Előfizetés

HVG: erőből tenné ki a kormány a műemléklakások bérlőit

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.23. 07:34
Orbán Viktor a karmelita kolostor erkélyén. Jó a kilátás a műemléklakásokra is
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda
Aggódhatnak azok a NER-tagok is, akik most fillérekért bérelnek ingatlant a Budai Várban. A Miniszterelnökség szerint szó sem volt a bérlői jogok felülírásáról.
Egyetlen törvénymódosítással oldaná meg az Orbán-kormány, hogy adott esetben a bérlőktől visszavegye az állami bérlakásokat - tudta meg a hvg.hu. A Miniszterelnökség a lap szerint már dolgozik az erről szóló tervezeten, amivel kifejezetten a világörökségi területen fekvő, illetve a műemléki épületekben lévő bérlakásokból tehetnék ki a bérlőket vagyis többek közt a Budai Vár és az Andrássy út patinás épületeire utaznak,  hogy ezeket a legexkluzívabb részeken fekvő, illetve patinás épületekben található ingatlanokat többé ne kelljen mélyen a piaci ár alatt kiadni. A változtatás a kormányközeli vagy a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez lojális értelmiséget is érintheti: hiszen a Budai Várban bérel bagóért ingatlant többek között Rákay Philipp, Dorkota Lajos volt fideszes képviselő, az MTI egykori vezetője, Semjén Zsolt egyik vadászcimborája, de Bayer Zsolt is.

A választások után jelentették volna be

A késznek tűnő javaslatot feltételezhetően már egy előzetes koncepció alapján kezdte kidolgozni a Miniszterelnökség. Azt nem tudni, hogy a végleges verzióról az Orbán-kormány mikor dönthet, és ha rábólintanak, akkor ez mikor kerülhet a parlament elé. Több mint valószínű azonban - jegyzi meg a hvg-hu – hogy a háttérben formálódó tervet az októberi önkormányzati választásokig biztosan titokban tartották volna, hiszen ez a közvéleményben várhatóan nagy, politikai következményekkel járó hullámokat vetne

Ha levelet küldenek, már nincs mit tenni

A jelenleg hatályos, nem sokkal a rendszerváltás után, 1993-ban elfogadott lakástörvény jól körülbástyázta a bérlők jogait. Így aki hozzájutott egy állami bérlakáshoz, azzal csak precízen meghatározott esetekben, és akkor is számára kedvező feltételekkel, például csak általa is megfelelőnek tartott cserelakást biztosítva lehetett felmondani a bérleti szerződést.
A jövőben ez egy csapásra megváltozna: 
bármely (határozott, illetve határozatlan idejű és a meghatározott feltétel bekövetkeztéig fennálló) bérleti szerződést egyszerűen fel lehetne mondani hat hónapos felmondási idővel, rendes felmondással. A Miniszterelnökség javaslata alapján ezt írásban közölnék a bérlővel, majd ettől a naptól számítva, a felmondási idő leteltével meg is szűnne a bérleti jogviszony a nékül, hogy az állami lakás bérlője ez ellen bármit is tehetne.

A bérlakásokban összpontosuló közvagyon sorsa régi, komplex probléma, mert az állam számára egyáltalán nem éri meg fenntartani ezeket az általában évtizedekkel ezelőtt, sok esetben még a rendszerváltás előtt létrejött lakásbérleti szerződéseket. Hiszen a lakbér ezeknél sokkal kevesebb, mint amennyiért ezeket a lakásokat ki lehetne adni az ingatlanpiacon. Így annyira kevés bevételt hoznak, hogy még plusz kiadás is ezeknek a lakótömböknek vagy épületeknek a fenntartása, hiszen a karbantartás, állagmegóvás költségeit az államnak, mint bérbeadónak kell fizetnie. Arról nem is beszélve, hogy a sokszor erősen lerobbant állapotú műemléképületek felújítása további állami forrásokat igényelne, ami akár milliárdos kiadást is jelenthet. Ha viszont a lap által kiderített módosítás megvalósulna, akkor megérné, ugyanis az állam nem állna meg a bérlakások visszavételénél: lehetőséget teremtenének ezek „jelenlegitől eltérő célú hasznosítására”.  A visszavett ingatlanokat a lap információi szerint szívesebben látnák kormányzati épületként, de kereskedelmi-turisztikai célra is használhatnák ezeket.

Miniszterelnökség: soha nem tárgyaltuk, soha nem támogatnánk

  A cikkre az MTI Országos Sajtószolgálatán keresztül reagált hétfőn délelőtt a Miniszterelnökség, közleményüket változatlan formában idézzük: „Álhír a hvg.hu-n, avagy a DK-tól a Jobbikig terjedő koalícióhoz a hvg.hu is csatlakozott. A hvg.hu annak érdekében, hogy a balliberális-szélsőjobboldali összefogás jelöltjeit segítse, hazugsággal vesz részt a választási kampányban. A kormány soha nem tárgyalt, soha nem támogatott, és a jövőben sem kíván támogatni a hvg.hu cikkében szereplő javaslatot. A hvg.hu tisztességtelen politikai szándékát semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy a cikk megjelenését megelőzően, az újságírói etika legalapvetőbb szabályait figyelmen kívül hagyva meg sem kereste a Miniszterelnökséget. Felszólítjuk a hvg.hu-t, hogy hagyjon fel az ál- és rémhírterjesztéssel, és tisztességesebb formákat keressen a balliberális-szélsőjobboldali ellenzék kampányának támogatására.”

Ügyintézés: minőség vagy túlélés - Panaszáradat az igazgatási dolgozóktól

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2019.09.23. 06:50

Fotó: Molnár Ádám
Egy év alatt nagyjából tízezerrel csökkent a kormányzati igazgatásban dolgozók létszáma, de a maradók is rosszul jártak.
„Méltánytalannak tartom, hogy folyton 30 százalékos béremelést emlegetett minden kormányzati megszólaló, holott nálunk volt, aki csak 8 százalékot kapott" – olvasható egy kormányzati igazgatásban dolgozó panaszos levelében, amit a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) felhívására írt néhány hete. A szakszervezet a március 1-jén hatályba lépett kormányzati igazgatási törvényről (Kit.), a béremelésekről és a létszámleépítésről várt véleményeket szeptember 20-ig. A válaszcsomag feldolgozását októberre ígérik az érdekvédők, de addig is beleolvashattunk néhány üzenetbe. Az ígértnél kisebb béremelésre sokan panaszkodnak, különösen a kormányhivatali körben, mások attól tartanak, megint hosszú évekre megfeledkezik a kormány a további bérfejlesztésről, pedig legalább az inflációt folyamatosan követni kellene. Egyikük kiszámolta, hogy e nélkül átlagosan évi 100-150 ezer forintot buknak az alkalmazottak a mostani 3 százalékos infláció mellett. Teljesen kiszolgáltatottak a dolgozók, ez nem életpálya, semmi kiszámíthatóság nincs a rendszerben – fogalmazták meg többen is. „A háttérintézményünket beolvasztották egy minisztériumba, engem nem rúgtak ki, de a határozatlan idejű szerződésemet határozott idejűre változtatták, egy kismama helyét töltöm be, amíg vissza nem jön dolgozni. Az osztályunk 40 százalékát elküldték, gyakorlatilag működésképtelenek vagyunk, ezt látva felvettek egy tapasztalatlan kezdőt. Mi értelme volt ennek az egésznek?”– próbálja sok társával együtt megfejteni a dolgozók szerint átgondolatlan kormányzati lépések értelmét egy másik levélíró. Ráadásul a helyettesítés fogalmát az új törvény nem ismeri, csak akkor kaphatnak pénzt a dupla teljesítményért, ha a munkahelyi vezető szabálytalanul célfeladatot állapít meg számukra. „Helyi bérletet nem adnak, a 75 ezer forintos ruhapénzt már tavaly sem kaptuk meg, a gazdasági vezető arra hivatkozott, hogy a Kit. alapján majd olyan magasak lesznek az illetmények, hogy erre a pénzre már nem lesz szükségünk” – írta egy vidéki kormányhivatali ügyintéző. A munkahelyeken komoly feszültség alakult ki a gyerekeket épp most nevelő kollégák és az idősebbek vagy gyermektelenek között. Előbbiek nemcsak pénzbeli támogatásokat kapnak, hanem hosszabb szabadságot is, míg a többiek alapszabadságát 25-ről 20 napra csökkentették. Mindenkinek, a fiatal családosoknak is rossz, hogy az ebédidőt kivették a munkaidőből, meghosszabbodott a hivatalban töltendő idő, ami miatt legalább 15 nappal többet dolgoznak egy évben. „Rengeteg édesanya átment részmunkaidős foglalkoztatásba, mert másképp nem ér oda a gyerekekért az óvodába, iskolába. Ezzel elvesztették a béremelés összegét”- írta egy idősebb ügyintéző. Hosszú ideig 70 ezren dolgoztak a minisztériumokban és háttérintézményeikben, a megyei, járási és központi kormányhivatalokban, valamint a Magyar Államkincstár valamelyik részlegénél. Január elsejével 6810 álláshelyet szüntetett meg a kormány, ebből 3400 volt betöltve, ennyien távoztak akkor. Az új törvény hatályba lépésekor további 2500 dolgozó mondott fel, a kormány pedig márciusban a járási és megyei kormányhivatalokból váratlanul újabb embereket küldött el. Mindent összevetve nem egészen egy év alatt tízezerrel csökkenhetett a kormányzati pénzből fizetett hivatalnokok száma. „A kieső kollégáktól átvett többletmunkák miatt most is egyre többen fontolgatják a pálya elhagyását” – olvasható az MKKSZ-nek címzett egyik levélben. Írója szerint „benne vagyunk egy spirálban, ami rövid időn belül teljes működésképtelenséget fog eredményezni”.

A reform visszaüt

Az ügyfél és a hatóság kapcsolatának kulcskérdése az ügyintézés színvonala, minősége. Az Európai Unió 2000-ben fogadta el az Alapjogi Chartát, amelynek elveit 2009-től a tagállamok jogszabályaiban is alkalmazni kell. Ezek között ott találjuk a megfelelő ügyintézéshez való alapvető jogot, ami aztán megjelent a magyar Alaptörvényben is. Van tehát szakmai elvárás és jogszabályi háttér is, csak épp a hivatalok ürülnek ki. A nagy kérdés, meddig tart az ügyfelek és minisztériumi partnerek türelme. Az MKKSZ szeretné azt is megtudni, mit hozott az ügyfeleknek a kisebb ügyintézői létszám, a helyettesítések rendszeressé válása, a dolgozók túlterheltsége, fáradtsága. Lapunk információi szerint a szakszervezet a közeljövőben megbízást ad egy ilyen kutatás elvégzésére.

"Menj a zsidókhoz!" - ezzel dobták ki Hunvald ételosztásáról Gulyás Mártont

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.22. 21:48
Gulyás Márton
Fotó: Népszava
Azt próbálta megtudni, honnan van pénz a rengeteg szétosztott krumplira és hagymára. Nem sikerült.
Krumplikat és hagymákat osztott Hunvald György, a Ferencvárosi Lokálpatrióták erzsébetvárosi főpolgármester-jelöltje vasárnap. Elment az eseményre Gulyás Márton ellenzéki aktivista is, hogy megtudja, vajon milyen finanszírozásból sikerült hozzájutni a rengeteg ételhez, amit a jelölt a helyi választóknak akar kiosztani. Ám, mint a Mérce.hu írja, nem járt sikerrel; helyette
"Menj a zsidókhoz!" felkiáltással kidobták Gulyást a kampányrendezvényről.

Végül a stáb zsidózó tagjával mégis sikerült beszélnie, aki előbb azt részletezte, hogy a Momentum az új SZDSZ, és mint ilyen, zsidó párt. Aztán rajta keresztül végül Hunvaldot is sikerült telefonon elérnie az aktivistának. Perceken keresztül kérdezgette a jelöltet arról, hogy miből finanszírozzák az ételosztást. Azzal érvelt Gulyás, hogy ő is VII. kerületi lakos. Hunvald végül ezzel rázta le:
"ha bárki más megkérdezi ugyanezt a kérdést, nekik szívesen válaszolok, maguknak nem. Vagy magának nem. Mert maga egy rosszindulatú ember".

Hunvald György korábban már volt Erzsébetváros polgármestere. Emiatt az időszak miatt indítottak ellene több nyomozást, és bűnösnek találták a lakáskiutalások és a szerződések kapcsán hivatali visszaélésben, hűtlen kezelésben és magánokirat-hamisításban. Ősszel várható ítélet egy jelenleg is futó ügyében, mivel az ügyészség szerint 45 millió forint kárt okoztak Erzsébetvárosnak.
Az ellenzéki összefogás színeiben Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció politikusa indul a polgármesteri címért.

Köves Slomó: ma a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet

A zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet ma Magyarországon - jelentette ki Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija vasárnap. Ezután nem sokkal jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy a legmagasabb kategóriában válik elismert egyházzá az EMIH. Semjén azt is mondta, a magyar kormány álláspontja a "zéró tolerancia" az antiszemitizmus terén.