Szabad szemmel: a Néppárt újra a keblére öleli Orbánt és rendszerét

Publikálás dátuma
2019.09.18. 06:47

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 18.
Spiegel Az Európai Tanács két napja még fokozta a magyar kormányra nehezedő nyomást, a konzervatív pártcsalád felől viszont az enyhülés jelei érkeznek, ily módon Orbán Viktor újból beleszólhat az uniós politikába. Olyannyira, hogy valamelyik embere még vezető pozíciót is kaphat a Néppártban. A hivatalos állásfoglalás az EPP részéről az, hogy a novemberben megüresedő alelnöki poszt a Fideszt illeti meg, noha a párt tagságát az EP-választás előtt felfüggesztették, a többi közt a magyar igazságügy reformja miatt, illetve azért, hogy javuljanak a régi-új frakcióvezető, Weber esélyei a Bizottság elnöki tisztére. Ám most úgy néz ki, hogy leomlik a tűzfal, hiszen Járóka Lívia már korábban alelnök lett Strasbourgban, de igazából a novemberi szavazás mutatja meg, miként is áll a viszony az európai kereszténydemokraták és a magyar tagpárt között. Nagyjából akkor lát majd napvilágot a Bölcsek Tanácsának jelentése arról, mennyire vannak összhangban a magyar közállapotok a Néppárt értékeivel. Egyes sajtóértesülések szerint az értékelés igencsak kedvező lesz Orbán számára. De már fontos jelzés lesz Trócsányi László meghallgatása is. Az EPP meglehetősen visszafogottan áll hozzá a kérdéshez, mondván, hogy a jelölt még csak nem is tagja a Fidesznek, bár sok más képviselő meg akarja buktatni a vitatott magyar igazságügyi változások véghezvivőjét. Weber tegnap korrekt eljárást sürgetett a leendő biztos részére. Két napja az Európai Tanács ülésén a franciák és a németek jelezték, hogy fennmaradtak aggályaik a magyar jogállam miatt, ennek megfelelően voltak agresszívak a hivatalos magyar képviselők az üléstermen kívül. De Finnországgal az élen más tagállamoknak is elegük van a magyar demokrácia visszaszorulásából. A helyzet kényes Orbán szemszögéből, mert az ellenfelek láthatóan el vannak szánva arra, hogy szükség esetén akár a pénzcsapot is elzárják. A német vezetés egyértelműen azt akarja, hogy egy új mechanizmus segítségével a demokratikus normák teljesítésétől tegyék függővé a brüsszeli anyagi támogatásokat. Németország amellett van, hogy az új rendszerben a Bizottság javasolja a pénzek megvonását, ha valamely tagállam módszeresen megsérti a jogállamot és utána az Európai Tanácsban automatikusan menjen át az indítvány, ha csak nem szavaz ellene 15 olyan tagállam, amely az európai lakosság legalább 65 százalékát képviseli. Bennfentesek szerint a magyarok és a lengyelek ezzel szemben azt akarják, hogy minden esetben minősített többség hagyja jóvá az előterjesztést. Akkor ugyanis könnyebb volna megszervezni a blokádot. Brüsszelben abból indulnak ki, hogy a viszály a jövő év 2. felében, tehát a német EU-elnökség idején csúcsosodik ki. 
Politico Az Európai Néppárt elhalasztotta a vitát a Fidesznek juttatandó poszt ügyében. A magyar párt a visszatérésre készül, ennek megfelelően szeretne magának magas tisztséget a konzervatívok vezetésében. A megbízatásra erősen hajtott egy máltai politikus is, de ő a végén bedobta a törülközőt, mert érzékelte, milyen vehemensen tiltakoznak ellene Orbán barátai, főként a CDU-CSU-ból. A részletekről tudni kell, hogy a magyar párt - 13 képviselővel - jelentős kontingenst alkot a frakción belül. E pillanatban senkit sem jelölt az EPP elnökségébe, de még tisztázni kell a tagságát.
Euractiv A CEU rektorhelyettese azt mondja, hogy az oktatás szabadsága mindenütt válságba került, nem csupán Magyarországon, ahol kétségtelenül elnyomó rendszer van hatalmon. Ám itt már az EU-nak kell lépnie. Líviu Matei szerint ékesen igazolja ezt, hogy még arra sincs egységes meghatározás, mit is jelent a tanszabadság, így azután a Bizottság a CEU kiebrudalása miatt kénytelen volt a kereskedelmi szolgáltatások megsértésére hivatkozva az Európai Bírósághoz fordulni. Ily módon látnivaló, hogy egyúttal szellemi válságról is szó van. Ennélfogva közös európai irányelv szükségeltetik. Mert nem elegendő csupán a nemzeti szabályozás, olyan mechanizmust kell kidolgozni, amely lehetetlenné teszi, hogy a kormányok jogtalanul beleavatkozzanak az oktatásba. Hiszen például egy külföldi diák hiába akar a Közép-Európai Egyetemen gender tanulmányokat folytatni, a hatalom betiltotta a tárgyat. A professzor jelezte, hogy az egyetem nem jószántából költözött Bécsbe, ám ott alapképzést is nyújt, mert az osztrák törvények ezt megkövetelik. A diákok egynegyedét már ennek megfelelően veszik fel. Egyébként a botrány jót tett az intézmény hírnevének a tudományos világban, arról nem beszélve, hogy emelkedett a felvételre jelentkezők száma. Gond viszont, hogy Ausztriában sokkal magasabbak a megélhetési költségek. Ezért máris 50 százalékkal megemelték a PhD-hallgatók ösztöndíját. Az iskola kiadásai előreláthatólag ugyanennyivel nőnek, de pár éven belül bizonyosan megkétszereződnek. Egy-két terület marad Budapesten, viszont nagy kérdés, miként alakul a politikai légkör, és hogy milyen területeket lehet Magyarországon tanítani.
Le Figaro A francia elnök azt akarja, hogy a párizsi parlament vitassa meg a bevándorlás igencsak kényes kérdését, vagyis visszatér kedvenc témájához a haladó erők és a nacionalisták ellentétéhez. A hatalom azzal indokolja elhatározását, hogy végre szembe kell nézni a helyzettel, mert a jelenség nagy tömegeket sodort a szélsőjobb felé az eltelt évtizedek során. Napjainkban pedig  ugyan ötödére esett vissza a migránsok száma 2015-höz képest, ám Franciaországban ugyanebben az időszakban kétszer annyian kértek menedéket. A legtöbben Afganisztánból, Grúziából, Albániából és két afrikai államból, ám az afgánokat leszámítva a többiek nem háborús övezetből érkeztek. Beavatottak szerint Macron bízik abban, hogy országa kivételt képez Európában. Az államfő figyeli, mi történik a szomszédos országokban és úgy gondolja, hogy ha nem foglalkoznak ezzel a témával, akkor annak az lehet az eredménye, hogy populisták kerülnek kormányra, mint Olaszországban, illetve a szélsőjobb destabilizálja a helyzetet, ahogyan azt az AfD teszi a németeknél. Illetve ha a félelem beeszi magát a lelkekbe, akkor a dolgok odáig juthatnak, mint az orbáni Magyarországon, ahol pedig alig van migráns.
Der Standard Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy fura szövetség van kialakulóban a szélsőjobbos Osztrák Szabadságpárt, az osztrák szociáldemokraták burgenlandi tagozata, valamint az Orbán-rezsim között, miután éppen a szombaton esedékes ausztriai választás finisében látogatott el Budapestre az FPÖ új elnöke, valamint a legkeletebbi tartomány SPÖ-s főnöke. A magyar kormányfő a közelgő helyhatósági választások előtt egy sor külpolitikai sikert könyvelhet el, ideértve Trócsányi László biztosi jelölését. Hiszen a politikus az igazságügyi tárca élén kulcsszerepet töltött be a jogállam lebontásában. Ám az csupán szépségfolt lehet a 2. legkorruptabb uniós tagállamban, hogy jól menő ügyvédi irodája jó pár hivatalos megbízáshoz jutott. A kommentár idézi a Spiegelt, amely rossz viccnek nevezi, hogy az a valaki lenne illetékes a nyugat-balkáni országok, így Macedónia felvételének előkészítésében, akit felelősség terhel a korrupció miatt elítélt volt macedón Budapestre szöktetéséért és a menedékjog megadásáért. Nem csoda, hogy a magyar ellenzék kétségbe van esve. De Orbán nem csupán von der Leyennel, hanem a már említett két osztrák politikussal, Hoferral és Doskozillal is a lehető legnagyobb mértékben elégedett lehet. Elképzelhető, hogy a Szabadságpárt vezére Orbán akar lenni osztrák módra? Ami pedig a burgenlandi első ember és az FPÖ, illetve Orbán enyelgését illeti, az úgy vonulhat be a történelembe, mint tőrdöfés a szociáldemokraták és minden szavazatért harcoló elnökük hátába.  
Guardian Intő jel mindenki számára, hogy lengyel populisták a szocializmus bukása után 30 évvel átírják a történelmet, egészen pontosan az ország háborús szerepét manipulálják politikai megfontolásból – mutat rá vendégkommentárjában a Gazeta Wyborcza egyik újságírója. A PiS oly mértékben avatkozott be az érintett gdanski múzeum életébe, hogy a két éve megnyílt intézmény négy alapító történésze kénytelen volt bírósághoz fordulni szerzői jogai megsértése miatt. A PiS ugyanis úgy vélte, hogy a kiállítás nem szentel kellő figyelmet a nemzet háborús helytállásának, ideértve a zsidók mentését, ám ily módon a párt mártírnak tünteti fel az országot. A populista történetírás azt mondja az embereknek, főleg saját híveinek, amit azok hallani akarnak a múltról. Nem sokat törődik a bonyolult összefüggésekkel, még kevesebbet az egykori események sötét fejezeteivel. De hát ez esetben nem is az a cél, hogy tanuljunk a történtekből. Alighanem egyedülálló Európában, hogy a bíróság kénytelen foglalkozni egy múzeummal, mert az a kormány szerint nem a megfelelő mértékben méltatja a nemzetet. Az egész olyan, mintha a történelemnek csupán egyetlen, fekete-fehér olvasata volna és azt a jobboldali kormány szabná meg. Aki másként ítéli meg a dolgokat, az közellenség, a jövő havi választások előtt. Pedig itt a közös értékekről van szó, és mindenkinek oda kell figyelnie, akinek fontos a sokszínűség és a szólásszabadság.
Financial Times Európai képviselők részéről felzúdulást váltott ki, hogy az unió bankfelügyeletétől 8 év után a nagy nemzetközi bankokat tömörítő lobbicsoporthoz igazol át a magyar Farkas Ádám. A szakember, aki korábban a PSZÁF elnökeként dolgozott, az Európai Pénzpiacok Szövetségének vezérigazgatója lesz, jövő februárban veszi át új tisztségét. Az ellenzők szerint azonban nem szokás, hogy valaki közvetlenül egy olyan intézményhez menjen, amelynek tevékenységét eddig felügyelte, annál is inkább, mert az új helyen a régi hivatalánál kell kilincselnie, hogy megfelelő szabályok szülessenek a bankok számára. Épp ezért eddigi munkaadója több feltételhez kötötte a váltást, ám az ellentábor úgy látja, hogy a kikötések meglehetősen felületesek, nem zárják ki az érdekütközést és az egész ügy csak árt az EBF tekintélyének.
Szerző

Tunéziai elnökválasztás: Szaíd és Karui jutott a második fordulóba

Publikálás dátuma
2019.09.17. 22:12

Fotó: HASNA,FETHI BELAID / AFP
A jogászprofesszor a szavazatok 18,4 százalékát, a médiamágnás a voksok 15,6 százalékát szerezte meg.
A tunéziai választási bizottság kedden megerősítette, hogy Kaisz Szaíd jogászprofesszor és a korrupciós vádakkal bebörtönzött Nabíl Karui médiamágnás jutott be a tunéziai elnökválasztás második fordulójába. A testület bejelentése megerősítette a vasárnap kiadott exit-pollokat és a hétfői részeredményeket. Szaíd a szavazatok 18,4 százalékát szerezte meg, míg Karui a voksok 15,6 százalékát. A további 24 jelölt közül, akik között szerepeltek előző kormányfők, valamint az eddigi miniszterelnök, egy korábbi elnök és a védelmi miniszter is, Abdel-Fattáh Muru, a befolyásos mérsékelt iszlamista Ennahda mozgalom helyettes vezetője végzett a harmadik helyen a voksok 12,9 százalékával. Az Európai Uniós választási megfigyelő missziója üdvözölte Tunéziát az elnökválasztás első fordulójának megszervezése alkalmából, ami – mint fogalmaztak – „békés és rendezett” környezetben zajlott le, dacára az alacsony választási részvételnek és a jelöltek közötti egyenlő feltételek hiánya miatt.
„Az elnökválasztás első fordulója további előrelépést jelent a térségben mintaértékűnek számító tunéziai demokrácia építésében”

– fogalmazott közleményében Fabio Massimo Castaldo, az Európai Parlament (EP) alelnöke és a megfigyelők vezetője.

Castaldo azonban megjegyezte: „bár elismerjük az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, a misszió megfigyelte, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy az összes jelölt folytathassa kampányát az egyenlőség elvének tiszteletben tartásával, ahogyan azt a tunéziai törvény előírja”, utalva ezzel Karuira. A választások előtt kevéssé ismert Szaíd egy alkotmányjogi professzor, aki egy szerény, a finanszírozást és a nyilvánosságot nélkülöző kampányt folytatott, konzervatív társadalmi nézeteket hangoztatva, és a 2011-es felkelés alapelveihez való visszatérést szorgalmazva. Ezzel szemben Karui egy jól ismert, de ellentmondásos személyiség, aki egy nagyobb hírtelevízió tulajdonosa, valamint egy olyan nagy jótékonysági szervezet alapítója, amely kifejezetten a tunéziai szegények helyzetére összpontosít. Karuit a választások előtt hetekkel őrizetbe vették egy pénzmosással és adócsalással kapcsolatos ügyben, amelyet három évvel ezelőtt indított el független, az átláthatósággal foglalkozó szervezet. A médiamágnás tagadja bűnösségét, támogatói pedig politikai manipulációnak tulajdonítják őrizetbe vételét. Karui így nem tudott részt venni a szavazás előtti televíziós vitákban, választási megfigyelők pedig aggályuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy a választópolgárok nem tudták meghallgatni kampányát. Széles körben úgy tartják, hogy Tunézia az egyetlen valódi sikertörténete a 2011-es arab tavasznak, amelynek során elűzték a hatalomból az autokratikus eszközökkel irányító Zin el-Abidin ben Ali elnököt, aki 1987 óta állt az állam élén. Az országnak új alkotmánya lett, és 2011-ben, majd 2014-ben is demokratikus választásokat tartottak. Az arab tavasznak köszönhető politikai előrelépéseket azonban nem kísérte gazdasági fejlődés, és az utóbbi években egyre nőtt az elégedetlenség, sokasodtak az utcai tüntetések, miután egyetlen kormány sem volt képes rendezett viszonyokat teremteni a gazdaságban. Az országban október 6-án parlamenti választásokat is tartanak.
Szerző

Nincs, aki kormányt alakíthatna, a választás megismétlésére készül Spanyolország

Publikálás dátuma
2019.09.17. 22:08
Pedro Sánchez ügyvezető miniszterelnök
Fotó: OSCAR DEL POZO / AFP
Az áprilisi előrehozott országgyűlési választás óta tartó patthelyzetet nem sikerült feloldani.
VI. Fülöp spanyol király nem kérte fel kormányalakításra Pedro Sánchez ügyvezető miniszterelnököt, az áprilisi választásokon győztes Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkárát, de más jelöltet sem - derült ki a királyi ház kedd esti közleményéből. "Őfelsége a király, (...) megállapította, hogy nincs olyan jelölt, aki számíthat a szükséges parlamenti támogatásra" - olvasható a dokumentumban.
Az uralkodó az elmúlt két napban fogadta a spanyol parlamenti pártok vezetőit, hogy felmérje: van-e esély új miniszterelnök megválasztására a törvényben előírt szeptember 23-i határidőig vagy új választásokat kell-e kiírni.
Spanyolország a választások megismétlésére kényszerül november 10-én

- jelentette be Pedro Sánchez szocialista ügyvezető kormányfő kedd esti rendkívüli sajtótájékoztatón Madridban. "Lehetetlen volt teljesíteni a választóktól április 28-án kapott mandátumot. Minden eszközzel megpróbáltam, de lehetetlenné tették" - fogalmazott. Bírálta az ellenzéki pártokat, amelyekkel az elmúlt hónapokban nem sikerült megegyezni a parlamenti kisebbségben lévő szocialista párt kormányzati elképzeléseinek támogatásáról.
Az előrehozott parlamenti választást még februárban jelentette be Sánchez, akinek pártja a jobboldali kormány tavalyi bukása után alakíthatott kormányt. A miniszterelnök azután döntött az előrehozott választások kiírása mellett, hogy a spanyol parlament szerdán leszavazta az idei költségvetési javaslatot, amire több mint húsz éve nem volt példa Spanyolországban. Ennek előzménye pedig egy olyan, néhány nappal korábbi, tömegeket megmozdító jobboldali tüntetés, ami a katalán parlamenttel való egyeztetések nyomán hazaárulással vádolja a szocialistákat. A kormányalakítás az április 28-án megtartott választás óta nem jön össze Madridban; az akkori voksoláson ugyan a szocialisták szerezték meg a legtöbb mandátumot, de lemaradtak az abszolút többségről. Sánchez pedig azóta ügyvezető miniszterelnökként kormányoz.