Előfizetés

Már az agrárminiszter szerint sem a migránsok tehetnek a sertéspestis terjedéséről

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2019.10.01. 15:23
Nagy István agrárminiszter
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
A fertőzött szendvicses verzió maradt, de az ételt nem migránsok, hanem vendégmunkások dobálták el – állítja Nagy István.
Az Ukrajna felől terjedő sertéspestis miatt kapott levelet szeptember 13-án Nagy István agrárminiszter: Vadai Ágnes DK-s képviselő ebben emlékeztetett rá, hogy a hvg.hu cikke szerint a levél keltezéséig ötezer disznót kellett leölniük a hatóságoknak az afrikai sertéspestis miatt. Egyúttal finoman érdeklődött, hogy 
  • Nagy szerint még mindig a migránsok tehetnek a járvány hazai terjedéséről?
  • Pontosan hány állatot kellett leölni emiatt?
  • Van-e elég állatorvos itthon ahhoz, hogy időben megfékezzék a betegséget?
  • Kelet-Magyarország már tényleg fertőzöttnek számít?
A miniszter – aki tavalyi színre lépésekor azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a sertéspestist szerinte migránsok vagy vendégmunkások terjesztették el Magyarországon –  ezúttal nem ment bele migránsozásba. Mint írta, „a járványügyi nyomozás feltárta, hogy a vírust külföldi vendégmunkások hurcolták be, élelmiszer útján”. Tehát azok a (főként ukrajnai) vendégmunkások lehettek, akiknek konkrét számát a kormány többszöri ellenzéki érdeklődésre sem akarja elárulni, de a munkaerőhiány miatt idén kétszer annyian is dolgozhatnak nálunk mint tavaly.
Nagy jelzése szerint hat megyében regisztrálták eddig a járványt, és 5300 állatot kellett leölni miatta ; a maradék állományt viszont meg lehetne menteni, ha a Nébih hatósági állatorvosai mellett a független szolgáltatók is bekapcsolódnak a megelőzési munkálatokba.
A Nébih térképéről kiderül, hogy a keleti megyék mellett már Pest megyében is találtak fertőzött állatokat, Budakeszin pedig lapértesülés szerint több száz, elhullott vaddisznó tetemére bukkantak.
 A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az afrikai sertéspestist elsősorban fertőzött vaddisznók hordozzák és adják át a házi állománynak, és a vírus az állat feldolgozott húsával vagy az azzal való érintkezéssel is átadható. 
Mindegy tehát, hogy kinek a szendvicsét találták meg a járványügyi vizsgálat során, a betegség előbb-utóbb mindenképp átlépte volna az ukrán-magyar határt.

Orbán nem mondott igazat Tiborczcal és az EU-pénzekkel kapcsolatban

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2019.10.01. 15:17

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A kormányfői vő az Eliossal technikailag valóban nem zsebelt be EU-pénzt, azt a számlát végül a magyar adófizetők állták, de alaposan kitömte a magyar állam az EU pénzén beszerzett, túlárazott Microsoft szoftverek és szolgáltatások megvásárlása kapcsán.
Felháborodottan kérte ki magának Orbán Viktor a finn miniszterelnök látogatásakor, hogy EU-s pénz került volna a vejéhez, Tiborcz Istvánhoz. És – mint mindig, amikor a családja közpénzből történő gazdagodása kerül szóba – ezúttal sem mondott igazat.  A találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán egy finn újságíró kérdésére fake newsnak nevezte, hogy veje, Tiborcz Istvánhoz EU-támogatás került volna. Ön nem mond igazat - mondta konkrétan a finn újságírónak, aki amúgy nem is hozzá intézte a kérdést. 
Elios-ügyben meg is lehetne magyarázni Orbán határozott állítását, mert azokat a számlákat a kormány a lebukástól tartva, az OLAF-vizsgálat hatására visszavonta Brüsszelből, és a magyar adófizetőkkel fizettette ki. (Erre a miniszterelnök helyében nem lennék büszke, de lassan hozzáedződünk már, hogy az ő köreiben másképp viszonyulnak a közvagyonhoz meg a tisztességhez). Amúgy meg technikailag valóban nem kapott EU-pénzt, de a dolog eredetileg az önkormányzatoknak energetikai korszerűsítésre szánt EU-támogatások lenyúlásáról szólt. 
De Tiborcz nem csak az Elios kapcsán került EU-pénzek közelébe: alaposan kitömte a magyar állam az EU pénzén beszerzett, túlárazott Microsoft szoftverek és szolgáltatások megvásárlása kapcsán.

2019. augusztus 3-án írtuk: "Az amerikai tőzsdefelügyelet nemrég közzétett jelentéséből vált bizonyossá, hogy a Microsoft-korrupció feltárását hivatalból üldözni hivatott rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vett szoftvereket. És kiderült az is: a NAV meg az ORFK nem csak szoftvereket vásárolt, hanem szolgáltatói szerződéseket is kötött, és ez utóbbiak között is volt olyan, amit kifogásolt a tőzsdefelügyelet. A szervezet szerint ugyanis volt olyan alvállalkozó, amely nem végzett érdemi munkát, mégis kifizették. A tőzsdefelügyelet nehezményezte azt is, hogy az egyik alvállalkozó bevonását maga a NAV kérte a Microsofttól. (Azt viszont nincs a jelentésben, és a szoftvercég valamint a NAV sem árulta el, hogy kik voltak az alvállalkozók.) Az amerikaiak pontatlansága miatt pedig nem lehet egyértelműen beazonosítani, mely tanácsadói szerződésről van szó. A tőzsdefelügyelet ugyanis két szerződésről beszél, míg a NAV honlapján háromnak van nyoma 2014-ből. Ugyanakkor tény, hogy éppen a problémásnak tűnő szoftverbeszerzéshez kapcsolódóan kötött tanácsadói szerződést kötött a NAV a Microsofttal bruttó negyven millió forintért. A Microsoft részéről a később távozott vezérigazgató, Papp István írta alá a szerződést. A NAV részéről pedig a szakmai teljesítésigazolásokat Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére, Tiborcz Péter főosztályvezető állította ki, a NAV KH Informatikai Fejlesztési Főosztály nevében. Tiborcz a beszerzések idején, 2014 nyara és 2015 tavasza között volt a NAV informatikai osztályvezetője volt. Tiborcz Péter a NAV-tól egyenesen a testvére, Tiborcz István tulajdonába tartozott HCS Experts informatikai céghez távozott.”  Az alapesetben 100 ezer forint körüli Office-licenceket a beszerzési árnál drasztikusan, olykor akár 200 százalékkal drágábban adták tovább a viszonteladók az állami ügyfeleknek – írtuk az esetről tavaly márciusban, arra is kitérve, hogy az árdrágítás nyomán a közvetítő cégek indokolatlan haszonhoz jutottak. Az így elért extraprofitból a kormányfő közelébe is jutott: Tiborcz István 2015-ben jelent meg tulajdonosként a HCS Experts nevű cégben, és abban az esztendőben az egyik Microsoft-viszonteladónak rendszeresen beszámlázó HCS megtáltosodott – az árbevétele megduplázódott, közel egymilliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig Tiborcz István 389 millió forintot tudott osztalékként kivenni belőle. Fölmerült egy másik családtag érintettsége is: szintén a furcsa állami szoftverbiznisz nyomán nőtt hirtelen naggyá a korábban nyomtatópatronok adásvételével foglalkozó IMG Solutions, amely a 2015-ös évben megszázszorozta (!) a bevételét. A cég tulajdonosa és vezetője, Szentgyörgyi Gábor pedig ifj. Orbán Győző (a miniszterelnök öccse) birkózó sporttársa és barátja, valamint a kormányfő gyakori meccsnéző páholypartnere. A Microsoft akkori ügyvezetője nem cáfolta a kérdéses időszakban történt személyes találkozását Tiborcz István testvérével. Hát így (nem) kapott EU-s pénzeket Tiborcz István. (És tényleg csak dupla zárójelben: akad-e vajon rajtunk kívül másik EU-tagállam, ahol a közvélemény nem csak azt tűrné el szó nélkül, hogy a miniszterelnök vejéhez többszörösen bebizonyosodott, százmilliós-milliárdos nagyságrendű korrupciós ügyek kötődnek, hanem azt is, hogy amikor mindez szóba kerül, a kormányfő rendre a füllentésbe menekül?)

Nem végeznek a választások előtt az útfelújítással, így „részátadást” tartottak

Vas András
Publikálás dátuma
2019.10.01. 13:13

Fotó: Gelencsér Attila / Facebook
A teljes útszakasz átadása csak novemberre várható.
„Átadtuk a Kaposvárt az M7-es autópályával összekötő 67-es gyorsforgalmi út Somogyaszaló és Látrány közötti 26,4 kilométeres szakaszát. A november végéig 33,2 kilométeresre bővülő útszakasz jelentősen javítja Kaposvár és a Balaton közúti kapcsolatának minőségét, Somogy gazdasági lehetőségeit” – kürtölte világgá Facebook-oldalán Bíró Norbert, a Somogy megyei közgyűlés elnöke, s hasonlóképpen – „átadtuk az új 67-es út Látrány és Somogyaszaló közötti szakaszát!” – büszkélkedett a közösségi oldalon Szita Károly, Kaposvár polgármestere is, ahogyan a KESMA-hoz tartozó megyei lap, a Somogyi Hírlap is ekként tudósított a hétfői eseményről. Az ünnepélyes pillanatnál tízen – Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár és Nagy Róbert Attila, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója a mellett három kormánypárti országgyűlési képviselő, a megyei kormánymegbízott és polgármesterek – állnak a nemzeti színű szalag mögött. A világgá kürtölt hírből csak egyetlen, ám annál fontosabb részlet maradt ki: a Somogyaszaló és Látrány közötti 26,4 kilométeres szakasz messze nincs készen. Végigautóztunk az R67-es gyorsúton, melyen egyetlen, Somogybabod előtti 3,2 kilométeres részt kivéve a 2x2 helyett csak 2x1 sávon haladhat a forgalom. A többi cirka 23 kilométeren viszont gőzerővel dolgoznak: mindenütt unkagépekbe és útépítő munkásokba botlottunk – a forgalmat hol az egyik, hol a másik oldalra terelik –, sőt, találkoztunk babócsai közmunkásokkal, akik – állításuk szerint – mindennap oda-vissza 200 kilométert utaznak, hogy a padkák rendbehozatalán és az új aszfalt tisztításán dolgozzanak, s akik megjegyezték, más dél-somogyi településekről is hordják a közmunkásokat az útépítéshez. A teljes útszakasz amúgy csak novemberre készül el, ám – vélhetően a közelgő önkormányzati választások miatt – láthatóan az ünnepélyes átadás halaszthatatlannak bizonyult. (A 444 szúrta ki Gelencsér Attila fideszes honatya Facebook-oldalán, hogy a nemzetiszínű szalagra apró betűkkel azért ráírták: Részátadás…) Novemberre elvileg a 2x2 sáv is elkészül, majd következhet a közel 66 milliárdos építkezés következő üteme, a kaposfüredi elkerülő, a teljes út pedig 2022-re épül meg a látrányi elkerülő négysávosításával. A gyorsút amúgy a gyorsforgalmi út egyszerűsített paraméterű változata, melyen nincs leállósáv, s az utat körforgalmak is tagolják a különszintű csomópontok mellett.