Az amerikai kormány azt tervezi, hogy DNS-mintát vesz valamennyi elfogott illegális bevándorlótól

Publikálás dátuma
2019.10.03. 08:18
Illusztráció: WLADIMIR BULGAR / SCIENCE PHOTO LI / WBU / Science Photo Library
Napokon belül elkezdhetik a mintavételeket.
A tervek szerint az igazságügyi tárca munkatársai nemcsak a mostantól érkező illegális bevándorlóktól, hanem a befogadó központokban már őrizetben lévőktől is DNS-mintát vesznek és az adatokat feltöltik a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) országos bűnügyi adatbázisába. A tárca tisztségviselői újságíróknak elmondták: az erről szóló szabályozást napokon belül közzéteszik, és a belbiztonsági minisztérium munkatársai meg is kezdhetik a mintavételt a már őrizetben lévőktől. Elemzők megjegyzik: amellett, hogy e rendelkezés emberi jogi kérdéseket is felvet, gyakorlati lebonyolítása is gondokat okozhat, hiszen több százezernyi, már letartóztatott bevándorlótól kellene DNS-mintát venni. Az igazságügyi tárca érvelése szerint a szabályozásra azért van szükség, mert így a kormányzat könnyebben azonosíthatja azokat a bevándorlókat, akik feltételezése szerint a jövőben bűncselekményeket követhetnek el. A The Wall Street Journal című lap emlékeztetett rá, hogy az amerikai kormányzat az idén nyáron kísérleti jelleggel már bevezette a DNS-mintavételt, mégpedig a családos migránsoknál. Így állapította meg, hogy a gyermekek valóban a szüleikkel érkeztek-e az amerikai határra.
Szerző

Szabad szemmel: Von der Leyen egyik pofont kapja a másik után, de van egy adu a kezében

Publikálás dátuma
2019.10.03. 06:36

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 3.
FT A következő Bizottság igazságügyi tisztségének várományosa szeretné megállítani a lopakodó tekintélyelvűséget az EU-n belül, ezért úgy gondolja, hogy egyfajta eredményjelző táblán kellene követni, mennyire tartják be a tagországok a jogállami elveket. Didier Reynders az Európai Parlament meghallgatásán felvetette, hogy az uniónak az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a szép csendben formálódó tekintélyelvű rendszerekkel szemben. Egyetért azzal, hogy ha valamely kormány megszegi a közös normákat, akkor tartsák vissza a közösségi támogatások egy részét. Arról is beszélt, hogy a szervezetnek hirdetnie kell értékrendszerét, és meg kell gátolnia, hogy a nacionalisták lebonthassák azt. A lap megjegyzi, hogy a kérdés azért került fókuszba, mert Brüsszel mérföldkőnek számító jogállami eljárást indított Magyarország és Lengyelország ellen. A belga politikus, aki külügyminiszter is volt, úgy gondolja, hogy évente jelentést adnának ki arról, miként is áll a jogállam az egyes tagoknál. Ez azért volna szükséges, mert egyes új tagállamok azt állítják, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz: nekik a körmükre néz, viszont becsukja a szemét, amikor Nyugaton ütközik hasonló problémákba. Ennek kivédésére a megfigyelés mind a 27 országra kiterjedne, de mélyebb volna ott, ahol gondok merülnek fel. Varsó máris jelezte: az új mechanizmus segíthet, hogy ne bélyegezzenek meg bizonyos kormányokat. Ám az európai ügyek államtitkára arra is kitért, hogy még messze vannak a kompromisszumtól, mert itt objektív feltételrendszerre van szükség és szavatolni kell az egyenlő elbánást, nehogy egy politikai szankciós mechanizmus szülessen a végén. A lap rámutat, hogy Európában sokfelé feljövőben vannak a nacionalisták, akik közül többeket is megihletett az Orbán Viktor által szorgalmazott illiberális demokrácia. Ehhez képest Reynders tegnap azt fejtegette, hogy nem fog habozni, ha bárhol veszélybe kerül a jogállam.
Reuters A Bizottság új elnöke közölte: azt szeretné, ha semmilyen kétség nem férne a kiválasztott biztosok rátermettségéhez, mert olyan ügyeket igyekszik megoldani a következő 5 évben, mint a populista politikusok nyomulása az EU-ban, a klímaváltozás elleni fellépés vagy éppen a mind magabiztosabb Kínának adandó közös válasz. Ezen belül fontos szerep jut az igazságügyek felelősének, mert Brüsszel fenn akarja tartani a jogállamot, főleg Magyarországon és Lengyelországban, ahol az unió képtelen volt feltartóztatni a demokrácia visszaszorulását. A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy az EP meghallgatta Belgium jelöltjét, aki a tervek szerint éppen ezt a területet felügyelné, ám akit egy volt titkos ügynök korrupcióval vádolt meg, sőt, a héten újabb eljárást kezdeményezett ellene. Reynders a képviselők előtt tagadta, hogy bármi törvénytelent követett volna el. Emlékeztetett arra, hogy az ügyészek már ejtették az első ügyet, ezért továbbra is pályázik a biztosi posztra.
Politico Románia a szociáldemokrata EP-képviselőt, Dan Nicát javasolja a versenyből kiesett román biztos jelölt helyére, de kész arra is, hogy a külügyi tárca államtitkárának, Gabriela Ciot-nak a személyében egy asszonyt delegáljon Brüsszelbe, ennek azonban az a feltétele, hogy Orbán Viktor ejtse Várhelyi Olivért és inkább egy nővel töltse be a posztot. Bukarestben a hét végéig döntenek az ügyben véglegesen, miközben a kormány újabb bizalmi szavazással néz szembe a parlamentben. A gond itt abból fakad, hogy von der Leyen olyan Bizottságot akar, amelyben nagyjából egyenlő arányban vannak jelen a két nem képviselői, ám ez a terv felborul, ha román színekben egy férfi lesz a befutó. Nem sok jele van annak, hogy Orbán Viktornak nagy kedve volna a gender-szempont érvényesítéséhez, miután kénytelen volt lemondani Trócsányiról. Von der Leyennek azonban van egy adu a kezében: kilátásba helyezheti, hogy elcseréli a magyar és a román politikusnak szánt posztot. A magyar kormányfőt irritálná, ha a bővítési tárca helyett kénytelen volna beérni a közlekedéssel, ugyanakkor valószínűleg üdvözölnék a lépést a tagságra pályázó nyugat-balkáni államok. Nem tudni, hogy mennyire megalapozottak az aggályaik a magyar biztos kapcsán, de inkább olyasvalakit szeretnének, akitől azt remélhetik, hogy nagyobb haladást ér el az elkövetkezőkben a csatlakozásuk érdekében.
NZZ Nem egészen egy hónap múlva hivatalba kellene lépnie az új Bizottságnak, ám von der Leyen egyik pofont kapja a másik után egyes jelöltek miatt, bár ilyesmire idáig nem volt precedens. De hát sok EP-képviselő még mindig nem tudta túltenni magát azon, hogy a német politikust nem valamelyik nagy pártcsalád, hanem az Európai Tanács javasolta Juncker helyébe. Azon kívül több jelölt esetében is igencsak megkérdőjelezhető a hozzáértés és a személyes feddhetetlenség – ennek lett áldozata még a hivatalos meghallgatás előtt Trócsányi László és a román Plumb. A magyar politikussal az volt a baj, hogy nem az igazságot vallotta, amikor arról volt szó, a hatalom milyen jól fizető megbízatásokat adott az általa alapított ügyvédi irodának. Azon kívül igazságügyi miniszterként nem csekély szerepe volt az erősen vitatott jogi reformokban. Így Brüsszelben nem látták be, miként tudna meggyőzően érvelni a jogállam mellett éppen ő a felvételre váró országokban. Ám von der Leyent újabb csapások fenyegetik, mert erősen hiányos szaktudással és elmaszatolt válaszokkal tűnt ki a meghallgatáson a leendő lengyel mezőgazdasági biztos, valamint svéd kolléganője, aki a belügyek gazdája lenne. Idáig még nem akadt példa arra, hogy idő előtt kiessen a versenyből két jelölt is, másik kettőnek pedig igencsak bizonytalan a sorsa. Közben igencsak kemény kérdéseket kapott bizonyos anyagi ügyek kapcsán a francia Goulard, Macron favoritja, de ő leginkább azért, mert liberális. A konzervatívok és a szociáldemokraták ugyanis igyekeznek revánsot venni Trócsányi és román kollégája elvesztéséért.
Guardian A leendő osztrák kormány bizonyosan mérsékeltnek állítja be magát, de ezt ne higgye el neki senki. Erre figyelmeztet Cas Mudde, a populizmus és a szélsőséges szakértője, a Georgia-i Egyetem tanára. A belpolitikai felfordulás folytán az ország parlamentje fejre állt, közben pedig a csodagyereknek kikiáltott Kurz, 33 évesen a konzervatív párt egyeduralkodó vezetője, a politika központi szereplője lett. Csakhogy nagy kérdés, kivel fogja irányítani Ausztriát. Minden ellenkező jóslat dacára nagyon is valószínűnek látszik, hogy ismét életre kel a Néppárt és a radikális jobboldali FPÖ koalíciója. Először is a régi-új kancellár ideológiailag eddigi szövetségeséhez áll a legközelebb, ám most ő diktálhatja a feltételeket. Másodszor a két tábor igencsak elégedett volt az előző kabinet teljesítményével. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lesznek kozmetikai változások. Beáldoznak egy-két keményvonalast az FPÖ-ből, így Kickl-t, a korábbi belügyminisztert. Az új vezér, Hofer, valószínűleg marad a törvényhozásban, mert nem szeretné, hogy foltok fröccsenjenek rá az ÖVP vezette kormányban. Közben igyekszik majd újjáépíteni a sorozatos botrányok miatt meggyengült pártját. Kurz pedig középutasnak tünteti fel magát, vagyis kevesebb lesz a közös fotó Orbánnal, Magyarország erős emberével. Ellenben többször fog ellátogatni Berlinbe és Brüsszelbe. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy mérséklődött volna. A taktikáján módosíthat, de példája azt igazolja, hogy jobbra tolódott mind az osztrák, mind az európai politikai közép. Azaz jól mutatja, merre tart a politika a földrészen.
Szerző

Becsapják a világot: egyre több helyen vetnek be fizetett álhír-terjesztőket

Publikálás dátuma
2019.10.03. 06:00

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
A világ legalább hetven országában van példa dezinformációs kampányra – derül ki az Oxfordi Egyetem jelentésből. Az elemzés riasztó jelenségekre mutat rá.
Az Oxfordi Egyetem megbízásából készített felmérésből kiderül, minden erőfeszítés ellenére nem könnyű megálljt parancsolni az álhírek terjedésének. 2017 óta megkétszereződött a közösségi oldalakon felfedezhető dezinformációk száma. Összesen 45 demokratikus országban volt példa arra, hogy politikusok, politikai pártok saját erejük fitogtatásaként követőik közé nem létező személyeket is „toboroztak”, illetve hamis információkat terjesztettek. 26 totalitárius rezsimben az kormányzat nem tűrt semmiféle ellenvéleményt, csak saját propagandáját hangoztatta, elnyomta az ellenzéki hangokat. Hét országban (Kína, India, Irán, Pakisztán, Oroszország, Szaúd-Arábia és Venezuela) kiberhadsereget vetnek be a közösségi oldalak – elsősorban a Facebook és a Twitter – befolyásolására azzal a céllal, hogy a külföldi közvéleményt is meggyőzzék. A világ országai közül a dezinformáció tekintetében már nem Oroszország, hanem Kína áll az élen, amely már mindinkább külföldre „terjeszkedik”. Szakértők rámutatnak, Peking vezető szerepe az utóbbi év legjelentősebb fejleménye. Közismert tény, hogy az ország határain belül a kormányzat már régóta saját céljaira használta fel a közösségi oldalakat, de a hongkongi tüntetések kapcsán bebizonyosodott, hogy a propaganda különféle módszereit már e városban, illetve külföldön is mind nagyobb körben alkalmazza. A jelentés szerint 25 országban magáncégeket is bevetnek a hamis propaganda terjesztéséért. A legnagyobb dezinformációknak, manipulációknak továbbra is a Facebook van kitéve, a világ 56 országában próbálják politikusok saját céljaikra felhasználni a közösségi oldalt. 
Philipp N. Howard, az Oxfordi Egyetemen belül működő Oxford Internet Intézet professzora a New York Timesban rámutatott, hogy továbbra is jelentős fenyegetést jelent a demokráciára nézve, hogy ily mértékben manipulálják a közösségi oldalakat csak azért, hogy félrevezessék a közvéleményt. A propaganda a mindennapok részévé válik. A kormányzati ügynökségek, illetve politikai pártok a közösségi oldalakon terjesztenek álhíreket, manipulálják a helyi médiát – mutatott rá a professzor. Bár a propaganda mindig is a politika része volt, ezen kampányok széleskörű alkalmazása komoly aggodalmat kelthet a modern demokráciákban – tette hozzá. Rámutatott, ma már a dezinformációs kampányt nem lehet egy-egy hacker, aktivista vagy kalandvágyó fiatal számlájára írni, sokkal nagyszabásúbb, kiterjedtebb, államilag finanszírozott internetes akciókról van szó. Samantha Bradshaw, az elemzés vezető szerzője, az Oxford Internet Intézet munkatársa elmondta, hogy a közösségi oldalakon alkalmazott technológiai megoldások – például egyes algoritmusok – nagymértékben befolyásolják az információ továbbításának módját. Bár a közösségi oldalaktól eredetileg éppen azt várták, hogy a szabadság és demokrácia megtestesítői legyenek, éppen a dezinformáció terjesztésének terepévé váltak, szerepet játszott az erőszakra való felbujtásban, illetve abban is, hogy csökkent a médiába, illetve a demokratikus intézményekbe vetett bizalom. Rámutatott, nem jellemző az, hogy a dezinformációt reklámok révén közöljék. Ehelyett mémek, videók vagy más tartalmak révén terjesztik a fals híreket, manipulálják a közösségi oldalak algoritmusait. Bradshaw úgy véli, nem elegendőek az egyes nemzeti kormányoknak, valamint a Facebooknak a dezinformáció visszaszorítására tett erőfeszítései. Az Oxford Internet Intézet a nemzetközi politikában is ismert. Előzőleg ugyanis együttműködött a washingtoni szenátus hírszerzési bizottságával abban a nyomozásban, melynek során azt vizsgálták, Oroszország milyen mértékben befolyásolta a 2016-os amerikai elnökválasztást megelőző kampányt. A jelentés részletesen elemzi a propaganda terjesztésének módját, A dezinfirmáció által érintett országok 87 százalékában hamis felhasználókat „vetnek be”, 80 százalékukban botokat használnak (internetet használó robotok), az országok hét százalékában meghackelt fiókok segítségével manipuláltak. Ezeket a stratégiákat már messze nem csak a nagyobb országokban alkalmazzák. A közösségi oldalakat egy sor ázsiai, vagy afrikai országban is a politikai ellenfelek elnyomására, hiteltelenné tételére használják fel, példaként említhetnénk Azerbajdzsánt, Zimbabwét vagy Bahreint. Tádzsikisztánban egyetemistákat fizetnek azért, hogy hamis Facebook fiókokat hozzanak létre és a kormányzat álláspontját közvetítsék. A mianmari közösségi oldalak elemzése során derült ki, hogy a hadsereg egyes illetékeseit Oroszországban képezték ki arra, miként lehet manipulálni az internetet. Az oxfordi kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy 2019-ben már 47 országban államilag finanszírozott trollok révén támadták a politikai ellenfeleket. 2018-ban ez a szám még 27 volt. Bár a Facebook egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz a dezinformáció kiszűrésére, annyira elterjedtté vált a hamis hírek közlése, hogy lehetetlen minden álinformációt időben levenni az oldalról. Annál is inkább, mert a dezinformációs technikákat folyamatosan változtatják. Mindenesetre az elmúlt két hónapban több Kínához és Szaúd-Arábiához köthető fiókot tett elérhetetlenné a Facebook és a Twitter. Ben Nimmo, a Graphika nevű, közösségi oldalakat elemző szervezet szerint az álhírek közlésének mértéke rendkívüli aggodalomra ad okot a 2020-as amerikai elnökválasztás közeledtével. Rámutatott, az igazi veszélyt a különféle technikai megoldások változtatása jelenti. „Mindazok, akik befolyásolni akarják a 2020-as elnökválasztás végkimenetelét, arra törekedhetnek, hogy lemásolják a 2016-os orosz műveletet” - vélekedett.

Kis ország, kevés troll

Az oxfordi jelentés táblázataiból látható, hogy Magyarországon is létezik a trollhadsereg, bár viszonylag alacsony a kapacitása. Az üzenőrobotok (botok) mellett elsősorban valós személyeket használnak dezinformációra. A cél a kormányzati és kormánypárti kampányok támogatása, az ellenzék lejáratása, terelés, a lakosság megosztása és az ellenvélemények elnyomása. 

Orosz álhírterjesztők Európában

Az Európai Unió számára régóta komoly kihívást jelent a dezinformációs kampány elleni küzdelem. Alig akad olyan választás Európában, amelynek kampányában a közösségi oldalakon ne tűnnének fel álhírek a voksolás előtt. Már 2016 áprilisában, a hollandiai referendumot is álhírek sora fertőzte meg, akkor a németalföldiek egyértelműen nemet mondtak az Európai Unió és Ukrajna közötti megállapodásra. Ez esetben is Oroszországhoz vezettek a szálak. Számos álhír jelent meg a Brexittel kapcsolatos 2016 júniusi brit referendum előtt, a későbbi vizsgálatok szerint azonban ezek nem befolyásolták a voksolás végkimenetelét, erről inkább azok a politikusok tehettek, akik minden alapot nélkülözve azt hangoztatták, mennyire jól jár majd a brit gazdaság az Európai Unióból való távozással. Az orosz hackerek a 2017 májusi francia elnökválasztás előtt is akcióztak. Akkor az elnökké választott Emmanuel Macron kampánycsapatát támadták, melynek nyomán több ezer email vált nyilvánosan elérhetővé a világhálón. Macron pártja akkor azt közölte, a Pawn Storm nevű Oroszországhoz köthető hackercsoport hajtotta végre az akciót, amellyel le akarták járatni Macront és ellenfelét, a jobboldali radikális Marine Le Pent akarták előnyösebb helyzetbe hozni. Az orosz trollok azonban a sárgamellényesek tüntetésein is hallattak magukról. Lapjelentések szerint egy rendszerint a Kreml álláspontját szajkózó twitterezői kör kommentelési csúcsokat döntött, és a #giletsjaunes tag alatt olyan álhíreket terjesztettek, melyek szerint egyre több rendőr támogatja a sárgamellényeseket, s egyes helyeken már fel is lázadtak az egyenruhások. Oroszország ugyan rendre mindent tagad, de a Kreml stratégiájáról mindent elmond Valerij Geraszimov vezérkari főnök egy 2013-as kijelentése. Kifejtette, a politikai célokat már nem csak konvencionális fegyverekkel, hanem dezinformációs kampányokkal, politikai, humanitárius és más nem katonai eszközökkel lehet elérni, kihasználva az emberek esetleges elégedetlenségét. Ezt a stratégiát követte Moszkva 2014 tavaszán, a Krím félsziget bekebelezésekor is. Az Európai Külügyi Szolgálat 2015-ben munkacsoportot hozott létre, azzal a céllal, hogy megfigyelje az Oroszország által irányított médiumokat és internetes platformokat. A testület azóta több ezer Oroszországból érkező dezinformációs esetet dokumentált és elemzett. Az összegzések az euvsdisinfo.eu oldalon olvashatóak. A közvélemény alakításában több országban szerepe van az RT orosz hírtelevíziónak, amely több nyelven sugároz a világ országaiba. A programot sokan hitelesnek vélik, ami azért is érdekes, mert Oroszországban például a FOM közvélemény-kutató felmérése szerint a megkérdezetteknek csak egyharmada hisz a két országos állami csatorna, a Pervij Kanal és a Rosszija 1 híreinek.

Üzletággá válik

A hamis információk terjesztése ma már annyira elterjedt, hogy egyre inkább üzletággá válik. Kiberbűnözők szolgáltatást hoztak létre álhírek terjesztésére. Ők azonban elsősorban nem politikai pártok, politikusok lejáratására szakosodnak, hanem szervezetekre vonatkozó fals információkat közölnek. Az úgynevezett sötét weben érhetőek el ezek a szolgáltatások, néhány száz dollár fejében. Például pozitív propagandát folytatnak egy adott szervezet érdekében, vagy a riválist járatják le célzott álhírek közlésével.