Egyre elfogadottabb az erőszak Hongkongban

Publikálás dátuma
2019.09.20. 11:00

Fotó: PHILIP FONG / AFP
A durvuló hongkongi tüntetések már nem csak a törvényről szólnak. A fiatalok reménytelennek tartják helyzetüket, ez a kilátástalanság élteti a mostani tiltakozási hullámot.
Hongkongban nem sokat csillapodott az emberek dühe azt követően sem, hogy Carrie Lam kormányzó visszavonta azt a törvényt, amelynek értelmében kiadnák Kínának a bűncselekményekkel vádolt személyeket. A helyieket az sem különösebben hatotta meg, hogy a rendőrség betiltotta a hétvégi megmozdulásokat, így is tízezrek vonultak utcára. Egyelőre semmi esély sincs a megbékélésre. A kormányzat mintegy 2000 fősre becsüli azon csoport tagjainak számát, amelyik a rendőrséggel való közvetlen konfrontációtól sem riad vissza. Sok hírmagyarázó korábban azt jósolta, ha erőszakba torkollnak a tüntetések, úgy a megmozdulásokat egyre kevesebben támogatják majd, hiszen sok hongkongi belátja: a konfrontáció a város jólétét fenyegeti, csökkenhet az életszínvonal. Ehelyett érdekes módon a keménymag nagy népszerűségnek örvend, sőt a Hongkongi Kínai Egyetem felmérése szerint a megkérdezettek 45 százaléka azt közölte, érthetőnek tartják, ha a megmozdulások résztvevői erőszakot alkalmaznak, amennyiben a kormány ügyet sem vet a békés tüntetők követeléseire. Ez azért is figyelemreméltó, mert mindeközben 70 százalék alapvetően elutasítja az erőszak alkalmazását. Mindinkább érzékelhető, hogy a helyiek igenis rokonszenveznek a keménymaggal. Amikor a tüntetők kis csoportokba verődve próbálják kiiktatni a térfigyelő kamerákat, barikádokat emelnek, a járókelők élelmiszerrel és innivalóval kínálják őket – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az autósok pedig folyamatos dudálással jelzik, kinek is az oldalán állnak. Az idősebb hölgyek abban segítik a fiatalokat, hogy figyelmeztetik őket, melyik utcából számíthatnak a rendőrök akciójára. Így még időben sikerül kicselezniük a rendfenntartókat. A helyzetet híven jellemzi, hogy amikor egy csoport használhatatlanná tett egy metróállomást, a járókelők egy csoportja hősként ünnepelte őket. Az emberek mind nagyobb fenntartásokkal szemlélik a rendőrség tevékenységét. A megkérdezettek fele tízes skálán nullára értékelte a rendfenntartókba vetett bizalmát. Azzal vádolják őket, hogy rendszeresen alkalmaznak erőszakot a tüntetőkkel szemben. Olyan mértékű bizalmi válság alakult ki a hatalommal szemben, amit békés eszközökkel aligha lehet helyrehozni. Az öt évvel ezelőtti tüntetésekkel szemben mindenképpen új, hogy a hatalomnak ezúttal, eddig legalábbis, nem sikerült megosztania a tüntetőket. Akkor elsősorban arról ment közöttük a vita, milyen mértékben alkalmazzanak erőszakot. Most azért nem jelent ez akkora törésvonalat, mert a hongkongi kormányzat jobban támaszkodik Peking propagandagépezetére és a legapróbb kihágást is jóvátehetetlen bűncselekménynek állítják be. Ezzel azonban éppen az ellenkező hatást érik el a társadalomban. A vandalizmus egyre elfogadottabbá, a mindennapok természetes részévé válik. A tüntetők ezúttal a sűrűn lakott városrészen konfrontálódnak a rendőrséggel, így azonban a rendfenntartók olyan személyeket is őrizetbe vesznek, akiknek semmi közük sincs az erőszakos cselekményekhez. Ám ezzel az emberek mindinkább a rendőrök ellen hangolódnak. Egyéb okok is magyarázhatják, hogy a hongkongiak sokkal jobban összetartanak, mint 2014-ben. Sokan nagyon elégedetlenek saját helyzetükkel. Hiába tartozik Hongkong a világ legtehetősebb városai közé, az elégedetlenség nőttön nő. Az ingatlanárak az egekbe szöktek. A legcsekélyebb mértékben berendezett, illetve legapróbb méretű lakások bérleti díja havi 1200 dollárnál kezdődik. Ezek szó szerint minimalista ingatlanok egy ággyal, egy íróasztallal, továbbá televízióval, mikrohullámú sütővel, és hűtőszekrénnyel. Mindössze 12 négyzetméteres ingatlanról beszélünk, amely nagyjából akkora, mint egy garázs. Ha valaki arra vállalkozna, hogy megveszi ezt, 220 ezer amerikai dollárjába kerülhet. Az elmúlt két évtized alatt megduplázódtak az ingatlanárak, miközben a bérek stagnálnak. Manapság a 7,4 millió hongkongi egyötöde él a szegénységi küszöb alatt, s vihet haza havonta 510 dollárt. Egy átlagpolgárnak több mint húsz évig kell dolgoznia ahhoz, hogy meg tudjon vásárolni egy 60 négyzetméteres lakást – számolta ki a svájci UBS csoport. Hongkong ezen a listán megelőzi Londont, Párizst és Szingapúrt is. A fiataloknak esélyük sincs arra, hogy lakáshoz jussanak. Mindemellett egyre csak nő a különbség a szegények és a gazdagok között, 2018-ban a városban 93 dollármilliárdos élt, öt évvel korábban számuk még csak 75 volt. A tüntetéseken azért is olyan sok a fiatal, mert elveszett generáció az övék, reménytelennek ítélik meg saját sorsukat. Úgy vélik, ebben nagy szerepük van a helyi oligarcháknak és a Pekinghez hű vezetésnek. Ezért is tartják annyira fontosnak, hogy szabad választásokat rendezzenek, úgy vélik, a demokrácia segít kiküszöbölni ezeket a problémákat. A fiatalok azért sem bíznak a szupergazdagokban, mert gyanúsnak találják, hogy felettébb jó kapcsolatokat ápolnak Pekinggel.

Katona helyett mormon túsztárgyalót nevezett ki Trump

Publikálás dátuma
2019.09.20. 09:30

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
„A legkedvesebb fickó az egész földgolyón” - nemzetbiztonsági tanácsadó esetében meglehetősen szokatlanul, ezekkel a szavakkal jellemezte egy amerikai kormányzati tisztségviselő Donald Trump kiválasztottját.
Igaz, a nyilatkozó kérte, hogy kilétét tartsák titokban, vagyis nem kívánta eképpen szembedicsérni Robert O'Brient, aki a stílusát illetően mogorva, politikai természetére nézve pedig ragadozó héja hírében álló John Boltont követi ebben a fontos fehér házi tisztségben. Robert O'Brien a kaliforniai Berkeley egyetemen szerzett jogi diplomát, egy ideig ügyvédkedett. George W. Bush kormányzata idején, 2005-2006-ban az ENSZ-ben különmegbízottként képviselte az Egyesült Államokat, majd társelnöke lett az afganisztáni igazságügyi reformot elősegítő testületnek. Visszatekintve, ez a munka vajmi kevés sikerélménnyel szolgálhatott számára.  Tavaly került elnöki különmegbízottként a washingtoni külügyminisztériumba, ahol túszmentő tárgyalásokkal foglalkozott. Az Észak-Koreában, illetve Törökországban fogva tartott amerikai állampolgárok kiszabadítását célzó alkudozással olyan jó benyomást tett Trumpra, hogy most megkapta a nemzetbiztonsági tanácsadói posztot, holott semmilyen tapasztalata nincs azokban a – jelentős részben fegyverkezéssel kapcsolatos – stratégiai kérdésekben, amelyekkel ezután foglalkoznia kell.  Ő lesz viszont az eddigi legmagasabb közhivatalt viselő mormon az Egyesült Államokban: katolikusnak született ugyan, de huszonévesen áttért e vallási közösség hitére.  O'Brien olyan szakmai nagyágyúnak számító jelölteket utasított maga mögé, mint Ricky Waddell vezérőrnagyot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének a munkatársát, volt nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettest, Lisa E. Gordon-Hagertyt, az energiaügyi tárca nukleáris biztonságért felelős miniszterhelyettesét, Fred Fleitzet, Bolton eddigi kabinetfőnökét, valamint Keith Kellogg nyugalmazott altábornagyot, aki most Mike Pence alelnök mellett látja el a nemzetbiztonsági tanácsadói teendőket.  Korábban beszéltek arról is, hogy Brian Hook, az Iránnal kapcsolatos ügyek külügyminisztériumi főmegbízottja kapná a posztot, de egyes republikánus körökben állítólag elégedetlenek vele, nem tartják eléggé keménynek Teheránnal szemben hangoztatott álláspontját. Érdekes, hogy Bolton elnök általi leváltásának viszont éppen az volt az egyik oka, hogy a túlzottan is keménykedni akart Iránnal: miután az irániak lelőttek egy amerikai drónt, Bolton megtorló légicsapást követelt, de Trump leállította.  Igaz, Boltonnak több minden volt a rovásán. Kézzel-lábbal tiltakozott például, amikor Trump – bízva a titkos béketárgyalások sikerében – Camp Davidbe invitálta a tálibok vezetését. A látogatás aztán végül mégis elmaradt, Boltonnak lett igaza, a muszlim fanatikusok amerikai életet is kioltó afganisztáni robbantással „hálálták meg” Trump jóhiszeműségét.  Boltonnak az sem tetszett, hogy Trump látványosan barátkozni kezdett Kim Dzsong Unnal – amely barátkozás kétségkívül mindmáig semmilyen gyümölcsöt nem termett. Abban viszont alighanem az elnöknek volt igaza, hogy Bolton alaposan „benézte”, túlbecsülte a venezuelai demokratikus ellenzék, Maduro elnök ellenfelei erejét, és belerángatta a Fehér Házat az ellenzéki vezér, Juan Guaidó melletti, teljes mellszélességgel történő, feltétel nélküli kiállásba. Trump alighanem azért döntött most O’Brien mellett, mert tőle semmi dráma és izgalom nem várható az elkövetkező évben, amikor már mindenki a jövő novemberi elnökválasztásra tekint. „Mindenkivel jól kijön” - mondják róla, és azt várják tőle, hogy a konszenzuskeresés jegyében vezesse a nemzetbiztonsági tanácsi megbeszéléseket, ahogyan az egy megnyugtató hangú túsztárgyalóhoz illik. 

Netanjahu rendre megvezette Trumpot a volt amerikai külügyminiszter szerint

Publikálás dátuma
2019.09.20. 07:33
Donald Trump és Benjamin Netanjahu Washingtonban, 2019. március
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Rex Tillerson panaszosan említette azt is, hogy külügyminiszter létére elzárták előle a palesztin-izraeli "dossziét" - ezeket az ügyeket Donald Trump a saját vejére bízta inkább.
Izraeli tisztségviselők, köztük Benjámin Netanjahu kormányfő tárgyalásaik alkalmával számos alkalommal "kijátszották" Donald Trump amerikai elnököt - állította Rex Tillerson volt amerikai külügyminiszter a Harvard Egyetemen tartott előadásában. Az egyetemi előadást a volt külügyminiszter még szerdán tartotta, de a Harvard Gazette című egyetemi lap közlése nyomán csak csütörtökön került az amerikai sajtónyilvánosságba.
Rex Tillerson elmondta: tapasztalatai szerint az izraeli tisztségviselőkkel folytatott tárgyalásokon mindig szükség van "egy jó adag szkepticizmusra", és különösen igaz ez szerinte a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott egyeztetéseken. "Kissé machiavellisztikus" politikusnak minősítette Netanjahut. A volt külügyminiszter szerint Izrael kormányzata a saját ügye érdekében "nem habozik dezinformálni Washingtont". Ezt többször is megtették az elnökkel, a "mi vagyunk a jó fiúk, a másik fél a rossz"-érvelés technikájával - fogalmazott Tillerson.
Azt mondta, hogy a tárgyalások után ő és a munkatársai mindig részletesen ismertették az elnökkel a valós tényeket és fejleményeket, és - fogalmazott - Trump "ekkor megértette, hogy megvezették".
A kormányból 2018 márciusában távozott külügyminiszter - aki korábban az ExxonMobil olajipari óriáscég elnök-vezérigazgatója volt - hangsúlyozta: kifejezetten zavarja őt, ha egy "ilyen szoros és fontos szövetséges így viselkedik".
Tillerson kifejtette, hogy ő személy szerint az úgynevezett "kétállami megoldás", azaz az Izrael melletti palesztin állam létrehozásának híve volt a palesztin-izraeli konfliktus megoldása érdekében. Panaszosan említette, hogy elzárták előle a palesztin-izraeli "dossziét", ezeket az ügyeket Donald Trump a vejére, Jared Kushnerra bízta.
Az izraeli miniszterelnöki hivatal csütörtökön a Twitteren válaszolt az amerikai diplomácia korábbi irányítójának: "Tillerson miniszter úr, a jó fiú tényleg Izrael".