Bulgáriával vagyunk versenyben a versenyképességben, a régiónkból mindenki lehagyott

Publikálás dátuma
2019.10.09. 05:30

Fotó: Népszava
Magyarország versenyképessége 2019-ben az unióban jottányit sem javult, míg a világban Mexikó elé kerültünk. Kilátásaink a világgazdasággal együtt romlanak.
Idén 141 ország közül Magyarország a világ 47., a 28 tagú Európai Unió 24. legversenyképesebb országa. Az uniós országok közül utánunk már csak Bulgária, Románia, Görögország és Horvátország következik. Bár hazánk a tavalyi évhez képest egy helyet javított a globális rangsorban (Mexikó hátrébb sorolódott), szűkebb régiónkban a helyzet változatlan maradt. A régiós országok közül Csehország a 32., Szlovénia a 35., Lengyelország a 37. és Szlovákia is megelőzve bennünket a 42. Meg kell említeni azonban, hogy Bulgária gyakorlatilag hibahatáron belül megközelítette Magyarországot, és csupán néhány tized ponttal marad el tőle. A balkáni ország előrehaladása az elmúlt években példaértékű volt, és bár van még hova fejlődnie, jövőre jó eséllyel lehagyja hazánkat - derül ki a genfi székhelyű Világgazdasági Fórum (WEF) idei Globális Versenyképességi Riportjából. Világgazdasági Fórum idei jelentéséből kitűnik, hogy Magyarország nincs könnyű helyzetben, mivel az elkövetkezendő évek a világgazdaság lassulásáról szólnak, és ez szinte minden országot érint. Bár ez a lassulás semmiképp sem hasonlítható a korábbi válságokhoz, minden bizonnyal egy korszak végét jelenti majd. Az elmúlt években ugyanis a világ országai, különösen a Magyarországhoz hasonló feltörekvő államok rendre impozáns növekedést produkáltak, azt az illúziót keltve, hogy ez a gyors bővülés fenntartható, és az országok jó növekedési pályán vannak. Azonban egyre több a bizonyíték arra, hogy mindez csupán lassan múló állapot volt, és a növekedés nem fenntartható, az országok pedig visszatérnek a jóval lassabb bővülési ütemekhez. Ennek legfőbb oka a Világgazdasági Fórum szerint az, hogy a munkaerő nem tudott lépést tartani a technológiai fejlődéssel, és bár a technológia többé-kevésbé mindenki számára adott, a dolgozók nem tudják megfelelően alkalmazni. A legfőbb versenyképességi kihívás tehát jelenleg az, hogy miként tudunk megfelelő minőségű munkaerőt képezni, és a gazdaságot egy lassabb, de fenntartható növekedési pályán tartani. A WEF jelentés szerint ebben Szingapúr, az Egyesült Államok és Hong Kong áll az élen, míg az Európai Unió jelentősen el van maradva. Habár néhány tagállam előkelő helyen szerepel (Például Hollandia a 4., Németország a 7.), az egész EU-t tekintve ezek az államok önmagukban nem elegendők. A jövőre nézve kedvezőtlen az is, hogy idén első ízben fordul elő, hogy Kína megelőzte az EU-t a versenyképességi rangsorban. Habár a világ legnépesebb országa még így is le van maradva néhány komoly versenyképességi szempont szerint (ilyen például az intézmény- és jogrendszer), azonban technológiában messze megelőzi nem csupán az EU-t, hanem az USA-t és Japánt is. Az Unió legnagyobb hátránya, hogy a digitális forradalom központja egyértelműen nem Európában van, a fejlesztések elmaradtak az utóbbi időben, politikai feszültségek feszítik, és a tagállamok egymásnak is versenytársai. A magyar vállalatok helyzetét a bizonytalan világgazdasági kilátások mellett az is rontja, hogy bár több versenyképességi stratégia is létezik az országban (egy a jegybanknak és egy a Pénzügyminisztériumnak), ezek mintha egymást versenytársai is lennének, továbbá az egész versenyképességből csak egy-egy kiragadott pontra koncentrálnak. Így alakult ki olyan helyzet, hogy hiába a fejlesztések, a versenyképesség nem javult a várt mértékben. Jó példa erre az infrastruktúra; az átadott új útszakaszok szélesítik a közlekedési hálózatot, azonban az utak minősége összességében gyenge; csökkentették a vállalkozás megalapításához szükséges időt, azonban a cégek bezárása továbbra is komoly tortúra. A csupán egy-egy neuralgikusnak ítélt pontban való beavatkozás így még a legjobb szándék mellett is csak felemás eredménnyel járhat.  Habár néhány változtatás kétségkívül pozitívan járult hozzá versenyképességünkhöz (például a digitális infrastruktúra fejlesztése), továbbra is sok az olyan körülmény, amely jelentősen levon eredményünkből, és ezek gyakran a világon a legrosszabb mutatók között vannak. Ilyen például a kormányzati döntések kikezdhetősége (141 országból 134. Magyarország), a bírói függetlenség és a sajtószabadság. Ezek a tényezők erősen korlátozzák a magyar vállalatok beruházási és innovációs hajlandóságát, és a hosszú távú tervezés helyett a rövid távú stratégia felé terelik őket. Mindezek fényében a magyar üzleti környezet nem nevezhető tipikusnak még a térségben sem. A vállalkozások körében nagyon alacsony a kockázatvállalási, a beruházási és innovációs hajlandóság, így a megújulás, a hosszú távú vállalati növekedés, a nemzetközi piacra való kilépés erősen visszafogott, a sikerek csupán néhány vállalat között oszlanak el, a kormányzati vállalkozói támogatások pedig eredménytelenek maradnak, amit tovább súlyosbít a krónikus munkaerőhiány. Magyarország legfőbb versenyképességi előnye továbbra is a relatíve olcsó, ám képzett munkaerő, ez az előny azonban folyamatosan olvad. Amennyiben az oktatáson keresztül az ország nem tud elegendő mennyiségben és minőségben magasan kvalifikált munkaerőt előállítani, úgy az idei növekedési ütem bizonyosan sokáig megismételhetetlen lesz. (A szerző a Kopint-Tárki Zrt. tudományos munkatársa.)

Globális jelentés

A  Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) 1990 óta készíti el globális versenyképességi riportját, amelyben a világ összes országát gazdasági-műszaki-társadalmi szempontból, azonos keretrendszer szerint értékelik, rangsorolják. A számos hasonló tartalmú jelentés (IMD, Doing Business, Economic Freedom stb.) mellett a WEF riportja minden szempontból a legátfogóbb. Összesen több mint 150 mutatót tartalmaz, amelyek megfelelően súlyozva kiadják a világ versenyképességi rangsorát.  A WEF a felmérés tekintélyes részét helyi kutatóintézetek bevonásával készíti el. A WEF magyarországi partnere a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt.

150 mutató alapján történik az összahasonlítás

Idén első ízben fordul elő, hogy Kína megelőzte az EU-t a versenyképességi rangsorban

Képalá Rövid távra terveznek A magyar üzleti környezet nem nevezhető tipikusnak még a térségben sem

Ellenőrzésre buzdítanak a kéményseprők

Publikálás dátuma
2019.10.08. 18:10

Fotó: Erdős Dénes / Fotó: Erdős Dénes
A fővárosi kéményseprőcég vezetője arra kéri a családi házak lakóit, hogy bár már nem kötelező, saját biztonságuk érdekében vegyék igénybe az ingyenes kéményellenőrzési szolgáltatást.
Az idén 1600 esetben állapítottak meg ellenőrzés során életveszélyt a fővárosi kéményseprők, vagyis ennyi családot mentettek meg a szén-monoxid-mérgezéstől – közölte kedden a fűtési szezonkezdet alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Kovács Balázs, a Fővárosi Kéményseprőipari (Főkétüsz) Kft. ügyvezetője. Hangsúlyozta: bár családi házak esetében nem kötelező a kéményseprői ellenőrzés, a balesetveszély elhárítása érdekében mindenkinek azt ajánlja, vegye igénybe az ingyenes szolgáltatást. Szavai szerint szeptember 30-ig már elvégezték a csaknem egymillió fővárosi kémény háromnegyedének vizsgálatát. Ezerből három bizonyult életveszélyesnek, illetve minden százból négy szorul javításra – tette hozzá. Felhívta a figyelmet: a kémények, illetve a fűtőberendezések karbantartása és a lakások levegő-utánpótlásának biztosítása annál is inkább fontos, mert az idén 401 szén-monoxid-riasztás volt a fővárosban, 81-en megsérültek és 4 haláleset is történt. Kiemelte: felújítás vagy új kémény üzembe helyezése esetén kötelező az ellenőrzés. Kovács Balázs arra is figyelmeztetett, hogy a tulajdonosok a kivitelezőket csak a pozitív kéményseprői igazolás bemutatása esetén fizessék ki.
Szerző
Frissítve: 2019.10.08. 19:02

Hatalmas költekezésbe foghat a kormány az év végén

Publikálás dátuma
2019.10.08. 17:49

Fotó: Népszava
Szeptemberben 207 milliárd volt a költségvetés többlete, köszönhetően a brüsszeli utalásnak.
Szeptemberben 464 milliárd forint uniós támogatás érkezett Brüsszelből, ami rég nem látott pluszba lökte a költségvetés havi egyenlegét. A Pénzügyminisztérium közlése szerint szeptemberben így  207 milliárd forintos többlete keletkezett a költségvetésnek – a kilenchavi göngyölített hiány pedig 330 milliárd forintra mérséklődött. Utoljára ilyen alacsony deficitet 2001-ben mutatott a magyar államháztartás. Figyelemre méltó, hogy ami közös az idei és a 2001-es évben, hogy mind a két időszakban növekedési csúcsra jutott a magyar gazdaság – magyarán dőltek az adóbevételek. A  szeptemberben küldött 464 milliárd forinttal együtt idén Brüsszel már 931 milliárd forintot utal a magyar államnak, a kormány ezzel szemben 1077 milliárd forintnyi támogatást fizetett ki a kedvezményezetteknek. A következő hónapokban, de különösen 2020-ban egyre erőteljesebb lesz Brüsszel költségvetési finanszírozása – ugyanis a kormány az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi uniós támogatást előlegezett meg az államadósság terhére – így a következő hónapokban ugyanilyen arányú uniós támogatás érkezik majd, amit már nem kell kifizetnie a kormánynak – vagyis minden egyes brüsszeli eurócent a költségvetési egyenleget javítja. Látva a kilenchavi 330 milliárd forintos rekord alacsony deficitet, azt gondolhatnánk, hogy év végére is minimális hiány várható. Ám a Pénzügyminisztérium továbbra is kizárja ezt a lehetőséget, azt írja, hogy az év egészére kitűzött (uniós módszertan szerint számolt) 1,8 százalékos GDP arányos hiánycélt tekintik irányadónak – ami közel ezer milliárd forintos deficitet takar. Az látható, hogy az uniós pénzek nélkül a szeptember vaskos deficitbe fordult volna, ami már arra utal, hogy a költekezések megkezdődhettek: ebbe a sorba illenek a családvédelmi akcióterv kiadásai vagy a július eleji két százalékpontos szocho csökkentés is – amely viszont az eddigi adatok alapján nem rengette meg a büdzsét. Látva az eddig vállalt kötelezettségeket és a kormányzati hiánycélt, jelentős az esélye annak, hogy az utolsó negyedévben még számottevő, eddig nem ismertettet költségvetési pluszkiadásokra kerülhet sor, amelyek összértéke meghaladhatja akár a 400-500 milliárd forintot is. 
Szerző