Budapest a változás kapujában – Vasárnap döntenek a választók

Publikálás dátuma
2019.10.12. 18:20

Fotó: Népszava
Szabadabb, a kormánytól függetlenebb és zöldebb irányt tud venni a főváros a vasárnapi önkormányzati választáson, ha elég kerületben nyernek az ellenzék közös polgármester-jelöltjei. A Fidesz-Tarlós korszak lezárása után feladat lesz bőven.
Noha látványberuházásokból és kormányzati propagandából alaposan kijutott Budapestnek az utóbbi években, a lakosok mindennapi életét érintő és befolyásoló intézkedések fájóan hiányoznak; a többi között hosszú várólisták, rossz állapotú utak és épületek, a NER-közeli körök térhódítása, díszkövezések, katasztrofális közlekedés és fogyatkozó zöldterületek között kell élniük a kerületek – azaz a város – lakóinak. Az önkormányzati választás legfőbb kérdése nem az, hogy van-e elég változást akaró budapesti, hanem az, hogy ők elmennek-e szavazni és leváltják-e az egyre jobban a kormány gyámsága és kézi vezérlése alá kerülő fővárost. Erre most jó az esély, hiszen az ellenzéki oldal közös jelöltek mögé sorakozott fel, és a szoros küzdelmeken az sem változtatott, hogy sok helyen civilnek álcázott vagy függetlennek címkézett indulók próbálják megzavarni a Fidesz vagy nem Fidesz kérdés eldöntését. Hat fővárosi kerületben csak két polgármester-jelölt (összellenzéki és kormánypárti) küzd meg, de ennél jóval több a meglepetésre esélyes körzetek száma. A napokban például a Republikon Intézet az elmúlt évek választási eredményeit elemezve azt számolta ki, hogy az amúgy hagyományosan fideszes fellegvárnak tekintett budai kerületekben sem lefutott a verseny. Ahogy Budapest egészére, ezekre a kerületekre is igaz, hogy a 2018-as parlamenti és az idén májusi EP-választáson többségben voltak az ellenzéki szavazók. Vagyis, az ellenzéki pártok összesített eredménye jobb a kormánypártokénál.
A főpolgármester-jelöltek küzdelmében Karácsony Gergely utolérte a jelenlegi városvezető Tarlós Istvánt. A Medián október elején hibahatáron belüli, 1 százalékos különbséget mért a biztos szavazó pártválasztók körében. Az is érdekes adat, hogy a felmérés szerint a budapestiek többsége (54 százaléka) úgy látja, a jelenlegi főpolgármester nem Budapest, hanem inkább Orbán Viktor érdekeit szolgálja. Figyelemre méltó, hogy nagyjából minden ötödik fideszes (21 százalék) is ezen a véleményen van. Vasárnap döntenek a fővárosi választók arról, hogy milyen összetételű legyen a 33 fős fővárosi közgyűlés. Ennek többségét, 23 tagot a kerületek vezetői adják, emellett helyet kap a testületben a leendő főpolgármester, illetve 9 kompenzációs listás mandátumot is kiosztanak. A kerületek legalább felét tehát az ellenzéki közös jelölteknek kell behúzniuk, hogy a közgyűlési többség is meglegyen a Fidesz leváltásához. Erre pedig minden esély megvan. A küzdelem tétjét a kormánypártoknál is érzik, a kampányban többször előkerült az az érv a kormányzati kommunikációban, hogy ha valahol ellenzéki polgármesterjelölt győz, akkor az adott település vagy kerület jelentős kormányzati forrásoktól eshet el. (A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely például arról beszélt: ha Karácsony Gergely megnyeri a főpolgármester-választást, akkor érvényét veszti Orbán és Tarlós tavaly novemberi, 15 pontos megállapodása). A kormány már eddig is az önkormányzati feladatok és források szűkítésével, a hitelfelvétel korlátozásával tartotta sakkban a fővárosiakat, de a zsarolásokkal és fenyegetésekkel a jelek szerint nem sikerült előre lefutottá tenni a fővárosi választási küzdelmet, ahogy a nagyvárosok egy része is a változásra szavazhat holnapután, az önkormányzati választáson.
Szerző

Pörkölt, avagy a függetlenség jelképe

Publikálás dátuma
2019.10.12. 15:45

Fotó: Angelina Zinovieva
A pörkölt eredeti neve paprikás hús volt, amelyre az első utalást 1786-ban találjuk. Az ősi magyar ételből, a gulyásból alakult ki. Sok paprikát tettek rá, ebből született meg az ételtípus egy új változata.
Bevallom, nem kis elfogultsággal tekintek a pörköltre. Állítom, anyukámnál senki sem készíti jobban ezt a magyaros konyhára annyira jellemző, de szintén sokféle módon elkészíthető ételt. A pörköltnek köszönhetően döbbentem rá, milyen lelki rokonság fűz Krúdy Gyulához, akinek ez volt a kedvence, és magyar vörösbor kortyolgatása közepette fogyasztotta. De a gasztronómiai élvezeteket szintén nem megvető Jókai Mór asztalán is gyakorta bukkant fel a zsenge malacból készült pörkölt. Jókai bizonyosan a legerősebb gyomrú íróink közé tartozhatott, mert a napot nem egyszer paprikás szalonnával indította. Berda József, a lakatosinasból lett költő még verset is szentelt a birkapörköltnek. Sokoldalú ételről beszélhetünk, hiszen megannyi húsból készíthetjük, marhából, borjúból, birkából, vaddisznóból, nyúlból. A paprikás krumplit és a pörköltet egyesítő pincepörkölt alapanyaga általában marhahús. A pörkölt eredeti neve paprikás hús volt, amelyre az első utalást 1786-ban találjuk. Az ősi magyar ételből, a gulyásból alakult ki. Sok paprikát tettek rá, ebből született meg az ételtípus egy új változata. Ekkoriban azért nőhetett meg a pörkölt, azaz a „paprikás” ázsiója, mert a magyar nemesség mindinkább függetlenedni próbált az uralkodótól, II. Józseftől (1780-1790), és az ízig-vérig magyar étel is az önállósodás egyik szimbólumává vált. A pörkölt megszületését voltaképpen a kényszer szülte, mert a parasztoknak nem volt pénze drága borsra, ezért vetették be csodaszerként a paprikát, így sokáig az ő ételüknek is tartották a pörköltet. Mivel igencsak csípős ételről volt szó, elsősorban a férfiak fogyasztották. A főurak körében a paprika megvetett fűszernek számított, sokan még a XIX. század első évtizedeiben, a kolerajárvány idején is csak orvosságként használták. Miután azonban Napóleon tengeri zárlata miatt nem hoztak be Európába keleti fűszereket, a paprika is elindult hódító útjára. Az első magyar nyelvű szakácskönyvek szerzője, Czifray István negyedik, 1830-ban megjelent munkájában ejt szót a „gulyásos húsról”, „pörkölt húsról”, vagy „paprikásról”. Egy fennmaradt, kézzel írt étlap szerint 1834-ben egy nyíregyházi étteremben 15 krajcárba került a finom étel. Első ízben 1847-ben említik pörköltként, az egykor Deák Ferenc lakhelyeként szolgáló Angol Királynő Szálló étlapján szerepelt így. A pörkölt a XX. században a magyar konyha egyik büszkesége volt. 1958-1959-ben a statisztikai hivatal felmérése szerint a húsból készített ételek közül a pörkölt volt a leggyakoribb. A városokban főleg hétköznap került az asztalra, a parasztság körében viszont hétvégi ünnepi éteknek számított. Innen származik a csongrádi mondás: „Nem vasárnap, ha nincs pörkölt”.
Témák
birkapörkölt

Szórakozás a filmgyárban

Publikálás dátuma
2019.10.12. 14:25

Fotó: Népszava
A látogatóközpont, népszerűbb nevén a Korda Filmpark 2011 júliusában nyitotta meg a kapuit.
A mozi csak a rajongás első lépése. Az igazi filmőrültek sokszor „mindent” megadnának azért, hogy beleshessenek a kulisszák mögé. Ha ilyen vágyaink vannak, akkor két lehetséges megoldás áll előttünk: elmegyünk egy úgynevezett témaparkba, ahol egyes híres filmek jeleneteit élhetjük át első kézből (ilyen, amikor a hollywoodi Universal Studios túrán elkezd felénk futni Norman Bates egy késsel a kezében), illetve a második, hogy ténylegesen betekintünk egy filmgyár szakmai működésébe, ne adj isten kipróbálnánk magunkat. Ha az előbbire vágyunk, akkor rossz hír, hogy ezért minimum a párizsi Disneylandig kell utazni, az örömteli tény viszont az, hogy ha az érdeklődésünk szakmai, akkor Budapesttől csak huszonkilenc kilométert kell megtenni, az etyeki Korda stúdióig. 2007-ben, a stúdió komplexum nyitásakor röviden csak az Etyekwood becenevet kapta, különösen, hogy rögtön egy látványprodukcióval kezdte meg a működést: Guillermo del Toro rendezte Pokolfajzat 2: Az aranyhadsereg című képregényfilm jeleneteit vették fel. Ekkor civileknek még nem volt szabad bejárása. A látogatóközpont, népszerűbb nevén a Korda Filmpark 2011 júliusában nyitotta meg a kapuit. A Filmpark kialakítása nem volt olcsó. A kiállítóközpont a benne lévő interaktív filmtörténeti kiállítással az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában, csaknem 1,2 milliárd forint összköltséggel valósult meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv pedig 595 millió forinttal támogatta. A hangár méretű műteremcsarnokok és díszletvárosok mellé megépült Korda Filmpark egy kiállítócsarnokkal bővült. A látogató kap még egy kis Korda-emlékkiállítást és a látogatók elvarázslására alkalmas filmipari „csodák palotáját”, kicsivel arrébb pedig mesterséges tóval, partján a 1100 négyzetméteres étteremmel, ahol, nem mellékesen az itt dolgozó stábok is szoktak étkezni. (Nem, sajnos nem lehet velük együtt enni.) A stúdiót és annak égbe törő logóját is adó kapuépítményt amerikaiak tervezték, a filmstúdiók tervezésére szakosodott Bastien and Associates Inc. nevű cég – ennélfogva olyan iparian tekintélyt parancsoló az egész. A stúdió szórakoztató programjaira általában legalább 15 embert kell toborozni. A Filmbuilding program keretében rövid-játékfilm készül, ahol a civilek belekóstolhatnak a forgatások hangulatába, a színészek és a forgató stábtagok munkájába. A program során a résztvevők a kapott forgatókönyv és a rendező utasításai alapján (aki nem egyszer megmutatja, hogy milyen alázat kell például a színész szakmához), a szükséges technikai eszközök, kültéri díszletek segítségével aktív részesei lehetnek saját filmjük elkészítésének, akár stábtagként, akár színészként. Persze, nem muszáj forgatni a Kordában, az utószinkronban is kipróbálhatja magát az ember – ez a park másik kedvelt programja. Itt egy hangmérnök-szinkronrendező kezei közé kerülhet az érdeklődő: a szakember vezetésével A mi kis falunk, illetve az Üvegtifris című alkotásokból választott, többszereplős részletek utószinkronizálásában lehet részt venni. És bohócot csinálni magunkból.
Témák
film