Szabad szemmel: korai még tűzszünetről beszélni az Európai Parlamentben

Publikálás dátuma
2019.10.02. 06:32

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 2.
FT A brüsszeli helyzetjelentés bukott csákóknak nevezi Trócsányi Lászlót és a román ex-biztosjelöltet, kiemelve, hogy von der Leyen elnöksége nem is indulhatott volna rosszabbul. Hiszen a leendő csapat két tagját is kiszelektálták, amire idáig nem volt példa, ideértve, hogy ők ketten érdekütközés miatt el sem jutottak a meghallgatásig. Az EP-képviselők megmutatták, hogy a kutya nem csupán ugat, de harap is. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a fejlemény annyira kedvezőtlen a következő bizottsági elnök számára. Brüsszeli illetékesek bizalmas beszélgetéseken egyáltalán nem csinálnak titkot belőle, hogy a német politikus cseppet sem volt megelégedve Budapest és Bukarest választottjaival. Hiszen Magyarországon igazságügyi miniszterként Trócsányi vezette be azokat a törvényeket és reformokat, amelyek miatt Orbán szörnyeteg lett az EU haladó erőinek szemében. A von der Leyen-féle stratégia machiavillista olvasata az, hogy a magyar jelölt szándékosan kapta meg a fontos bővítési tárcát, mert ily módon biztosra lehetett venni, hogy elbukik a meghallgatásokon. Úgyhogy kudarcukat az elnök asszony eleve bekalkulálta. És alighanem bízik abban, hogy Strasbourg már nem akar több skalpot. Csakhogy uniós források úgy gondolják, korai még tűzszünetről beszélni, mert itt egy konzervatív, illetve szociáldemokrata jelölt hullott ki a rostán, tehát most nagy kérdés, mi lesz azokkal, akiket a liberálisok támogatnak.
Le Monde Az újság kisebbfajta öldöklésnek minősíti azt, ami a magyar és a román biztosjelölttel történt az Európai Parlamentben, ezért szintén arra számít, hogy kiéleződik a feszültség a nagy pártcsaládok között. Trócsányi ugyan azzal fenyegetőzött, hogy bírósághoz fordul az elutasítás miatt, ám Orbán bizonyos brüsszeli várakozásokkal ellentétben nem emelte a tétet. Nem csak, hogy nem késlekedett az új javaslattal, hanem Várhelyi Olivér nevét dobta be, aki nem számít eleve vitatottnak. Mi több, a Bizottság elnökének szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a magyar uniós képviselet vezetőjének életútja jó benyomást kelt. Ám a két ügy semmiképpen sem marad következmények nélkül, és ennek von der Leyen fizetheti meg az árát. Egy konzervatív forrás kifejtette, hogy a Jogi Bizottság minden bizonyíték nélkül, kizárólag politikai okokból hiúsította meg Trócsányi jóváhagyását. Vagyis a testület nem egyenlő mércével mért. Mert azt még egy másik képviselő is elismerte, hogy a román jelölt ügyében sokkal inkább megalapozott volt az összeférhetetlenség vádja, egyébiránt a nyilatkozó nem gyanúsítható túlzott rokonszenvvel sem az EPP, sem Magyarország iránt. A kereszténydemokraták máris jelezték, hogy ha harc, hát, akkor legyen harc. Vagyis bizonyosan lesznek még más áldozatok is. Leginkább a francia liberális Goulard-ra leselkedik ez a veszély. Úgy tudni, Weber még most igen keserű amiatt, hogy Macron fellépése folytán nem léphetett Juncker helyébe.
Reuters Varga Mihály szerint a magyar gazdaság alapjai rendben vannak, a forint azért gyengült az utóbbi időben, mert sok tőke távozott a feljövőben lévő piacokról. A hírügynökségnek nyilatkozva a pénzügyminiszter kifejtette, hogy jövőre várhatóan a befektetések magas szintje és az erős hazai fogyasztás szabja meg a növekedést. Külföldi cégek több, mint 100 beruházást készítenek elő. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 1 %-át, mert lassulás fenyeget a világgazdaságban. Amúgy idehaza 4 %-os ütemmel számol a hatalom, bár az MNB legutóbbi előrejelzése csupán 3,3 %-ig jutott. Arról ugyanakkor még nincs döntés, miként használják fel a bruttó nemzeti termék 1 %-át kitevő pénzügyi tartalékokat, amelyet a 2020-as büdzsében tette félre. Ehhez előbb látni kell az idei adatokat. Varga azonban maximális óvatosságot tart tanácsosnak. További ösztönzésre nem lát lehetőséget, mi több, egy-két ágazatban már a túlfűtöttség jelei mutatkoznak.
Die Zeit A lap arra figyelmeztet, hogy nem szabad behódolni a populizmusnak. Amerikában, Angliában és Izraelben az intézmények visszautasítják a demagógokat, az osztrák nép pedig választáson nyilvánította ki véleményét. Trump, Johnson és Netanjahu demokratikus úton került hatalomra, de azóta ördögnek és a nép ellenségének tekinti a parlamentet, az igazságszolgáltatást, illetve a sajtót. Most azonban mind a hárman a túlélésért harcolnak. A másik jó hír, hogy Ausztriában toronymagasan vesztettek Kurz-cal szemben a magukat fura mód szabadságpártiaknak nevező szélsőséges erők. Az USA-ban működik a hatalmi ágak megosztása, a populizmus beleütközik a saját korlátaiba. Johnson a brit Trump, csak etoni és oxfordi diplomával. Ő is meg akarta kerülni a törvényhozást, de a Legfelsőbb Bíróság kinyilvánította, hogy a kormányfő sem áll a jogon felül. Izraeli kollégája szintén azt szerette volna, hogy a szabályok ne kössék meg a kezét, összekeverte saját magát az állammal. Hogy elkerülje a felelősségre vonás három korrupciós ügyben is, háborúra készült Gázában, de a hadsereg – ellensúlyként – jelezte, hogy erről szó sem lehet. Így a politikus szavahihetősége most romokban van. A tekintélyelvűség ugyan menetel az oroszoknál, kínaiaknál és a törököknél, de hogy ez természetes volna az USA-ban, Nagy-Britanniában, Brazíliában, Indiában, Magyarországon és Lengyelországban is? Egyelőre úgy áll, hogy nem annyira rossz a liberális demokráciák helyzete. Bátorító az Osztrák Néppárt győzelme, valamint Salvini bukása is. De a harc még nem dőlt el. Még az is lehet, hogy hivatalában marad Trump, Johnson és Netanjahu. A parlamentek kudarcot vallhatnak, de a jogállami intézmények állják a rohamokat. Azon kívül a nép érzi, hogy valami nincs rendben ott, ahol az állam szolgái saját hatalmi vágyaik kielégítésére feláldozzák a tisztességet és az erkölcsöt. Az nem része a demokratikus programnak, hogy az alkalmazottak személyes zsákmányuknak nézzék az államot.
FT A mai populizmus a rendszerváltás utáni nyugat önelégültségének a következménye – mutat rá a kommentár, hozzátéve, hogy a kommunizmus alól felszabadult államok kénytelenek voltak rossz modellt átvenni. Az biztos, hogy manapság a régióban széltében-hosszában azt hallani: valami félrecsúszott az eltelt 30 évben. Meglett ugyan a nemzeti függetlenség, kialakultak a demokratikus intézmények és javultak a gazdasági viszonyok, ám általános az érzet, hogy mégsem annyira jó a helyzet, amint azt egykor várták. Kétségtelen, hogy a liberális demokrácia védekezésre kényszerül. A demokráciát és a jogállamot feldúlták Magyarországon, de kisebb mértékben Lengyelországban és Romániában is. A korrupció behálózza a politikát és az üzleti életet az egész régióban. De azért a kép nem teljesen sötét. Az uniós és NATO-tagság viszonylagos jólétet és biztonságot hozott. Nem igaz, hogy az illiberalizmus és a sovinizmus vette volna át a terepet. Viszont az is biztos, hogy sok minden egyáltalán nem szuper. Ennek egyik oka, hogy ezeknek az államoknak a rendszerváltás után az tanácsolták: a liberális demokrácián túl vállalják a globalizációt, a nyitott határokat és a lazán szabályozott pénzügyi kapitalizmust is. A 11 évvel ezelőtti válság, majd a 2015-ös menekülthullám azonban feltárta a rendszer hibáit. Megnyitotta a kaput a bevándorlás-ellenes nacionalisták, az elitellenes populisták előtt. Azok azután értő fülekre találtak a gazdaságilag lemaradt, a világtól elzártabb térségekben. Vagyis a fordulat minden előnye mellett sokan úgy érezték, hogy az unióban mindenki egyenlő, de a Nyugat egyenlőbb. Ellentét alakult ki a nemzetköziséghez kapcsolódó liberalizmus és az újonnan visszaszerzett nemzeti szuverenitás fenntartása között. A térségben verseng a populista nacionalizmus és a liberális demokrácia. Nehéz megjósolni, melyik fog nyerni, amikor egyes nyugati államokban nagyjából ugyanez a harc folyik.
Die Presse A vendégkommentár köszönetet mond a Szabadságpártnak, hogy az leleplezte saját magát, így nincs mód, hogy ismét a koalíció részeként szóljon bele a politikába. A szerző, az egyik norvég egyetem innsbrucki születésű professzora úgy ítéli meg, hogy a választások eredményeket Ausztria elkerülte a legrosszabbat, az FPÖ az utóbbi 10 éve leggyengébb eredményét hozta. De hát leplezetlenül kleprokrata vonásokat mutatott és próbálta aláásni az államot. Thomas Henökl rámutat, hogy a szélsőjobbal a jövőben nem szabad próbálkozni, mert csak a baj volt vele. Nagy kérdés azonban, hogy az eltelt másfél év mekkora károkat okozott a demokráciának, a jogállamba vetett bizalomnak és a közbeszédnek, továbbá mennyire lehet visszafordítani az eldurvult politikai vitákat. Az is bizonytalan, mennyire járulnak hozzá az osztrák tapasztalatok más országokban a mérsékelt erők hatalmának megtartásához. Ez ügyben egyáltalán nem lehet biztosra menni, tekintve Magyarországot és Lengyelországot, amiért az EU tekintélyelvű egyensúlya is felelős. Hiszen von der Leyen Orbán és a PiS nélkül nem lett volna a Bizottság elnöke, de fordítva is igaz a képlet: az unió milliárdjai nélkül a Fidesz már régen bedobta volna a törülközőt. A továbbiakban nem kell majd nélkülözni a nemzetközi porondon az istenített osztrák kancellárt, aki a széljárásnak megfelelően hol Hamletet, hol Macbethet alakítja.
Szerző

Ismét rakétát lőtt ki Észak-Korea a Japán-tenger irányába

Publikálás dátuma
2019.10.02. 06:30

Fotó: JUNG YEON-JE / AFP
Mindez azután történt, hogy a külügyminiszter-helyettes bejelentette: országa kész szakértői szinten felújítani az Egyesült Államokkal kezdett, de több hónapja megszakadt atomleszerelési tárgyalásokat.
Azonosítatlan rakétát lőtt ki Észak-Korea szerdán a japán-tenger irányába – közölte a Yonhap dél-koreai hírügynökség a dél-koreai hadsereg egyesített vezérkari bizottságára hivatkozva.   
A dél-koreai hadsereg később arról számolt be: a rakétát – vélhetően egy tengeralattjáróról – a keleti partvidéken fekvő Vonszan városától északkeletre lőtték ki, 450 kilométeres távolságot tett meg, 910 kilométeres magasságba emelkedve, és feltehetően Japán kizárólagos gazdasági övezetében csapódott a tengerbe, Simane prefektúrától nyugatra. Nem érkeztek arról hírek, hogy hajót vagy repülőgépet talált volna el. Szuga Josihide japán kormányszóvivő közölte, hogy Tokió elemzi a beérkező információkat, de egyelőre nem tudja megerősíteni, hogy Észak-Korea SLBM-et lőtt ki. A japán kormány első jelentésében még azt írta, hogy Észak-Korea két ballisztikus rakétát indított, később azonban egyre módosította ezt, hozzátéve azonban, hogy az két részre esett, és egyik darabja csapódott be a tengerbe Japán kizárólagos gazdasági övezetében, 350 kilométerre északra a Simane prefektúrában fekvő Oki-szigetektől. A rakéta röppályája meredek volt. Olyan szögben bocsátották fel, hogy nagy magasságot érjen el. Ha kisebb szögben lövik fel, nagyobb távolságot tett volna meg.

Japánban és Dél-Koreában is összeült a nemzetbiztonsági tanács

Abe Sindzó japán miniszterelnök elítélte a rakétakísérletet, és tiltakozását fejezte ki, mert szerinte Észak-Korea megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait. Abe hozzátette, hogy Japán folytatja a szoros együttműködést az Egyesült Államokkal és a nemzetközi közösséggel, éberen figyeli a helyzet alakulását, és mindent megtesz a japán emberek védelmében. A rakétakísérlet miatt Japánban és Dél-Koreában is összeült a nemzetbiztonsági tanács. A Kyodo hírügynökség felhívja a figyelmet arra: Abe a minap az ENSZ-közgyűlésen mondott beszédében közölte, hogy tárgyalni szeretne Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel az Észak-Korea által a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben elrabolt japán állampolgárok sorsáról. Szuga szerint a szerdai rakétakísérlet után nem változott Tokió álláspontja, Abe továbbra is feltételek nélkül szeretne szemtől szemben tárgyalni Kimmel.

Észak-Koreának kétfajta, tengeralattjáróról indítható rakétája lehet

Észak-Korea utoljára szeptember 10-én hajtott végre rakétakísérletet, és a mostani volt a 11. május óta, amikor is az amerikai-észak-koreai tárgyalások kudarca után a phenjani rezsim felújította rakétakísérleteit. Legutóbb 2016 augusztusában hajtottak végre SLBM-tesztet. A phenjani rezsim egy nappal azután hajtotta végre újabb rakétakísérletét, hogy Csö Szon Huj észak-koreai külügyminiszter-helyettes kedden bejelentette, országa kész szakértői szinten felújítani az Egyesült Államokkal kezdett, de több hónapja megszakadt atomleszerelési tárgyalásokat. Az újbóli kapcsolatfelvételt az amerikai külügyminisztérium szóvivője is megerősítette. A tárgyalásokban patthelyzet alakult ki Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kudarccal végződött második csúcstalálkozója után, amelyet februárban tartottak Hanoiban. A szöuli védelmi minisztérium úgy tudja, hogy Észak-Koreának kétfajta, tengeralattjáróról indítható rakétája van – a Pukgukszong-1 és a Pukgukszong-2 –, amelyek hatótávolsága közel 1300 kilométer. Az SLBM, illetve az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM) jelentik a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államokra és szövetségeseire nézve. A Yonhap dél-koreai hírügynökség emlékeztet arra, hogy Kim Dzsong Un júliusban tekintett meg egy újonnan épült katonai tengeralattjárót. Akkoriban olyan dél-koreai hírszerzési információk láttak napvilágot, hogy a tengeralattjáró feltehetően három SLBM hordozására képes, és hamarosan hadrendbe állítható. Feltételezések szerint Észak-Koreának csaknem 70 katonai tengeralattjárója van.

Frissítve: 2019.10.02. 12:29

Soros György fel sem fért a legbefolyásosabb zsidó személyiségek listájára

Publikálás dátuma
2019.10.01. 20:26
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: Wiktor Dabrowski / AFP/Nurphoto
Trump lánya és veje viszont ott van a legek között – ahogy a Sorost összeesküvőnek tartó izraeli miniszterelnök is.
A zsidó újév, a Rós hásáná alkalmából az izraeli lapokat is elöntik a hazai sajtóból jól ismert év végi listák, visszatekintések és prognózisok. A mérsékelt jobboldali Jerusalem Post például összeállította az év 50 legbefolyásosabb zsidó emberének listáját, 
amire fel sem fért az Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu által egyaránt a világ legnagyobb összeesküvőjének beállított Soros György

- vette észre az Index. (Persze az is lehet, hogy ez is a mesteri összeesküvés része). A lista 3. helyén viszont ott van maga Netanjahu, Ivanka Trump és veje, Jared Kushner pedig együtt foglalják el a 14. helyet.
Az igen színes lista élén egyébként a Moszad 2015-ben kinevezett igazgatója, Joszi Kohen áll. Ő egy olyan akcióval érdemelte ki az első helyezést, ami sem az 5779-es, sem a 2019-es évhez nem köthető. Az izraeli hírszerzés ugyanis még 2018 januárjában bonyolította azt a gigantikus akciót, melynek keretében a Moszad ügynökei 2018 januárjában Teheránban nem kevesebb, mint 32 széfet törtek fel. A széfekből azután kipakolták, majd titokban Izraelbe szállították az iráni atomprogram teljes titkos dokumentációját. Ezek az iratok voltak azok, melyekkel Benjamin Netanjáhu egy teátrális sajtótájékoztatón a végső lökést adta Donald Trumpnak, hogy léptesse ki az Egyesült Államokat az iráni nukleáris megállapodásból - részletezi a portál.
Szerző
Frissítve: 2019.10.01. 20:39