Pengeélen a háború: a Pentagon már kész alternatívákat terjeszthet Trump elé

Publikálás dátuma
2019.09.20. 16:47

Fotó: FAYEZ NURELDINE / AFP
A nyílt fegyveres konfliktus kockázatát hordozó légicsapásoktól a készültség egyszerű növeléséig több döntési lehetőség vár Donald Trumpra Irán ügyében.
Péntekre tűzték ki az első olyan fehér házi nemzetbiztonsági tanácsülést, amelyen a Pentagon már kész alternatívákat terjeszthet az elnök elé, milyen választ adjon az Egyesült Államok az előző hét végén szaúdi olajipari létesítményeket ért rakéta- és dróntámadásokra. A támadások következtében olyan jelentősen visszaesett Szaúd-Arábia olajkitermelése, hogy az már a világpiacon is éreztette hatását. Jemeni felkelők – akiket egyébként Irán támogat - ugyan maguknak vindikálták a fegyvertényt, ám szaúdi, amerikai és izraeli állítások szerint a jelek arra mutatnak, hogy közvetlenül Irán volt az akció végrehajtója. Teheránban ezt vehemensen tagadják.    Ha a vád igaz, akkor a perzsa állam „szintet lépett”, súlyos katonai agressziót követett el az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti arab szövetségese ellen, amit Washington nem hagyhat válasz nélkül, ha nem akarja, hogy ráégjen a bélyeg, képtelen megvédeni barátait. Mike Pence amerikai alelnök ennek szellemében „háborús cselekedetnek” minősítette a szaúdi olajipari létesítményekben okozott rombolást. Ha viszont az Egyesült Államok a megtorló csapásmérés mellett dönt, akkor kiterjedt háborúba is bonyolódhat Iránnal, legalábbis Teherán ezzel fenyegetőzik.  Sok múlik azon, hogy a térségben illetékes amerikai Középső Parancsnokság (Central Command) helyszínelői, nyomelemzői, akik valósággal ellepték a támadás szaúdi helyszínét, milyen következtetéseket vonnak le a roncsokat átvizsgálva, mennyire tudnak kőkemény bizonyítékot felmutatni arra, hogy az akcióért Irán volt a felelős. Ez kulcsfontosságú lehet abban, hogy milyen lesz az esetleges amerikai csapásmérés nemzetközi fogadtatása.  A Pentagon szerint a helyszíni vizsgálódás eredményeinek a kiértékelése még nem fejeződött be. Mike Pompeo külügyminiszter ugyanakkor már gyakorlatilag elkönyvelte az iszlám köztársaság felelősségét.  Trump – aki elnökként az amerikai fegyveres erők „főparancsnoka”, vagyis a legfelső katonai utasítások kiadója is - választhatja azt a lehetőséget, hogy a katonák által elé tett iráni potenciális célpontlistáról kiválaszt többet vagy kevesebbet, és azokra rakétacsapást mérnek a levegőből.  Dönthet úgy, hogy mellőzzék a fizikai rombolást, és ehelyett intézzenek kibernetikai rohamot az iráni állami infrastruktúra ellen, de juthat arra a következtetésre is, hogy elég lesz, ha megerősítik a szaúdiak védelmi kapacitását az ország északi, keleti részén, amelyet a támadás érintett. Szintén szóba jöhet az Irán elleni amerikai szankciók még drákóibb elemeinek a bevezetése, illetve újabb nemzetközi politikai és gazdasági lépések kezdeményezése Teherán ellen, a perzsa állam lehetőség szerinti teljes nemzetközi elszigetelésére irányuló törekvés. Ennek jegyében Donald Trump már tegnap újabb, ezúttal a perzsa állam bankját sújtó szankciókat jelentett be. Joseph Dunford tábornok, az amerikai haderőnemek vezérkari főnökeiből álló egyesített bizottság elnöke azt hangsúlyozta újságírók előtt, hogy az elnök döntése a katonai szempontoknál átfogóbb, politikai mérlegelés eredménye lesz.  Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter mindenesetre kilátásba helyezte, hogy „mindenre kiterjedő” háborúhoz vezetne, ha Washington az Irán elleni katonai csapásmérés mellett döntene. 
Joseph Dunford tábornok, az amerikai haderőnemek vezérkari főnökeiből álló egyesített bizottság elnöke azt hangsúlyozta újságírók előtt, hogy az elnök döntése a katonai szempontoknál átfogóbb, politikai mérlegelés eredménye lesz.  Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter mindenesetre kilátásba helyezte, hogy „mindenre kiterjedő” háborúhoz vezetne, ha Washington az Irán elleni katonai csapásmérés mellett döntene.

Rés a pajzson

Hogy lehet, hogy sem a szaúdi, sem a közelben állomásozó amerikai légvédelem nem tudta kivédeni, sőt még észlelni sem az olajlétesítmények elleni támadást? - boncolgatja az aggasztó kérdést a szaksajtó. Elemzők rámutatnak: Szaúd-Arábiában a több milliárd dolláros amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer túlnyomó többségét úgy telepítették, hogy a Jemen felől érkező fenyegetést figyelje, így Irán felől viszonylag védtelen. Szaúdi statisztikák szerint eddig már több mint 230 támadást ki is védtek vele (néhány ugyanakkor ebből az irányból is túljutott a pajzson). A Patriotokat ráadásul elsősorban repülőgépek, ballisztikus rakéták ellen tervezték, úgy tűnik az alacsonyan és kis sebességgel repülő drónok és robotrepülőgépek ki  tudják játszani a rendszert. Ezek ellen a szaúdiak német gyártású Skyguardokat is használnak, ennek azonban nagyon korlátozott a hatótávolsága. Az események mindenesetre rámutattak, hogy az olcsó és hatékony drónok és cirkáló rakéták óriási és nehezen kivédhető fenyegetést jelentenek, amely hatással lehet a fegyverkezésre is. Szaúd-Arábia korábban már felvetette, hogy orosz Sz-400-as légvédelmi rendszert is vennének. L.D.

Frissítve: 2019.09.20. 19:03

Máig kísérti Trudeaut az 1001 éjszaka

Publikálás dátuma
2019.09.20. 15:03

Fotó: DAVE CHAN / AFP
Csinos hölgykoszorúban, turbánnal a fején, fehér ruhában, de feketére festett bőrrel pózol Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a Time magazin által bemutatott felvételen.
A '90-es években készült fotón, az akkor 29 esztendős politikus Aladdinnak öltözött egy arab tematikájú esten a West Point Grey Academy magániskolában, ahol ő is tanított. Az évkönyvben „felfedezett” fénykép óriási botrányt kavart Kanadában, miután a „blackface-t”, azaz mikor fehér emberek feketének maszkírozzák magukat, komoly rasszizmusnak tartják. A hazánkban talán ártatlannak tűnő, és máig elterjedt gyakorlatnak különösen az angolszász államokban más történelmi háttere van: a „blackface-t” a színes bőrűek karikatúrájaként, sértő sztereotípiák bemutatására használták, így mára egyfajta jelképe lett a megkülönböztetésnek.
Nem csoda, hogy a liberalizmus és sokszínűség bajnokának szerepében tetszelgő – kormányának fele nő, valamint három szikh, és két bennszülött is helyet kapott – Trudeau nem győzött bocsánatot kérni a képek publikálása után. Bár állítása szerint nem emlékezett a történtekre, vállalta a felelősséget, és többször megbánását fejezte ki. Ezek után hideg zuhanyként érkezhetett, hogy újabb felvételek kerültek elő róla feketére maszkírozott arccal. Az egyik még tizenéves korában, vagy húszas éve elején készülhetett, amint kinyújtott nyelvvel, fehér pólóban, de szurokfekete arccal nevet teli szájjal, nem tudni milyen apropóból. A másikon főiskolai hallgatóként egy tehetségkutatóban lépett fel, amelyen Harry Belafonte énekesnek, emberi jogi aktivistának öltözött, jelmeze részeként ismét feketére festve magát. Trudeau ismét kínos bocsánatkérésekre kényszerült, de ezúttal már hozzátette, nem emlékszik, hány alkalommal festette feketére magát… A „leleplezéshez” hozzátartozik, hogy Kanadában októberben választásokat tartanak. Politikai ellenfelei persze nem restek kihasználni a botrányt, siettek megvádolni, hogy a miniszterelnök most „megmutatta milyen valójában”.
Szerző
Frissítve: 2019.09.20. 15:04

A valószínűleg végleges, de még nem hivatalos eredmény szerint Netanjahu pártja második lett

Publikálás dátuma
2019.09.20. 11:55

Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP
A Kék-fehérek győztek, de még nem tudni, ki kap kormányalakítási megbízást.
Az izraeli központi választási bizottság pénteken kihirdette a keddi választások valószínűleg végleges, de még nem hivatalos eredményét - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Az összes szavazat 99,8 százalékának összeszámlálása után a centrista Kék-fehér a legnagyobb párt 33 parlamenti képviselővel a 120 tagú kneszetben. Őket követi a jobboldali Likud 31 mandátummal, majd a harmadik legnagyobb parlamenti erő az Egyesült Arab Lista 13 képviselővel. A keleti (szefárd) ultraortodox vallásos Sasz párt 9 mandátumot szerzett, Avigdor Liberman jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) pártja és az askenázi ultraortodoxok Tóra Judaizmusa pártja 8-8 mandátumot kapott. A telepeseket támogató jobboldali Jobbra (Jamina) párt 7 helyet tud elfoglalni, a szociáldemokrata Munkapárt-Híd pártszövetség 6-ot, és a baloldali liberális Demokrata Tábor 5 parlamenti hellyel zárja az új parlament frakcióinak sorát. Ezek az eredmények még nem tartalmazzák tizenöt választási urna tartalmát, amelyeket a választási bizottság tovább vizsgál, mert onnan a választások napján szabálytalanságokat jelentettek. A katonai rádió híradása szerint a szóban forgó urnákban lévő szavazatok megszámlálása várhatóan nem befolyásolja az ismertetett eredményeket. A bizottság bejelentette, hogy az erre jogosult 6 394 030 választópolgárból 4 458 167 izraeli élt választójogával, ami 69,72 százalékos választási részvételt jelent. Különböző szabálytalanságok miatt kizártak 27 601 szavazatot a számlálásból, és végül összesen 4 430 566 pártokra leadott voks határozta meg a választások kimenetelét. A 3,25 százalékos bejutási küszöb átlépéséhez ezen a választáson 143 993 érvényes szavazatra volt szükségük a pártoknak. A hivatalos és végleges eredményeket csak a jövő hét közepén hozzák nyilvánosságra, miután megvizsgáltak minden egyes esetet, ahol megkérdőjeleződött a szavazás tisztasága és a választási törvények betartása. Reuven Rivlin izraeli államelnök vasárnap kezdi meg tanácskozását a pártok képviselőivel annak eldöntésére, hogy kit bízzon meg az új kormány megalakításával. Az izraeli törvények szerint az elnök ezen megbeszélések alapján annak a pártnak adja az új kormány megalakításának feladatát, amelynek szerinte a legnagyobb esélye van a stabil kormány megalakítására. Ez nem feltétlenül a legtöbb mandátumot szerző párt.
Szerző
Témák
Izrael