Bizonytalanság és káosz Bukarestben

Publikálás dátuma
2019.10.09. 10:10
Viorica Dancila
Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A román kormány küszöbön álló megbuktatása az uniós biztosi posztok elosztását is igencsak befolyásolja.
Az uniós biztosi portfóliók végleges leosztása többek között attól is függ, kit jelöl a román kormány a jogi bizottság által elkaszált Rovana Plumb helyére. Viorica Dancila miniszterelnök ugyan váltig állítja, hogy új jelölését annak rendje és módja szerint továbbította Brüsszelbe, ahonnan viszont folyamatosan az a visszajelzés, hogy Bukarest döntésére várnak. Dancila szerint a Klaus Johannis államfővel is egyeztetett új román jelölt Dan Nica EP-képviselő. Egyelőre nem érdemes találgatni, mennyiben befolyásolja a portfólió leosztást az, hogy az előző női jelölt helyére Bukarest is férfit küldene, hiszen csütörtökön megbukhat a Dancila-kabinet. A bukaresti parlament ugyanis ekkor szavaz az ellenzék bizalmatlansági indítványáról. A kormánybuktatás valószínűnek tűnik, az új átmeneti kormány felállítása viszont annál kevésbé. Ludovic Orban, az indítványt kezdeményező legnagyobb ellenzéki és egyben a legnépszerűbb román formáció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke vasárnap azt közölte, 244 támogatója van már a kezdeményezésnek, amelyet 237 aláírással nyújtottak be. A kormánybuktatáshoz minimum 233 voks szükséges. A „hogyan tovább?” mégis kérdéses. Viorica Dancila és kabinetje bukását támogatja a baloldali ellenzéke is – a koalícióból néhány hete kilépett Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök által vezetett liberális ALDE, illetve a kormányzó szociáldemokratáktól, a PSD-ből kivált és új pártot, a Pro Romaniát létrehozó Victor Ponta ex-kormányfő is – ám ők nem hajlandók a csak nevében liberális Ludovic Orban vezette néppárti PNL-t támogatni a kormányalakításban. Orbanék előrehozott választást szeretnének, amióta a májusi EP-választáson az ország legnagyobb pártja lettek, de ez egyelőre a november végi államfőválasztás miatt lehetetlen, utána meg hovatovább értelmetlen, hiszen jövő ősszel rendes voksolásra is sor kerül. Elméletileg sikerülhet Victor Ponta terve, az, hogy a most már börtönben ülő Liviu Dragnea hatalmi ambíciói miatt széthullott szociáldemokrata egységet újrakovácsolva, a PSD-Pro Románia parlamenti többségre építve új baloldali kormányt alakít egy kívülálló, de ismert személy miniszterelnökké jelölésével. Egy ilyen kormányt minden bizonnyal Tariceanu pártja is támogatna. Mégis, azért csak elméleti lehetőség ez, mert az elnökválasztási versenyt toronymagasan vezető hivatalban lévő államfő, Klaus Johannis már régen meg sem próbálja a független államfőt mímelni, egyáltalán nem biztos, hogy hajlandó újabb baloldali jelöltet kinevezni. Ezt már egyszer eljátszotta mindenféle magyarázat nélkül Sevil Shhaideh jelölésekor közvetlenül a 2016-os decemberi választás után, és jelenleg sem hajlandó kinevezni a koalíció széthullása után megüresedett tárcák élére jelölt minisztereket. Az uniós biztosi pótmeghallgatások október 14-15-én lesznek, az Európai Parlament október 23-án szavazna az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságról, amely november elsején lépne hivatalba. A menetrendet a bukaresti káosz felülírhatja.
Szerző

Timmermans: Szigorítani kell az Európai Unió klímacéljait

Publikálás dátuma
2019.10.09. 09:39

Fotó: Christoph Hardt/Geisler-Fotopres / Picture-Alliance/AFP
„Az igazságosságot kell az intézkedéseink középpontjába állítani” – mondta kedd esti európai parlamenti meghallgatásán.
Mielőbb szigorítani kell az Európai Unió klímacéljait, a korábban kitűzött 40 százalék helyett legalább 50, de inkább 55 százalékkal kellene csökkenteni 2030-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest – hangsúlyozta kedd esti európai parlamenti (EP-) meghallgatásán Frans Timmermans. A holland szociáldemokrata politikus ügyvezető alelnökként a zöld átmenettel kapcsolatos munka koordinátora lesz a november elején hivatalba lépő, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságban. Az EP illetékes szakbizottságainak ülésén kijelentette: mandátuma első száz napjában javaslatot fog tenni egy jogszabályra, amely célként tűzi ki 2050-re a szén-dioxid-semlegesség elérését, irányt szabva a jövőbeli cselekvésnek, emellett hatásvizsgálatot fog végeztetni az ambiciózusabb 2030-as előirányzatokról, és ezek alapján erre vonatkozóan is benyújtják javaslataikat. Kiemelte: támogatni kellene az elektromos autók terjedését, a vasútfejlesztést, a vonatjegyek árának csökkentését, valamint a városi tömegközlekedés használatát. Ösztönözni kell egyebek mellett a termékek újrahasznosítását és az újrafelhasználását.
„Nem autómentes Európát akarok, hanem tiszta autókat”

– fogalmazott.

Hozzátette, hogy a légi és a vízi közlekedés károsanyag-kibocsátását is csökkenteni kell. Timmermans hangsúlyozta: jelentős újraerdősítést végeznének kontinens szerte, új városi zöld területeket alakítanának ki, stratégiát fogadnának el a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, ugyanis szerinte a klímapolitika mellett ezen a téren is élen kell járnia az EU-nak. Mint mondta, szeretné, hogy az európai zöld megállapodást más országok is lemásolnák – erről meg kell őket győzni –, ha pedig nem működik ez a klímadiplomácia, akkor szigorúbb eszközöket kell bevetni, például különadót kivetni a laza környezetvédelmi szabályozású államokban előállított importtermékekre.
„Az igazságosságot kell az intézkedéseink középpontjába állítani”

– szögezte le.

Kitért egy pénzügyi alap felállításának szükségességére, amellyel az ipari, széntermelő, nagy szén-dioxid-kibocsátású régiók gazdaságának kizöldítését támogatnák. Hozzátette: meg kell szabadítani Európát a fosszilis üzemanyagoktól, de anélkül, hogy ártanának az iparnak. A háromórás kérdezz-felelek során legalább négy nyelven megszólaló Timmermans záró beszédét hangos taps fogadta, ami elemzők szerint azt jelzi, hogy a jóváhagyás nem fog akadályba ütközni. Ezzel egyelőre véget értek a meghallgatások az EP-ben, már csak a magyar és a román bizottsági tag van hátra, miután Ursula von der Leyen előző héten új biztosjelöltet kért Budapesttől és Bukaresttől a jogi szakbizottság által elutasított Trócsányi László és Rovana Plumb helyett.
Szerző
Frissítve: 2019.10.09. 10:10

Véget ért a brit parlament ülésszaka, de nem tart sokáig a szünet

Publikálás dátuma
2019.10.09. 07:31
Boris Johnson
Fotó: RUI VIEIRA / AFP
Jövő hétfőn, a hagyományos királynői beszéddel új törvényhozási időszak kezdődik.
A keddi vitanappal véget ért a brit parlament ülésszaka. Boris Johnson miniszterelnök a múlt héten kezdeményezte az uralkodónál, hogy a parlamenti ülésszak október 8-án este érjen véget, és október 14-én kezdődjön az új parlamenti évad. Az új parlamenti ülésszak kezdetén a hagyományoknak megfelelően II. Erzsébet királynő ismerteti felsőházi trónbeszédében kormányának programját. A most lezárult parlamenti ülésszak a 2017-es előrehozott választások óta gyakorlatilag folyamatos volt. E két év és három hónap alatt a képviselők összesen 349 vitanapot tartottak. Ilyen hosszú ülésszakra a XVII. század közepi angol polgárháború óta nem volt példa az angol-brit parlamentarizmus történetében.

Telefonon kérhetett elnézést Johnson a királynőtől

Johnson már a múlt hónap elején is kezdeményezte a királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását öt hétre, és a törvényhozás szeptember 10-én be is fejezte munkáját. A brit legfelsőbb bíróság azonban két héttel később törvénysértőnek és meg nem történtnek nyilvánította az ülésszak lezárását, azzal az indokkal, hogy a döntés ésszerű indokok nélkül akadályozná hetekig a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában. Az alsóház már másnap újból összeült. A legfelsőbb bíróság múlt havi határozatában kiemelte: a kormány intézkedése az ülésszak akkori lezárása és a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) október 31-i határnapja közötti nyolc hétből ötben megakadályozta volna a parlamentet alkotmányos szerepének ellátásában. A végzés szerint az október 31-i Brexit-határnap alapvető változásokat vetít előre a brit alkotmányosságban is, és a parlamentnek, különösen a választott képviselők alkotta alsóháznak joga van ahhoz, hogy hangot adjon véleményének e változásokról. A brit sajtó egybehangzó értesülései szerint az udvar rendkívül rossz néven vette, hogy Johnson ilyen helyzetbe hozta a királynőt. Kormányzati forrásokat idéző lapértesülések szerint Johnson közvetlenül a legfelsőbb bíróság végzésének kihirdetése után telefonon felhívta az uralkodót, és elnézést kért tőle, bár ezt hivatalosan nem erősítették meg.

Most nem érkezett jogi panasz

Johnsont az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolták, hogy a parlamenti ülésszak múlt havi berekesztési kísérletével a Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarta korlátozni, igyekezve elejét venni annak, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból. Ezúttal azonban nem egészen egy hétig tart a szünet, és az ülésszak mostani felfüggesztése ellen nem is érkezett jogi panasz. A londoni miniszterelnöki hivatal szerint ha az október 17-18-án, vagyis az új parlamenti ülésszak első hetében esedékes EU-csúcson sikerül megállapodásra jutni a Brexit feltételeiről szóló brit javaslatról, akkor a brit kormány új törvényalkotási programjának központi eleme lesz a kilépési egyezményről szóló törvénytervezet beterjesztése és „ütemes” végigvitele a parlamenti tárgyalási szakaszokon, annak érdekében, hogy a tervezetet még az október 31-i Brexit-határidő előtt el lehessen fogadtatni a törvényhozásban. A múlt héten benyújtott brit javaslatcsomag azonban az Európai Unió részéről hűvös fogadtatásra lelt. Boris Johnson és Angela Merkel német kancellár kedd délelőtt félórás telefonbeszélgetést tartott, és a Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint Merkel azt közölte a brit miniszterelnökkel, hogy a mostani brit javaslatcsomag alapján „rendkívül valószínűtlennek” tartja a megállapodást. A parlamenti ülésszak keddi lezárása nem azonos a parlament feloszlatásával. Az új parlamenti évad jövő hétfői kezdetén az alsóház a jelenlegivel azonos összetételben folytatja munkáját.