 
Az M1 hírfolyama akkor kapcsolódott be a választási eredmények követésébe, amikor már elkezdődött a szavazatok összeszámlálása és publikálása. Érdekes volt látni, hogy őket egyáltalán nem zavarta meg a választási számítógépes rendszer immár több voksoláson tapasztalt többszöri leállása. Netán a közszolgálati média máshová van bekötve, vagy csak jól palástolják az átmeneti nehézségeket. A nézők számára az is gondot jelenthetett, hogy a műsorvezető, Németh Balázs olyan látványosan és leplezetlenül drukkol a kormánypártoknak, ami már túlzás. Ezúttal az ellenzékiséggel ugyancsak nem vádolható Mráz Ágoston Sámuel volt az, akinek néha kicsit „középre kellett húznia” az elhangzottakat. Valóban nagyszerű dolog a technika fejlődése. Vagyis az, hogy a választási eredményeket – valamennyi csatornán – áttekinthető feliratok segítségével lehet nyomon követni. Valamint az is, hogy szinte minden tévének lehetősége van kikapcsolni a különböző helyszínekre és így élő adásban beszámolni a történésekről. Csakhogy ennek is megvan a hátulütője. A nézőt ugyanis folyamatosan annyi információval bombázzák, hogy az szinte már követhetetlen. Igaz, például az ATV erre kijelölt emberei – Vujity Tvrtko és Krug Emilia - igyekeztek eligazítani a helyszínek, nevek és számok rengetegében, de kétséges, hogy próbálkozásaik sokat számítottak az egyszerű nézőknek. 
Az M1 választási műsora
Fotó: MTV
Mindebből aztán még egy probléma adódik. Amit az imént leírtunk, azzal nyilvánvalóan tisztában vannak valamennyi csatornánál. Ennek ellensúlyozására hívnak be a stúdiókba elemzőket. Akik a maguk nézőpontjából értelmezni igyekeznek az információ-tömeget. Ám sokszor okoskodnak, túlbonyolítanak, s ezzel gyakran csak megakasztják a műsorfolyamot. Némelyikük pedig politikusokat megszégyenítő elánnal teszi le a garast egyik vagy másik oldal mellett. Volt egyébként választási műsor a TV2-n is. Ebből kiderült, hogy Palik László – sportriporteri múltjának köszönhetően – gyorsan el tud hadarni rengeteg számot és nevet. Továbbá láthattuk, hogy a hétköznapokon a családi sportvetélkedőt vezető tévés attól sem lesz fiatalabb, vagy megnyerőbb külsejű, ha öltönyt és nyakkendőt ölt. S persze náluk is szerepelt szakértő, hűen a csatorna kormánypártiságához. Ezen a választási éjszakán is az RTL Klub járt jól. Náluk ugyanis leperegtek a bevált sorozatok és csak utána foglalkoztak a nap politikai eseményeivel. Vagyis akkor, amikor már sok helyen volt végeredmény, de szinte mindenütt lehetett látni, hogyan alakul a voksolás. Így aztán egy jól szerkesztett pergő adással találkozhatott a néző. Ott még az is kevéssé zavart, hogy Boros Krisztina és két elemző próbált „okoskodni”, mert aztán mindig jött a kitűnő és lényegretörő műsorvezető, Rábai Balázs és további pontos információkkal szolgált. A választás végeredménye egyébként minden csatornán ugyanaz lett és napjainkban, amikor a hatalom igyekszik minél inkább kézben tartani a médiát, már ez is nagy szó. A körítés persze eltért, de a lényeg: kevesebb több lett volna. Még egy-két szavazás, és talán erre is rájönnek.