Szabad szemmel: Trócsányi elutasítása a legújabb csavar Orbán és az uniós intézmények csörtéjében

Publikálás dátuma
2019.10.01. 06:52

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 1.
Yahoo/Reuters Orbán Viktor azt mondta Budapesten a finn kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón: nem több mint politikai jelszó, hogy összekapcsolják a jogállam betartásával az uniós fejlesztési alapok folyósítását, a cél pedig az, hogy bizonyos tagállamokat támadjanak ily módon. Mint mondta, Magyarország számára a jogállam nem a jog, hanem büszkeség dolga, és az ország becsületébe gázol az, aki ezt kétségbe vonja. Ezért nyomatékosan javasolja, hogy jó alaposan fontolják meg, mielőtt bárki ilyesmire vetemedne. Abban is kőkeménynek bizonyult, hogy szerinte a céllal ellentétes, ha kétségbe vonják valamely tagállam ideológiai elszántságát és olyan légkört teremtenek, amiben a tagokat meg lehet dorgálni. Azt tanácsolta, soha ne jussanak el olyan pontig, amikor egyes vezetők vagy bürokraták ellátogatnak egy tagállamba, de csak azért, hogy nyakon öntsék azt a demokráciával. Ebből ugyanis sok minden kisül, csak együttműködés nem. Arra is kitért ugyanakkor, hogy megvitatná, ha volna érdemi javaslat, amely az uniós támogatásokat a jogállami normák tiszteletben tartásától tenné függővé, de még nincs ilyen. A finn vendég az EU soros elnökeként előzőleg azt közölte: a jelek szerint a tagok többsége elfogadja, hogy a pénzek kifizetése a demokratikus szabályok alkalmazásától függjön.  
New York Times/Yahoo/AP Az EP-képviselők megmutatták erejüket, amikor a Jogi Ügyek Bizottsága másodszor is elutasította az új Bizottságba delegált magyar és a román politikust. Az azonban meglepett több törvényhozót is, hogy tegnap újra össze kellett ülniük ez ügyben, mert ahogy a testület francia tagja megfogalmazta: miféle demokrácia az, amelyben addig kell szavazni, amíg nem a kívánt eredmény születik meg? Úgy értékelte, hogy itt egy botrányos, demokráciaellenes precedensről van szó. A bizottság német alelnöke azonban úgy látja, hogy a végén győzött a parlamenti demokrácia. Mindenesetre az Európai Parlament szóvivője azzal hozta nyilvánosságra a döntést, hogy mind Trócsányi László, mind román kolléganője alkalmatlan a neki szánt tisztségre. A magyar jelölt azt állította, hogy itt egy csomó hazugságot hordtak össze, elfogultság keveredett téves következtetésekkel, és az eredmény aggasztó, ám ő fellebbezni kíván.
Bloomberg Orbán Viktor kénytelen volt mást jelölni a Bizottságba, mert Trócsányi Lászlót már az első körben elutasították a Jogi Bizottságban, így a volt igazságügyi miniszter már a meghallgatásra sem mehetett el. Ez a legújabb csavar a miniszterelnök és az uniós intézmények csörtéjében. Így most az eddigi EU-nagykövet, Várhelyi Olivér lett a kiválasztott, miután von der Leyen a vadonatúj brüsszeli határozat ismeretében felhívta a magyar vezetőt. Az EP-képviselők azért keményítettek be, mert úgy ítélték meg, hogy ellentmondások vannak Trócsányi írásban leadott nyilatkozatában, amely azt állította, hogy esetében semmiféle összeférhetetlenség nem áll fenn. A hírügynökség úgy tudja, hogy Várhelyi határozottan védeni szokta a magyar álláspontot, gyakran összecsap újságírókkal a sajtótájékoztatókon, amikor szerinte azok nem megfelelően tálalják az eseményeket. De mielőtt bekerülne von der Leyen csapatába, a Bizottság leendő elnöke találkozni kíván vele.
FT Az újság vereségnek tekinti von der Leyen számára, hogy az kénytelen volt új jelölteket kérni a magyar és a román kormánytól, miközben a német politikus még nem is foglalta el hivatalát. Ez az első eset, hogy biztosjelöltek érdekütközés miatt elbuktak még a hivatalos meghallgatás előtt. A Bizottság következő feje ezek után kénytelen volt gyorsan lépni, mert feledtetni akarta, hogy máris két embere esett ki, míg Strasbourg korábban maximum egy-egy kiválasztottat vett le a tábláról, de azokat is csak későbbi szakaszban. De miután a mostani csapatból mások esetében is fennáll az összeférhetetlenség gyanúja, igen kemény vizsgára lehet számítani az EP-ben. Annál is inkább, mert az egyes frakciók azt ígérik: nem bánnak kesztyűs kézzel a többi pártcsalád jelöltjeivel. Azaz a „szemet szemért”-elv érvényesül. Hírek szerint most a liberálisoknak kell kemény ütközetre felkészülniük, hogy megvédjék saját emberüket, a francia Goulard-t. Annál is inkább, mert ahogy hírlik, a Néppárt vissza akar vágni, miután Weber Macron miatt nem lehetett Juncker utódja. Egyébiránt Várhelyi Olivér tekintélyt élvez Brüsszelben és élharcos volt, amikor ott Orbán migránsellenes politikáját kellett megvédeni.
Süddeutsche Zeitung A Német Külpolitikai Társaság szakértői szerint az orbáni külpolitika aláássa az EU közös pozícióját. Merthogy ő saját magának igyekszik geopolitikai előnyöket kovácsolni, illetve az általa támogatott üzletembereket próbálja futtatni, a többi közt a Nyugat-Balkánon. Odahaza ugyanakkor korlátozta a sajtó és az igazságszolgáltatás függetlenségét, ennélfogva alkalmatlan biztosnak olyasvalaki, aki ennek a kormánynak a tagja volt. Hiszen a korrupció elleni harcban kellene segítenie olyan államokat, mint Albánia, Észak-Macedónia vagy Szerbia. Milan Nic és Rácz András arra is felhívja a figyelmet, hogy a Fidesz eszközként használja fel a kárpátaljai magyarokat, ahelyett, hogy támogatná Kijev európai integrációját. Ennél fogva úgy gondolják, hogy a szomszédságpolitikát valaki másra kellene bízni, aki független Orbántól. Másodszor is felsült a Jogi Bizottság a magyar és a román jelölt, de von der Leyen már a múlt héten azt kérte mindkét kormánytól, hogy keressenek valaki mást helyettük. Mindenesetre a tegnapi döntés után a német szociáldemokraták képviselője úgy nyilatkozott, hogy az összeférhetetlenség kapcsán nekik kellett elvégezniük azt a munkát, ami a Bizottság leendő elnökének a feladata lett volna. Közben kezd erősen fogyni az idő, mert a jogi ügyekben illetékes bizottság ellenőrzi Budapest és Bukarest új jelöltjét is. Egyes szakértők remélik, hogy a vétó után a bővítési tárca egy más országhoz kerül.
Frankfurter Rundschau A magyar és a román ügy miatt bizonytalanná vált, hogy meg tudja-e kezdeni a munkáját az új Bizottság éppen egy hónap múlva. Nagy csapás von der Leyen számára, hogy át kell alakítania csapatát. Emellett azt hányják a szemére, hogy nem kellőképpen ellenőrizte, kiket javasolnak a tagállamok. A jogi testület német szociáldemokrata tagja sajnálatosnak nevezte, hogy ilyen döntést kellett hozniuk, de a helyes az lett volna, hogy az EU végrehajtó szervének leendő vezetője eleve el sem fogadja Trócsányi, valamint Plumb személyét. Hozzátette: félő, hogy az új Bizottság gyengének bizonyul a tagállamokkal szemben, erre enged következtet az egész affér. A szintén német, de zöld EP-képviselő, Lagondinsky ezt kiegészítette azzal, hogy az unió megérdemel egy olyan Bizottságot, amely mentes minden érdekütközéstől, de ennek a követelménynek eleget tettek a tegnapi döntéssel.
FAZ A konzervatív lap egyik kiadója arra emlékeztet a Berlini fal leomlásának évfordulóján, hogy ha be akarják temetni az árkokat Európában, abból minden érdekeltnek ki kell vennie a részét. 30 évvel ezelőtt a csehek, szlovákok, magyarok, lengyelek és a többiek vissza akartak térni a földrészhez, ahonnan Sztálin kiszakította őket. Ez azóta már megtörtént, de a kezdeti lelkesedés helyét Keleten mély csalódottság vette át, hiába terjed ki a térségre a Szabadság, a demokrácia és a jogállam birodalma. Az árkok újra kialakultak, ezúttal a jövő ügyében. Nem csupán a menedékpolitikáról zajló vita igazolja, hogy a közép-európai országok számára a nemzeti szuverenitás fontosabb, mint egynémely régebbi tagnak. A régió történelmének ismeretében ez nem teljesen meglepő. De gátlástalan populisták állíthatják, hogy a helyenként megrázó tapasztalatok kötelezővé tennék az illiberális nacionalizmust. Ha nem szeretnénk, hogy az árkok tovább mélyüljenek és az egész kontinensen végigfussanak, akkor eltüntetésükhöz minden oldalnak hozzá kell járulnia. A jog és a szabadság alapján.
Guardian Az európai populisták igencsak sokat hazudnak, de Salvinitől Johnsoning nem azért torzítják el pofátlanul az igazságot, hogy ezzel növeljék a saját hitelüket, hanem mert náluk a hazugság a romboló ideológia hatékony eleme – írja Catherine Fieschi, a populizmus szakértője, aki több könyvet is megjelentetett a kérdésről. Mint megállapítja, a tények tudatos elferdítése igaz Le Penre, valamint Orbánra is, utóbbi őrületesen és módszeresen hazudik a migrációról. Amikor ezek a politikusok azt állítják, hogy csak azt mondják, amit a nép, akkor burkoltan azt fejtik ki: nem kellenek bevándorlók, vagy olyanok, akik másként néznek ki, öltözködnek vagy beszélnek. De amint megnövelik befolyásukat, onnantól kezdve napi gyakorlat náluk a nyílt, szégyentelen hazugság. Amit állítanak az sokszor azért döbbenetes, mert nyilvánvalóan és ellenőrizhető módon hamis. Az embernek egyszerűen eláll a szava. A politika persze régen is folyamodott hazugságokhoz, de azért hogy kényelmetlen tényeket fedjen el. És ráfizethetett, ha rajta kapták. A populisták viszont azért hazudoznak, hogy megjelenjenek a hírekben. Azt igyekeznek bizonyítani ily módon, hogy semmi sem állíthatja meg őket a „nép szolgálatában”. Jelzik, hogy őket nem kötik a liberális demokrácia szokásos normái. Az ösztönökre hatnak, és nem az agyra. Továbbá fejre akarják állítani a képviseleti demokrácia egyik alapelvét: a hitelességet. Alaptételük az, hogy hazudhatnak, ha azt a nemzet érdekében teszik. Náluk a szégyentelenség lép a hitelesség helyébe. Minél nagyobb a tét, annál orbitálisabb a hazugság. Alternatív valóságot hoznak létre. De a büntetés könnyen eljöhet, amint azt az Osztrák Néppárt választási szereplése igazolja, miközben Johnson és Salvini támogatottsága nem csökken. Ám bőven lehet, hogy az FPÖ sokkal jobb eredményt ért volna el, ha Strache is kellőképpen gátlástalan lett volna. A populizmus visszaszorításában azonban fontos szerep jut a hagyományos politikusoknak és intézményeknek. Azon kívül sok múlik a politikai kultúrán, tehát hogy az emberek mennyire igénylik a közélet átláthatóságát. Ahol viszont a bizalmatlanság és a cinizmus dívik, mint az olaszoknál, ott a hitetlenség jelenti az általános politikai egyenértékest. Salvini ott tévedett hatalmasat, amikor kezdett hinni a saját felhajtásában.
Szerző

Féltik a „vészharangkongató” biztonságát: valaki 50 ezer dollár nyomravezetői díjat tűzött ki

Publikálás dátuma
2019.09.30. 18:03

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Hamarosan nyilvánosan tanúskodik a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij közötti július 25-ikei telefonbeszélgetés tartalmának a kiszivárogtatója, de időpontot még nem tűztek ki – közölte Adam Schiff, az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata párti vezetője.
A média azt véli tudni az illetőről, hogy köze van a titkosszolgálatokhoz. A hírszerzés vezetéséhez eljuttatott bejelentésének a lényege az, hogy a republikánus amerikai elnök megpróbálta rávenni az ukrán államfőt arra, nézzenek utána Joe Biden volt demokrata párti alelnök, illetve fia, Hunter Biden állítólagos ukrajnai tisztázatlan pénzügyeinek. Joe Biden mostanáig a jövő novemberi elnökválasztásra készülő demokraták favoritja volt. Fia a korábbi években jól jövedelmező állást töltött be egy ukrán energetikai cégnél. A demokraták - arra hivatkozva, hogy az elnök egy külföldi állam segítségét kérte legfőbb potenciális belpolitikai riválisának a lejáratásához – azt vizsgálják, indokolt-e alkotmányos bűnvádi eljárást (impeachment) indítani Trump ellen.  Az amerikai politikai nyelvhasználatban „whistleblower”-ként, „vészharangkongatóként” emlegetett kiszivárogtató személyes biztonságáért ugyanakkor egyre inkább aggódnak. Ügyvédei elmondták a sajtónak, hogy valaki 50 ezer dollár nyomravezetői díjat tűzött ki annak, aki segít kideríteni az illető kilétét. A demokrata párti többségű washingtoni képviselőház illetékes bizottságaiban ezen a héten az impeachment-eljárás indokoltságának a felmérése céljából megkezdődik a beidézett személyek meghallgatása. Egyelőre nem világos, hogy hajlandó lesz-e tanúskodni Rudy Giuliani, New York volt polgármestere, aki jelenleg Trump személyes ügyvédje, és aki a Biden-ügyben többször folytatott bizalmas beszélgetést volt, illetve jelenlegi ukrán tisztségviselőkkel, köztük Andrij Jermakkal, Zelenszkij jogi tanácsadójával. Giuliani és Jermak találkozóját az a Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium eddigi Ukrajna-ügyi megbízottja hozta össze, aki az ügy első politikai áldozatának tekinthető: miután őt is beidézték az egyik képviselőházi bizottság elé, lemondott tisztségéről.  Az ügy árnyékot vet az amerikai-orosz kapcsolatokra is: a moszkvai külügyminisztériumban - a diplomáciában általánosan elvárt diszkrécióra hivatkozva - epés megjegyzéseket tettek annak nyomán, hogy a Fehér Ház nyilvánosságra hozta a Trump-Zelenszkij beszélgetés leiratát, és most Washingtonban már olyan követelések is elhangzanak, hogy tegyék megismerhetővé az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin megbeszéléseinek a szövegét. 

Új hét, új botrány: rejtélyes viszony miatt került kínos helyzetbe Johnson

Publikálás dátuma
2019.09.30. 17:16
Boros johnson
Fotó: OLI SCARFF / AFP
A brit Konzervatív Párt konferenciáját a parlamenti fejlemények és a kormányfő magánéletére vonatkozó leleplezések egyaránt beárnyékolják.
Hétfőn kora reggel interjút készített az ITV kereskedelmi tévécsatorna Good Morning Britain című műsora Sajid Javid pénzügyminiszterrel, aki a Konzervatív Párt manchesteri konferenciájának második napján készült komoly, 50 milliárd font nagyságrendű fejlesztési projektek bejelentésére. A Chancellor of the Exchequer hosszú évek megszorító intézkedései után kész lazítani a szigorú költségvetési politikán és a kincstárból városfejlesztésre, útépítésre, a buszhálózat bővítésére és a szupergyors internet széles körű bevezetésére költeni. Ahelyett azonban, hogy a Munkáspárt vonzerejét csökkentő beruházásokról beszélhetett volna, tíz percig magyarázkodhatott Boris Johnson legfrissebb magánéleti zűrjeivel kapcsolatban. A The Sunday Times újabb információkat hozott nyilvánosságra Johnsonnak egy amerikai üzletasszonyhoz, Jennifer Arcurihoz fűződő kapcsolatáról, még londoni főpolgármesterségének idejéből. Az akkortájt még házasságban élő politikus Arcuritól származó ismeretek szerint intim viszonyban állt a csinos szőke asszonnyal. Ennél súlyosabb gyanúsítás, hogy a nő vállalkozása több tízezer fontnyi szponzori támogatásban részesült egy a londoni önkormányzathoz tartozó testülettől, illetve Arcuri teljesen megalapozatlanul három hivatalos promóciós utazásra is meghívást kapott. Johnson visszautasította a vádat, hogy nem vallotta be felettébb közeli ismerőse cégének juttatott pénzekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szempontokat. Ha ez nem lett volna elég, a Sunday Times újonnan szerződtetett vezető újságírója, Charlotte Edwardes első cikkét egy 1999-es esemény felidézésének szentelte.
Sajid Javid Johnson miatt magyarázkodott
Fotó: BEN STANSALL / AFP
Boris Johnson, akkor a The Spectator konzervatív hetilap főszerkesztője egy alkohol-fűtötte ebéd alatt nem pusztán az ő, hanem a másik oldalán ülő zsurnalisztanő combját is simogatta. A szakmában nagyra tartott Edwardes sztoriját, amit a híresen nőcsábász BoJo kerek-perec és a Downing Street 10. hivatalosan is visszautasított, azért is nehéz nem komolyan venni, mert élettársa Robert Peston, az ITV News politikai főszerkesztője, a kormányfő egyik maga által kiválasztott interjúkészítője, aki aligha engedte volna meg, hogy partnere eladja a lelkét egy kockázatos sztori kedvéért. Érdemes felidézni, hogy két évvel ezelőtt két befolyásos politikus, Sir Michael Fallon védelmi miniszter és Damian Green miniszterelnök-helyettes karrierje is hasonló térdsimogatási ügy áldozata lett. Hétfő délelőtt Johnson egy manchesteri nagykereskedelmi vállalatnál tett látogatása során tagadta, hogy a magánéletével összefüggő találgatások beárnyékolnák a toryk konferenciáját. A kormányfő szerint az embereket az érdekli, mit tesz az életszínvonal növekedése érdekében. Ugyanakkor szerinte sokan akarják megakadályozni, hogy bekövetkezzék a Brexit október 31-ig, de őt ez nem akadályozza céljai elérésében. Miközben a toryk Manchesterben próbáltak úgy tenni, mintha mi sem történne, a világhálón megjelenő The Independent napilap egyes forrásokra hivatkozva azt közli, II. Erzsébet hosszú uralkodása során - a Legfelső Bíróság múlt héten nyilvánosságra hozott állásfoglalása előtt - első ízben kérte ki tanácsadói véleményét arról, hogyan tehetné ki miniszterelnöke szűrét. A Buckingham-palota így pontosított: “A királynő nem avatkozna be aktívan és távolítana el egy hivatalban lévő kormányfőt, vagy tanácsolná neki azt, mondjon le. A megbeszélések az alkotmány alapszabályai mentén zajlottak”. II. Erzsébet annak ellenére haragszik Johnsonra, hogy az ítélet elhangzása után még New York-ból felhívta és elnézését kérte.
A tory-konferencia érdemi részében természetesen a legtöbb szó az Európai Unióból való kilépésről esett, sőt az egész esemény mottója is “Hajtsuk végre a Brexitet!”. Boris Johnsonon kívül Dominic Raab külügy- és Michael Gove, az alku nélküli távozásra felkészítő miniszter is hangsúlyozta, hogy “ha törik, ha szakad”, október 31-én megtörténik az EU-kapuzárás. Raab szerint a szigetország “jó szomszédja marad az Uniónak”. A pártkonferencia ellenére a múlt szerdán újranyitott parlament igyekezett zavartalanul működni. Hétfő délután az ellenzéki pártok vezetői megbeszélést kezdtek következő lépéseikről, egy esetleges bizalmatlansági indítványról és egy újabb előrehozott parlamenti választásról. Az oppozíció elsődleges célja az alku nélküli EU-kizuhanás megtorpedózása.