Előfizetés

Emelkedik a "rossz" koleszterinszint a menopauza után

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.19. 17:17

Fotó: COLLANGES/V / AFP
Növekszik a menopauzán átesett nők koleszterinszintje, ennek okát azonban egyelőre nem állapították meg ausztrál kutatók.
Növekszik a menopauzán átesett nők koleszterinszintje - állapították meg több mint 100 ezer nő adatainak vizsgálatával az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) munkatársai. Ambikairajah szakértő elmondása szerint kutatásaik során arra jutottak, hogy a menopauzán átesett nőknél általában az ajánlott szint feletti az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) szintje - olvasható a MedicalXpress egészségügyi portálon. Az LDL segíti a zsírsejtek szállítását a testben és gyakran rossz koleszterinnek is nevezik.
"A menopauzán átesett nők koleszterinszintje magasabb, mint a menopauza előtt álló nőké. Emiatt náluk magasabb a szív-, érrendszeri betegségek, például a szívbetegség és a szélütés kockázata"

- mondta Ambikairajah.

A szakértő szerint további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, mi okozza a növekedést.
"AZ LDL-t rossz koleszterinnek, míg a HDL-t (nagy sűrűségű lipoprotein) jó koleszterinnek tartják, de mindkettőre szükségünk van testünk működéséhez"

- emelte ki a szakértő.

 "Az LDL-profil minden nő esetében más a kockázati tényezőktől függően. Ha valakinél nem áll fenn a túlsúly vagy a koszorúér-problémák kockázata, az LDL szintje lehet magasabb, mint annál, aki például túlsúlyos. A tanulmány rávilágít, hogy a menopauza után lévő nőknek ellenőriztetniük kell LDL-szintjüket és azt, hogy esetükben fennáll-e valamilyen rizikó" - fejtette ki Ambikairajah.

Nikotinmentes dohányt termesztettek

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.19. 16:00

Fotó: HUMBERT/BSIP / AFP
Géntechnikai beavatkozással szinte teljesen nikotinmentes dohányt termesztettek német kutatók.
A Virginia Smoking Tobacco nevű növényben az eredeti mennyiség négyszázadára csökkentették a nikotin koncentrációját, így grammonként 16 milligramm helyett már csak 0,04 milligramm nikotint tartalmaz – olvasható a Dortmundi Műszaki Egyetem közleményében.
„A világon még senkinek nem sikerült a nikotinértéket ennyire csökkentenie”

– mondta Felix Stehle, a kutatásról a Plant Biotechnology Journal című szaklapban megjelent tanulmány szerzője.

 A dohánynövény nemcsak a cigaretták alapanyagát biztosítja, de az alapkutatások széles körben elterjedt modellorganizmusa is.
Az érintett növénynél úgynevezett génollót használtak, a folyamat során hat olyan génjét átvágták, amelyek a nikotintermelésért felelnek. A növény helyreállította ezeket a géneket, de hibásan, ezáltal leállt a nikotin termelése. Az eljárás Stehle szerint gyakorlatilag bármely dohányfajánál lehetséges.
A nikotin a cigaretták függőséget okozó alapanyaga. Emellett mintegy 4800 kémiai anyag található a cigarettafüstben, amelyek közül 70 rákkeltő, vagy vélhetően rákkeltő.

Kiütés nélkül is viszkethetünk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.09.19. 14:45

Fotó: SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Vakarózásra általában a bőrön jelentkező kiütések késztetnek, de ezek hiányában is több oka lehet a viszketésnek.
„Gyakran ártatlan okok húzódnak meg a viszketés megjelenése mögött, de fontos, hogy ezt szakorvos diagnosztizálja, hiszen ki kell zárni az idegek, a vese, a máj, a pajzsmirigy egyes betegségeit” – mondta Borbola Kinga, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa, klinikai onkológus. Ehhez figyelembe kell venni, hogy állandóan vagy időszakosan jelentkezik-e a viszketés, a teljes testet érinti vagy csak bizonyos területet, enyhe vagy erős az inger, mióta tart, van-e konkrét kiváltó oka. 
A viszketés lehetséges oka lehet a száraz bőr, amelynek felszíne különösen a hidegebb hónapokban pikkelyessé is válhat. Ilyenkor a bőrgyógyász a gyakori, rendszeres hidratáláson túl életviteli tanácsokat és speciális készítményeket is tud ajánlani. Szúnyog, pók, ágyi poloska és más rovarok is ejthetnek olyan csípést, amely viszketést és irritációt okoz. Az esetek döntő többségében ezek nem igényelnek kezelést, de ha a viszketés nem múlik el néhány nap alatt, esetleg romlik, vagy a csípés helye felülfertőződik, érdemes megmutatni orvosnak. 
Viszonylag gyakori, hogy bizonyos, főleg magas vérnyomásra szedett gyógyszerek viszketést okoznak mellékhatásként, kiütésekkel vagy anélkül. Bizonyos idegeket is érintő rendellenességek, betegségek akár viszketést is okozhatnak, ilyen például a stroke, a cukorbetegség vagy a herpesz vírus okozta betegség után jelentkező neuralgia. Az idegeket érintő sérülések következményeként is jelentkezhet ilyen panasz. 
A vesebetegség, különösen előrehaladott stádiumban, okozhat bőrviszketést, bár ennek konkrét kiváltó oka még nem teljesen ismert. Az olyan májbetegségek, mint a cirrózis és a hepatitis okozhatnak viszketést, amely gyakran a tenyéren és a talpon a legkínzóbb. Néhány betegnél a meleg és az éjszaka fokozza a tünet súlyosságát. Bár a bőrdaganatok nem feltétlenül járnak szignifikáns tünetekkel, korai jelként néha jelentkezhet viszketés. A nyirokrendszer daganatos megbetegedése – más jellegzetes tünetek mellett – akár viszketést is okoz. Ebben az esetben természetesen elsősorban az alapbetegséget kell kezelni – tette hozzá a szakember.