Betiltották az ízesített e-cigarettákat New York államban

Publikálás dátuma
2019.09.18. 11:02

Fotó: GARO / AFP
Betiltották kedden New York államban az ízesített elektromos cigarettákat az elmúlt napokban kiderült egészségügyi kockázatok miatt.
A döntést New York állam közegészségügyi és egészségszabályozási tanácsa hozta meg, amelynek soron kívüli összehívását Andrew Cuomo kormányzó kezdeményezte. New York állam néhány nappal azt követően döntött az ügyben, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, a következő hónapban a szövetségi kormány fellép az ízesített elektromos cigaretták forgalmazása ellen.
A tilalom ugyan azonnali hatállyal lép életbe, betartásának ellenőrzése csupán két hét múlva kezdődik. Egy másik államban, Michiganben már korábban döntés született az ízesített elektromos cigaretták egy részének betiltásáról, de az a tilalom még nem lépett hatályba.  Cuomo közleményben tudatta: 
New York nem fog várni arra, hogy a szövetségi kormány cselekedjen.

 A demokrata kormányzó azt írta, az ízesített elektromos cigaretták betiltásával közegészségügyi intézkedést hoznak, és ezzel meghatározhatatlan számú fiatalt igyekeznek megakadályozni abban, hogy egy életre rákapjon a drága, az egészségre káros és potenciálisan halálos szokásra.
New York állam közegészségügyi osztályának adatai szerint a végzős középiskolások negyven százaléka szív elektromos cigarettát. Az Egyesült Államokban az ilyen termékek árusítása különösen tiltott a kiskorúaknak, az államok többségében az e-cigaretták vásárlásának korhatára 18 és 21 év között mozog. A politikusok helyi szinten cselekvést szorgalmaznak, mert attól tartanak, hogy az e-cigaretták egészségügyi válságot okoznak.
Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központok (CDC) adatai szerint a közelmúltban több mint 380 embernél jelentkeztek komoly tüdőgyógyászati tünetek azt követően, hogy elektromos cigarettát szívtak. Kaliforniában kedden hunyt el a hetedik ilyen beteg.
Szerző

Négyezren kerültek kórházba a hőség miatt Japánban

Publikálás dátuma
2019.09.18. 09:23

Fotó: CHARLY TRIBALLEAU / AFP
Hőguta tüneteivel egy hét alatt négyezer ember került kórházba Japánban - közölte szerdán a katasztrófavédelem és a mentők feladatait is ellátó tűzoltóság.
A tájékoztatás szerint szeptember 9-e és 15-e között 4234 embernél jelentkeztek a hőguta tünetei. 
Szeptemberhez képest ez az adat magasnak számít. Japán egyes részein még mindig nagyon meleg van, a hőmérséklet jócskán meghaladja a 30 Celsius-fokot.
A meleg leginkább az idősek számára megterhelő, mert többet tartózkodnak a szabadban, illetve otthon - takarékosságból - nem kapcsolják be a légkondicionálót. A hatóságok figyelmeztették az embereket, hogy fogyasszanak sok folyadékot, hordjanak fejfedőt, és igyekezzenek minél kevesebb időt tölteni a napon.
Az idei év különösen meleg volt Japánban, mintegy százan meghaltak és több ezren kerültek kórházba.
Szerző
Témák
japán hőség

A NER halálos ölelése Erdélyben

Publikálás dátuma
2019.09.18. 09:00
Az FK Csíkszereda játszik, de a fotós nem
Fotó: FC CSÍKSZEREDA
Felgyorsulni látszik a „nemzetegyesítés”. Az elmúlt hét erdélyi eseményei is azt bizonyították, a Nemzeti Együttműködés Rendszere immár összmagyar érvényű. Az „egyperces” agymosás és cenzúra tökéletesen működik.
Noha érvényes, az egész idényre szóló akkreditációval rendelkezett, szeptember 10-én nem engedték be az FK Csíkszereda–Metaloglobus Bukarest másodosztályú labdarúgó-mérkőzésre Halmágyi Zsolt csíkszeredai sportfotóst, adta hírül a romániai magyar és román média. Az érintett elmondása szerint a meccs kezdete előtt a klubelnök, Szondy Zoltán durván közölte vele, hogy semmi keresnivalója nincs a stadionban, és azonnali távozását követelte. A csapat jelen lévő sajtóreferensét pedig utasította, vonják vissza Halmágyi akkreditációját. A fotós értesítette a Román Labdarúgó Szövetség megfigyelőjét a történtekről, és mivel el akarta kerülni a botrányt, illetve azt, hogy a rendfenntartók erőszakkal vigyék ki a stadionból, önként távozott. Az ügyben a Román Sportújságírók Szövetsége az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordult, mert a történteket a sajtószabadságot sértő visszaélésnek tartja. Hétfőn, szeptember 16-án a székelyföldi klub közleményben ismertette a történtek hátterét. A közlemény szerint „Az ok egyszerű: a Sportfoto Press alkalmazottja Halmágyi Zsolt a 2018-as Hargita Megyei Sportgálán a klub jelen lévő edzői és játékosai előtt sértegette az FK Csíkszereda elnökét, illetve megjegyzéseket tett a jelenkori magyar kormányfőre és a magyarországi sporttámogatási rendszerre. Ez a viselkedés számunkra teljesen elfogadhatatlan és úgy gondoljuk, hogy akkor, amikor fiatal sportolóink épp elismerésben részesülnek nem lett volna helye ennek”.  Halmágyi, aki az elmúlt évadban az FC Csíkszeredának is dolgozott, a kolozsvári Transindexnek elmondta, ő semmilyen minősíthetetlen kijelentést nem tett Orbán Viktorra, csupán rendszeresen késve érkező honoráriumát kérte számon az elnökön, valóban a gálán, mivel ott találkozott vele. Csak „annyit kérdeztem meg, hogy megy csődbe az FK? Mert úgy gondolom, ha egy cég nem tudja rendezni a tartozását, akkor problémái vannak. Persze mindenki tudja, hogy a magyar állam nagy összeggel támogatja a klubot, és mindenhol azt olvasom, hogy a magyar állam tetemes összegekkel támogatja a határon túli sportot, tehát úgy gondolom, hogy nem a magyar kormánnyal van baj, hanem a menedzsmentben” – nyilatkozta a fotós. Megkerestük a klubot, de mivel honlapjukon nyilvános telefonszám nem szerepel, írásban küldtük el kérdéseinket. Levelünkre – amelyben többek között arról érdeklődtünk, hogy az Orbán-kormány bírálata kizárólagos ok-e az akkreditáció megszerzéséhez, illetve, hogy a román kormány vagy más politikusok is ugyanebbe a kategóriába tartoznak-e – egyelőre visszajelzés nem érkezett.  A klubelnök Szondy Zoltán csíkszeredai újságíróként kezdte pályafutását, majd a Fidesz által az RMDSZ ellenfelének gründolt, kezdetben Szász Jenő vezette Magyar Polgári Párt politikusa lett. A másik Fidesz szatellit párt, a Tőkés László számára létrehozott Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) idén tavasszal megválasztott elnöke, Csomortányi István ugyancsak múlt héten jelentette be sajtótájékoztatón, hogy bepereli a román kormányt, amiért menekülteket fogad be, mert álláspontjuk szerint ezzel a román alkotmányt sértik meg. Az EMNP ifjúsági szervezete pedig az ellen emelt kifogást a hét végén, hogy a szerintük RMDSZ-közeli Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) egyik rendezvényére „a magyar kormány támogatását felhasználva szerepeltette Gyurcsány Ferenc szövetségesét, Fekete Győr Andrást, a Momentum elnökét”. Az EMNP és az MPP mára kegyvesztett lett Budapesten, Orbán Viktor és kormánya 2015-től a Kelemen Hunor vezette RMDSZ mögé állt be. Miután több mint tíz éven át Orbán és a Fidesz is úgy járt az RMDSZ-el, mint az afganisztáni tálibokkal a szovjet és amerikai hadsereg, azaz, saját terepén legyőzni nem tudta, baráti öleléssel számolta fel annak egykori ellenállását és a Markó Béla elnöksége idején alapszabályként működő „egyenlő közelség és távolságtartás elvét minden magyarországi kormánnyal és parlamenti párttal”. Kelemen Hunor RMDSZ elnök Tabuk nélkül a román-magyar párbeszédről címmel tartott előadást Sepsiszentgyörgyön a hét végén szervezett román-magyar ifjúsági találkozón, ahol azt mondta, nem bírálni kell Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, hanem lemásolni, amit tesz. Kelemen Hunor egy román résztvevő kérdésére válaszolva beszélt arról, Romániának változtatnia kellene a költségvetési gyakorlatán, hogy olyan – a magyarországiakhoz hasonló – programokat vezethessen be, amelyek a demográfiai mutatók javítását tűzik ki célul. Kelemen sem ezúttal, sem korábban nem bírálta Orbán Viktor EU-ellenes, illiberális, kisebbségellenes, nemzetállamok megerősítését szorgalmazó politikáját.  

Álszentség és kettős beszéd

Az EMNP elnöke szerint álszentség keresztény értékekre hivatkozni a menekültek befogadása kapcsán, a román kormány pedig kettős beszédet gyakorol e téren is. Csomortányi István pártelnököt kérdeztük. – Megtette a múlt héten jelzett feljelentést a román kormány ellen? – Igen. Románia főügyészéhez fordultunk. – Mikorra várnak fejleményt? – Ez bonyolult kérdés. Mi az Úzvölgyi hadi temetőben történtek kapcsán is büntetőfeljelentést tettünk a Hargita megyei ügyészségen. Ott videofelvételek állnak rendelkezésre, lassan negyedik hónap telik el és még semmi visszajelzést nem kaptunk, bár arról sem, hogy megindítják-e egyáltalán a nyomozást. El lehet képzelni, hogyan működnek itt a dolgok, mennyire veszi komolyan az igazságszolgáltatás az ilyen típusú feljelentéseket. Én szkeptikus vagyok annak kapcsán, hogy az alkotmánysértés ügyében tett feljelentést egyáltalán komolyan fogják-e venni. De azért tettem meg, hogy felhívjam a figyelmet arra, milyen kettős beszédet gyakorol a román kormány ebben az ügyben is. – A Földközi-tengerből kimentett 17 emberről van szó? – Nem 17 emberről van szó, hanem legalább három olyan esetről, amikor a román kormány vállalásokat tett, ráadásul úgy, hogy ezeket a közvélemény előtt nem is mindig mondták el. A 17 fő befogadását is az olasz kormánytól lehetett megtudni, csak utána igazolták vissza, hogy igaz. Álláspontunk szerint megállja a helyét az a megállapítás, hogy itt idegen népesség betelepítéséről van szó, ez pedig mint tiltott tevékenység szerepel a román alkotmányban. – Az EMNP vagy saját nevében tette a feljelentést? – A párt nevében én tettem. – Az EMNP egy keresztény párt. Nem mond ellent az ideológiájuknak, hogy nehéz helyzetbe került, tengerből kimentett emberek befogadását utasítják el? – Már elnézést kérek, de ha valaki bajban van és a líbiai partok mentén mentik ki, akkor nem az lenne a logikus, hogy a legközelebbi szárazföldre vigyék? Álszentség a keresztény értékeket számon kérni, amikor nyilvánvaló, hogy nem a háború elől menekülnek, hanem gazdasági okokból kívánnak Európába jönni. Itt semmilyen feltétele nem teljesül annak, amivel a háborús övezetekből való menekülés miatt felelősséggel kellene tartoznunk ezekért a csoportokért. – Líbiában polgárháború dúl, nem biztonságos ország. Az első biztonságos szárazföld az olasz. – Hát mi meg nem így gondoljuk, hanem úgy, hogy az első szárazföld, ahol biztonságban lennének, az az afrikai kontinensen van, nem pedig Európában. Ami ott van, azt nem Európának és főleg nem Közép-Európának kell megoldania. Óriási álszentség keresztény értékekre hivatkozva megpróbálni elfogadtatni, hogy Európának be kellene fogadnia bárkit is. – Az EMNP honlapján is megjelent az ifjúsági szervezetük kifogása Fekete-Győr András kolozsvári meghívása kapcsán. Ez azt jelenti, hogy a párt egyetért ifjúsági szervezete álláspontjával ebben a kérdésben? – Teljes mértékben. – Akkor Önök szerint magyarországi ellenzéki pártok politikusait nem szabad, nem kellene meghívni Erdélybe? – Hitelességi problémákról van szó. Nem tudunk egyetérteni azzal, hogy valaki a magyarországi választói csoportokban nem létező hitelességét úgy kívánja pótolni, hogy az erdélyi magyarság előtt próbál olyan színben feltűnni, amilyenben egyébként otthon nem láthatjuk. Ez egy olyan gyakorlat, amit láttunk korábban az SZDSZ-nél és a szocialistáknál is. Teljesen világos, hogy egy olyan szervezetnek, amely teljes együttműködésben gondolkodik Gyurcsány Ferenc pártjával, az erdélyi magyarsággal közös felülete nem tud lenni. Azt, hogy Gyurcsány Ferenc mit gondol a határon túli magyarokról, azt tudjuk. Tudjuk mi történt 2004-ben, tudjuk, hogy azóta is folyamatosan ellenünk uszítva próbál szavazatokat szerezni. Ha Fekete-Győr András pártjának, a Momentumnak ilyen szövetségesei vannak és van közös mondanivalójuk ilyen emberekkel, akkor köszönjük szépen, nem kérünk belőlük. – Ha a Momentum nem szövetkezne a DK-val, akkor mehetne Erdélybe Fekete-Győr? – A Momentummal egyéb problémáink is vannak. A Momentum mögött olyan nehezen beazonosítható külső finanszírozási problémák vannak, amiről úgy gondoljuk, hogy az idegenkezűség feltételeit erősen teljesíti. Nem gondoljuk, hogy a Momentum Magyarország szempontjából hasznos tevékenységet fejtene ki, akár migránskérdésről van szó, akár a könnyű drogok liberalizációjáról, és folytathatnánk a sort. – Az említett idegenkezűség magyarán Soros Györgyöt jelenti? – Igen, magyarán őt jelenti.  

Szolgai vérehajtás

 Az FC Csíkszereda és az ugyancsak Szondy által elnökölt székelyföldi labdarúgó akadémia egyaránt a kiemelt támogatottak közé tartozik. Az akadémia 2013-ban indult, budapesti kormánytámogatással, a működéshez eddig összesen mintegy 3,7 milliárd forintot kaptak a magyarországi költségvetésből. Szakmai partnerük pedig a Mészáros Lőrinc vezette felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, erről a klubelnök is beszámolt nemrég az Index helyszíni riportjában, elmondva azt is, hogy a programot Tajti József, a DVTK szakmai igazgatója írta, ők pedig mint fogalmazott, „szolgaian, szigorúsággal elkezdtük végrehajtani. A velünk kapcsolatban álló intézményeknél is szigorúan ellenőrizzük a végrehajtást”. 

Szerző