A történelmet szavakkal írják

Publikálás dátuma
2019.09.27. 07:20

Fotó: THIERRY ROGE / AFP/BELGA
Regényírók és esszéisták nyílt levele az új Európai Bizottság elnökének.
Nyílt levél Ursula von der Leyen asszonynak, az új Európai Bizottság elnökének Az amerikai elnök tragikomikus kirohanásai és a börleszkszerű, egyszersmind aggasztó Brexit saga visszhangjának közepette vettük észre, elnök asszony, az Ön elnöksége alatt felálló új Európai Bizottság szervezeti ábráját. Azt mondják nekünk, von der Leyen asszony, hogy Ön minden új biztosi hivatalt aprólékos gonddal nevezett el, sőt, egyes esetekben, például „Az emberek javát szolgáló szolgáltatásalapú gazdaság”-nál még vakmerő is volt.
Ön érti a szavak súlyát. Annál jobban felháborít minket, hogy a korábbi „Migrációs, belügyi és állampolgársági” biztosságból az „Európai életformánkat oltalmazó” biztosi tisztség lett. Ebben az elnevezésben az összes vagy csaknem az összes szó olyan, amelyet mi, regény- és esszéírók, a 2007-es alapítása óta az Európai Parlament által adományozott Európa Könyvdíj kitüntetettjei, akik mélyen és világosan kötődünk az európai eszméhez, csak elítélni tudunk.
Az „oltalmazás” már az első pillanatban a védekezésre utal, mintha az erőddé váló Európában külső inváziót kellene elhárítanunk. Ön, elnök asszony, ezzel azoknak az egyéneknek egyengeti az útját, akik el akarják adni ezt a fantazmagóriát, azoknak a mozgalmaknak, amelyek az emberek félelméből táplálkoznak. Kitől kell félni? Mit kell oltalmazni? A szellemet? A lelket – feltéve, hogy meg tudjuk határozni annak európai körvonalait?
Nem... Ön valójában „a mi Európai életformánk” garantálására gondol. Aggaszt minket a „miénk” kitétel, amely szemben áll a távoli és idegen „övékkel”. Az „életnek” még az említésétől is összerázkódunk, hiszen a Földközi tengeren és Európa határain minden éjjel és minden nap vesznek oda általunk sorsukra hagyott, semmibe vett nők és férfiak. Rémisztő az „életmódunk” vagy „életformánk” szavak lobogóként, mintegy reklámként való lengetése! Miért nem inkább: „életünk kényelme”...
Elnök asszony, a kultúráról szeretnénk szólni, amely ugyanannak a biztosnak, Margitis Schinasnak a területe, akihez a sport, a biztonság és a migráció is tartozik. A nyitottságról, a párbeszédről és a cseréről szeretnénk szólni. A humanizmusról, amely azon borzalmak ellenére, amelyeknek elkövetésében Európa határain belül és kívül bűnös volt, évszázadokon keresztül meghatározta a gondolkodását. Ki akarunk törni a külvilágba és a jövőbe, s nem szeretnénk gyáván visszahúzódni határaink közé és a múltba, amelynek elmúlásából a félelem révén gyártunk mítoszt.
Elnök asszony, a történelmet szavakkal írják. Nem szeretnénk, ha mandátumának kezdetét az Európa legrosszabb démonjaira utaló szavak terhelnék. Bizalommal várjuk Schinas úr portfóliójának új elnevezését. Az Európai Parlamenthez fordulunk, hogy a lehető legnagyobb többséggel utasítsa el az eddig javasolt elnevezést. Mert a szavak megmenthetnek minket. Vagy elpusztíthatnak.  Anna Bikont, Erri De Luca, Anthony Giddens, Paul Lendvai, Eduardo Mendoza, Jean-Pierre Orban, Philippe Sands, Roberto Saviano, Raffaele Simone, Marius Szczygiel, David Van Reybrouck – regényírók és esszéisták, az Európa Könyvdíj kitüntetettjei. (A levél egyszerre jelenik meg a párizsi Le Monde-ban, a bécsi Der Standardban és a Népszavában.)
Szerző

Felcsillant a remény Trócsányi számára: hétfőn ismét tárgyal róla az EP jogi bizottsága

Publikálás dátuma
2019.09.27. 06:31

Fotó: Népszava
David Sassoli szóvivőjének bejegyzése arra enged következtetni, hogy a szakbizottságnak a két politikusról született és az EP elnökéhez eljuttatott írásos véleménye nem felel meg a követelményeknek.
Trócsányi László ismét reménykedhet: az Európai Parlament elnöke csütörtök este arra kérte a képviselő-testület jogi bizottságát (JURI), hogy tárgyalja újra a magyar – és a román – biztosjelölt összeférhetetlenségéről hozott ajánlását. David Sassoli elnök szóvivője a Twitteren jelentette be, hogy a JURI hétfő délelőtt ismét összeül. Jaume Duch bejegyzése arra enged következtetni, hogy a szakbizottságnak a két politikusról született és az EP elnökéhez eljuttatott írásos véleménye nem felel meg a követelményeknek, mert nem tisztázza a képviselők aggályait, és nem fogalmazza meg világosan a javaslataikat. Az eljárási szabályzat szerint a jogi bizottság ajánlásai „magukban foglalhatják a szóban forgó pénzügyi érdekeltségekről való lemondást vagy a biztosjelölt tárcájának a Bizottság elnöke általi módosítását”. Súlyosabb esetekben a bizottság „arra a következtetésre juthat, hogy a biztosjelölt nem képes ellátni feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében”. Lapunknak csütörtökön több forrás is megerősítette, hogy a JURI az utóbbi döntést hozta Trócsányi Lászlóról és a román Rovana Plumbról. Az eddigi hírek alapján úgy tűnik, hogy ha így történt, akkor az EP-elnöknek címzett ajánlásait képtelen volt a megfelelő hivatalos formában írásba önteni. A parlamenti szóvivő azt is közölte, hogy David Sassoli és Ursula von der Leyen bizottsági elnök csütörtökön telefonon egyeztetett a jogi bizottságban megszületett döntésekről. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a két biztosjelölt összeférhetelenségéről szóló szavazást megismétlik. Trócsányi Lászlót mindössze két szavazattal utasították el a képviselők csütörtökön. 

Leállhat a baleseti ellátás: ultimátumot adtak a traumatológusok

Publikálás dátuma
2019.09.27. 06:00

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Rendkívüli felmondását helyezte kilátásba október elsejére 68 baleseti sebész, ha a kormányzat nem teljesíti korábbi ígéreteit. 54 traumatológián az önkéntes túlmunkavállalásaikat mondhatják vissza a traumatológusok.
Emelték a tétet a traumatológusok, akik régóta hiába kérik a kormányt, hogy rendezze a baleseti ellátások finanszírozását. Eddig „csak” azt jelezték, hogy az ország mind az 54 traumatológiai ellátóhelyén felmondhatják az önkéntes túlmunkaszerződésüket, ha nem születik megállapodás. Most viszont – egy lapunk birtokába került levél szerint – az országos baleseti intézet 68 orvosa október 1-én beadja rendkívüli felmondását. Az orvosok szerint az elégtelen finanszírozás miatt ma már olyan kritikus a szakember és eszközhiány, hogy az veszélyezteti a betegek ellátását. Mint arról többször írtunk, a traumatológusok őszig adtak időt a kormánynak, hogy rendezze a szakma finanszírozását. A beavatkozások jó részénél a díjak nem fedezik a műtétek valós költségeit. Az egyre romló ellátási körülmények miatt júniusban rendkívüli közgyűlésen határozták el, hogy tárgyalást kezdeményeznek az egészségügyi kormányzattal. Azt is egyértelművé tették, hogy az alku eredményét szeptemberben egy újabb közgyűlésen értékelik. A kormány a nyár végéig ígért választ, de ezt nem tette meg.

A Magyar Traumatológusok Társasága elkészítette a költségszámításokkal alátámasztott finanszírozási javaslatait. Úgy tudjuk, ezek nagy többségét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szakértői is elfogadták némi korrekcióval. A nyári tárgyaláson azt az ígéretet kapták, hogy a kormányzati egyeztetés után, ha a kabinet is rábólint, szeptembertől életbe léphetnek az új finanszírozási szabályok. Eszerint az ellátásokért járó díjakat emelték volna, és a kormányzati tárgyalócsoport vállalta a traumatológiai ellátásért fizetett térítés későbbi, fokozatos növelését is. A traumatológusok számításai szerint a javaslataikkal a kórházi adósságállományt országosan 70 százalékkal lehetett volna csökkenteni. A legkritikusabb adóssággal rendelkező intézmények jelentős többségének van traumatológiája. A júniusi tárgyalásokon a kormányzat képviselői ígérték, hogy legkésőbb a nyár végéig választ kap a szakmai szervezet. Ám máig semmi nem érkezett, holott többször jelezték, hogy elég kritikus a helyzet.
"Jelenleg a traumatológiai hálózatban sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem biztosítottak a biztonságos, a sérülteknek egyenlő feltételeket biztosító ellátáshoz"

- írják a tárcához eljuttatott szakmai anyagban az érintettek.

Irányadó lehet a Magyar Traumatológusok Társasága pénteki közgyűlésnek, hogy a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és a Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet 68 traumatológusa szeptember 13-án egy újabb levélben igyekezett válaszadásra bírni az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi). Ebben már azt helyezték kilátásba, hogy október elsejétől rendkívüli felmondással a munkaviszonyukat szüntetik meg. Azt írták: „2019 augusztusában az EMMI, a NEAK és az MTT delegáltjai által kidolgozásra és elfogadásra került tervezet egyaránt tartalmazza a fennálló problémák részletes leírását, illetve megoldási javaslatát. (…) Nagy megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy sem 2019. szeptember 1-jén, sem azt követően semmi nem történt, a Magyar Traumatológus Társaság az ígéretektől eltérően még csak értesítést sem kapott, ráadásul egyetlen kérdésünkre sem érkezik érdemi válasz. A fentiek elmaradása esetén komoly megfontolás tárgyává tesszük, jogviszonyunk rendkívüli lemondással való, tömeges megszüntetését 2019. október 1. napjával. Ebben az esetben a baleseti intézet, mely a budapesti traumatológiai ellátás 30-40 százalékát biztosítja, működése október elsejétől várhatóan le fog állni. Az ebből adódó betegellátási katasztrófa az ügyben illetékes döntéshozók felelőssége lesz. A fentieken túl előrelépés nélkül az MTT 2019. szeptember 27-i országos közgyűlésen előterjesztjük az önkéntes túlmunka felmondásnak, azonnali hatályú és országos szinten történő alkalmazását. Kérjük, a fenyegető válsághelyzet elhárítása érdekében haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Traumatológus Társaság delegátusával.” A levelet a miniszterelnök mellett megkapta Varga Mihály pénzügyminiszter, Kásler Miklós, a humán tárca vezetője, Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és még számos kormányzati tisztségviselő. Ez idáig erre a segélykiáltásukra érdemben nem reagált senki.
Szerző