Szórakozás a filmgyárban

Publikálás dátuma
2019.10.12. 14:25

Fotó: Népszava
A látogatóközpont, népszerűbb nevén a Korda Filmpark 2011 júliusában nyitotta meg a kapuit.
A mozi csak a rajongás első lépése. Az igazi filmőrültek sokszor „mindent” megadnának azért, hogy beleshessenek a kulisszák mögé. Ha ilyen vágyaink vannak, akkor két lehetséges megoldás áll előttünk: elmegyünk egy úgynevezett témaparkba, ahol egyes híres filmek jeleneteit élhetjük át első kézből (ilyen, amikor a hollywoodi Universal Studios túrán elkezd felénk futni Norman Bates egy késsel a kezében), illetve a második, hogy ténylegesen betekintünk egy filmgyár szakmai működésébe, ne adj isten kipróbálnánk magunkat. Ha az előbbire vágyunk, akkor rossz hír, hogy ezért minimum a párizsi Disneylandig kell utazni, az örömteli tény viszont az, hogy ha az érdeklődésünk szakmai, akkor Budapesttől csak huszonkilenc kilométert kell megtenni, az etyeki Korda stúdióig. 2007-ben, a stúdió komplexum nyitásakor röviden csak az Etyekwood becenevet kapta, különösen, hogy rögtön egy látványprodukcióval kezdte meg a működést: Guillermo del Toro rendezte Pokolfajzat 2: Az aranyhadsereg című képregényfilm jeleneteit vették fel. Ekkor civileknek még nem volt szabad bejárása. A látogatóközpont, népszerűbb nevén a Korda Filmpark 2011 júliusában nyitotta meg a kapuit. A Filmpark kialakítása nem volt olcsó. A kiállítóközpont a benne lévő interaktív filmtörténeti kiállítással az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában, csaknem 1,2 milliárd forint összköltséggel valósult meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv pedig 595 millió forinttal támogatta. A hangár méretű műteremcsarnokok és díszletvárosok mellé megépült Korda Filmpark egy kiállítócsarnokkal bővült. A látogató kap még egy kis Korda-emlékkiállítást és a látogatók elvarázslására alkalmas filmipari „csodák palotáját”, kicsivel arrébb pedig mesterséges tóval, partján a 1100 négyzetméteres étteremmel, ahol, nem mellékesen az itt dolgozó stábok is szoktak étkezni. (Nem, sajnos nem lehet velük együtt enni.) A stúdiót és annak égbe törő logóját is adó kapuépítményt amerikaiak tervezték, a filmstúdiók tervezésére szakosodott Bastien and Associates Inc. nevű cég – ennélfogva olyan iparian tekintélyt parancsoló az egész. A stúdió szórakoztató programjaira általában legalább 15 embert kell toborozni. A Filmbuilding program keretében rövid-játékfilm készül, ahol a civilek belekóstolhatnak a forgatások hangulatába, a színészek és a forgató stábtagok munkájába. A program során a résztvevők a kapott forgatókönyv és a rendező utasításai alapján (aki nem egyszer megmutatja, hogy milyen alázat kell például a színész szakmához), a szükséges technikai eszközök, kültéri díszletek segítségével aktív részesei lehetnek saját filmjük elkészítésének, akár stábtagként, akár színészként. Persze, nem muszáj forgatni a Kordában, az utószinkronban is kipróbálhatja magát az ember – ez a park másik kedvelt programja. Itt egy hangmérnök-szinkronrendező kezei közé kerülhet az érdeklődő: a szakember vezetésével A mi kis falunk, illetve az Üvegtifris című alkotásokból választott, többszereplős részletek utószinkronizálásában lehet részt venni. És bohócot csinálni magunkból.
Témák
film

Riogatás után képzés a közös képviselőknek

Publikálás dátuma
2019.10.12. 13:30

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Regisztráció, 40 órás tanfolyam, a számviteli szabályok betartása – ez vár a jövőben a társasházak ügyeit intézőkre. Bírságolásról egyelőre nincs szó, bár a részletszabályokat még nem tették közzé.
A jövő évtől jól meg kell gondolnia, aki arra vállalkozik, hogy társasházi közös képviselő (társasházkezelő) legyen. Olyan hírek is elterjedtek, hogy egy 2020-tól életbe lépő jogszabálymódosítás értelmében a közös képviselők a saját vagyonukkal felelnek a hibáikért és a mulasztások miatt akár ötmillió forint pénzbírságra is büntethetik őket, ám ezt a riogatást Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke közleményében cáfolta. Akadályok viszont így is maradnak. Bék Ágnes tájékoztatása szerint a törvénymódosítás azt írja elő, hogy minden közös képviselőnek (házkezelőnek, intézőbizottsági elnöknek) regisztráltatnia kell magát az ingatlannyilvántartási hatóságnál és a személyes adataikat, pontos elérhetőségüket a társasház törzslapján fel fogják tüntetni. Mindezt az átláthatóság érdekében. Ezzel együtt kötelességük lesz a számviteli szabályok szerint elkészített beszámolót benyújtani. Aki ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget 2020. május 1-ig, azt a tisztségéből fel kell menteni, vagyis a jövőben nem láthatja el a közös képviselői feladatokat. Mint már annyiszor, a törvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg, így a részletszabályok nem ismertek. Ha mégis előírnák a vagyoni felelősséget, illetve a bírságolást, akkor ez majd ebben a rendeletben szerepelhet. Akár lesz szankció, akár nem, az mindenesetre megfontolandó, hogy érdemes-e a szükséges szakmai tudás nélkül társasházkezelőnek állni. A kérdés korántsem alaptalan, mert a közös képviselők többsége (a pontos szám nem ismeretes) jelenleg mindenfajta szakirányú előképzettség nélkül tevékenykedik, mivel egyéb munkája mellett dolgozik. A társasházi tulajdonosok a megmondhatói, hogy ez a hiányos tudás sok esetben okoz vitás, olykor botrányos helyzeteket a lakóközösségekben. A jelenlegi 4,4 millió magyarországi lakásból 1,5 millió olyan társasházban van, amelynek feladatait a sokmilliós költségvetéseket kezelő közös képviselő látja el. Mivel a társasházi törvény módosításának célja nem az volt, hogy elrettentse a gyakorló közös képviselőket a feladattól, hanem hogy a lakóközösségek biztonságban érezzék magukat azáltal, hogy megfelelő szakmai tudással rendelkezőkre bízzák a ház sok millió forintos pénzügyeit, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szükségesnek látta, hogy segítse a közös képviselőknek megszerezni a szakmai tudást - tudtuk meg Sztranyák Józseftől. A BKIK alelnöke hozzátette, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elsőként számukra engedélyezte ezt a képzést. A 40 órás, önköltséges programot úgy alakították ki, hogy a résztvevők munkájuk mellett is el tudják végezni a tanfolyamot: 8 héten át, hetente egyszer 5 órában zajlik az oktatás.

Gépészet és tűzvédelem is lesz

A képzés keretében a közös képviselők tanulnak majd a társasházak jogszabályi hátteréről, az ingatlannyilvántartási rendszerekről, valamint épületgépészeti, tűzvédelmi előírásokról és a lakóközösségi kapcsolatok fejlesztéséről is. A sikeresen vizsgázó résztvevők a BKIK által nyilvántartott tanúsítványt kapnak, amely nem OKJ-s bizonyítvány, csak a felnőttképzési törvénynek megfelelő, úgynevezett “D” típusú képzés, amely engedélyhez kötött.

Szerző

Környezetvédelem: füstbe ment tervek

Publikálás dátuma
2019.10.12. 12:21

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Eltelt két önkormányzati ciklus, amelyet a fideszes többségnek az egészséges környezethez való alkotmányos alapjoggal szembeni fellépései jellemeztek, Tarlós István főpolgármester pedig ezekben a konfliktusokban rendre a kormány oldalára állt a lakosság ellenében.
„Ha Tarlós marad, akkor két dolgot biztosra vehetünk: felépül a PeCsa helyén a legnagyobb betonmonstrum a Városligetben („Nemzeti Galéria"), ezzel végleg megszűnik a liget park jellege és az elit rongyrázós partihelye lesz, megspékelve a duplázódó turistaforgalommal; a Római partot pedig letarolják, a parton lesz a mobilgát. Ha nem ő nyer (vagy a közgyűlési többséget elveszíti a Fidesz), akkor van esély ezeknek gátat vetni. Amúgy nincs. Szavak a Fidesznek nem számítanak. Csak szavazatok.” Egy, a VI. - vagyis a ligettel határos – kerületben induló LMP-s (az egyesült ellenzéket képviselő) jelölt, Heltai László írta a fenti sorokat a minap a Facebookra, egyszerűen összefoglalva, mi Budapesten zöld szempontból a választás tétje. Eltelt két önkormányzati ciklus, amelyet a fideszes többségnek az egészséges környezethez való alkotmányos alapjoggal szembeni fellépései jellemeztek, Tarlós István főpolgármester pedig ezekben a konfliktusokban rendre a kormány oldalára állt a lakosság ellenében, sokszor kezdeményezően (mint például a Római esetében), másszor, mint a József nádor tér vagy a Liget esetében, hallgatólagosan. Amennyiben az ellenzéknek lenne humorérzéke, akkor egy Tarlós Istvánt láncfűrésszel, narancsszínű munkavédelmi sisakban a letarolt Kossuth téren ábrázoló képpel kampányolnának – szöveg nem is kellene rá, mindenki értené az üzenetet, és cáfolni is nehéz lenne. Tarlóst annak idején az „Igazi főpolgármestert Budapestnek!” szlogennel választották meg, valójában azonban nem a budapestiek, hanem az autós fővárosiak polgármestere volt. Szinte kérkedik vele, hogy mindenhova autóval jár, „40 éve ki sem száll belőle”, és városvezetői szemléletét meghatározza az a jellegzetesen múlt századi gondolkodás, amely szerint a haladás egyenlő az autózással. Évek óta sikeresen szabotálja a dugódíj bevezetését és a belvárosi forgalomcsillapítást, miközben fellépett például az autók rovására a villamosoknak kedvező közlekedésilámpa-beállítás ellen. Regnálása alatt Budapest Európa egyik legszennyezettebb levegőjű fővárosa lett (ahol 100 ezer laksora számítva több betegséget és halált okoz a légszennyezés, mint Kínában), és egyetlen olyan rendelkezés sem kapcsolódik a nevéhez, amely ezt a problémát hatékonyan enyhítette volna. Döntéseivel, illetve engedékenységével inkább súlyosbította a bajt: tétlenül nézte a BKV sorvasztását, belement abba, hogy új buszok helyett nyugati városokban leselejtezett használt járműveket vásároljanak, és máig el tudta bliccelni egy érdemi korlátozásokat tartalmazó budapesti szmogrendelet megalkotását. Igazán látványos pusztítást a Tarlós-érában a főváros biológiailag aktív faállományában végzett a főváros. Ehhez természetesen az is kellett, hogy a kormányzati presztízsberuházások helyszíneit erővel elvegyék Budapesttől – Tarlós egyetlen esetben sem tiltakozott -: a Városligetet, a Normafát stb. A ligetben, az Orczy kertben, az Etele úton, a József nádor téren, a Dagály strandon és környékén és más „fejlesztési” területeken eddig ezernél több egészséges, több évtizedes életkorú, megtermett fát vágtak ki (csak a Parlament előtt több mint 200-at), amit a fák által nyújtott ökológiai szolgáltatásokat tekintve biztosan nem pótol az az (állítólag) tízezer csemete, amit közben elültettek. A „Tízezer új fát Budapestre” amúgy is a korszak egyik legellentmondásosabb projektje. Egyrészt erősen PR-ízű, mivel a perifériákra ültetett magoncok aligha ellensúlyozzák a belső városrészekben minden értelmes magyarázat nélkül felszámolt parkokat, másrészt egyelőre elég alacsony az eredési arány (a reptérre vezető úton, ahol ténylegesen ellenőrizték, az újonnan ültetett fák közel 15 százaléka az első évben kiszáradt), harmadrészt érződik rajta az erőlködés (például a Kútvölgyi úton, ahol meglévő fák mellé/alá préselték be az emiatt növekedésre képtelen fácskákat).

Ellentmondás

Aligha véletlen, hogy az ellenzék fővárosi szinten és szinte az összes kerületben zöld ígéretekkel (is) kampányol – ahogyan némiképp disszonáns módon maga Tarlós is -: ez az a téma, ahol a legnagyobb az ellentmondás a fideszes valóság, illetve a helyi lakosság által kívánatosnak tartott irány között.