„Többet utaltak véletlenül”

Publikálás dátuma
2019.10.05. 07:00

Fotó: Facebook
Végrehajtás, adószámtörlés, de még Schmidt Mária és egy Szolzsenyicin regény is felbukkan a VII. kerületi kampányhajrában.
Megmerevedtek a frontvonalak a VII. kerületben. A volt szocialista Hunvald György és az egykori LMP-s Moldován László sem akar visszalépni a polgármester-jelöltségtől, vagyis a látható jelek szerint nincs esély arra, hogy a náluk jóval népszerűbb közös ellenzéki induló, Niedermüller Péter „egy az egy ellen” szálljon harcba a fideszes Vattamány Zsolttal. S bár úgy tűnik, „befagyott” ez a politikai felállás, a színfalak mögött valójában továbbra is „sok a mozgás.”
Úgy tudjuk, pénteken az fokozta a feszültséget, hogy kiderült: míg a közös ellenzéknek 68 szavazóköri delegáltja lesz az október 13-ai választáson, addig – a VII. kerületben egy ferencvárosi bejegyzésű szervezet színeiben induló – Hunvaldéknak mindössze négy, a Moldovánt támogató Élhető Erzsébetvárosért Egyesületnek pedig egy sem. Ez arra enged következtetni, hogy az erőviszonyok az utóbbi napokban sem változtak. Oláh Lajos, a VI-VII. kerület DK-s országgyűlési képviselője szeptember végén ismertetett egy Závecz-felmérést, amely szerint a biztos választók körében Niedermüller 31, Hunvald 5, Moldován 4 százalékot kapna, míg Vattamány Zsolt 39-et.
Az, hogy Hunvaldék nem jeleskedtek a delegáltak toborzásában, annyiban nem meglepő, hogy a 11 fős kompenzációs listájuk is családiasra sikeredett: szerepel rajta a politikus András és Márton nevű gyereke is. A listán Hunvald után a második helyén Török Csaba Norbert áll, aki a Heti Válasz szerint a politikus körüli korrupciós bűnügyekben leginkább érintett Gál György szűk rokonságához tartozik. Ismert egyébként az is, hogy a bíróság néhány héttel ezelőtt elnapolta Hunvald bírósági perét, amely az önkormányzati választás előtt lett volna esedékes. A volt polgármester csupán annyit közölt, hogy orvosi igazolással mentette ki magát a tárgyalásról.
Közben Moldován Lászlót azért érik bírálatok, mert az ő és a felesége tulajdonában lévő cég múltja korántsem makulátlan, ami nem jó ajánlólevél annak, aki sokmilliárdos költségvetésű kerület vezetésére pályázik. Sorozatosan rendeltek el végrehajtást cégüknél, a Katalizátor Könyvkiadó Kft.-nél. 2011-ben az APEH Kelet-budapesti Adóigazgatósága, 2016-ban egy ötödik kerületi, míg 2018 májusában egy békéscsabai közjegyző kért végrehajtást a vállalkozásra. Ez utóbbi pikantériája, hogy Moldován cégével szemben a Fidesz egyik vezető ideológusának számító Schmidt Mária alapítványa, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kért végrehajtást. A cégbírósági adatok szerint ezen kívül a bírósági végrehajtók három alkalommal is elrendelték a cégtag vagyoni részesedésének lefoglalását, különféle – az iratokból kitűnően – polgári jogviták végeredményeként. 2015-ben felfüggesztették, majd 2016-ban törölték a cég adószámát. A mérlegadatokból kiderül, hogy a vállalkozás az utóbbi években folyamatosan veszteséges volt.
– A Katalizátor Könyvkiadó nevéből is adódóan könyvkiadással foglalkozik, s ezen a területen a független cégek egyre rosszabb helyzetben vannak – mondta megkeresésünkre Moldován László. – Tényleg többször is végrehajtást indítottak velünk szemben, de eddig mindig tudtuk rendezni a hátralékainkat.
Mint hozzátette: a könyvkiadás kapcsán került kapcsolatba Schmidt Mária alapítványával is: a Terror Háza könyvesboltjába rendeltek az általuk kiadott Szolzsenyicin regényből, A vörös kerék I-II-ből. – A fizetésnél viszont adminisztrációs hiba miatt sokkal többet utaltak véletlenül, mint amennyit valójában kellett volna – folytatta Moldován László. – Mivel NAV-inkasszó volt a számlán, így az adóhivatal egyből leemelte az összeget, amit így nem tudtam visszafizetni. És miután hiába jeleztük mi is, illetve az alapítvány is, hogy egy hibás kifizetés történt, s nem az én pénzemet vették le, fizetni pedig nem tudtam azonnal, az alapítvány is végrehajtást kért.
Moldován szerint most csak azért támadják, mert nem hajlandó visszalépni az ellenzéki összefogás polgármesterjelöltje, Niedermüller Péter javára.
Szerző
Témák
Erzsébetváros

Magyar–finn bizalmas szavak: Tuskot bírálta Orbán a találkozón

Publikálás dátuma
2019.10.05. 06:35

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Hiba volt a lengyel politikust az Európai Tanács elnökének választani – egyebek mellett erről beszélt a magyar kormányfő finn kollégájával a budapesti találkozójukon.
Antti Rinne finn és Orbán Viktor magyar kormányfő jóval több érzékeny témát érintett, mint amennyiről hétfői budapesti sajtótájékoztatójukon beszéltek – értesült a Népszava. Információink szerint például Antti Rinne a migráció kapcsán arról beszélt, Oroszországban már most 1,5 millió észak-koreai menekült van a határ orosz oldalán. Ha ők megindulnának Európa felé és mondjuk csak a tizedük Finnországban kérne menedékjogot, már megoldhatatlan feladat elé állítaná a finn menekültügyi rendszert. Az ottani szisztémának ugyanis 2015-ben gondot okozott az a pár száz menedékkérő is, amelyik a finn-orosz határt átlépte. Pedig valamennyien jogosultak lennének menekült státuszra. Orbán Viktor válaszában csak annyit mondott, hogy Magyarország biztonságos harmadik országból továbbra sem fog menekülteket befogadni,  számára pedig Oroszország is annak minősül, éppen úgy, mint például Szerbia.  Antti Rinne szerint viszont a bevándorlás ügyében az Európai Unió tagállamainak meg kell találniuk a közös nevezőt, mert ha minden ország saját menekültpolitikát folytat, akkor hamarosan a munkaerő szabad áramlása kerülhet veszélybe az EU-ban, márpedig több országban szükség van az utánpótlást jelentő bevándorlásra. Ennek alátámasztására elmondta, hogy országa nagyon komoly demográfiai gondokkal küzd, az idén várhatóan csak 45 ezer gyerek születik majd az országban, ami 150 éves mélypontot jelent. Ahhoz, hogy a jóléti államot fenn tudják tartani a következő években a jelenlegi 72-ről 80 százalékra kellene emelni a foglalkoztatási arányt, de várhatóan még az amúgy célul kitűzött 75 százalékot is nagyon nehezen érik el. Orbán Viktor erre csak annyit felelt, hogy tiszteletben tartja ugyan a finn álláspontot, de "Magyarország továbbra sem lesz bevándorló ország", legfeljebb határozott idejű munkaszerződéssel jöhetnek külföldiek. Ráadásul a magyar kormányfő szerint Magyarországnak „tartaléka” is van: az az egy millió határon túli magyar, aki az elmúlt években állampolgárságot kapott. Ez azért érdekes, mert a kormány nyilvánosan mindig azt hangoztatja, hogy a határon túli magyar közösségek fenntartása a stratégiai célja, de ezek szerint adott esetben kifejezetten kívánatos lenne, ha ők Magyarországra települnének a munkaerőhiány csökkentése érdekében. Antti Rinne békülékeny hangnemet ütött meg az uniós ügyekkel kapcsolatban. Azt hangsúlyozta, hogy szerinte túl sok energiát pazarolunk el a vitás ügyekre, ahelyett, hogy arra koncentrálnánk, amiben a tagállamok egyetértenek. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban azt mondta, az a fő baj szerinte, hogy Jean-Claude Juncker kvázi felhatalmazást kapott az EU fontosabb tagállamaitól, hogy az Európai Bizottság elnökeként politizáljon. Ha viszont politikai programot követ, akkor lehetetlen annak az elvárásnak megfelelnie, hogy a testület valamennyi kormányfője támogassa - mondta a magyar kormányfő. Mint ismert, Orbán Viktor a kezdetektől ellenezte Juncker megválasztását.
A magyar miniszterelnök a másik nagy hibának azt nevezte, hogy megválasztották Donald Tusk volt lengyel kormányfőt az Európai Tanács elnökének. Mint ismert, Tuskot annak idején Orbán kifejezetten támogatta, még azt is vállalta, hogy emiatt egy időre lehűlt a kapcsolat közte és Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság Párt elnöke között, utóbbi ugyanis nem akarta Tuskot ilyen pozícióban látni. Donald Tusk ráadásul a legesélyesebb jelölt az Európai Néppárt elnökének a párt tisztújításán, s ha Orbán Viktor már nem támogatja, az érdekes helyzetet eredményez majd a Fidesz és a Néppárt viszonyában. A megbeszélések harmadik fontosabb momentuma az volt, hogy Orbán Viktor szerint a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat néhány „zászlóshajó projekttel” kellene előmozdítani, például az atomipar terén – a Roszatom Finnországban is épít egy atomerőművet jelenleg.

„Államtitok” a Boldog-botrány

Publikálás dátuma
2019.10.05. 06:00

Fotó: Barbara Gabriella
Több polgármestert is tanúként hallgattak ki a fideszes képviselő ügyében, ám megtiltották nekik, hogy nyilatkozzanak vallomásukról – értesült lapunk.
– Behívtak a polgármesteri hivatalba, valamikor 2016 januárjában. Félóránként voltunk beosztva, egy-egy polgármester. A telefonunkat odakint le kellett tenni. Odabent azt mondták, a TOP-os pályázatokról akarnak tájékoztatást adni, a lehetőségekről, hogy mire lehet majd pályázni. Ezt úgy nagyjából még normálisnak is tartottam, bár furcsa volt, hogy miért egyenként kell erről a polgármesterekkel beszélgetni. Aztán elhangzott, hogy a pénz elnyerésnek vannak feltételei. Az egyik, hogy a megjelölt cégek végezzék a pályázatok előkészítését, a projektmenedzseri feladatokat, a közbeszerzési eljárást, sőt, még a nyilvánosságtételi kötelezettséghez is kijelöltek egy céget. Aztán annyit mondtak, hogy a kivitelezéssel kapcsolatban majd egy megbízott fog keresni. Végül azt is közölték, hogy ha ezek a feltételek nem megfelelőek, nyugodtan szóljunk, mert el tudják vinni ezeket a forrásokat máshová is. Egy Szolnok megyei település polgármestere osztotta meg velünk mindezt, azt követően, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden egy sajtótájékoztatón arról beszélt: a homofób kijelenéseiről elhíresült fideszes Boldog István gyakorlatilag megzsarolta választókerülete polgármestereit, csak akkor kapnak uniós támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), ha az általa preferált cégeknek adnak munkát. Hadházy azt mondta, úgy tudja, a fideszes képviselő 2017-ben rendelte Kétpóra a településvezetőket, a nekünk nyilatkozó polgármesterek szerint azonban ez 2016 elején történt, de hozzátették: lehettek egyéb találkozók akár 2017-ben is, nem mindegyiküket hívták meg mindenhová. Hadházy Ákos szeptember elején küldött közérdekű adatigénylést az ügyészségnek. Arra volt kíváncsi: érkezett-e feljelentés olyan ügyben, amely Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületét – és azok településeit – érinti olyan vonatkozásban, hogy uniós pályázati pénzek felhasználása során költségvetési csalás és korrupciós bűncselekmények elkövetésének gyanúja merült fel? Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta: a feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható, ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy. Később hangsúlyozták: ez a válasz kizárólag a fenti kérdésre vonatkozik, és egyetlen személyt sem érint. A polgármesterekkel való beszélgetések során lapunk úgy informálódott, hogy a feljelentés idén tavasszal érkezett az ügyészségre, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indított eljárást. Az ide küldött kérdéseinkkel a Legfőbb Ügyészség szóvivőjéhez irányítottak. Páli Péter kirendelt szóvivő külön felhívta a figyelmünket, hogy a legfőbb ügyész Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott válaszában országgyűlési képviselőre vonatkozó információt nem közölt. Hozzátette: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi törvény szerint a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása minden esetben kizárólagos ügyészi hatáskör, függetlenül attól, hogy mentelmi jogot érint-e vagy sem. Úgy tudjuk, több polgármestert tanúként már kihallgattak, de az általunk megkeresettek egyike sem nyilatkozott, mondván, vallomásukat „államtitoknak minősítették.” Az ügyészség pénteki lapzártánkig nem válaszolt arra, hogy ezt mi alapján és miért rendelték el, és több más kérdésünkre sem felelt. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak azt mondta: 2009 óta ez a fogalom nem létezik, helyette a korszerű nemzetközi szabályoknak megfelelő „minősített adat” az elfogadott, ennek ellenére közszájon ma is foroghat ilyen kifejezés. Ahhoz, hogy valamit minősített adatnak nyilvánítsanak, szavai szerint komoly indok kell, kémkedés, állam elleni bűncselekmények, minősített adat védelmét sértő bűncselekmények, titkos felderítés, lehallgatás, fedett nyomozó igénybevétele. Valószínűleg soha nem derül majd ki, ebben az ügyben mi volt ez a kategória, mindenesetre arra alkalmas, hogy a polgármestereket „elhallgattassa”, s az ügyészségnek se kelljen bőséges információt kiadni – bár a jogi igazgató szerint erre amúgy sem kötelezi őket a törvény, elvileg csak a nyomozás érdekeit kell szem előtt tartaniuk.

Menekül a kérdések elől

Szerettünk volna személyesen beszélni Boldog Istvánnal, ezért csütörtök délután elmentünk a Törökszentmiklóshoz közeli Kengyelre meghirdetett lakossági fórumára, ám ő végül nem jelent meg itt. A helyi fideszes polgármesterjelölt szerint nem akart személyeskedő politikai csatározásokba bocsátkozni, így csak ő tartott kampánygyűlést. Pénteken elértük a képviselőt telefonon, azt mondta, nem kíván annál többet nyilatkozni, mint amit az MTI-nek korábban elmondott – vagyis, hogy szerinte az egész csak egy politikai cirkusz, hangulatkeltés a választási kampányban, eddig egyetlen hivatalos megkeresést sem kapott, de szükség esetén természetesen áll a hatóságok rendelkezésére. Nekünk még hozzátette: ha további közlendője lenne az ügyben, akkor újra az MTI-hez fordul majd.

Szerző