Már tizenkét ember halt meg az elektromos cigaretta miatt az Egyesült Államokban

Publikálás dátuma
2019.09.27. 09:34

Fotó: Lisa Ducret/dpa Picture-Allianc / AFP
Negyvenhat államban több mint 800 embert ápolnak az e-cigi szívása miatti komoly tüdő- és légúti megbetegedésekkel.
Immár tizenkét halálos áldozata van az elektromos cigaretta szívásának az Egyesült Államokban – jelentette be az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) csütörtökön. Közleményében a szövetségi egészségügyi hivatal hangsúlyozta, hogy az e-cigaretták szívása járvánnyá szélesedett,
10 tagállamban 12 halálos áldozatot követelt és 46 államban több mint 800 embert ápolnak a cigaretta szívása miatti komoly tüdő- és légúti megbetegedésekkel.

A CDC szerint 805 esetben bizonyítottan az elektromos cigaretták okoztak egészségkárosodást. A kiváltó okot azonban eddig még nem sikerült azonosítani. Több intézményben folynak erre vonatkozó kutatások. A tudósok azt feltételezik, hogy az aromatizált, vagyis ízesített e-cigarettákban az utántöltő készülékekben vagy a töltőfolyadékban van valamilyen, az egészségre káros vegyi anyag. Több állam egészségügyi hatóságai azt jelentették, hogy a megbetegedettek jelentős része THC-t (tetrahidrokannabinolt) szívott az e-cigarettából. A THC a szintetikus marihuána pszichoaktív hatóanyaga. Donald Trump amerikai elnök szeptemberben egy sajtóbeszélgetésen jelentette be, hogy a kormányzat az aromatizált e-cigaretták betiltására készül.
„Ez rengeteg problémát okoz, emberek, főleg fiatalok halnak meg emiatt, ezt nem engedhetjük meg

– fogalmazott akkor az elnök, és egyúttal részletes szabályozás bevezetését ígérte.

Trump bejelentése után amerikai törvényhozók egy csoportja Richard Blumenthal demokrata párti politikus vezetésével levelet intézett az internetes kereskedelemmel foglalkozó portálokhoz, és magyarázatot kért tőlük arról, miként szűrik ki az illegálisan forgalmazott – külföldről származó – aromatizált e-cigarettákat. A politikusok álláspontja szerint az e-cigarettáknak egyáltalán „nincs helyük az online-kereskedelemben”. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) adatai szerint az Egyesült Államokban 2016-ban mintegy tízmilliónyian szívtak elektromos cigarettát. Az e-cigarettát szívók több mint a fele 35 éven aluli, átlagéletkoruk 19 év. Szeptember közepén Andrew Cuomo demokrata párti kormányzó javaslatára New York állam elsőként tiltotta be az ízesített e-cigaretták forgalmazását. Ez egyelőre 90 napig érvényes, de a tiltás megújítható. Michigan államban is elfogadtak egy erről szóló törvényt, de az még nem lépett életbe. Rhode Island és Massachusetts államokban már dolgoznak a tiltást kimondó törvényen, és amerikai sajtóértesülések szerint ezt fontolgatják Illinois, New Jersey és Delaware államokban is. Kalifornia egyik megyéjében és San Franciscóban szintén betiltották már az aromatizált elektromos cigarettákat. Az FDA 2020 májusáig adott határidőt az elektromos cigarettákat gyártó cégeknek, hogy bizonyítsák, a termékek megfelelnek a közegészség védelméről szóló előírásoknak. Az ezen a téren piacvezető vállalat, a kaliforniai Juul Labs a héten szerdán bejelentette: leváltja Kevin Burns elnök-vezérigazgatót, és leállítja az e-cigaretták reklámozását.
Szerző

Marad a patthelyzet Izraelben

Publikálás dátuma
2019.09.27. 09:30

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
Netanjahunak 28 napja van arra, hogy összetákoljon egy új koalíciót.
Ma folytatódnak a koalíciós tárgyalások a Likud és a Benny Ganz által fémjelzett ellenzéki szövetség, a Kék-fehér között. Reuven Rivlin izraeli köztársasági elnök szerdán bízta meg a kormányalakítási tárgyalásokkal Benjamin Netanjahut. A hivatalban lévő miniszterelnöknek 28 napja van arra, hogy összetákoljon egy új koalíciót, ezt a türelmi időt szükség esetén két héttel hosszabbíthatja meg. Mindez azonban azt is jelenti, hogy elhúzódhat a politikai bizonytalanság időszaka Izraelben. Netanjahu ugyan, miután megkapta a kormányalakítási megbízást, nemzeti egységkormány létrehozása mellett foglalt állást, azaz a Kék-fehérrel lépne koalícióra, mivel hagyományos szövetségeseivel messze nem lenne képes kormányzó többséget felmutatni. A két politikus még szerdán, az államfő rezidenciáján találkozott egymással. Rivlin arra tett javaslatot, hogy ossza meg a hatalmat a két párt. Ez nem azt a korábbi javaslatot jelentené, hogy egy ideig Netanjahu, majd Ganz legyen a miniszterelnök. Az államfő szerint mindkét politikusnak ugyanakkora hatalommal kellene rendelkeznie a kabinetben. A kormányfő elfogadta ezt a megoldást, Ganz viszont nemet mondott rá – írta a Hárec. Az ellenzéki politikus megismételte, nem hajlandók részt venni egy olyan politikus által irányított kabinetben, akit súlyos korrupciós vádakkal illetnek. Rivlin azzal indokolta Netanjahu megbízását, hogy több képviselő támogatja. A hivatalban lévő kormányfő mögött 55 képviselő áll, míg Gantz mögött eggyel kevesebb, 54. Bár Netanjahu azt állította, hamar dűlőre juthatnak az új kormányról, gyors megoldás biztosan nem lesz. A miniszterelnököt a jövő héten három korrupciós ügyben is meghallgatja a főügyész. Egyebek mellett vesztegetéssel vádolják. Eszerint Netanjahu és szövetségesei olyan törvényeket fogadtattak el a parlamenttel, amelyek komoly haszonhoz juttatták a Bezeq nevű izraeli távközlési vállalatot, cserébe a miniszterelnökről igen pozitív cikkeket jelentettek meg a cég népszerű internetes lapjában, a Wallában. Netanjahu rendre tagadta a vádakat, egyúttal boszorkányüldözésnek nevezte az egész ellene folyó eljárást.

Phenjan szerint kétséges egy jövőbeli Trump–Kim Dzsong Un csúcs

Publikálás dátuma
2019.09.27. 09:28

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A külügyminisztérium tanácsadója szerint az Egyesült Államok nem tett semmit a közös nyilatkozatban foglaltak megvalósítása érdekében.
Kétséges egy jövőbeli csúcstalálkozó kilátásai Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között, mert nem történt előrelépés az eddigi megállapodások végrehajtásában – közölte a KCNA észak-koreai hírügynökség csütörtökön. Az Egyesült Államok nem tett semmit a közös nyilatkozatban foglaltak megvalósítása érdekében, amit Trump és Kim első találkozójuk alkalmával fogadott el tavaly Szingapúrban – idézte a KCNA Kim Kje Kvant, a phenjani külügyminisztérium tanácsadóját, aki szerint ezért egy újabb találkozó értelme és esetleges kilátásai is kétségbe vonhatók. A tisztségviselő egyben bírálta a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat, valamint a kommunista állammal szembeni szigorított amerikai szankciókat és nyomásgyakorlást. Kim Kje Kvan közleményében kiemelte azt is: a „washingtoni politikusoknak rögeszméjévé vált”, hogy Észak-Korea csak akkor számíthat fényes jövőre, ha előbb feladja nukleáris fegyvereit. Leszögezte, hogy torz az az álláspont is, miszerint a szankciók késztették volna a phenjani vezetést párbeszédre.
„Mindez számomra kétségbe vonja, hogy sikerülne-e újabb áttörést elérni az amerikai-észak-koreai viszonyban egy újabb csúcstalálkozóval”

– fogalmazott az illetékes.

Kim Kje Kvan ugyanakkor megállapította, hogy
Trump „eltér elődeitől politikai értelemben és határozottságában”, ezért reményt fűz az amerikai elnök „bölcs és bátor döntéséhez”, amellyel esetleg ismét közelebb hozhatja egymáshoz az Egyesült Államokat és Észak-Koreát.

Phenjan és Washington között az év elején rekedtek meg a tárgyalások Észak-Korea nukleáris programjáról és az ázsiai országot sújtó gazdasági szankciókról. Trump és Kim második csúcstalálkozója idén februárban eredménytelenül ért véget a vietnami fővárosban, Hanoiban. Ezen az amerikai fél követelte Phenjantól, hogy teljes mértékben számolja fel nukleáris arzenálját és ballisztikus rakétaprogramját, míg a kommunista ország a büntetőintézkedések enyhítését követelte ennek előfeltételeként. Trump és Kim harmadik, panmindzsoni csúcstalálkozóján ugyan megegyezett a tárgyalások újrakezdéséről, de azóta sem került sor hivatalos találkozóra a két ország tisztségviselői között. Trump hétfőn arról beszélt, először szeretné felmérni, milyen eredményekkel kecsegtetne egy újabb találkozó Kimmel, mielőtt belegyezne abba. Múlt héten a dél-koreai sajtó pontosan meg nem jelölt diplomáciai forrásra hivatkozva azt írta: Phenjani látogatásra hívta meg az amerikai elnököt Kim Dzsong Un. A Fehér Ház, az amerikai külügyminisztérium és Észak-Korea ENSZ-képviselete nem volt hajlandó kommentálni az értesülést.