Előfizetés

Olcsóbb lett a lakásbérlés Sopronban

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2019.10.02. 11:23

Fotó: Draskovics Ádám
A kiadó lakások bérleti díja Budapesten, Debrecenben és Miskolcon emelkedett az elmúlt egy évben, Sopronban és Szolnokon csökkent.
Tavaly óta 7 százalékkal emelkedett a kiadó lakások bérleti díja Budapesten, az összeg októberben már 160 ezer forintra rúg – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. A fővárosi kiadó lakások iránti, jelentős érdeklődést mutató kereslet viszont stagnált az utóbbi évben, ellentétben az eladó lakások piacával. „A fővárosi eladó lakások iránti kereslet megcsappant idén június óta, főként a befektetési célú vásárlások visszaesése miatt. Emiatt az eladó lakások is visszafogottabban drágultak. A kiadó lakások piacán viszont a kereslet folyamatosan újratermeli magát, mert továbbra is sokan költöznek a fővárosba jobb munkalehetőségek és magasabb fizetések érdekében” – magyarázza Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A munkaerőpiaci szempontból kedvező helyzetben lévő többi vidéki városban is keresettek a kiadó lakások, így ezeken a helyeken szintén nőttek a bérleti díjak, de jóval lassabb ütemben, mint a korábbi években, amikor két számjegyű volt a drágulás – közölte az ingatlan.com szakértője. Debrecenben 10 százalékkal nőtt a kereslet a kiadó lakások iránt, amelyek átlagos bérleti díja 100 ezer forint volt. Ez éves szinten 5 százalékos drágulás. Szegeden szintén ennyiért lehet lakást bérelni, de ez szintén 5 százalékos áremelkedést jelent, a kereslet viszont stagnált. Pécsett 6 százalékkal 95 ezer forintra nőtt az átlagos bérleti díj. Itt a kereslet közel 20 százalékkal erősödött. Miskolcon most átlagosan 80 ezer forintért lehet lakást bérelni, ami 14 százalékos emelkedést jelent. A drágulás a 19 százalékkal emelkedő erős keresletnek köszönhető. Két városban viszont csökkentek az átlagos bérleti díjak tavaly októberhez képest: Sopronban 110 ezer, Szolnokon pedig 90 ezer forintos lakbért kérnek el havonta a tulajdonosok, ami éves szinten 8 és 10 százalékos csökkenésnek felel meg.   

335,73 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.02. 08:36

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
A forint árfolyama gyakorlatilag nem változott a főbb devizákkal szemben a kedd esti jegyzéshez képest szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót a kedd esti 335,78 forint után 335,73 forinton jegyezték szerda reggel nyolc órakor, a dollár jegyzése nem változott, 306,99 forinton állt, a svájci franké pedig 308,94 forintról 309,04 forintra emelkedett. 

Orbánék a légszennyezés mellett

Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.10.02. 07:40

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Míg a Levegő Munkacsoport a környezet védelme érdekében ötezermilliárdot lát átcsoportosíthatónak az állami költségvetésben, az Orbán-kormány büszkén vállalja, hogy elsőként támadta meg az autók légszennyezés-csökkentését előíró bírósági döntést.
Teljes mértékben elbeszélnek egymás mellett a környezetvédők és a magyar kormány. A Levegő Munkacsoport szerint a kabinet évente 2500 milliárd forintot költ környezetszennyező, egészségkárosító beruházásokra. A választók jobban járnának, ha ezt a pénzt leginkább a lakások energiafogyasztásának csökkentésére csoportosítanák át. A magyar kormány – miközben önmagára a környezetvédelem elkötelezett híveként tekint – büszkén és kezdeményezőleg áll ki a légszennyező autóipar érdekei mellett. A két ellentétes érdeket elektromos buszok vásárlásának támogatásával vélik egy lapra hozni.  A 2020. évi állami költségvetés haladéktalan módosítását sürgette közleményében a Levegő Munkacsoport. Javaslatuk szerint az állam szüntesse meg a súlyosan környezetszennyező, egészségkárosító, illetve a társadalomra egyéb módon káros tevékenységek támogatását és emelje meg ezek adóit. Ilyen az autópályaépítés, a zöldterület-pusztító építkezések, a túlhajtott mezőgazdaság és a bányászat, illetve a mindent átható korrupció. Az így keletkező többletforrásokat pedig az éghajlat, a környezet védelmét szolgáló tevékenységek támogatására, valamint a rászorulók segítésére kell fordítani – szögezik le. Ily módon már jövőre 2500 milliárd forintot lehetne a szennyező tevékenységektől elvonni és jó célokra fordítani, összesen tehát 5 ezermilliárddal hozzájárulva a környezet, az éghajlat védelméhez. Évek óta konkrét javaslatok sorát dolgozza ki a Levegő Munkacsoport az állami költségvetés és adórendszer környezetbarát átalakítására – fogalmaz közleményükben Lukács András elnök. Ezek megvalósítása nem megszorítás, mert a lakosság életminőségének és az ország versenyképességének a javulását eredményezné – tette hozzá. A káros támogatások megszüntetése révén felszabaduló forrásokból leginkább az épületeket kellene felújítani – teszi hozzá Lontay Zoltán, a civil szervezet szakértői testületének tagja, a Magyar Energiahatékonysági Társaság volt elnöke. Ellenkező esetben nyaranta a hőség, telente pedig a fagy miatt várható egyre több haláleset. Az országgyűlés által elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is megállapítja, hogy a jelenlegi energiarendszerek súlyosan sérülhetnek a klímaválság miatt. Az épületkorszerűsítés megtakarítást, vagyis tartós rezsicsökkenést is hoz – hangsúlyozta. Olyan nemzetközi intézmények, mint az ENSZ, az OECD vagy az Európai Bizottság, számtalan alkalommal sürgették az állami költségvetések környezetbarát átalakítását – hívta fel a figyelmet Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektfelelőse. Civilek ennek érdekében uniós szintű aláírásgyűjtést kezdtek. Követelésük szerint az EU az éghajlatvédelmi célok elérését biztosító adót vessen ki aszén-dioxid-kibocsátására. E bevételt az energiahatékonyság javítására, a megújulókra és az alacsonyabb jövedelműek támogatására fordítsák.  Miközben az Orbán-kormány egyelőre nem reagált a felvetésekre, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a téma kapcsán merőben eltérő szemléletű közleményt jelentetett meg. Eszerint György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár a brüsszeli versenyképességi tanács ülésén azt hangsúlyozta, hogy az ipari versenyképesség kockáztatása nélkül is javítható a levegő minősége. A fenntarthatóság „helyes értelmezése” egyforma súllyal veszi figyelembe a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat - fogalmazott. Magyarországnak céljai és eszközei is vannak arra, hogy kezelje a „környezeti kihívásokat”. Így 2022-től a 25 ezernél nagyobb városok csak elektromos buszokat vásárolhatnak – hangsúlyozta. A gépjárművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó rendeletmódosítás kapcsán – mint fogalmazott, az autógyártók, a hatóságok és a fogyasztók érdekében - a kiszámítható jogi környezet fontosságát nyomatékosította. Előzményként megemlítik, hogy elsőként Magyarország – majd utána a németek és az Európai Bizottság is – fellebbezett az európai autóipart a kibocsátási határértékek szigorításával fenyegető, Brüsszel, Madrid és Párizs által kezdeményezett európai bírósági döntés ellen. György László súlyosan felelőtlennek nevezi a három város „politikailag népszerű” intézkedését. Magyarországnak is fontos a városok levegőminősége, de szerinte ez úgy is biztosítható, hogy az nem veszélyezteti az autóipart és az ott dolgozó családok megélhetését. Szerinte a hazai Zöld Busz Program például a legkisebb mértékben sem kockáztatja az ipar versenyképességét. Fontosnak nevezte a környezetkímélő járművekben a hazai hozzáadott érték növelését.

Megengedő szigorítás

Csak az olyan motorfajtákra vonatkoznak az új, szigorúbb légszennyezési határok, amiket az EU még nem hagyott jóvá – hívta fel lapunk figyelmét Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési szakértője. A hagyományos közútin kívüli járművek, így hajók, lassú járművek és segédmotoros kerékpárok kibocsátásának szigorítását célzó uniós szabály hazai átültetése két hete jelent meg. Tehát még vásárolni is lehet régi fajta motort, feltéve, ha annak van hatályos típusengedélye. Sőt a 2016-os uniós szabály a korábban elindított jóváhagyási eljárások befejezésére is biztosított lehetőséget.

Kis erőfeszítés, nagy haszon

Nem kellene óriási erőfeszítéseket tenni azért, hogy fenntarthatóbban éljünk – fogalmaz a múlt heti Globális Klímahét kapcsán a WWF Magyarország. Ha például tartósabb, hatékonyabb, természetesebb tárgyakat vásárolunk - vagy csak azt vesszük meg, amire valóban szükségünk van -, már sokat tettünk ökológiai lábnyomunk csökkentéséért. Ne cseréljük le a mobiltelefonunkat csak azért, mert megjelent egy újabb modell: akkor vegyünk újat, ha a jelenlegi már tényleg használhatatlan. Az elektronikai termékeket előállító ipari vállalatok az előállítás során rengeteg vizet használnak és még több szennyvizet juttatnak a folyókba – indokolta javaslatát a környezetvédő szervezet. Ugyanez vonatkozik más termékekre, például a ruhaneműkre is. Az étkezésünket is megreformálhatjuk: ha kevesebb húst fogyasztunk, nem csak a saját egészségünket támogatjuk, hanem a Földét is. Egy kilogramm marhahús előállításához átlag 15 köbméternyi víz szükséges. A messziről érkező zöldségek és gyümölcsök helyett pedig válasszuk a helyi, szezonális termékeket. A fűtésre fordított energiafelhasználás mérséklése nemcsak a pénztárcának, de a bolygónknak is nagyon sokat jelent. A fűtési szezon alatt ne rövidnadrágban, ujjatlan pólóban legyünk otthon: kapjunk magadra még egy réteget, éjszaka pedig használjunk vastagabb takarót. Egy fok hőmérséklet-csökkentés a lakásban akár tizedével is faraghat a számlán, a háztartás pedig évi 300 kilogramm szén-dioxidot takaríthat meg – hívja fel a figyelmet a WWF Magyarország. Az anyagi javakat előtérbe helyező erkölcsi értékeink megváltoztatása, fogyasztásunk csökkentése, az egész gazdasági-társadalmi szerkezet átalakítása nélkül – csak technikai megoldásokkal – nem érhetünk el valós eredményt a klímakatasztrófa elkerülésében – hangsúlyozta ennek kapcsán Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) éghajlat- és energia-csoportvezetője. Üdvözlik, hogy az ENSZ Közgyűlésen Áder János köztársasági elnök megerősítette, Magyarország kivezetné a szén energetikai hasznosítását 2030-ra. (Megjegyzendő, hogy ezt néhány napra rá Gulyás Gergely kancelláriaminiszter cáfolta.) Ehhez megfelelő intézkedéseket várnak a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímatervben, így például a szénfűtés leváltását segítő lakossági támogatást. Az MTVSZ szintén szorgalmazza az uniós szinten felvetett „karbonadót”.