„A torkát el fogom vágni”: életveszélyesen megfenyegették a keszthelyi ellenzék jelöltjét

Publikálás dátuma
2019.10.01. 18:44
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Weller-Jakus Tamás bűne az volt, hogy felvetette: egy stadion árából sok, Zentéhez hasonló kisgyereket lehetne megmenteni. Azóta folyamatosan kapja a gyűlölködő üzeneteket.
Valóságos gyűlöletcunami zúdult Weller-Jakus Tamás keszthelyi Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) összellenzéki polgármester jelöltjére, mióta egy Facebook-hozzászólásban, a Zente nevű beteg kisgyereknek érkező adományok kapcsán megjegyezte: szép dolog, hogy Mészáros Lőrinc is jótékonykodik, de egyetlen stadion árából is sok gyerek életét lehetne megmenteni, és hogy a kormány segítség híján halálra ítéli Zente sorstársait. 
A bejegyzést felkapta „az állampárti heccportál” – írta lapuknak küldött közleményében a KÉVE – az újságot nem nevezték meg, de vélhetően a Weller-Jakust válogatott szidalmakkal mocskoló Vadhajtásokra gondoltak – a kommentre pedig több száz acsarkodó válasz érkezett. Ennél azonban több is történt. Az egyesület Facebook-oldalára feltöltött videó szerint valaki konkrétan életveszélyesen megfenyegette egy telefonhívásban Weller-Jakust. A videón 01:30-nál kezdődik a beszélgetés, a felvételt hallhatóan megvágták.
A magát érdemes művészként jellemző ismeretlen a bemutatkozás után gyorsan a lényegre tért:
„Többünk nevében: magát meg fogjuk ölni ezért a Zente-féle megszólalásért! Addig fogom ütni, amíg mozog. A f*sszopó k*rva anyjáról írjon ilyeneket! Nem tudja, kivel áll szemben. Nyomozzon ki a rendőrhatóságok kormányengedélyével. A torkát el fogom vágni. Ha nem én, akkor a társaim”

- ígérte szenvtelen hangon a fenyegető. A hívás információink szerint pénteken történt, Weller-Jakus Tamás pedig már feljelentést tett miatta a rendőrségen. Az önkormányzati választások közeledtével egyre jobban eldurvul a kampány is, a kormánypárt szimpatizánsai és képviselői pedig nem válogatnak a hol megfélemlítő, hol inkább színpadias eszközökben. Csömörön két fideszes képviselő-jelölt tépkedett plakátokat a polgármester irodájában, valaki ürülékkel kente be az ellenzéki összefogás budai, I. kerületi kampányközpontjának ablakát, Karácsony Gergely sajtóeseményeit bohóckommandó zavarja meg rendszeresen - legutóbb például bűncselekményt is elkövettek a szabotőrök, akik egy letakart lajstromjelű csónakból próbálták megzavarni a főpolgármester-jelölt rendezvényét. Kőbányán pedig a 444.hu cikke szerint valamiért vélhetően az összes polgárőr és közteres, sőt az alpolgármester is kivonult, amikor észrevették, hogy az ellenzéki aktivisták amúgy törvényesen plakátokat ragasztanak.
Szerző

Trócsányi helyett bevetik a kormány brüsszeli öklét

Publikálás dátuma
2019.10.01. 18:28

Fotó: Mario Salerno
Beosztottaival agresszív, a kormányhoz végtelenül lojális, felkészült, és rá fogja rúgni az ajtót az Európai Bizottságra – jellemezték forrásaink az új magyar biztosjelöltet, Várhelyi Olivért.
 - B...meg! K...va életbe! Hogy a f...ba gondolhatod ezt? – egy volt munkatársa szerint rendszeresen ilyen stílusban beszél beosztottaival Várhelyi Olivér, a brüsszeli magyar állandó uniós képviselet vezetője, aki hétfő óta a magyar kormány biztosjelöltje az Európai Bizottságba. Mint ismert, Trócsányi Lászlót – ahogyan a román biztosjelöltet is – összeférhetetlennek találta az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága, így Ursula von der Leyen felkérte Orbán Viktort, hogy nevezzen meg új jelöltet. A kormányfő hétfő este közölte, hogy Várhelyi Olivér személyében „egy technokratát” jelöl. A definíció helyes: Várhelyi Olivér ugyanis igazi karrierdiplomata, nem töltött be politikai tisztségeket. A nevéhez így semmi olyan politikai kifogás nem köthető, amit Trócsányi Lászlóval szemben kritikaként megfogalmaztak, ráadásul a volt igazságügyi miniszterrel ellentétben arról sincs hír, hogy kétes állami megbízásokat kapott volna. A 47 éves jogász a szabadalmi jog elismert szakértője, 2008-ban Jedlik Ányos díjjal tüntették ki. Karrierje még a 90-es évek végén a gazdasági-, majd a Külügyminisztériumban kezdődött, itt követte közelről végig az uniós csatlakozási folyamat finisét, majd a brüsszeli állandó képviselet jogi osztályának vezetője lett. 2011-ben már a brüsszeli állandó képviselet helyettes vezetőjének, majd 2015-től vezetőjének nevezték ki, miután elődje, Györkös Péter berlini nagykövet lett. Intelligenciáját, felkészültségét, alaposságát senki nem vitatta, de ugyanígy minden általunk megkérdezett egyetértett abban is, hogy nagyon nehéz Várhelyivel együtt dolgozni. – Mindenhol kialakít egy kis „bizalmasi kört” maga körül, de aki ezen kívül van, annak nagyon nehéz az élete. Azokkal kifejezetten durván és megalázóan bánik – mondta róla egy forrásunk, hozzátéve, hogy ez a stílus nem korlátozódik Várhelyi beosztottaira. 
Az állandó képviseletek helyetteseinek és vezetőinek is van egy-egy külön testülete az EU Bizottságban, információink szerint a biztosjelölt ezek ülésein sem fogta vissza magát. – Simán lehazugozza vitapartnereit, annyira arrogáns néha, hogy arról már követi jelentések is születtek – mondta egy forrásunk. Más
az „intellektuális Németh Szilárd” és az „ÁVÓS” kifejezéseket használta Várhelyi habitusára.

– Várhelyi rá fogja rúgni az ajtót a Bizottságra, ami lehet, hogy tetszeni fog Orbánnak, de ezzel a stílussal biztosan nem szerez majd magának szövetségeseket. Márpedig a személyes jó viszony más biztosokkal vagy valamelyik főigazgatóság vezetőjével nagyon fontos az uniós érdekképviseletben, ilyen kapcsolat révén olyan információkhoz juthat hozzá, amikhez hivatalos úton nem, ráadásul lobbimunkáját is befolyásolja elfogadottsága. – Ez nála valószínűleg hiányozni fog, ami összességében nem lesz jó Magyarországnak – mondta egy ismerőse lapunknak.
Frissítve: 2019.10.01. 18:46

Biztos kezekben Budapest: csak júliusban 17,5 milliárdos hitelt vettek fel az OTP-től

Publikálás dátuma
2019.10.01. 17:25

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Egy hónapon belül négy hitelszerződést kötött a fővárosi önkormányzat Csányi Sándor bankjával. Kell a pénz a költségvetési lyukak betöméséhez is.
Csak idén júliusban mintegy 17,5 milliárd forint folyószámlahitelt kapott a fővárosi önkormányzat az OTP Banktól – tudta meg a Napi.hu, a budapesti városháza szerződéseit böngészve. Mint cikkükben emlékeztetnek, a főváros termeli a magyar GDP bő negyven százalékát, 
Budapest mégis adósságban úszik és a hitelek nélkül nem tudná finanszírozni magát: még februárban fogadták el Budapest költségvetését, az idei hiány 114 milliárd forintot tesz ki.

A hiányt három forrásból fedezik: 25,3 milliárdot az előző évek maradványaiból, 66,7 milliárd forintot új hitelek felvételéből, további 27,9 milliárdot pedig a meglévő befektetések értékesítéséből teremtenek elő. A júliusi szerződéseket átnézve kiderül, hogy a fővárosi önkormányzat pénzügyi főosztálya szinte naponta köt hitelszerződést az OTP-vel. Például július 5-én 5,7 milliárd forint hitelről szólt a szerződés, három nappal később újabb 855 millió forint következett, július 11-én 2,5 milliárd forint hitelre volt szükség, de július 15-én is 3,4 milliárd forintért fordult Budapest az OTP-hez.

Minden évre jut 20-25 milliárd

Mindez persze nem most kezdődött, hiszen átmenetileg bevétellel nem fedezett kiadások kifizetésére már évek óta biztosít hitelkeretet a bank a fővárosnak. Például 2018-ban is 25 milliárd forintos volt a hitelkeret összege. Már 2014-ben is megírta a Napi.hu, hogy fővárosi önkormányzat beruházásainak finanszírozásához összesen 20 milliárdos hitelt vett fel az OTP Banktól. A hitelre szintén a hiányos költségvetés miatt volt szükség. Óriási adósságot görget maga előtt Budapest: a 2018-as költségvetést is 131 milliárd forintos hiánnyal fogadták el, amit például 75 milliárd forintos hitellel tömtek be. Jelentős többletkiadással jár a 3-as metró pótlása, és a korábbi 5-ről 10 milliárd forintra nőtt a főváros által fizetendő szolidaritási adó.
Az OTP-t nagyon szeretik az önkormányzatok - jegyzi meg a lap -  a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatása szerint 2018 végén összesen 145 milliárd forint volt az önkormányzatok hitelállománya, ebből pedig 85 milliárd forintot az OTP nyújtott a megszorult településeknek. Ez az összeg idén még tovább növekedhetett, hiszen az MNB júliusi statisztikái szerint már 174,4 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak a helyi önkormányzatok, és csak a fővárosi önkormányzat 17,5 milliárd forintról szóló hitelszerződést kötött júliusban a Csányi Sándor által elnökölt pénzintézettel.
Tarlós István főpolgármester korábban elmondta: szerinte a fővárosi költségvetésben szereplő 66,7 milliárd forint hitel nem kényszerűségből felvett működési kölcsön, hanem a fejlesztések finanszírozását szolgáló forrás.

Emellett évek óta rendelkezésre áll az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkerete, amit eddig nem hívtak le, most viszont ebből finanszírozzák az előkészített fejlesztéseket. Ha ezt nem venné fel a főváros, attól még még működne, hiszen ezt a pénzt csak fejlesztésre lehet elkölteni. Igaz, ettől még hitel, amit vissza kell fizetni.
Tarlós szerint a 66,7 milliárd forint hitel nem kényszerűségből felvett működési kölcsön, hanem a fejlesztések finanszírozását szolgáló forrás
Fotó: Népszava

Újra nőnek az adóssághegyek

Bár a második Orbán-kormány idején, 2011 és 2014 között az állam átvállalta az önkormányzatok addig felgyülemlett adósságait – a hazai települések kétharmadát összesen 1369 milliárd forintnyi tartozástól szabadították meg azzal a felvétellel, hogy felügyeletet látnak el a további hitelfelvételeknél -  újrakezdődött az eladósodási hullám. Lapunk írta meg, hogy az önkormányzati cégek cirka ezermilliárdos adósságot görgetnek maguk előtt országszerte, ezúttal már kormányzati asszisztenciával több megyei jogú város pedig újabb milliárdos vagy éppen tízmilliárdos tartozást halmozott fel.
Szerző