Szabad szemmel - A pártcsaládok közti alkukon múlik, átjut-e valaki a strasbourgi szűrőn

Publikálás dátuma
2019.09.28. 09:46

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 28.
Die Presse Hogy a magyar és a román biztosjelölt egyelőre az oldalvonalra került, az rámutat a kinevezési folyamat gyengeségeire, hogy nem nézik meg alaposabban a kiválasztottak magánéletét és pénzügyeit. Hiszen máskülönben szóba jöhetett volna, hogy bármelyiküket javasolják a bizottsági tagságra, miután mindkettő súlyos handycap-pel küzd. Trócsányi nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy teljesen levált az ügyvédi irodájáról. Azt is felrótták neki, hogy igazságügyi miniszterként ő rendelkezett arról: ki kell adni két fegyverkereskedőt Moszkvának, ahol azután azok azonnal visszanyerték szabadságukat. De hát ezeket a dolgokat simán meg lehet találni a Google-on, akkor miért nem vette senki sem a fáradságot hozzá von der Leyen csapatában? Miközben most már azon tanakodnak, hogy a két ügy miatt a Bizottság nem tudja megkezdeni a munkáját november 1-én, az eredetileg tervezett időpontban.    Brüsszelben arra hivatkoznak, hogy a kiválasztás a nemzeti kormányok dolga. De pont itt van a kutya elásva, mert a tagállamokat sokszor belpolitikai megfontolások vezérlik. Mindazonáltal hozzá nem értő, korrupt vagy politikailag kétes jelöltek így sem masíroznak be simán az EU-ba, mert az EP-nek itt kellő szava van. Ám a meghallgatásokat leszámítva, a képviselők nem ellenőrizhetik, mennyire felelnek meg a valóságnak a leendő biztosok által leadott nyilatkozatok. Ily módon azonban nem annyira a tényeken, hanem a pártcsaládok közti alkukon múlik, átjut-e valaki a strasbourgi szűrőn. Így most azt lehet várni, hogy Trócsányi és Plumb miatt valamelyik más frakció embere is elbukik.    Az EP-ben döbbenetet váltott ki, hogy a Parlament elnöke kétes mentőműveletbe kezdett, amikor azt kérte a Jogi Bizottságtól, hogy hétfőn tisztázza: teljes mértékben elutasítja a két jelöltet, vagy azért más posztra még alkalmasnak tartja őket. Ily módon nem erősödik az egyetlen, közvetlenül megválasztott uniós intézmény hitele, főleg azért nem, mert tisztségét Sassoli a román kormánypárt támogatásának köszönheti. Pont Plumb pártjának.   
FAZ Vita támadt az Európai Parlamenten belül, hogy akkor igazából milyen álláspontot is foglalt el a Jogi Bizottság Trócsányi László és a román biztosjelölt ügyében. Az EP elnöke pontosítást kért, ezért a testület hétfőn újból összeül. Ám tagjai közül többen erre nem hajlandóak, mert úgy véli, hogy teljesen egyértelmű, amiről két napja határoztak: nem akarják, hogy a két politikus a Bizottság tagja legyen – közölte a grémium francia alelnöke, hozzátéve, hogy ez esetben a reszortcserét sem támogatják. Ezt megerősítette egy zöld képviselő is. Megfigyelők egyébként sem számítanak arra, hogy a JURI megváltoztatná véleményét. Bizalmas forrásokból azt hallani, hogy gyakorlatilag elszálltak Trócsányi és társának esélyei. A jelentés idézi Orbán Viktort, aki a közrádióban alattomos, gyáva támadásnak minősítette az elutasítást. Mint írja, a jobboldali-nacionalista vezető szerint a jelölt azért húzza a rövidebbet, mert segített megvédeni az országot a migránsoktól. Csakhogy a strasbourgi indoklás egészen mást tartalmaz: egyrészt kifogásolja, hogy a Trócsányi-féle ügyvédi iroda akkor is kapott állami megbízásokat, amikor társalapítója már igazságügyi miniszter volt, másrészt pedig nehezményezi a (bukott) jelölt orosz kapcsolatait.  
Le Monde Trócsányi Lászlót azzal vádolják, hogy meggyengítette a magyar jogállamot, vagyis messze nem csupán az összeférhetetlenség az egyetlen kifogás vele szemben. Lydia Gall, a Human Rights Watchtól azt mondja, hogy ha ő lesz a bővítési biztos, akkor éppen azokat az elveket kellene előmozdítania a felvételre váró országokban, amelyeket ő maga odahaza lábbal tiport igazságügyi miniszterként. Máté Szabolcs, a TASZ szakmai igazgatója úgy véli, árulással ér fel ilyen valakit kiszemelni erre a tisztségre. Hiszen Trócsányi nevéhez olyan jogszabályok fűződnek, amelyek pl. szigorú ellenőrzést írnak elő a külföldi támogatást civil szervezetek esetében. De hozzá kapcsolódik a CEU kipaterolása is. A közigazgatási bíróságok felállítását pedig csupán elhalasztották – a heves nemzetközi tiltakozás láttán.    Egy francia újságíró, aki könyvet írt a magyar állapotokról, úgy gondolja, hogy Trócsányi tökéletesen alkalmazza az orbáni retorikát, amely módszeresen elutasít minden kritikát a rendszerrel szemben, mondván, hogy amögött jogi köntösbe burkolt politikai támadás rejlik. Martonyi János volt külügyminiszter ezzel szemben azt hangoztatja, hogy Trócsányi kitűnő jogász, és olyan EP-képviselők fordulnak ellene, akik csakis az ellenzéket hallgatják meg. Nagy Péter, a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tulajdonosa arra emlékeztet, hogy volt társa sosem lépett be a Fideszbe és nem is vett részt a Soros elleni szégyenletes kampányban. Ugyanakkor Stumpf István arra figyelmeztet, hogy ha az EP nem hajlandó elfogadni a jelöltet, akkor Orbán valaki még rosszabbat küld.  
Le Monde Beavatottak szerint a Néppárt igyekezett megmenteni a Trócsányi Lászlót csütörtökön a jogi kérdésekkel foglalkozó testületben. Egyik képviselője azzal érvelt: egyáltalán nem utal semmi sem arra, hogy az összeférhetetlenség a jövőben is fennáll. Ám a haladó, illetve baloldali frakció ellenállása folytán a konzervatívok kénytelenek voltak feladni álláspontjukat. Viszonzásul a szociáldemokraták nem voksoltak saját emberükre, a román Plumbra. Igaz ugyanakkor, hogy más politikusok esetében a bizottság sokkal elnézőbb volt. Viszont elképzelhető, hogy a keresztény- és szociáldemokraták satuba fogják a liberálisok embereit a meghallgatások során. Így a belga Reynderst, valamint a francia Goulard-t. Egy megfigyelő azt mondja, hogy a kialakult helyzetben von der Leyen bizonyítani igyekszik Budapestnek, hogy ő kitart Trócsányi mellett. A magyar reakció meglehetősen felháborodott volt, a román kormány viszont a jelek szerint sokkal kevésbé ragaszkodik eddigi jelöltjéhez.
Politico A portál beletekinthetett azokba a levelekbe, amelyekben a Jogi Bizottság megmagyarázza, miért állította le Trócsányi és Plumb jelölését, így már jobban érteni lehet az aggályokat. A magyar politikus esetében nagy súllyal esett latba, hogy az amerikai kiadatási kérelem ellenére kerülhetett Oroszországba két orosz gyanúsított. De az is sokat számított, hogy minisztersége idején kapott Paks ügyében megbízást az általa létrehozott ügyvédi iroda, noha itt elvileg összeférhetetlenség állt fenn. Az orosz viszony azért ennyire fontos, mert a bővítés és a szomszédságpolitika felelőseként Trócsányi olyan államokkal és térségekkel foglalkozna, mint Ukrajna, illetve a Nyugat-Balkán, ahol az erős Moszkvai stratégiai érdekeltsége. Ráadásul az érdekütközést támasztja alá az ügyvédi iroda ügyében, hogy onnan választott személyes tanácsadót az igazságügyi tárca élén, miközben még társtulajdonos volt a cégben.
Süddeutsche Zeitung Hogy a bátor román Kövesi Laura lesz a hamarosan felálló Európai Ügyészség vezetője, az rossz hír a csalóknak és a korrupt politikusoknak – hangsúlyozza az elemzés. De az EU részéről nagyon is helyénvaló a döntés, hiszen a jogász odahaza már igencsak bizonyított. Olyannyira, hogy a román kormány mindent megtett, nehogy megkaphassa az új megbízatást. Csak éppen a próbálkozás látványosan kudarcot vallott. A rágalomkampány azt eredményezte, hogy kénytelenek voltak a jelölt mellé állni azok a tagállamok is, amelyek pedig inkább a francia vetélytársat favorizálták. Az adófizetők és a civilek örülhetnek, mert láthatják, hogy Brüsszelben is van hatása annak, ha Romániában sok százezren tüntetnek a korrupció legalizálása ellen, illetve az is egyértelművé vált, hogy nem mindig jönnek be a zsarolási kísérletek. Kövesi azért is a legjobb választás, mert a szakmai hozzáértésen kívül megvan benne az akarat, hogy tengelyt akasszon a hatalmasokkal. A jelszava az: végül is mindannyian egy korrupciómentes, tiszta társadalomban akarunk élni. Hogy mekkora a félelem a leendő Ügyészséggel szemben, az lemérhető azon, hogy a lengyelek, de főként a magyarok nem akarnak csatlakozni hozzá, márpedig itt két olyan országról van szó, amelyben sok jel utal arra, hogy az uniós támogatások hasznát gyakorta a kormánypárthoz közeli erők fölözik le. Nagy lépés volna előre, ha Budapest és Varsó is feladná az ellenkezését, de ehhez nyilvános nyomás kell. Pl. úgy, hogy a két országban jelenlévő német autógyárak megkérdezik, hogy mitől féltek ennyire, miért nem léptek be? Ám nemigen tapasztalni, hogy ezek a konszernek emlékeztessék Orbánt a független bíróságok fontosságára. Pedig aligha volt sürgetőbb arra utalni, hogy a törvények mindenkire vonatkoznak az EU-ban, és hogy a jogállam a demokrácia, az egységes piac, valamint a kereskedelem alapja. Arról nem beszélve, hogy ha az unió a jó kormányzást, az átláthatóságot és a demokráciát hirdeti a világban, akkor bizonyítania kell, hogy saját soraiban is keményebben lép fel a korrupció és a visszaélések ellen.
Le Figaro Az Európa Tanács felszólította a magyar kormányt, hogy az hatékonyabb intézkedésekkel védje meg a gyerekek a prostitúciótól és az emberkereskedőktől, ideértve azokat, akik menekültként érkeznek, Így jobban fel kell készíteni azokat a szakembereket, akik az ilyen ügyekkel foglalkoznak, de arra is szükség van, hogy a kiskorúaknak jobban megmagyarázzák, milyen veszélyek leselkednek rájuk e tekintetben. Az illetékes szakértői testület azt követeli, hogy Magyarország vonja vissza a törvényt, amely megengedi a pénzbírságot, de még a börtönt is az olyan gyerekek esetében, akik prostitúcióra adják a fejüket. Őket ugyanis nem tetteseknek, hanem áldozatoknak kell tekinteni. A testület azt is szükségesnek tartja, hogy a hatóságok jobban szűrjék ki a menedékkérők közül a lehetséges célpontokat, és ez vonatkozik a tranzitzónákra is.   
Bloomberg A vezércikk úgy látja, hogy Európa újabban dicséretesen áll hozzá a migrációs válsághoz. Így jó, hogy el akarják osztani mindazokat, akiket a Földközi-tengeren mentenek ki, ám az egész menedékrendszert meg kell újítani, azaz azt többé nem lehet csinálni, hogy a déli államokra hagyják az érkezők ellátását és a kérelmek feldolgozását. Meg persze a menekültek többsége úgyis továbbáll Németországba, illetve Északra, tehát nem jók a Dublini szabályok. A négy évvel ezelőtti nagy válság után Berlin semmire sem jutott a kvótajavaslattal, részben mivel a többi közt Magyarország és Lengyelország ellenezte. De azt már a német kormány is elismeri, hogy az elképzeléssel több baj is volt, hiszen csakis azokra vonatkozott volna, akik már menedéket kaptak, miközben pl. Olaszországban az érintettek többsége gazdasági migráns. Arról nem beszélve, hogy akiket kitoloncoltak, azok bármikor megint nekivághattak az útnak. Bölcs dolog, hogy az alakulóban lévő új rendszert nem egyhangúan kell jóváhagyni, az csatlakozik a Máltán aláírt megállapodáshoz, aki akar. A gond ott van, hogy automatikusan kaput nyithat a megélhetési migránsok számára, tehát csábít az utánzásra. Azaz itt arra van szükség, hogy az átköltöztetés után felgyorsítsák a folyamodványok feldolgozását, és aki nem kap zöld jelzést, azt azonnal paterolják vissza oda, ahonnan elindult. Ehhez persze el kell érni, hogy saját országuk visszafogadja őket, amihez az EU és Ukrajna megállapodása lehet a modell. A lényeg, hogy a szegényebb országokban lássák: nem pálya az illegális migráció, de azért vannak törvényes csatornák is. Az uniót így lehet a legjobban megvédeni.
Bloomberg Lassan teljesen elfogadottá válik a politikában, hogy az a félelem gerjesztésére alapoz – mutat rá a kommentár, kiemelve, hogy az ukrán ügy miatt Trump azt hirdeti, hogy háború zajlik a botrányt kirobbantó ellenfeleivel. Boris Johnson pedig a lehetséges határokig feszítette a vitát, amikor arról beszélt a héten a parlamentben, hogy az ellenzék megadta magát az EU-nak. A kormányfő többszöri kérésre sem volt hajlandó visszafogni a harcias nyelvezetet. Ám mindketten tiszteletet élveznek sok millió ember szemében, mert a stílusuk jól passzol a politikai osztállyal szembeni elégedetlenséghez. A Brexit hívei javarészt Európát és a bevándorlást okolják bajokért. Az amerikai elnök szintén idegeneket vesz célba, a mexikóiaktól a muzulmánokig, nem beszélve a szocialistákról, a liberálisokról és a „nyomorult” sajtóról. Az ilyesfajta kemény retorika járja a világban, Brazíliától kezdve a kihívóan illiberális Orbánig. A rossz hangulat elfogadhatóvá vált, sőt bizonyos esetekben nyerőnek bizonyult. Ez mindenütt azzal fenyeget, hogy olajat önt a tűzre, miközben a társadalmak világszerte mind inkább megosztottak.  
FT Hasonló démonokkal küszködnek a közép- és kelet-európai valuták, a forint árfolyama rekordmélységbe zuhant, de ugyanez a helyzet a zlotyval is – nagyrészt, mivel az euróövezetben visszaesett a termelés. Elemzők szerint további gyengülésre kell felkészülni. Ez megint csak azt a régi keletű bölcsességet igazolja, miszerint ha a német gazdaság köhint, akkor megfázással azonnal ágynak esnek a volt szocialista államok. (A lengyeleknél további súlyos gondot jelentenek a jelzáloghitelek.) Az amerikai-kínai kereskedelmi vita kihatásai egyre inkább érezhetőek Európában is, így a befektetők eladják a kisebb, nyitott gazdaságok állampapírjait, mert azok meghaladják a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. Egy londoni szakértő szerint a keleti fizetőeszközök továbbra is gyengék maradnak, mert sem a földrészen, sem a világban nem javul a gazdaság növekedési üteme és ez kihat a hazai keresletre. A forint kilátásai a legrosszabbak az összes közül a térségben, mivel a jegybank nem hajlandó közbelépni az árfolyamesés megállítására. Tardos Gergely, az OTP kutatási vezetője azt jósolja, hogy az állam addig jó szemmel nézi a jegyzés gyengülését, amíg az nem dobja meg túlságosan az inflációt.   
Szerző
Frissítve: 2019.09.30. 15:25

Ausztria választ, Kurz felkészül a folytatásra

Publikálás dátuma
2019.09.28. 09:30

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Az Osztrák Néppárt a vasárnapi voksolás favoritja. Bár a párt kampánya nem sikerült a legfényesebben, nagy előnnyel vezet a többi erő előtt. Ismét létrejöhet az ÖVP-FPÖ koalíció.
Már most borítékolható, hogy a szociáldemokraták aligha lesznek elégedettek a vasárnapi osztrák választás eredményével. Az előzetes közvélemény-kutatásokból ugyanis egyöntetűen kitűnik, hogy a párt nem tudott politikai tőkére szert tenni sem az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), sem az Osztrák Néppárt (ÖVP) botrányaiból, s valószínűleg rosszabbul szerepel, mint a május végén megrendezett európai parlamenti választáson, amikor 23,9 százalékra tett szert. Néhány hónapja egy rövid ideig felmerült a kérdés, vajon valóban Pamela Wendi-Wagner a legalkalmasabb-e az SPÖ elnökségére, a választás közeledtével azonban elcsitultak a személyét firtató hangok. Ám a látszólagos nyugalom sem segített különösebben a szociáldemokratáknak, a közvélemény-kutatások 22 százalékon látják a pártot. Ha valóban ennyit szerezne, az történelmi összevetésben igen gyenge eredmény lenne. A hetvenes években például három voksolást rendeztek Ausztriában, s mindhármon 50 százalék felett teljesített az SPÖ. De azért az 1983-as 47, vagy az 1990-es 43 százalék sem számított kudarcnak. Meglepő módon a belpolitikai térképet nem rajzolta át jelentősen a májusban kitört Ibiza-botrány, melynek során kiderült, Heinz-Christian Strache nem riadt volna vissza az illegális pártfinanszírozástól és magyar mintára írta volna át a médiatörvényt. Felmérések szerint az FPÖ 20 százalékon áll, a botrány előtt 25-26 százalékos volt a támogatottsága, ami nem jelez túl nagy visszaesést, különösen annak fényében nem, hogy ez volt az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb politikai botránya. Egyértelműen kiderült: az FPÖ csak azért mutatta békésebbik arcát a néppárti-szabadságpárti kormányzás idején, mert Sebastian Kurz igyekezett Európa számára azt a látszatot kelteni, nincs abban semmi veszélyes, ha egy jobboldali populista párt kerül a kormányba. Hiába vált kegyvesztetté az FPÖ volt elnöke, Heinz-Christian Strache a szabadságpárton belül is, kivált azután, hogy az „európaibb” Norbert Hofert választották meg hivatalosan is a párt élére, feltételezések szerint ez a centrum felé fordulás inkább annak az eredménye, hogy az FPÖ ezzel kívánta jelezni: igenis alkalmas a kormányzásra, és részéről semmi akadálya sincs annak, hogy a választás után ismét összeálljon az ÖVP-vel. Pedig bizonyos jelek arra utalnak, hogy az FPÖ nem szakított a szélsőségesekkel a botrány óta sem. Kiderült, hogy a párt korábbi kabinetfőnöke, Reinhard Teufel több ízben is kapcsolatba lépett a szélsőjobboldali identitárius mozgalom vezetőjével, Martin Sellnerrel. Az ORF jelentése szerint a néppárt főtitkára, Karl Nehammer felszólította Norbert Hofert, tegyen lépéseket pártja szélsőségesei ellen. Christian Hafenecker, az Osztrák Szabadságpárt főtitkára azzal replikázott, az ÖVP jobban teszi, ha a saját portája előtt sepreget. Az egész vita abból alakult ki, hogy az osztrák alkotmányvédelmi és terrorellenes harcért felelős hivatal, a BVT kemény bírálatokkal illette Reinhard Teufelt. Az egykori belügyminiszter, az FPÖ jobbszárnyához tartozó Herbert Kickl erre keményen nekiment a hivatalnak, Teufel pedig azzal védekezett, hogy irodavezetőként több személyiséggel is kapcsolatban állt, feladata ugyanis az volt, hogy a polgárok kérdéseire válaszoljon. Hofer egyébként tett bizonyos lépéseket a legszélsőségesebbnek tartott szabadságpárti személyiségekkel szemben. Amikor pártelnökké választották, szabad kezet is adtak neki erre. A pártelnök kezdeményezésére az elmúlt hét végén felfüggesztették tisztségéből a párt alsó-ausztriai frakcióvezetőjét, Martin Hubert, aki öt évvel ezelőtt Hitler születésnapján a Führert méltatta. Az Ibiza-botrány kitörése, majd a kormány felbomlása után úgy látszott, a voksolásig hátralévő időszak sétagalopp lesz Sebastian Kurz volt kancellár számára. Az EP-választást magabiztosan nyerte a párt, s júniusban a felmérések szerint 38 százalékon állt. Akkor az volt a kérdés, képes lesz-e egymaga abszolút többséget szerezni. Ám kiderültek érdekes dolgok a néppártról is, például a párt finanszírozása kapcsán. A legkínosabb azonban az lehetett Kurz számára, hogy kiderült, az Ibiza-botrány napvilágra kerülése után a volt kancellár egyik munkatársa öt merevlemezt semmisített meg. Ami különösen gyanússá teszi az esetet: a művelettel egy külső céget bízott meg, ám a megrendelést álnéven adta le. Kurz nem látott ebben semmi különöset, azt állította, az adathordozók megsemmisítése a normális ügymenet része. Az úgynevezett Schredder-ügyet csak kicsit érezte meg az ÖVP, 34 százalékon áll. Győzelmét tehát nem fenyegeti veszély, de valamelyest visszaesett támogatottsága az eltelt két hónap folyamán. 
Sebastian Kurz Norbert Hoferrel
Fotó: ALEX HALADA / AFP
Az utóbbi hónapok történéseiből az SPÖ nem profitált ugyan, a Zöldek viszont annál inkább. A kilencvenes évek előtt az osztrák belpolitikai térképen nemigen létező tömörülés már az EP-választáson is figyelemreméltó eredményt ért el, 14 százalékkal. A párt a 2006-os választáson érte el az első áttörést, tíz százalék fölé került, 2013-ban pedig már 12,4 százalék voksolt rá. Ezután azonban megindult lefelé a lejtőn, sok szavazó vándorolt át az SPÖ-höz, 2017-ben már csak 3,8 százalékra futotta. Május közepéig az irodák többsége öt százalék körül mérte, de Strache botránya mindent megváltoztatott, hirtelen megduplázta a Zöldek támogatottságát. A liberális NEOS-nak nem sikerült jelentősen növelni táborát, igaz, a 2017-es választáson elért 5,3 százalékos eredményét mindenképpen túlszárnyalja, nyolc százalék körüli eredményre számíthat. Sebastian Kurz népszerűsége nem igazán érezte meg az ÖVP nem túl jól sikerült kampányát. A Research Affairs iroda szerint a megkérdezettek 42 százaléka őt látja a legalkalmasabbnak a kancellári tisztségre, Rendi-Wagner 21, a szabadságpárti Hofer pedig 19 százalékon áll. Kurz fiatal kora ellenére – még mindig csak 33 éves, pedig már „volt kancellár” titulussal rendelkezik – nem az ifjak, hanem az idősebbek, az 50 felettiek kedvence. Ettől függetlenül nem biztos, hogy könnyű lesz kormányt alakítania. Igaz, Hofer FPÖ-elnökké választásával nőtt az esély arra, hogy a Néppárt ismét a Szabadságpárttal áll össze, függetlenül attól, hogy az ÖVP-n belül több tartományi vezető sem támogatja ezt a megoldást. Az osztrákok közül viszonylag a legtöbben - a megkérdezettek 28 százaléka erejéig - ezt a koalíciót preferálnák. Hofer számára kapóra jöhet Strache újabb botránya: kiderült, hogy a pártkasszából nem kis összegeket fordított magáncélra. A pártelnök így teljesen megszabadulhat Strachétól, akinek személye még mindig nagy tehertétel a Szabadságpárt számára. Az ÖVP-SPÖ nagykoalíciót mindössze 7 százalék látná szívesen. Egy SPÖ-Zöldek-NEOS együttműködést 14 százalék óhajtana. Az SPÖ esetleges együttműködését az FPÖ-vel csak öt százalék támogatná.

A kampány középpontjában a menekültkérdés

Sebastian Kurz a kampányban ismét elővette a menekültkérdést. A Bild német napilapnak adott interjújában az EU külső határainak lezárása mellett foglalt állást, és bírálta Spanyolország és az új olasz kormány hozzáállását. Ez „nem jó üzenet Afrika és az embercsempészek számára” – hangoztatta. Az ÖVP betiltaná az iszlám egyesületeket. Ami a többi párt menekültpolitikáját illeti, a Szabadságpárté nem sokban tér el a Néppártétól. Az FPÖ szerint következetesebben kell kiutasítani a menedékkérőket az országból. Az SPÖ szerint Marshall-tervet kell létrehozni Afrika számára, egyúttal az egész EU-ra kiterjedő menekültügyi rendszert kell létrehozni. A menekültügyi eljárás legfeljebb három hónapot venne igénybe. A szociáldemokraták szerint minél több EU-n kívüli állammal kell megállapodni a menekültek visszavételéről. A Zöldek szerint a gyors kiutasítás helyett a menekültek képzésére kell helyezni a hangsúlyt. Az oktatásról nem sok szó esett a választási kampányban. Az ÖVP szerint a fejkendő tilalmát ki kell terjeszteni 14 éves korig. A párt az ötödik osztálytól bevezetné az állampolgári ismeretek tárgyat, amely „értékeket és hagyományokat közvetítene”. Azoknak a diákoknak, akik nem járnak hittanra, erkölcstant kellene hallgatniuk. Az SPÖ olyan iskolákat képzel el, ahol a diákok egész nap bent tartózkodhatnak, és váltakozik az oktatás és a szabadidő. Meglehetősen általános választ adott az ÖVP arra a kérdésre, hogyan teremtsenek új munkahelyeket: a Néppárt annyit közölt, le kell bontani a bürokráciát, és csökkenteni kell a szakemberhiányt. A szociáldemokraták az állam által garantált munkát ígérnek a munkanélkülieknek, hogy elérjék a teljes foglalkoztatást. Az FPÖ adókönnyítéseket ígér a munkavállalók számára.

A 16 év felettiek voksolhatnak

A választás vasárnap 17 óráig tart, már ekkor közölni fogják az első exit poll adatokat. Szakértők szerint ez két százalékos hibahatárral jósolja meg a végeredményt. Mivel nem várható szoros küzdelem, így már ekkor kiderülhet a végső sorrend. A választáson minden 16 év feletti választópolgár részt vehet. Ausztria 2007-ben, első uniós tagállamként vezette be a 16 év feletti választójogot. Azok, akiket öt évnél súlyosabb börtönbüntetésre ítéltek, nem vehetnek részt a voksoláson. A parlament 183 tagú, így az abszolút többséghez legalább 92 mandátumra van szükség. A parlamentbe az a párt kerülhet, amelyik legalább négy százalékot szerez.

Frissítve: 2019.09.28. 11:56

Trump botránya miatt lemondott a kormány Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja

Publikálás dátuma
2019.09.28. 08:39
Kurt Volker
Fotó: Vladimir Sindeyeve / STR / NurPhoto
Kurt Volker neve is felmerül a Zelenszkij elleni nyomásgyakorlás kapcsán.
Lemondott pénteken Kurt Volker, az amerikai kormány Ukrajnával foglalkozó különmegbízottja, miután a tisztségviselő neve felmerült a Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felé intézett botrányos július 25-i telefonhívásáról kiszivárgott jelentésben - közölte a CNN amerikai hírtelevízió az ügyre rálátásra bíró saját három forrására hivatkozva. Volker lemondását tisztségéről először az Arizona egyetem diáklapja, a State Press jelentette (Volker igazgató egy agytrösztnél, amelyet a felsőoktatási intézmény támogat), majd a CNN és a New York Times című lap is.
A telefonbeszélgetés politikai botrányt robbantott ki az Egyesült Államokban, Trump ugyanis arra igyekezett rákényszeríteni hivatali partnerét, hogy segítsen terhelő bizonyítékokat felhajtani Joe Biden volt amerikai alelnökkel kapcsolatban, aki jelenleg a Demokrata Párt egyik fő elnökjelölt-aspiránsa. A "nyomatékos kéréshez" hozzátartozik, hogy néhány nappal korábban indoklás nélkül befagyasztotta az Ukrajnának szánt segélyt.
A New York Times című napilap információi szerint a kiszivárogtató a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egyik munkatársa. A névtelenség homályába burkolózó személy bejelentésében azt állította, hogy május közepén Kurt Volker beszélt Rudolph Giulianival, aki jelenleg Trump ügyvédje, és "kármentéssel" próbálkozott, miután a jogász felvette a kapcsolatot Ukrajnával.
A Fox televízió csütörtök este bemutatta annak az üzenetváltásnak a szövegeit, amelyek az idén júliusban születtek. Ezek alapján Volker valójában bátorította Giulianit arra, hogy vegye fel a kapcsolatot Ukrajnával. Ehhez segítséget is ígért neki: "összehozlak Andrej Jermakkal, aki Zelenszkij elnök bizalmasa" - olvasható Volker üzenetében.
A Trump-Zelenszkij beszélgetés kiszivárgott részletei nyomán Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke kedden este bejelentette: az alsóház hivatalosan elindítja az alkotmányos felelősségrevonási-eljáráshoz (impeachment) szükséges vizsgálatot Trump ellen. Volkert várhatóan október 3-án hallgatja meg a kongresszus a vizsgálattal összefüggésben. Értesülések szerint Volker mellett meghallgatnák a külügyminisztérium további négy munkatársát, köztük Marie Yovanovitch-ot, az Egyesült Államok volt kijevi nagykövetét.