Előfizetés

Lehet, hogy mégsem egészségtelen a vörös hús fogyasztása

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2019.10.02. 10:03

Fotó: Andreas Franke/Picture-Alliance / AFP
Kanadai kutatók új tanulmánya szerint egészségügyi okok miatt nem érdemes feladni a húsfogyasztást. Túlzásba azonban nem érdemes vinni.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) nemzetközi rákkutató központjának 2015-ös jelentése szerint a feldolgozott húsáruk fogyasztása növeli a rák kockázatát, a vörös hús pedig „valószínűleg rákkeltő”. Az ajánlás azóta sem változott, sőt már környezetvédelmi okokból sem javasolt ezek fogyasztása, de
kanadai kutatók újraértelmezték a korábbi eredményeket.

Arra jutottak, a legtöbb ember számára értelmetlen visszafogni a vörös húsok és a feldolgozott húsáruk fogyasztását, mivel „a bizonyítékok gyengék, a kockázat kicsi”.
Vörösnek számít – többek között – a marha, a bárány, a sertés, az őz és a vad húsa, nem tartozik viszont ebbe a kategóriába a csirke, a kacsa, a liba és a vad szárnyasok. A húsárut egyebek mellett füstöléssel, pácolással, só vagy tartósító szerek hozzáadásával dolgozzák fel, a darálást, vagdalást leszámítva az így készült termékek - kolbászfélék, szalámik, pástétomok -, valamint a szalonna feldolgozott húsárunak minősül – foglalta össze a BBC hírportálja.   
Az Egyesült Királyságban a feldolgozott húsok fogyasztása évente mindegy 5400 bélrákos megbetegedéshez vezet a tudósok szerint, összefügghet a szívbetegségekkel és a 2-es típusú cukorbetegséggel is.
Az új, világszerte nagy visszhangot kiváltott tanulmányt a kanadai Dalhousie Egyetem és a McMaster egyetem kutatói vezették. Ugyanazokat a bizonyítékokat tekintették át, mint amelyeket korábban más kutatók. Az Annals of Internal Medicine című szaklap friss számában közölt eredményeik alapján ha ezer ember heti három adag vörös vagy feldolgozott hússal kevesebbet fogyasztana, akkor életük végéig héttel kevesebb rákos halálozás lenne köztük, és 11 év alatt néggyel kevesebb szívbetegség miatti halálozás fordulna elő. Ha ezer ember 11 éven át csökkentené heti három adaggal a vörös húsok fogyasztását, akkor hattal kevesebbnél alakulna ki 2-es típusú diabétesz, ha ugyanezt tenné a feldolgozott húsokkal, akkor 12-vel lenne kevesebb 2-es típusú cukorbeteg.
A feltárt kockázatok nagyrészt megegyeznek a korábbi kutatások által kimutatott veszélyekkel, ám értelmezésük gyökeresen eltérő. Az új tanulmány készítői szerint 
a kockázatok nem olyan nagyok, a bizonyítékok pedig olyan gyengék, hogy nem lehetnek biztosak a kockázatok valódiságában.

 „Azt nem állítjuk, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a vörös hús fogyasztásának csökkentésével elérhető nagyon kis kockázatcsökkenést csak gyenge bizonyítékok támasztják alá” – mondta el a BBC-nek Bradley Johnston, a kutatók egyike.
A kutatás módszertanát a statisztikusok dicsérték, Kevin McConway, az Open University tudósa szerint a munka „rendkívül átfogó” volt. Az adatok értelmezésében azonban sokan nem értettek egyet. Az angol közegészségügyi intézet (Public Health England) nem változtatja meg az ajánlását a húsfogyasztás csökkentéséről. Marco Springmann, az Oxfordi Egyetem tudósa szerint az adatok „gazdag országok húsevőinek egy kis számától” származnak, az ezek alapján megfogalmazott ajánlás „veszélyes tévedés”. Nita Forouhi, a Cambridge-i Egyetem professzora szerint ha ezer emberből 12-vel kevesebben betegednének meg 2-es típusú cukorbajban, az a „népesség és az ország szintjén egyáltalán nem kevés”. 
A fenntartható, növényalapú étrendet javasló EAT-Lancet Bizottság szakértője, a Harvardon táplálkozástudományt és epidemiológiát kutató Walter Willett szerint a jelentés több szinten is hibákat tartalmaz, és manipulálja a bizonyítékokat. A kutatás alanyai túl fiatalok voltak, hogy kialakulhasson a szervezetükben bármilyen húshoz kötődő betegség. A Rákkutatási Világalap (WCRF) visszautasította az új eredményeket, a táplálkozástudomány több kutatója szerint nem azzal van baj, amire a kutatók jutottak, hanem azzal, amit egy ilyen hír sugallhat. „A vörös és feldolgozott húsok ugyan képezhetik az egészséges étrend részét, de ha túl sokat fogyasztanak belőle, az megnöveli a bélrák kialakulásának esélyét. A kiegyensúlyozott étrend a kulcs az egészség hosszú távú fenntartásához” – mondta a Guardian című brit lapnak Louis Levy, az angol közegészségügyi hivatal táplálkozástudományi vezetője.

Akinek fontos az egészsége, ne higgyen el mindent, ami az interneten szembejön!

Varga Péter
Publikálás dátuma
2019.10.01. 18:33

Fotó: Shutterstock
A legtöbbet kommentelt és lájkolt egészségügyi témájú írások jelentős része súlyosan félrevezető információt tartalmazott, és potenciálisan veszélybe sodorta olvasói egészségét.
Az első tíz legnagyobb számban megosztott egészségügyi cikk háromnegyede félrevezető vagy hamis információt terjesztett, és csak három kapta meg a magas hitelességi fokozatot - derül ki a Health Feedback (Egészségügyi Visszacsatolás) nevű hálózat legfrissebb kutatásából. A Health Feedback egy, a tudósokat globálisan egyesítő hálózat, amely azzal foglakozik, hogy az egészséggel, orvoslással foglakozó cikkek tudományos megalapozottságát ellenőrizze. A Credibility Coalitionnal (Hitelességi Koalíció) együtt működve most száz, 2018-ban megjelent cikket vettek górcső alá azokat, amelyek a legnagyobb népszerűséget érték el az interneten. A hívószavak, amelyekkel rákerestek az írásokra a következők voltak: oltás, betegség, egészség, vírus, immunrendszer. Az elemzésből kizárták azokat a cikkeket, amelyek egészségpolitikával foglalkoztak, vagy explicite véleménycikkek voltak, és nem tudományos tényekként közölték a bennük foglalt információkat. Az első tíz találatot azután klinikai orvosokkal, a területek szakértőivel nézették meg, a többi kilencvenet a Health Feedback saját szerkesztői vizsgálták, vajon tudományosan mennyire hitelesek. A vizsgálat szempontjait hét pontban meghatározott iránymutatás szerint végezték a szakemberek. Kiderült, az első tíz legnagyobb számban megosztott cikk háromnegyede félrevezető vagy hamis információt terjesztett, és csak három kapta meg a magas hitelességi fokozatot. Négy közepesen elfogadhatóan volt megalapozott, azaz a bírálók nagy pontatlanságokat nem, de félrevezető információkat találtak bennük. (A három magas minőségű cikket a Time Magazin publikálta.) Három cikk volt nagyon alacsony minőségű, ezek közül kettő kétes hitelű webhelyen jelent meg, egy a Guardianban, de az nem újságírótól származott, hanem egy könyvből vett részlet volt. Az eredmény a várakozásokat tükrözte, a szenzációhajhász, ugyanakkor túlzásokat, logikai képtelenségeket tartalmazó címek, rövid tartalmi ismertetések direkt kattintásvadász módon voltak megfogalmazva. A minden, amit az elhízásról tudtál című Huffington Post cikk megosztotta a szakértőket, ennek oka az volt, hogy leírtak túlságosan is az egyéni megszólalók anekdotáira, tapasztalataira támaszkodtak, bár a szerző megszólaltatott tudósokat is. 2018 legfelkapottabb cikke a marihuána (cannabis) gyógyhatásáról szólt, egymillió feletti megosztással. A súlyos pontatlanságokkal teli írás szerint a marihuána kevésbé káros, mint az alkohol, ez a nézet egyébként széles körben elterjedt a fogyasztók körében. Az ezt taglaló cikkek az elmúlt években – nem csak tavaly – széles körben megjelentek a neten, de egy Új-Zélandi weboldal már 2015-ben megírta, hogy annak a tanulmánynak a hitelessége, amely azt állította, százszor könnyben lehet meghalni alkohol túladagolástól, mint túl nagy adag cannabistól, erősen kétséges. Noha valóban nehéz utóbbiból halásos mennyiséget elfüstölni, más hatásai lehetnek, amelyek legalább olyan rossz hatással vannak az egészségre. A többi írás közül hat betegségekről, betegségek kezeléséről szólt, kettő a fizikai tevékenységek egészségügyi hasznáról, egy pedig a táplálkozásról, élelmiszerekről. Kettő azzal a felütéssel jelent meg, mindent, amit az adott témáról – jelen esetben az elhízásról és a depresszióról - tudtunk téves, szembemenve az elfogadott orvosi nézetekkel. A százas lista cikkeit már nem felkért szakértők, hanem a Health Feedback tudományos szerkesztői vizsgálták, és arra jutottak, hogy a cikkek több mint felének problémás a tartalma. Ugyanakkor biztató, hogy a magas minőségű cikkeket osztották meg sokkal többször, mint az alacsonyakét, előbbieket összesen 11 milliószor adták tovább, a kevésbé elfogadhatókat 8,5 milliószor. Voltak olyan cikkek is, amelyek bár nem terjesztettek ténybeli tévedéseket, túloztak, félrevezetők voltak, vagy logikai bakugrásokat tartalmaztak. A semlegesnek ítélt cikkek bár nem tévedtek súlyosan, hagytak kívánni valót maguk után az olvasók helyes tájékoztatása terén. A száz cikk között a három legolvasottabb téma a betegségek és gyógymódok (21), az élelmiszerek táplálkozás (18) és az oltások (17) témakört ölelte fel. A betegségekről szóló cikkek közül 16 bizonyult pozitív hitelességűnek, ezek legtöbbje a rákról szólt, továbbá az Alzheimer-kórról. A táplálkozási cikkek közül azonban csak öt volt elfogadható, a többi eltúlozta az egyes élelmiszerek pozitív vagy negatív hatásait. A vakcinákról szóló cikkek közül 12 volt helyes, öt viszont kifejezetten oltásellenes volt, összeesküvés elméleteket terjesztett. Az a tény, hogy ezek a cikkek népszerűek, tükrözi a nyilvánosság aggodalmát e kérdéssel kapcsolatban. Az Egészségügyi Világszervezet az oltásbiztosságot - elsősorban az oltásellenes mozgalom miatt - a 2019. évi globális egészséget fenyegető egyik legnagyobb veszélynek nyilvánította. 

Nem minden hiteles, ami annak látszik

Magyarországon is működik olyan, orvosokból és kommunikációs szakértőkből álló civil szervezet, amely azzal foglalkozik, hogy a neten lévő egészségügyi oldalakat, az azokon megjelenő cikkek hitelességét vizsgálja. Mint azt Matics Katától, a Hiteles Egészség-kommunikációért Egyesület (HEK) ügyvezető alelnökétől megtudtuk, céljuk, hogy javítsanak az online médiában megjelenő, elsősorban a laikusoknak szóló egészségüggyel kapcsolatos kommunikáción. Tevékenységük az e-kommando.hu oldalon követhető nyomon. Munkájukat komoly szakmai megalapozottsággal végzik, világviszonylatban elfogadott metodikai rendszere van annak, hogy milyen kritériumok alapján kell a hitelességi faktorokat meghatározni. Elsősorban nem egy-egy cikket vizsgálnak, hanem az egészségügyi témákkal foglalkozó weboldalak egészét: megfelelnek-e az általuk kidolgozott feltételrendszernek hitelesség szempontjából. Rengeteg magyar oldal foglalkozik egészségügyi tartalomszolgáltatással, amelyek közül eddig több mint 250 oldalt néztek át, s amelyek közül csak 25-30 százaléka felel meg a hitelesség kritériumainak. Az egyik fő kérdés a tíz szempont közül, hogy ki írja adott tartalmat, hiszen nem mindegy, hogy egy laikus kedvtelő ollóz össze egy egészségügyi tartalmú cikket, vagy pedig egy orvosi, egészségügyi végzettségű szakember. Egy másik fontos kérdés, hogy mikor íródott és frissült adott cikk, hiszen a weboldalakon megjelenő információk korlátlanul megtekinthetőek, a kereséskor akár évekkel ezelőtti információk is megjelenhetnek, amelyek már régen aktualitásukat vesztették. Példaként kiemelte a rákgyógyítást, amely ma már olyan ütemben fejlődik, hogy akár pár hónapos cikkek is elavultak lehetnek. Az Egyesület képviselője körültekintésre és óvatosságra hívja fel minden interneten böngésző figyelmét: Nem minden hiteles, ami annak látszik. 

Sertéspestis: Buda is elesett

Népszava
Publikálás dátuma
2019.10.01. 16:37
Illusztráció
Fotó: AFP
Egész Budát sertéspestissel fertőzött területté nyilvánították, az elhullott állatokat tömegsírba temetik.
A Magasles vadászblog szúrta ki, hogy a Nébih frissítette Magyarország interaktív sertéspestis-térképét és eszerint a hatóság Buda teljes területét, illetve Budapest agglomerációjának teljes dunántúli felét úgynevezett "szigorúan korlátozott területté" nyilvánította - írja a 444. Múlt héten tömegesen kezdtek elhullani a vaddisznók a Pilisi Parkerdő Zrt. budakeszi erdészetének disznóskertjében. (A Budakeszi Erdészet elkerített vadászterülete nem azonos a Budakeszi Vadasparkkal.)  Budapest és környéke egyik felének szigorúan korlátozott területté nyilvánítása különleges szabályokkal jár, amiket az országos főállatorvos szabott meg egy idén februári határozatában. Ezek egy része komoly terheket ró az otthon disznót tartó magánemberekre - olvasható a portálon. Akit azon kapnak, hogy moslékkal etet, annak állami kompenzáció nélkül, azonnal leölik a teljes állományát. Aki kültéren tartja a disznóit, az köteles a helyszínt kettős kerítéssel körbevenni. Ha nem teszi meg, akkor 90 napon belül kártalanítás nélkül leölik az állatait. (Ha súlyosbodik a helyzet, az illetékesek dönthetnek úgy, hogy az SZKT-n belül válogatás nélkül minden nem nagyüzemben tartott disznót leölnek.) Az érintett területen belül nemcsak a nagyobb telepeken, hanem otthon is kötelező kötelező lesz a kéz- és lábfertőtlenítő használata. A budakeszi disznóskertben nem égetéssel vagy megsemmisítőtelepre való szállítással, hanem egy helyszínen ásott tömegsírba való temetéssel szabadulnak meg a rengeteg hullától. A Nébih szerint az elföldelés "engedélyezett és biztonságos megoldás. A földdel való betakarást megelőzően a testek vírusölő szerrel történő permetezése és a gödör megfelelő mérete alapján ez a módszer további fertőzésveszélyt nem jelent."