A jemeni húszik azt állítják, hogy több ezer katonát foglyul ejtettek

Publikálás dátuma
2019.09.29. 17:40
Felfegyverzett húszi harcosok
Fotó: Hani Al-Ansi / dpa Picture-Alliance/AFP
Egy felvételt is bemutattak, melyen állítólag a szaúdi vezetésű koalíció kötelékeiben harcoló katonák adják meg magukat a síita lázadóknak egy hegyvidéki térségben.
A jemeni húszi síita lázadók vasárnap közölték, hogy foglyul ejtettek legalább kétezer katonát egy átfogó hadműveletben a Szaúd-Arábia vezette nemzetközi katonai koalíció ellen. A foglyok között vannak szaúdi katonák is – mondta a felkelők egyik szóvivője sajtótájékoztatóján, amelyet a húszik ellenőrzése alatt álló al-Maszíra televízió közvetített. Egy felvételt is mellékeltek rabokról, akik feltehetőleg szaúdi katonák. Ezenkívül bemutattak egy felvételt arról is, amelyiken állítólag a szaúdi vezetésű koalíció kötelékeiben harcoló katonák adják meg magukat a síita lázadóknak egy hegyvidéki térségben.
Jahja Szarí húszi katonai szóvivő szerint legalább 500 koalíciós harcos vesztette életét vagy sebesült meg a felkelők műveletében, amelyet az úgynevezett nadzsráni tengely mentén indítottak a jemeni és szaúd-arábiai határ között. A folyamatban lévő művelet részeként a lázadók több tucat rakéta- és dróntámadást indítottak az ellenséges erők állásai, köztük Szaúd-Arábiában található légi támaszpontok ellen – tette hozzá Szarí, aki nem közölte, hogy a támadást mikor indították. A húszi katonai szóvivő szerint a művelet jogos válasz a szaúdi vezetésű koalíció jemeni hadműveleteire. Szaúd-Arábia egyelőre nem reagált a közöltekre. Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború a húszi felkelők és a rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádihoz hű erők között, amelyeket 2015 óta támogat a Szaúd-Arábia által vezetett koalíció. Szaúd-Arábia attól tart, hogy regionális riválisa, Irán megvetheti a lábát az Arab-félszigeten a síita felkelők térnyerésének következtében. Az ENSZ szerint a konfliktus az Arab-félsziget amúgy is legszegényebb országát a világ legsúlyosabb humanitárius válságába taszította. A világszervezet jemeni jelentései a húszikat, valamint Szaúd-Arábiát és szövetségeseit egyaránt háborús bűnnek minősülő erőszakcselekményekkel vádolják.
Szerző

Brexit: Johnson nem árulta el, megkereste-e Orbánt a halasztás megvétózásával kapcsolatban

Publikálás dátuma
2019.09.29. 17:18

Fotó: OLI SCARFF / AFP
A brit miniszterelnök csak annyit mondott: nem kívánja részletezni, hogy a tárgyalásokról milyen megbeszéléseket folytat a tagországok vezetőivel.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint jó esély van arra, hogy London megállapodásra jusson a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval, de a „kapitulációs törvény” gyengíti a brit kormány tárgyalási pozícióit. Johnson rendszeresen ezzel a kifejezéssel illeti azt az ellenzéki kezdeményezésre elfogadott törvényt, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból és előírja, hogy a Brexit-egyezmény elmaradása esetén a miniszterelnöknek kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. Johnson, aki vasárnap, a kormányzó Konzervatív Párt manchesteri éves kongresszusának nyitónapján nyilatkozott a BBC televízió politikai magazinműsorában, a törvényre utalva kijelentette: ha Brüsszelnek az a sejtése támad, hogy reális esély van az Egyesült Királyság benntartására az EU-ban, az megfosztja a brit kormányt tárgyalási mozgásterének jelentős részétől. A brit miniszterelnök
egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a törvény ellenére továbbra is lehetséges-e a megállapodás nélküli Brexit október 31-én.

Kitért ugyanakkor annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy milyen módon tudná megkerülni a rendezetlen kilépést tiltó törvényt. Úgy fogalmazott: a brit kormány szándéka a megállapodás elérése az EU-val, erre van is jó esély, és ennek alapján nincs értelme „elméleti forgatókönyvekről” beszélni. A brit sajtóban rendre felmerülő találgatások egyike szerint Boris Johnson taktikai meggondolásokból lemondhat, másra – jó eséllyel a jelenlegi ellenzék soraiból választandó miniszterelnökre – hagyva a Brexit halasztásának kezdeményezését, abban a reményben, hogy az utána kiírandó előrehozott választásokon erőteljes Brexit-párti kampánnyal többséget szerezhet a jelenleg kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak. Johnson azonban a vasárnapi BBC-interjúban határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy vannak-e ilyen tervei. Kijelentette: azt vállalta, hogy a pártot és az országot átvezeti a jelenlegi nehéz időszakon, és az ő felelőssége, hogy ezt meg is tegye. A sajtó találgatásai között szerepel egy olyan forgatókönyv is, amely szerint Johnson a törvénynek megfelelően kezdeményezné a Brexit halasztását, de arra kérné az uniós országok vezetőit, hogy e kérést vétózzák meg. A brit kormányfő a BBC televízió vasárnapi interjúműsorában kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy folytatott-e erről tárgyalásokat más uniós vezetőkkel, köztük esetleg Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Johnson úgy fogalmazott,
„rendkívül érdekes, de egyben kényes” tárgyalásokat folytat az EU-val, és nem kívánja részletezni, hogy e tárgyalásokról milyen megbeszéléseket folytat a tagországok vezetőivel.

Hozzátette ugyanakkor: egyértelmű, hogy a többi EU-tagország sem szeretné a Brexit-folyamat további elhúzódását, és azt sem, hogy Nagy-Britannia „kellemetlen, lázongó, bizonytalan helyzetű, együttműködésre kevéssé hajlamos” tagországként maradjon az EU-ban. A Brexit halasztásának kérdésében valószínűleg az uniós tagországok is megosztottak, de erőteljes az a nézet az EU-n belül, hogy most már ideje lenne továbblépni – mondta a brit miniszterelnök. Johnson ugyancsak kitért a válaszadás elől arra a kérdésre, hogy bocsánatot kért-e II. Erzsébet királynőtől, miután a brit legfelsőbb bíróság törvénysértőnek ítélte a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott döntést. A brit kormányfő a hónap elején kezdeményezte az uralkodónál a jelenlegi ülésszak lezárását, ám a legfőbb brit fellebbviteli fórum által a héten egyhangúlag meghozott végzés szerint a királynőnek a parlamenti évad berekesztéséről adott miniszterelnöki útmutatás törvénysértő, és így jogi hatály nélküli. A legfelsőbb bíróság álláspontja szerint ugyanis a döntés ésszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában a Brexit-határidő közeledte miatti kritikus helyzetben. Az alsóház már a végzés másnapján ismét összeült. A brit sajtó egybehangzó értesülései szerint az udvar rendkívül rossz néven vette, hogy Johnson ilyen helyzetbe hozta a királynőt. A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap kormányzati forrásokat idézve azt írta, hogy Johnson közvetlenül a legfelsőbb bíróság végzésének keddi kihirdetése után telefonon felhívta az uralkodót és elnézést kért tőle. A vasárnapi BBC-interjúban Johnson az erre vonatkozó kérdésre csak annyit mondott, hogy a brit politikai konvencióknak megfelelően nem adhat nyilvánosan felvilágosítást a királynővel folytatott megbeszéléseiről.

Brutális jelenetek: a rendőrök ütik-vágják és lövik a tüntetőket Hongkongban

Publikálás dátuma
2019.09.29. 15:04

Fotó: Twitter
Vasárnap gumilövedéket, könnygázt és vízágyút is bevetettek a tömeg feloszlatására.
Hongkongban legalább három helyen volt vasárnap ellenzéki megmozdulás a hatósági tilalom ellenére, és világszerte hatvan városban szerveztek nemzetközi tiltakozásokat a totalitarizmus és a "kínai zsarnokság" ellen - írja az MTI. Előző napon, szombaton is ezrek gyűltek össze Hongkonban, hogy megemlékezzenek a demokratikus reformokért öt évvel korábban indított "esernyős forradalom" kezdetéről. A város bevásárló negyedében vasárnap a rohamrendőrök könnygázzal oszlatták a tüntetőket, akik üvegpalackokkal és egyéb tárgyakkal hajigálták őket. Több ezren gyűltek össze a város egy másik részén, és indultak meg a kormányzatnak helyt adó épületkomplexum felé.
A hatóságok vízágyút vetettek be a tömeg megfékezésére, az épületegyüttest védő barikádok mögül pedig kék festéket lőttek a tüntetőkre, a későbbi azonosításuk elősegítésére. A tiltakozók a városban több helyen Molotov-koktélokat is dobáltak, a helyi érdekű vasút egyik állomásánál emiatt tűz ütött ki. Több pályaudvart lezártak. A rendőrség gumilövedékeket is bevetett a tüntetők ellen. 
Hongkong egyik parkjában mindeközben néhány százan békés demonstrációt tartottak, egy Peking-barát demonstráció is volt a városban, ahol a szervezők az évforduló békés ünneplésére szólították fel a lakosságot. A lassan négy hónapja tartó tüntetéshullámot eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltotta ki, mely alapján Hongkong bűnügyi eljárás esetén gyanúsítottakat adhatott volna ki Kínának. Carrie Lam hongkongi kormányzó szeptember elején visszavonta ugyan a tervezetet, de a megmozdulások addigra már általánosabb kormányellenes demonstrációkká váltak, és az aggodalmak szerint a Kínai Népköztársaság kikiáltásának jövő kedden esedékes 70. évfordulójára különösen hevessé válhatnak. 
Szerző