Kérdőívvel készül rá Handó az OBT újabb ostromára

Publikálás dátuma
2019.09.19. 07:27
Handó Tünde
Fotó: Népszava
A bírósági dolgozóknak kiküldött ív Handó Tünde javaslatát ismerteti, a cél az őt felügyelő Országos Bírósági Tanács puhítása lehet.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a „párbeszéd látszatát keltve” elektronikus kérdőívet küldött a bírósági dolgozóknak „Többet, jobbat, egymásért – modellváltás a bírósági önigazgatásban” címmel, - idézi az az Országos Bírói Tanács (OBT) közleményét az Index. A bírói tanács szerint a kérdőívben az OBH elnöke közvetetten olyan kérdést is feltett, amely ellentétes a bírói szervezetek szabályait rendező sarkalatos törvény rendelkezésével, ugyanis az OBT választott tagjai nem visszahívhatók. 
Az OBT közleményében látható fotók szerint a kérdőívben olyan kérdések szerepelnek: • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsban valamennyi törvényszék, ítélőtábla és a Kúria önálló képviselettel kellene rendelkeznie?” (sic!) • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanács tagjai a legdemokratikusabb úton, közvetlenül az összbírói értekezleteken, illetve a Kúria teljes ülésén kerüljenek megválasztásra?” • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető a jövőben ne lehessen az Országos Bírói Tanács tagja?” • „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsnak jelenlegi tagjai kitölthessék mandátumukat?” 
Az OBT emlékeztet, Handó Tünde az elmúlt egy évben újra és újra előveszi a javaslatát, amellyel a legfőbb bírói tanács jelenlegi létszámát 15-ről 26 főre emelné. Eszerint az átmeneti időszakban – a jelenlegi tagok mandátumának lejártáig – a testület 36 fővel működne, és az is felmerült, hogy a jelenlegi tagoknak csak megosztott szavazatuk lenne. 
A törvényszékek és ítélőtáblák egyenlő képviselete azt eredményezné, hogy a mintegy 800 bíróval működő Fővárosi Törvényszék és a kevesebb mint 50 bíróval működő kisebb bíróságok ugyanannyi tagot delegálhatnának a testületbe, és nem lenne biztosított a legtöbb bírót érintő járásbírósági szint arányos képviselete sem.

Az újabb javaslat szerint az OBH elnöke arra is jogot formál, hogy egyoldalúan megtámadhassa az Alkotmánybíróságon, ha az OBT működésével összefüggő hatáskör-összeütközést észlel. Az OBT álláspontja szerint Handó Tünde – aki személyzeti döntései során rendszeresen figyelmen kívül hagyja vagy megkerüli a bírói testületek véleményét – a bírói önigazgatási modell megváltoztatását célzó javaslatát valódi egyeztetés nélkül, a legfőbb bírói önigazgatási testület és a bírák érdekképviseletét ellátó Magyar Bírói Egyesület bevonása nélkül készítette el, és a bírák véleményét is csak utólagosan kérte ki a most feltett irányított kérdésekkel. Mint az Index felidézi, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította. Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is.    
Szerző

Választási-kampány: nyomozás van, eredmény nincs

Publikálás dátuma
2019.09.19. 07:00
Szolidaritási tüntetés Pikó András mellett
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem csak Pikó András kampányközpontjában nyomozott a rendőrség valamilyen, a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt az utóbbi időben – derül ki az ORFK-nak feltett kérdéseinkre adott válaszokból.
Bár Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak korábban azt mondta, a Magyar Nemzetben megjelent cikk, amely jogtalan adatgyűjtéssel vádolta meg a VIII. kerület ellenzéki polgármester-jelöltjét és kampányfőnökét, nem alapozza meg a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúját, az eljárás a helyi választási bizottság feljelentése alapján folyamatban van. Ezzel együtt a mostani önkormányzati kampányban szeptember 16-án 8 óráig összesen 38 bejelentés és feljelentés érkezett a rendőrségre, ezek közül 4 esetben bűncselekmény gyanújának hiánya miatt a feljelentést elutasították, 10 ügyet átküldtek más szervezeteknek, két alkalommal nem igazolódott a bűncselekmény, és össze is vontak két ügyet, így most 21 büntetőeljárás van folyamatban. Azt is elárulta az ORFK, hogy a májusi EP-választás idején összesen 20 bejelentés és feljelentés érkezett, de ma már csak 3 ügy lezáratlan. Az elmúlt években is indultak eljárások a választásokat érintő ügyekben: 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is több mint negyven regisztrált rendőri eljárás volt választási bűncselekmény kapcsán, 2017-ben ugyanakkor csak 8, tavaly pedig 30. Személyes adattal visszaélés miatt jóval aktívabb a rendőrség: öt éve ezer feletti regisztrált eljárás volt, idén pedig eddig 233. Az ugyanakkor biztos: a hatóságok feltűnően kevés eredményt tudnak felmutatni, ha olyan ügyben kellene eljárniuk, amelyben a Fidesz kétes adatkezelését kellene vizsgálniuk.  

Senkit sem kerestek a házkutatás óta

A rendőrség még mindig nyomoz tiltott adatgyűjtés miatt a VIII. kerület ellenzéki jelöltje és kampányfőnöke ellen, ám Pikó András azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy a múlt heti rapid házkutatás óta egyiküket sem keresték. A Fővárosi Választási Bizottság hétfőn kimondta, a Magyar Nemzetben megjelent két fénykép, illetve cikk alapján nem állapíthatott volna meg választási jogsértést a kerületi választási bizottság.

Szerző

Egy kis falu nagy csatája a polgármesteri székért

Publikálás dátuma
2019.09.19. 06:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A hivatalosan 295 lelkes szabolcsi Hermánszeg országos rekorder lett, miután kiderült, kilencen is jelöltetik magukat településvezetőnek. Máshol senkit sem érdekel a poszt.
- Eddig azt se tudták, hogy a világon vagyunk, itt az erdőháti, de igazából az Isten háta mögötti faluban. Most meg híresek lettünk, mert minden huszadik ember polgármester akar lenni. Közülük egyik-másikról azt se tudjuk, ki fia-borja – így keseregnek a hermánszegi közösségi ház mellett éppen járdát térkövező közmunkások. A hivatalosan 295 lakóval s ebből 232 választópolgárral bíró szabolcsi település azzal híresült el, hogy itt indul a legtöbb - kilenc - polgármesterjelölt az országban.
Mutatjuk a listát a faluban, többeknek. Van, aki mutatóujjával követi a jelöltneveket, és sorolja: igen, ez almázik, most is kint van a gyümölcsösben, ő most ment el a falubusszal, ő itthon van, őt ma még nem láttuk, de biztosan kint van a földeken, na, ő nyugdíjas, de reggel elment busszal, amaz a cégénydányádi hivatalban dolgozik, na ezt nem ismerjük, tán a nagymamája lakott itt, igen, a következő valakinek a sógora, de sose láttuk még itt, a legutolsó meg a tanár úr, aki Szamossályiban lakik, Cégénydányádon tanít, itt nálunk meg egy horgásztavat csinált vendégházzal – sorolták. Volt, aki hozzátette: a választást nem a helyiek hanem az ide bejelentkezett ukrán-magyar kettős állampolgárok, s a nyaralóval rendelkező, főként Szatmárnémetiből hétvégente átjáró romániai magyarok dönthetik majd el. Hogy pontosan hányan vannak ők, nem tudni, de beszédes adat, hogy míg a hivatalos lakossági létszám 295 fő, addig tavaly decemberben, amikor minden hermánszegi kapott ajándékot, 198 Mikulás-csomagot osztottak ki: ennyien laknak ott valójában, ahová be vannak jelentkezve – tudtuk meg az egyik szervezőtől.
A jelöltek közül kettőt találtunk meg helyben, ottjártunkkor. Bakosné Kiss Judit a közmunkások irányítója, szabadidejében pedig kerámiákat készít. Önálló polgármesteri hivatal nincs a településen, a jelenleg közösségi és szolgáltató házként működő volt „kultúrban” kapott helyet egy polgármesteri iroda. A falu első embere, Győrfi Erzsébet – akit 2017-ben, az előző faluvezető halála miatt kiírt időközi választáson emelt e székbe a közösség, s mindössze egy szavazat különbséggel nyerte el a posztot – táppénzen van. Nem száll ringbe újra, telefonon csak annyit mondott: sem ennek okáról, sem az utódjelöltekről nem szeretne nyilatkozni. 
Bakosné Kiss Judit körbevezet a közösségi házban, s az egyik helyiségben mutatja az általa formázott „Tiszta udvar rendes ház” emlékplaketteket, amiket majd kiégetni visz a közeli Tunyogmatolcsra. Megnézzük az orvosi rendelőt meg a várót, amit nemrégiben ő festett ki és dekorált. - Már nem bírtam nézni, hogy mállik a festék le a plafonról, kértem engedélyt a polgármestertől, vettem festéket és megcsináltam egymagam - mondja. Ez a „módszer” vezérelné polgármesterként is, szerinte nem arra kell várni, hogy majd pályázatokon nyernek, mert egy ilyen kicsi faluba, ami ennyire nincs szem előtt, nem jön a pénz.
Vele ellentétben Dányádi László, akit otthonában kerestünk fel, éppen a pályázatokban bízik. Munkalehetőség helyben most nincs, rendes állásért legalább Vásárosnaményig vagy Mátészalkáig kell utazni, a közlekedés nehézkes, oda is vissza másfél-két óra a bejárás. Szerinte azonban rá lehetne venni a két városban megtelepedett cégeket, hogy egyes tevékenységüket „kiszervezzék”, s akkor akár Hermánszegen is lehetne egy tizenöt-húsz főt foglalkoztató kis üzemet létrehozni. Az önkormányzatnak vannak üres épületei, a felújításra, berendezésre pedig pályázni lehetne – teszi hozzá.
Sokakat megkérdeztünk a faluban, vajon szerintük a jelöltek milyen indíttatásból érezték fontosnak, hogy induljanak a polgármesteri címért. Legtöbben azt válaszolták: ez a szék legtöbbeknek elsősorban egzisztenciális okokból vonzó. Igaz, hogy a nagyjából 195 ezer forintos alapbér és a hozzá járó 40 ezer forintos költségtérítési keret máshol egy szakmunkás bérét is alig éri el, de ott, ahol 22 500 forintos álláskeresési támogatásból vagy 50-60 ezer forintos közmunkás bérből élnek az emberek, egy ilyen fizetés maga a Kánaán. Ráadásul a tisztség öt évre szól, vagyis egyfajta stabil jövőképet is nyújt azoknak, akik máról holnapra élnek.

Nem mindenütt vonzó a poszt

Két településen biztosan nem lesz polgármester idén ősszel, a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a Zala megyei Lakhegyen és a Veszprém megyei Balatonszepezden egyetlen polgármesterjelöltet sem regisztráltak. Előbbiben képviselő-jelöltek sincsenek, hasonlóan a Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentandráshoz, de elmaradhat a képviselő-testület választása a Baranya megyei Apátvarasdon is, ahol négy képviselőt kellene választani, de csak három jelölt akadt.

Szerző
Frissítve: 2019.09.20. 09:35