Előfizetés

Sugárkezelés lehet a szívritmuszavar végső terápiája

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.20. 11:11
Hypnosis
Fotó: BURGER/Phanie / AFP
Új eljárás, a rák ellen is használt sugárkezelés enyhítheti a súlyos szívritmuszavart, de a kutatók hangsúlyozták, csak akkor lehet alkalmazni, ha már minden más terápiás lehetőséget kipróbáltak.
A rák ellen is használt sugárkezelés hatásosnak bizonyult a súlyos szívritmuszavar enyhítésére egy új, kis létszámú amerikai kutatásban. A vizsgálat a St. Louis-i Washingtoni Orvostudományi Egyetem 19 betegének részvételével folyt, mindannyian súlyos, életveszélyes szívritmuszavarban, úgynevezett kamrai tachycardiában szenvedtek és a kezelések nem segítettek rajtuk. Egyetlen nagy dózisú, a szívre irányított sugár jelentősen csökkentette a gyors szívveréssel járó rohamokat.
Az eredményeket az Amerikai Onkológiai Sugárterápiás Társaság (ASTRO) Chicagóban szerdán zárult éves ülésén mutatták be - adta hírül a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók arról számoltak be, hogy a terápia után egy évvel 72 százalékos, két év múlva 52 százalékos volt a túlélők aránya. "Reményt keltőek a számok, különösen azért, mert a betegek olyan állapotban voltak, hogy már nem lehetett több katéterezést végrehajtani rajtuk" - mondta Clifford G. Robinson, a Washingtoni Egyetem professzora.
A résztvevők közül kilencen haltak meg két éven belül, hatan szívbetegségben - többek között szívmegállásban és a szívritmuszavar újabb jelentkezése miatt -, hárman nem szívproblémák miatt: egyikük balesetben, egy másik gyógyszermérgezésben, a harmadik hasnyálmirigyrákban. Két betegnél alakult ki szívburokgyulladás, ami a sugárkezelés gyakori mellékhatása, egy harmadik túlélőt meg kellett operálni, mert gyomra és szíve között sipoly alakult ki. Ezek a problémák a terápia után több mint három évvel léptek fel.
Az új eljárás nem igényel műtéti beavatkozást, csak EKG-vizsgálatot kell végezni és CT-felvételt kell készíteni a szívritmuszavar helyének meghatározására. A problémás hely sugárzása rövid, tíz percig sem tart, nincs szükség érzéstelenítésre, kórházi kezelésre sem, a terápia után a páciens hazamehet.
A kutatók hangsúlyozták, hogy csak akkor szabad a sugárkezeléshez folyamodni, ha minden más lehetőséget kimerítettek.

Befolyásolja a születés módja a "bébibiomot"

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.20. 10:29

Fotó: Katie Rollings/Cultura Creative / AFP
Jelentősen eltér a bélflórájuk a természetes úton és a császármetszéssel született csecsemőknek. Azt azonban még az új tanulmányban sem tárták fel, milyen szerepet játszik a legkorábbi mikrobiom a későbbi egészségben.
Jelentősen eltér a bélflórájuk a természetes úton és a császármetszéssel született csecsemőknek - állapította meg egy nagy létszámú kutatás, amelyben csecsemők székletmintáit elemezték. Az eredmények nagy segítséget jelentenek az immunrendszer fejlődésének megértésében - írták a Nature című tudományos lap aktuális számában megjelent angol tanulmány szerzői.
A természetes, azaz hüvelyi úton világra jött újszülöttek bélbaktériumaik, vagyis mikrobiomuk többségét édesanyjuktól kapják, a műtéttel születetteknek azonban több baktériuma származik a kórházi környezetből - állapította meg a kutatás, amely a maga nemében az eddigi legnagyobb a területen.
Nem tudni pontosan, a különbség milyen hatással lehet a felnövő gyerekek későbbi egészségére, így az eredményeknek nem szabad elijeszteniük az anyákat a császármetszéstől - írták a tudósok. "Az élet első hetei kulcsfontosságúak a gyerek immunrendszerének fejlődésében, azonban nagyon keveset tudunk róla. Nyomon kell követnünk ezeket a gyerekeket, hogy lássuk, a mikrobiom kezdeti különbségeinek milyen későbbi egészségi következményei lesznek" - mondta Peter Brocklehurst, a Birminghami Egyetem tudósa, a tanulmány társszerzője.
A bél mikrobiomja sok millió mikroba bonyolult együttélését jelenti. A tudósok szerint fontos szerepet játszik az immunrendszer fejlődésében. Korábbi kutatások arra engedtek következtetni, hogy ha az élet elején bizonyos mikrobákkal nem kerül kapcsolatba a gyerek, annak köze lehet az autoimmun betegségek - köztük az asztma, az allergia, a diabétesz - kialakulásához. Azt azonban még nem tárták fel, milyen szerepet játszik a legkorábbi bélflóra - vagy bébibiom, ahogy a friss tanulmányban nevezték - a későbbi immunrendszer és egészség szempontjából, valamint azt sem, hogy a szülés különböző módjai hogyan befolyásolják az összetételét.
A University College London, a Wellcome Sanger Intézet és a Birminghami Egyetem tudósai 175 anya és majdnem 600 csecsemő több mint 1600 székletmintáján végeztek DNS-szekvenálást - vagyis a DNS-t alkotó alapegységek, az úgynevezett nukleotidok sorrendjének a meghatározását, ami az egyedi genetikai alapprogram alapja. Az anyák és a négy-, hét- és 21-napos babák mintáiban jelentős különbségeket tapasztaltak a születés módja alapján. 
A természetes úton világra jött csecsemők mintáiban több volt az édesanyjuktól származó, egészségesnek tartott baktérium, mint a császármetszéssel születetteknél.

 Náluk az anyai baktériumok némelyikének helyét jellemzően kórházi mikrobák vették át, amelyek nagyobb eséllyel voltak gyógyszerrezisztensek is.

„Váratlan felfedezés” segíthet a globális felmelegedés megfékezésében

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.19. 17:30

Fotó: Shutterstock
Gigantikus porfelhővel lehetne a napsugarak útjába állni, hogy a Föld klímája lehűljön – véli egy nemzetközi kutatócsoport.
A Földön 470 millió éve jégkorszak köszöntött be, miután egy aszteroida, vagyis kisbolygó felrobbanása óriási porfelhőt teremtett, ami a napsütés útjába állt. A tudósok most azt vizsgálják, hogyan állíthatna elő az ember valami hasonlót, hogy lehűtse a bolygó éghajlatát.
A svéd Lundi Egyetem és a chicagói Field Múzeum kutatói szerint a „váratlan felfedezés” segíthet a globális felmelegedés megfékezésében, ha az emberiség nem lenne képes csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.
„Elsőként sikerült kimutatnunk, hogy egy hatalmas porfelhő időnként drámaian lehűtötte a Földet”

– mondta Birger Schmitz, a Lundi Egyetem geológusa, a kutatás vezetője.

Több mint egy évtizede keresik a tudósok a Föld hűtésének mesterséges módszereit a klímakatasztrófa elkerülésére. Most annak a lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne a műholdakhoz hasonlóan aszteroidákat Föld körüli pályára állítani, hogy por kibocsátásával folyamatosan szűrjék a napfényt.
„Mintha a szoba közepén állna az ember és egy porzsák tartalmát rázná ki, csak sokkal nagyobb léptékben”

– idézte Schmitz szavait a Lundi Egyetem közleménye.

 A kutatás megállapította, hogy 470 millió évvel ezelőtt a Jupiter és a Mars között felrobbant egy 150 kilométeres aszteroida, amelynek pora szétszóródott a Naprendszerben, és részben útját állta a Földre sugárzó napfénynek is. Az esemény éghajlatváltozást okozott, az addig többé-kevésbé egyféle klímájú Földön létrejöttek az éghajlati zónák, majd virágzásnak indult a biodiverzitás, vagyis fajok sokasága alakult ki.