Előfizetés

Felcsillant a remény Trócsányi számára: hétfőn ismét tárgyal róla az EP jogi bizottsága

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2019.09.27. 06:31

Fotó: Népszava
David Sassoli szóvivőjének bejegyzése arra enged következtetni, hogy a szakbizottságnak a két politikusról született és az EP elnökéhez eljuttatott írásos véleménye nem felel meg a követelményeknek.
Trócsányi László ismét reménykedhet: az Európai Parlament elnöke csütörtök este arra kérte a képviselő-testület jogi bizottságát (JURI), hogy tárgyalja újra a magyar – és a román – biztosjelölt összeférhetetlenségéről hozott ajánlását. David Sassoli elnök szóvivője a Twitteren jelentette be, hogy a JURI hétfő délelőtt ismét összeül. Jaume Duch bejegyzése arra enged következtetni, hogy a szakbizottságnak a két politikusról született és az EP elnökéhez eljuttatott írásos véleménye nem felel meg a követelményeknek, mert nem tisztázza a képviselők aggályait, és nem fogalmazza meg világosan a javaslataikat. Az eljárási szabályzat szerint a jogi bizottság ajánlásai „magukban foglalhatják a szóban forgó pénzügyi érdekeltségekről való lemondást vagy a biztosjelölt tárcájának a Bizottság elnöke általi módosítását”. Súlyosabb esetekben a bizottság „arra a következtetésre juthat, hogy a biztosjelölt nem képes ellátni feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében”. Lapunknak csütörtökön több forrás is megerősítette, hogy a JURI az utóbbi döntést hozta Trócsányi Lászlóról és a román Rovana Plumbról. Az eddigi hírek alapján úgy tűnik, hogy ha így történt, akkor az EP-elnöknek címzett ajánlásait képtelen volt a megfelelő hivatalos formában írásba önteni. A parlamenti szóvivő azt is közölte, hogy David Sassoli és Ursula von der Leyen bizottsági elnök csütörtökön telefonon egyeztetett a jogi bizottságban megszületett döntésekről. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a két biztosjelölt összeférhetelenségéről szóló szavazást megismétlik. Trócsányi Lászlót mindössze két szavazattal utasították el a képviselők csütörtökön. 

Leállhat a baleseti ellátás: ultimátumot adtak a traumatológusok

Danó Anna
Publikálás dátuma
2019.09.27. 06:00

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Rendkívüli felmondását helyezte kilátásba október elsejére 68 baleseti sebész, ha a kormányzat nem teljesíti korábbi ígéreteit. 54 traumatológián az önkéntes túlmunkavállalásaikat mondhatják vissza a traumatológusok.
Emelték a tétet a traumatológusok, akik régóta hiába kérik a kormányt, hogy rendezze a baleseti ellátások finanszírozását. Eddig „csak” azt jelezték, hogy az ország mind az 54 traumatológiai ellátóhelyén felmondhatják az önkéntes túlmunkaszerződésüket, ha nem születik megállapodás. Most viszont – egy lapunk birtokába került levél szerint – az országos baleseti intézet 68 orvosa október 1-én beadja rendkívüli felmondását. Az orvosok szerint az elégtelen finanszírozás miatt ma már olyan kritikus a szakember és eszközhiány, hogy az veszélyezteti a betegek ellátását. Mint arról többször írtunk, a traumatológusok őszig adtak időt a kormánynak, hogy rendezze a szakma finanszírozását. A beavatkozások jó részénél a díjak nem fedezik a műtétek valós költségeit. Az egyre romló ellátási körülmények miatt júniusban rendkívüli közgyűlésen határozták el, hogy tárgyalást kezdeményeznek az egészségügyi kormányzattal. Azt is egyértelművé tették, hogy az alku eredményét szeptemberben egy újabb közgyűlésen értékelik. A kormány a nyár végéig ígért választ, de ezt nem tette meg.

A Magyar Traumatológusok Társasága elkészítette a költségszámításokkal alátámasztott finanszírozási javaslatait. Úgy tudjuk, ezek nagy többségét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szakértői is elfogadták némi korrekcióval. A nyári tárgyaláson azt az ígéretet kapták, hogy a kormányzati egyeztetés után, ha a kabinet is rábólint, szeptembertől életbe léphetnek az új finanszírozási szabályok. Eszerint az ellátásokért járó díjakat emelték volna, és a kormányzati tárgyalócsoport vállalta a traumatológiai ellátásért fizetett térítés későbbi, fokozatos növelését is. A traumatológusok számításai szerint a javaslataikkal a kórházi adósságállományt országosan 70 százalékkal lehetett volna csökkenteni. A legkritikusabb adóssággal rendelkező intézmények jelentős többségének van traumatológiája. A júniusi tárgyalásokon a kormányzat képviselői ígérték, hogy legkésőbb a nyár végéig választ kap a szakmai szervezet. Ám máig semmi nem érkezett, holott többször jelezték, hogy elég kritikus a helyzet.
"Jelenleg a traumatológiai hálózatban sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem biztosítottak a biztonságos, a sérülteknek egyenlő feltételeket biztosító ellátáshoz"

- írják a tárcához eljuttatott szakmai anyagban az érintettek.

Irányadó lehet a Magyar Traumatológusok Társasága pénteki közgyűlésnek, hogy a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és a Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet 68 traumatológusa szeptember 13-án egy újabb levélben igyekezett válaszadásra bírni az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi). Ebben már azt helyezték kilátásba, hogy október elsejétől rendkívüli felmondással a munkaviszonyukat szüntetik meg. Azt írták: „2019 augusztusában az EMMI, a NEAK és az MTT delegáltjai által kidolgozásra és elfogadásra került tervezet egyaránt tartalmazza a fennálló problémák részletes leírását, illetve megoldási javaslatát. (…) Nagy megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy sem 2019. szeptember 1-jén, sem azt követően semmi nem történt, a Magyar Traumatológus Társaság az ígéretektől eltérően még csak értesítést sem kapott, ráadásul egyetlen kérdésünkre sem érkezik érdemi válasz. A fentiek elmaradása esetén komoly megfontolás tárgyává tesszük, jogviszonyunk rendkívüli lemondással való, tömeges megszüntetését 2019. október 1. napjával. Ebben az esetben a baleseti intézet, mely a budapesti traumatológiai ellátás 30-40 százalékát biztosítja, működése október elsejétől várhatóan le fog állni. Az ebből adódó betegellátási katasztrófa az ügyben illetékes döntéshozók felelőssége lesz. A fentieken túl előrelépés nélkül az MTT 2019. szeptember 27-i országos közgyűlésen előterjesztjük az önkéntes túlmunka felmondásnak, azonnali hatályú és országos szinten történő alkalmazását. Kérjük, a fenyegető válsághelyzet elhárítása érdekében haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Traumatológus Társaság delegátusával.” A levelet a miniszterelnök mellett megkapta Varga Mihály pénzügyminiszter, Kásler Miklós, a humán tárca vezetője, Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és még számos kormányzati tisztségviselő. Ez idáig erre a segélykiáltásukra érdemben nem reagált senki.

Két hónapos ultimátumot adtak a tüntető utasok a MÁV-nak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.26. 19:45

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Hat pontban foglalták össze követeléseiket a budapesti demonstráció résztvevői. Odafigyeléssel mindet azonnal teljesíthetőnek tartják.
A szervezők szerint nagyjából 300-an lehettek a résztvevők az első olyan tüntetésen, ahol nem munkások és szakszervezetek, hanem utasok tüntettek a MÁV ellen. A "Tüntetés a MÁV ellen 1 órás késéssel" című, csütörtök délutáni demonstrációt a Közlekedő Tömeg szervezte a budapesti Keleti pályaudvar elé, illetve a MátészalkaLeaks. Utóbbi azzal a videóval lett ismert, melyen egy csiga-jelmezes illető lefut egy vonatot.
Elegünk van a mindennapos késésekből, kimaradó járatokból és állandó meghibásodásokból - mondta általános helyeslés közepette az első felszólaló, az utazóközönség nevében beszélő Kovács Mónika. Közösségi oldalakon egymástól lehet megtudni, hogy újabb félórákat késik egy vonat, miközben az utastájékoztatás öt perces csúszást ígér, sérelmezte. A jegyvásárlás katasztrofális, az automaták nem működnek, a pénztárak - pénztáros híján - zárva vannak. A vonat-mosdók már induláskor minősíthetetlen állapotban vannak. Nyáron pedig nyílt pályán, légkondicionálás nélkül várakoztatják a vonatokat, rajtuk idősekkel és gyerekekkel - sorolta. A vezetőség még az egyszerűen kezelhető problémákkal sem foglalkozik, mondta -
"végre minőségi szolgáltatást szeretnénk a pénzünkért".

A MÁV olyat vesz el, amit nem lehet visszaadni, az időt - mondta a következő felszólaló, Fülöp Tamás, aki még mindig az utasok nevében szólt. Embereket rúgnak ki munkahelyeikről a vonatkésések miatt. Az ingázók pedig még kártérítést sem kapnak. Hozzátette:
"nem kifogásokat szeretnénk, hanem cselekvést".

"Kiábrándultam abból, hogy belülről alig lehet tenni bármit a problémák ellen" - mondta a Közlekedő Tömeg Egyesület képviseletében, harmadikként színpadra álló Gyöngyösi Máté. Statisztikákkal folytatta: naponta 5 napnyi késést halmoznak fel a vonatok. Átlagosan minden órában elromlik egy kocsi vagy mozdony. Hetente többször leszakad valahol a felsővezeték. A vonatok még a MÁV előírásánál is kevesebb kocsival közlekednek. A liftek nem működnek, a kerekesszékesek alig tudnak utazni. Több mint ezer dolgozó hiányzik, és a társaság még álláshirdetéseket sem ad fel. Nem is csoda, hogy aki teheti, inkább autóba ül - évente 1500 új autó jelenik meg az agglomerációban, minden reggel dugó van a bevezető utakon -, pedig a minőségi tömegközlekedés elengedhetetlen eszköz a klímavédelemben. Gyöngyösi külön kiemelte:
a problémáknak a közép- és felső vezetők az okai, a még mindig kitartó dolgozókat meg kell becsülni.

Ezután pedig a demonstrálók két hónapos ultimátumot adtak a vasúttársaság vezetésének - ami részben arra is válasz, hogy a kommunikációs igazgató szerint csak az önkormányzati választásig fognak tüntetni. Gyöngyösi hat követelést olvasott fel, amik teljesítéséhez, mint mondta, csak odafigyelés kell, többségüket pedig egyébként is megígérte már korábban Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója. Ezeket várják:
  • korszerű utastájékoztatást - a késések és pótlások azonnali bemondását;
  • tisztaságot - a mosdók takarítását, szappant, kéztörlőt, WC-papírt;
  • elérhető jegyvásárlást - a pénztárosok pótlását, az automaták legalább 90 százalékának működőképességét;
  • megfelelő karbantartást;
  • minőség-ellenőrzéseket - nyilvános eredményekkel;
  • kártérítést - ami nem csak az IC utasainak, hanem mindenkinek jár negyed óra késés után.
A tüntetés közben meg nem erősített hírek szerint a MÁV jegyvásárlási rendszere leállt.