Szabad szemmel: meggyengülhet Von der Leyen helyzete, ha azt ígérte Orbánnak, hogy átnyomja Trócsányit

Publikálás dátuma
2019.09.29. 08:34

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 29.
The Times Rosszul indult a Bizottság új elnöke, mert a magyar és a román jelölt akadállyá vált tervei valóra váltására. A Jogi Bizottság egészen példátlan módon megvétózta mind Trócsányit, mind Plumbot. Úgy tudni, hogy a román kormány hajlandó mást küldeni Brüsszelbe, de a kötekedő Orbánról az a hír járja, hogy kész felvenni a kesztyűt. Ugyanakkor az EP-képviselők dühösek, mert egy kisebb eljárási hiba miatt hétfőn újabb ülést kell tartaniuk a két politikus ügyében. Úgy vélik, ily módon arra akarják rászorítani őket, hogy vizsgálják felül véleményüket, nehogy konfliktus robbanjon ki a magyar kormányfővel. A zöld frakció egyik német tagja úgy nyilatkozott, hogy von der Leyen helyzete alighanem lényegesen meggyengül, ha azt ígérte Orbánnak, hogy átnyomja Trócsányit a jóváhagyási folyamaton. Az Európai Parlament ugyanis a végén el fogja utasítani a korrupt kiválasztottakat.
FAZ A populisták elvarázsolják a népet. Az emberek nem hallgatnak a politikai elit érveire és a populista vezérek manipulációjának engedelmes eszköze lesznek. Hűek maradnak a demagógokhoz, akik éppen az ő támogatásukkal jutnak hatalomra. De vajon miért hajtják önként a fejüket szolgaságba, amikor a néptribunusok nem akarják a javukat? Sok országban tapasztalni mostanában, hogy bizonyos vezetők monopolizálják a hatalmat és régi, tekintélyelvű módszerekhez nyúlnak vissza. Trump, Johnson, Erdogan, de nyugodtan idevehetjük Orbánt és Kaczynskit is, nos, ők valamennyien leplezetlenül élvezik a megszerzett hatalmat. A magyar kormányfő és a többiek a nyílt társadalmat protekcionista tekintélyuralommá változtatják. Korlátozzák a szabadságjogokat, megakadályozzák a versenyt. Valamennyien demokratikus úton vívták ki az uralmat, a nép nélkül nem volnának sehol. Ám jogkörüket a jogállam elleni támadásra használják fel. A saját érdekükben módosítják az „erőegyensúlyt”. Az igazságszolgáltatásnak, a sajtónak, a tudománynak, a gazdaságnak el kell fogadnia hatalmi monopóliumukat, vagy különben megnézhetik magukat. Mindez lopakodva történik, minden puccs vagy forradalom nélkül. Különösen látványosan megy végbe ez a folyamat az orbáni Magyarországon. A választási törvényeknek köszönhetően, a Fidesz 53 százalékkal kétharmadot szerzett. Utána a kormányfő egy sor jogi húzással a maga oldalára állította az igazságszolgáltatást. Uniformizálták a médiát is. Egyetemet és kutató intézeteket pateroltak ki. A nép azonban kitart. És ez csak egyetlen példa, milyen központosító mechanizmust alkalmaz a populista hatalom. Nem kell hozzá egypártrendszer. De azért a régi demokráciákban nagyobb ellenállásra képesek a jogállami intézmények. Johnsonnak idáig nem jött be, hogy a közvélemény segítségével a parlament ellenében kormányozzon. Az ilyen politikusok a jóléti állam révén bort, búzát és pénzt osztanak uralmuk bebiztosításra. De sajnos itt nem a demokrácia üzemzavaráról van szó, pedig a demokratikus populizmus a jogállam legnagyobb ellensége. Éppen azért, mert annak megbuktatására nem kell államcsínyhez folyamodnia. És nehezen lehet tőle megszabadulni. Ehhez egy középkori tudós, La Boéties, mai nyelven szólva polgári engedetlenséget javasol.   
Frankfurter Rundschau Trump és Johnson a nyíltan embergyűlölő, rasszista beszéddel megosztja a társadalmat – írja a brit PEN Klub elnöke, a Univesity College London jogászprofesszora. Philippe Sands szerint az ilyesmi korábban még elképzelhetetlen lett volna, ám mára már norma lett. A változás a Brexittel és az amerikai elnök megválasztásával következett be, hamar fellángoltak az indulatok az idegenek, a bevándorlók, a muszlimok és mások ellen. Így a magyaroknál és a lengyeleknél immár a túlhajtott nacionalizmus irányítja az országot. Nagy-Britanniában egyre több gyűlölet bűncselekményt követnek el. Amerikai és brit vezetők a lenézés és a megosztás nyelvét használják, hajtóerejük a kirekesztés. Az embereket két kategóriába sorolják: mi és ők. Az előbbi fehér és férfias, az utóbbiba a „mások” tartoznak. Bevándorlók, nők, melegek, muzulmánok, zsidók, stb. Itt nem arról van szó, hogy a mai Egyesült Királyság, vagy az USA a náci Németországra hajaz, de valami nagyon félrecsúszott. Az amerikai elnök és a brit kormányfő régi gondolatokat mond ki nyilvánosan. És ez sokak szemében igazolja ezeket az eszméket. De a nyelv mindent leleplez, írta egykor a náci propagandát elemezve egy üldözött professzor. Viszont ha bizonyos kifejezéseket elég sokszor és szenvedélyesen ismételgetnek, akkor abból új valóság jön létre. Mert a szavak kis adagokban méregként hatnak, a hatás csak egy idő után jelentkezik. Ahol nem parancsolnak megálljt neki, ott jön a háború és a tömeggyilkosság, lásd Jugoszlávia végét. Az ilyen rendszerek idővel összeomlanak saját ellenmondásaik és a külső nyomás súlya alatt. És akkor az emberek kinyilvánítják: soha többé, és valami újat építenek. A szólásszabadság azonban nem ér semmit, amikor a szavak gyűlöletet, erőszakot keltenek. A világ randa úton halad. Brit újságok bírákat a nép ellenségeinek kiáltanak ki és a politikusok nem lépnek közbe. Pedig roppant fontos, hogy ők miként beszélnek. Mondjuk ki egyértelműen: Johnson rasszista, aki arról ábrándozik, hogy visszatér egy elérhetetlen világba. De még mielőtt átfordulnának valami végzetesbe a dolgok, az alkotmányos rend és a jogállam védelmet nyújt. De csak akkor, ha tiszteletben tartjuk, hogy el kell ismerni mindenki méltóságát. Ennek pedig legfelül kell kezdődnie.  
Guardian A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy mielőbb véget kell vetni Boris Johnson uralmának, a képviselőknek nem szabad megengedniük, hogy a miniszterelnök tovább támadja a jogállamiság intézményeit. Nem demokratikus úton került hatalomra, nincs többsége a törvényhozásban, és a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy törvénytelenül járt el, amikor felfüggesztette a Westminster munkáját. Mégis a törvények megkerülésével egyre csak ássa alá a liberális demokrácia alapjait. Fenyeget, csak azért, hogy keresztül vigye a megállapodás nélküli Brexitet, amihez azonban hiányzik a felhatalmazás, illetve a tömegtámogatás. Az utóbbi hetekben a hivatalos megnyilatkozások túlléptek az elfogadható kereteken. Johnson úgy tesz, mintha a jogon felül állna. Így egy autokrata szokott viselkedni. Ám Nagy-Britannia nem tekintélyelvű rendszer és a képviselők meg tudják állítani a miniszterelnököt. Merthogy a veszedelmes populizmusnak súlyos következményei lesznek és az uszítás nyomán könnyen fellángolhat az erőszak, például a muzulmánok ellen. A légkör kiélezése veszedelmes és felelőtlen, és csak arra szolgál, hogy bármiféle megállapodás nélkül következzen be a kilépés. Emellett a nemzeti érdekeket teszi kockára hogy visszaszorítsa a szélsőséges Farage-t. Az utóbbi napok fejleményei azt mutatják, hogy a brit jogállam intézményei jól működnek. De éppen ezért fordult Johnson populista módon a demokratikus fékek és ellensúlyok ellen. ám nem szabad hagyni, hogy aláássa az alkotmányt. Ha nem sikerül egyezséget elérnie az Európai Tanácsban október 17-én, akkor bizalmi szavazást kell tartani ellene és valaki mást kell választani, aki hosszabbítást kér Brüsszeltől. Az volna a legjobb megoldás, ha ideiglenes kabinet alakulna, és az népszavazást írna ki, még az általános választások előtt. Mert akkor az emberek véleményt mondhatnának a mostani kilépési tervről. A parlamentnek cselekednie kell, mielőtt még túl késő.
Szerző

Legalább 36 ember halt meg egy közlekedési balesetben Kínában

Publikálás dátuma
2019.09.29. 08:29

Fotó: Twitter
Busz és teherautó ütközött össze a kelet-kínai Csiangszu tartományban, szombaton kora reggel.
A karambol a Sanghajtól északra található Csiangszu egyik gyorsforgalmi útján történt szombat kora reggel, miután - az előzetes nyomozás megállapítása alapján - a busz egyik kereke defektet kapott - írja az MTI. A helyszínre érkező mentők beszámolója szerint a buszban összesen 69 ember utazott, a teherautóban pedig három. Az ütközés következtében 36 utas életét vesztette, és ugyanennyien megsérültek. A baleset körülményeit és pontos okát jelenleg is vizsgálják - írja a Hszinhua.
Szerző
Témák
buszbaleset Kína
Frissítve: 2019.09.29. 09:20

Orbán máris veszített Trump botrányán

Publikálás dátuma
2019.09.28. 11:45
Szijjártó Péter és Kurt Volker
Fotó: KKM / MTI
Az amerikai elnök frissen lemondott ukránügyi megbízottja, Kurt Volker régóta egyengeti a Fidesz washingtoni kapcsolatait. A Kongresszusban azonban nem erről fogják faggatni.
A magyar kormány fontos washingtoni emberét veszítette el a Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetése nyomán kirobbant botrány első hetének végén. Kurt Volker pénteken mondott le az Ukrajnával foglalkozó különmegbízott tisztségéről, miután Rudi Giuliani volt New York-i polgármester, aki most Trump személyes ügyvédje, a nyilvánosság előtt belekeverte a már az elnök elmozdításával fenyegető ügybe. Giuliani ezzel azt próbálta igazolni, hogy a külügyminisztériummal együttműködve képviselte a Fehér Házat Ukrajnában, miközben az amerikai diplomácia kerülni próbálta ezt a kényes részletet. A jelek szerint ugyanis Trump, Giuliani és Volker hónapokon át dolgozott azon, hogy terhelő bizonyítékokat szerezzen be az elnök egyik legfőbb ellenfele, a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó Joe Biden ellen. Volker pályája a CIA-nál kezdődött, majd a 90-es évek közepén, a Horn-kormány idején egy hároméves budapesti diplomáciai kiküldetéssel folytatódott. A magyarul is megtanuló diplomata itt került jó viszonyba a Fidesz több vezetőjével, amit azóta is mindkét oldalról gondosan ápoltak. Volker pályája később egészen a NATO-nagykövetségig ívelt, és Trump hatalomra jutásakor állítólag ő és a magyar kormány is abban reménykedett, hogy budapesti nagykövet lesz. Ehhez azonban kevésnek bizonyult hűsége a Republikánus Párthoz - főleg, hogy éppen a néhai John McCain szenátorhoz kötődött, akivel Trump viszonya finoman szólva is viharos volt. Volker jelenleg még a magyar kormányhoz közeli Hungary Initiative alapítvány kuratóriumi tagja. Az alapítvány honlapján neve együtt szerepel April Foley volt budapesti nagykövetével, aki továbbra is Orbán lelkes híve, George Pataki volt New York-i kormányzóéval, továbbá Martonyi János volt külügyminiszterével és Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszterével, aki szintén hosszú ideig szervezte az Egyesült Államokban a magyar lobbit. Az amerikai diplomata az elmúlt években is többször megfordult Budapesten. Utoljára áprilisban, amikor arról győzködte az Orbán-kormányt, hogy ne gátolja tovább a NATO-Ukrajna tanács munkáját. Az eredmény közismert, Volkert ennek ellenére egészen mostanáig a magyar jobboldal fontos amerikai támogatójaként tartották számon. Az 55 esztendős diplomata eddig fényesen alakuló karrierje most alighanem megbicsaklik. A Kongresszusban már a jövő héten bizottsági meghallgatások lesznek, ahová őt is beidézték. Egyelőre nem világos, hogy személy szerint van-e mitől tartania. Ez attól függ, hogy Trump politikai érdekében eljárva túllépte-e a hivatalával járó hatáskört. 
Frissítve: 2019.09.28. 12:17