Csendben beindult a Mol műgumigyára, miután Orbán már a tavalyi kampányban átadta

Publikálás dátuma
2019.10.11. 08:00

Fotó:
Valójában csak idén nyáron indult be a Mol Orbán Viktor által a tavaly márciusi kampányhajrában átadott tiszaújvárosi műgumigyára.
A Mol tiszaújvárosi gyártelepén a tavalyi választási kampányban átadott műgumigyár ténylegesen csak idén nyáron indult el - tudtuk meg. Lapunk már tavaly beszámolt azokról a helyi szóbeszédekről, miszerint az Orbán Viktor részvételével zajló, választási kampányeseménnyé vált márciusi rendezvényre eltakarták az építkezés nyomait, hogy az ünneplők elvonultával ismét munkagépek vegyék át a területet. Akinek volt rá füle, Hernádi Zsolt Mol-vezér ünnepi beszédéből is kihallhatott óvatos utalásokat a százmilliárdosra becsült gyár tényleges beindításához szükséges további munkálatokra. Az átadás után ugyanis még mikrohangolásokat tartott szükségesnek, az éles üzemet őszre ígérve. (A 2015-ös, szintén Orbán Viktor részvételével zajló alapkőletétel során az indulást még 2017-re tették.) Ám tavaly ősszel még a próbaüzem sem indult el. Ennek háttereként akkor arról tudósítottunk, hogy a japán JSR 51 és a Mol 49 százalékos tulajdonában álló megbízó összekülönbözhetett az olasz generálkivitelezővel. Bár utóbbi nevével nem büszkélkedtek el, egy, az átadásról szóló olasz tudósítás szerint ez az APS nevű római építőcég. (Referencialistája szerint a Hűtőépítő Kft. is az APS megbízásából szállított hűtőkamrát a JSR-Molnak.) A megrendelő ismereteink szerint szerződésszegéssel és határidőtúllépéssel vádolta az APS-t. A viták hevességére jellemző, hogy miután az olasz mérnökök albérleteiket sem fizették, egyszer csak azzal szembesültek, hogy kártyáikkal már nem léphettek be az építési területre. Bár a Mol nem nyilatkozik, olajtársaság-közeli forrásaink októberben úgy fogalmaztak, hogy lényegében már csak a kerítés hiányzott. A tavaly márciusi átadás körülményei kapcsán pedig leszögezték: az egységeket nem folyamatban lévő kivitelezés, hanem a berendezések egyedisége miatt takarták el a fürkész szemek elől. Ez év márciusi parlamenti kérdésében a szocialista Varga László a Mol negyede felett rendelkező nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztertől a csúszás okozta bevételkiesés mellett azt is firtatta, mennyibe került a cégnek a tavaly tavaszi ünnepség. Ez utóbbit maga százmillió körüli összegre becsülte. Felhívta a figyelmet, hogy a kormány a beruházást adókedvezményekkel segítette. Fónagy János miniszterhelyettes értelmezhetőség határát súroló válasza szerint azért nincs adókiesés, mert a gyár új, a munkaerő pedig rendelkezésre áll. Információink szerint az APS levonultával a JSR-Mol nyárra, saját kivitelezésben fejezte be az üzemet. Az ügyet a vitázó felek között jogi eljárások követték. Bár az APS weboldala változatlanul lendületes működésről tanúskodik, a világhálón fellelhető egy tavalyi, a cég elleni csődeljárásról szóló irat. Ez megerősíti azokat a híreket, hogy az építő több helyütt kifizetetlen számlákat hagyott maga után. Értesülésünk szerint a műgumigyáron dolgozó alvállalkozók egy elkülönített rendszeren keresztül végül hozzájutottak jussukhoz. Miközben a Mol a nyáron nem jelentette be a tényleges üzemindítást, a poliolgyáruk őszi alapkőletételéről szóló sajtóközleményük végén, mintegy mellékesen voltaképp közhírré tették a gyártósor beindulását. Eszerint a Mol és a JSR több mint száz munkahelyet biztosító üzeme évi 60 ezer tonnát állít elő a leginkább a gumiabroncsokhoz használt műgumiból. Hozzátették: ennek egyik fő alapanyagát, a butadiént szintén a telephelyen 2015-ben átadott üzemük termeli. Mindezek alapján bizton állítható, hogy a tavaly márciusban Orbán Viktor által átadott üzem akkor még igen messze állt attól, hogy azt késznek lehetett volna nevezni. Megjegyzendő továbbá: miközben két héttel az önkormányzati választások előtt Varga Mihály pénzügyminiszter letette az említett poliolgyár alapkövét, a sajtó a helyszínen már javában zajló munkálatokról szerezhetett benyomásokat. A hazai avatások tehát alighanem kevéssé az építkezések állapotától, sokkal inkább a választások időpontjától függnek.

Nem egyedüli eset

Az eset kísértetiesen hasonlít a kormányfő által a 2014-es választási kampányban átadott magyar-szlovák gázvezetékéhez. Miközben a cső eredeti terveiben még 2013 októberi indulás szerepelt, Tóth Bertalan MSZP-s pártelnök kérdésére a később tulajdonossá vált Belügyminisztérium elismerte: a beruházás az átadáskor is jelentős késésben állt. Olyannyira, hogy az állami megrendelő és a kivitelező közötti parázs viták árnyékában a vezeték kereskedelmi üzeme csak vagy másfél évvel később, 2015 közepén indult be, az ünnepélyes keretek teljes körű mellőzésével. Igaz, piaci kereslet híján az - épp a napokban Mol-tulajdonba került - cső ezután még hosszú évekig üresen kongott.

Gulyás ellenzi a korai átadásokat

Ha valami nem készült el, azt nem kell átadni - válaszolt a tegnapi Kormányinfó legutolsó kérdésére Gulyás Gergely. A Magyar Hang újságírója olyan, a választási kampányban félkészen átadott beruházásokkal kapcsolatosan kérte ki a Miniszterelnökség vezetőjének véleményét, mint például egy pad, egy homokozó, illetve egy építés alatt álló híd és játszótér. Utóbbi az ott játszó gyerekek számára életveszélyesnek bizonyult. Gulyás Gergely nem zárta ki, hogy néhol "nem jó gyakorlatot követnek", de szerinte "mindenki maga vállalja a politikai felelősséget azért, amit átad" - fűzte hozzá. Mindazonáltal szerinte az esetek túlnyomó többségében kész beruházásokat adnak át, amire néhány példát említett.

Szerző

Előadótermet neveztek el Demján Sándorról a Budapesti Gazdasági Egyetemen

Publikálás dátuma
2019.10.10. 16:16

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Szellemi öröksége, munkássága tiszteletére előadótermet neveztek el a tavaly elhunyt Demján Sándor üzletemberről a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE).
A csütörtöki névadó ünnepségen együttműködési megállapodást írt alá a Demján Sándor Alapítvány és a BGE a Vállalkozásfejlesztési Kutatói Ösztöndíj létrehozásáról. Az oktatóknak szóló ösztöndíjjal támogatják a hazai vállalkozásfejlesztés tudományos kutatását, oktatását, a kis és középvállalkozói (kkv) szféra fejlődését, az egyetemi hallgatók vállalkozási hajlandóságát, Demján Sándor vállalkozó életművének megjelenítését az oktatásban. A következő tanévtől huszonnégy hónapra havi 150 ezer forintot lehet pályázat útján elnyerni kutatásra. Demján Sándor a Budapesti Gazdasági Egyetem jogelődje, a Felsőfokú Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola diákja volt. Az ünnepségen Demján Lídia, Demján Sándor özvegye visszaemlékezett arra, hogy mindketten a BGE jogelődjénél tanultak, 1962-ben itt ismerkedtek meg. Férje mindig büszke volt családjára, munkájában pedig realista volt, és egyben álmodozó is, mindent megtett céljai megvalósításáért, munkatársaival csapatszellemben dolgozott - mondta.  
Valastyán Pál, a Demján Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke azt hangsúlyozta, hogy alapértéknek tekintik az oktatást, a kutatást és a fiatal tehetségek támogatását. Heidrich Balázs, a BGE rektora egyebek mellett arról beszélt, hogy az egyetemen kiemelt helyet foglalnak el a vállalkozásfejlesztési képzések. Létrehozták a Vállalkozás- és Gazdálkodástudományi Doktori Iskolát, a vállalkozói kultúra terjedését és erősítését elősegítő BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központot, amely tudásmegosztással és hiánypótló kutatói tevékenységgel járul hozzá a hazai kkv-k fejlesztéséhez. Kozák Tamás, a BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának Kereskedelmi Tanszék vezetője Demján Sándor kereskedelemfejlesztésben elért eredményeit méltatva úgy fogalmazott, nevéhez kapcsolódik az elmúlt félévszázad meghatározó kereskedelemfejlesztése, példaként említette az ÁFÉSZ-eket, a Skála Coopot, a Pólus Centert, a WestEnd City Centert. Demján Sándor nagyvállalkozó 1943. május 14-én született Börvelyen, 2018 március 26-án 75. életévében hunyt el.
Szakmai karrierjét 1965-ben a Gárdonyi ÁFÉSZ-nél kezdte, munkássága a során számos cég létrehozásánál közreműködött: 1973-ban ő indította a Skála áruházláncot, 1986-ban megalapította a Magyar Hitelbankot. Nevéhez fűződik a Gránit Pólus Csoport, a Gránit Bank, a TriGranit Csoport megalapítása. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke, az Országos Takarékszövetekezti Szövetség elnöke volt. A kultúra támogatásaként 2003-ban létrehozta a Prima Primissima Díjat. A Demján Sándor Alapítvány több ezer nehéz helyzetben lévő diák, egyetemista ösztöndíját finanszírozta. Budapesti városfejlesztésében betöltött munkásságáért Demján Sándor 2003 óta Budapest Díszpolgára, a kutúráért, a rászorulók felkarolásának érdekében végzett munkája elismeréseként az Emberi Méltóság kitüntetésben részesült, 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét.
Szerző
Témák
Demján Sándor
Frissítve: 2019.10.10. 16:21

Három évvel rövidíti meg a várható élettartamot az elhízás

Publikálás dátuma
2019.10.10. 15:31

Fotó: RONALDO SCHEMIDT / AFP
52 országban vizsgálta az OECD a kövérség gazdaságra gyakorolt hatását.
A fejlett országokban a következő harminc évben 92 millió ember hal meg idő előtt kóros elhízásra visszavezethető betegségekben, az elhízás három évvel rövidíti meg a várható élettartamot - állapította meg az iparosodott országokat tömörítő szervezet, az OECD csütörtökön közzétett jelentése, amely a kövérségnek a gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálta összesen 52 országban.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 36 tagországa közül 34-ben az emberek több mint fele túlsúlyos, csaknem minden negyedik ember kórosan elhízott. Az OECD-országokban 2010 és 2016 között 21 százalékról 24 százalékra emelkedett a kórosan elhízott felnőttek aránya, ami plusz 50 millió embert jelent.
A kórosan elhízott embereknek rövidebb a várható élettartamuk és nagyobb a kockázatuk olyan krónikus betegségekre, mint a diabétesz. A legrosszabb a helyzet Mexikóban, ahol 4,2 évvel lehet kevesebb a várható élettartam a lehetségesnél, és 3,9 évvel lehet rövidebb az élettartam Oroszországban és Lengyelországban is.
A kóros kövérség fordítottan, de egyenesen arányos a jövedelmi helyzettel: az Európai Unió 28 tagországában a legalacsonyabb jövedelmű rétegben a nők 90, a férfiak pedig 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel válnak túlsúlyossá, mint a legmagasabb jövedelmű társadalmi rétegben.
Azok, akik legalább egy, a túlsúllyal összefüggésbe hozható krónikus betegségben szenvednek, 8 százalékkal kisebb eséllyel találnak állást, akik pedig már állásban vannak, 3,4 százalékkal nagyobb valószínűséggel hiányzanak többet a munkahelyükről, mint az átlag.
A túlsúly és a kövérség kihat a nemzetgazdasági teljesítményre is, az OECD előrejelzése szerint Mexikóban 5,3, az Egyesült Államokban 4,4, Lengyelországban 4,3, Németországban 3, Olaszországban 2,8, Franciaországban pedig 2,7 százalékkal lehet kevesebb a hazai össztermék 2020 és 2050 között a lehetségeshez képest.
Az OECD-országokban már most az egészségügyi kiadások 8,4 százalékát fordítják az elhízással összefüggő betegségek kezelésére, az Egyesült Államokban 14, Németországban 11, Franciaországban öt százalékot.
A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet szerint az elhízás megelőzése költséges, de kifizetődő: számításai szerint minden dollár befektetés a megelőzésbe akár hatszorosan is megtérülhet.
Szerző
Témák
OECD elhízás