OKJ-s képzés nélkül a nevelőszülők

Publikálás dátuma
2019.09.18. 07:20

Fotó: Rosta Tibor / MTI
Miközben egyre nagyobb hiány van hivatásos nevelőszülőkből, az új Országos Képzési Jegyzékről törölték ezt a szakképesítést.
A jelenleg hatályos Országos Képzési Jegyzéken (OKJ) még szerepel a nevelőszülői képzés, mint az állam által elismert szakképesítés, ám a lapunk birtokába került, a kormány által egyelőre még nem tárgyalt új szakmajegyzéken már sem az alapképzések, sem a részszakképesítések között nem találni. Összességében a gyermekek gondozásával, nevelésével foglalkozó szakképesítések mintegy kétharmada tűnt el: nincs már a listán például csecsemő és gyermekápoló, gyermek intenzív szakápoló, gyermekotthoni asszisztens, de még óvodai dajka képzés sem. Ami maradt: kisgyermekgondozó, -nevelő, gyermek és ifjúsági felügyelő, szociális és gyermekvédelmi szakasszisztens. Mint ahogyan azt korábban megírtuk, az OKJ átalakításáról szóló, egyelőre még nem nyilvános kormányzati előterjesztés szerint az új jegyzékben összesen 171 iskolában oktatható szakképesítés, 73 részszakképesítés és 13 kulturális és művészeti szakképesítés marad meg a mostani, összesen mintegy 750 képzésből. Ezt a lapunk által most megismert új OKJ-lista is alátámasztja. Az „alapszakmákat” – mint például a villanyszerelő, asztalos – csak az iskolarendszerben, az ezekre épülő specializációkat vagy „szakosító képzéseket” csak felnőttképző intézményekben lehet majd tanulni – utóbbiak listáját viszont nem fogják jogszabályi szinten szabályozni. Nagy valószínűség szerint utóbbi csoportba kerül majd át azon képzések egy része, amelyeket kivesznek az OKJ-ből – tehát akár a nevelőszülőket is egy OKJ-n kívüli tanfolyamon képezhetik majd. A lapunknak nyilatkozó, az előterjesztést ismerő szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztettek: egyelőre nem világos, ezek a képzések – törvényi szabályozás híján – államilag elismert képesítéseknek tekinthetők-e. A nevelőszülővé válás útján már eddig is voltak „kiskapuk”: mivel hatalmas a hiány (jelenleg mintegy 5500 nevelőszülő van az országban, miközben a szakellátásban lévő gyerekek száma mintegy 23 ezer), 2014-ben megteremtették a lehetőséget, hogy egy 60 órás felkészítő tanfolyam után is nevelőszülővé válhasson valaki, azzal a feltétellel, hogy az első gyermek kihelyezését követő két évben el kell végeznie az 500 órás OKJ képzést vagy a Központi Oktatási Program alapján szervezett 240 órás nevelőszülői képzést. Nevelőszülő szakképzettséget viszont csak az előbbi ad, utóbbival „képesített nevelőszülőként” gondozhat gyereket, de például külföldön már nem vállalhat ilyen munkát. – A nevelőszülői képzés kivezetése az OKJ-ból hatalmas presztízsveszteséget jelent az egész szakmának és hátrányos a foglalkoztatás szempontjából is – vélekedett Prokai Judit gyermekvédelmi szakértő, aki korábban maga is részt vett nevelőszülők képzésében. Hangsúlyozta: ahelyett, hogy „gyorstalpaló” tanfolyamokra próbálnák csábítani a leendő nevelőszülőket, inkább a bérezést, a szakmai megbecsülést kellene erősíteni. Egy nevelőszülő „alapdíja” jelenleg a bruttó minimálbér 30 százaléka, vagyis 44 700 forint, ezen felül minden nála elhelyezett gyerek után „kiegészítő díjat” kap, ami a minimálbér 20 százalékát, vagyis bruttó 29 800 forintot jelent. A nevelőszülők képzésének jövőjével kapcsolatban kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ám cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
Szerző

Számlaharcot vív a DK az Állami Számvevőszékkel

Publikálás dátuma
2019.09.18. 06:55

Fotó: A DK Facebook-oldala
A párt csak a számlák 40 százalékát tudta pótolni azután, hogy a könyvelés odaveszett a tavaly novemberben kigyulladt központi irodában.
Továbbra sem csitul a Demokratikus Koalíció (DK) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csörtéje, miután az ellenzéki párt Teréz körúti irodája gyakorlatilag megsemmisült egy tavaly novemberi tűzben. A DK azt állítja, hogy elégett a teljes könyvelésük, a számláik és a könyvelési szerverük is. A számvevők viszont már a tűzvész után pár nappal megüzenték: „a DK készüljön fel arra, hogyan tudják majd ezeket az adatokat biztosítani.”
Itt érdemes megemlíteni a kormánylap Magyar Nemzet hétfői cikkét, amelyben arról írnak, hogy „egy számla legalább két fél számára készül, azok viszonylag könnyedén pótolhatók.” Az ellenzéki párt lapunknak küldött válasza ugyanakkor árnyalja - a vélhetően kormánypárti - üzenetet. – A DK központja és 106 választókerületi szervezete évente több ezer számlát fizet ki az egész országban. A most ellenőrzött két évre, 2017-re és 2018-ra vonatkozóan ez a szám közelíti a 10 ezret. Megkerestük azokat, akikről tudomásunk volt, hogy bármikor is vásároltunk tőlük árut vagy szolgáltatást, de jelentős részük nem válaszolt, mivel nem is köteles erre. Egy másik részük már megszűnt vagy bezárt, így körülbelül a tűzvészben megsemmisült számlák 40 százalékát sikerült újból, másolatban megszerezni – mondta lapunknak Barkóczi Balázs, a DK szóvivője. Egy konkrét példát is említett a szóvivő, amely szerinte bizonyítja, mennyire lehetetlen dolog ez. - Március 15-ére koszorút vett készpénzért majdnem minden választókerületi szervezet egy-egy  települési virágárustól. Ezekről adataink, információink nincsenek, a kisvállalkozások szinte egyáltalán nem reagálnak a megkeresésünkre – fogalmazott Barkóczi.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mekkora összegről nincs igazolása a pártnak, az viszont biztos, hogy a DK 2017-ben és 2018-ban az alapítványával együtt évente 170 millió forint állami támogatást kapott. A törvény szerint az ÁSZ a nem törvényszerű kiadások és bevételek esetén - a tranzakciókkal egyenértékű - bírságot szabhat ki, majd pedig ugyanekkora összegű visszatartására is indítványt tehet.
Az ÁSZ egyébként első körben a párt alapszabályát és egyéb működési, pénzügyi, gazdálkodási tárgyú szabályzatait kérte be. Ezeket a DK állítása szerint hiánytalanul átadták, hiszen „a tűzesettől függetlenül rendelkezésre állnak elektronikus formában.” Most a mindkét ellenőrzési évre vonatkozó könyvelési adatállományt, összesítő pénzügyi kimutatásokat, ingatlan- és egyéb bérleti szerződéseket, munkavállalókkal kapcsolatos dokumentumokat, a kapott támogatások párttörvény szerinti ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumokat kért a szervezet. (Mint fentebb írtuk, ezeknek csak a 40 százaléka van meg a DK-nál.) Érdemes újra idecitálni a kormánypárti Magyar Nemzet cikkét, amelyben egy ellentmondásra hívják fel a figyelmet. „Hab a tortán, hogy a DK a Magyar Közlönyben már közzétette tavalyi beszámolóját, ami számos kérdést vet fel. Ez alapján Gyurcsányék vagy most nem mondanak igazat a megsemmisült iratokról, ha mégis, akkor a közzétett beszámoló nem lehet hiteles a szükséges dokumentumok híján.” Erről Barkóczi azt mondta, hogy a beszámolási kötelezettséget törvény írja elő. – A DK a rendelkezésre álló, pótolt adatok alapján állította össze a 2018. évre vonatkozó záró beszámolóját. Ehhez egyébként azt kértük az ÁSZ-tól, hogy tegyék hozzáférhetővé a korábbi években átadott dokumentumainkat, teljes könyvelési állományunkat. Ezt az ÁSZ nem tette lehetővé. Vagyis, maga az ÁSZ akadályozza, hogy be tudjunk számolni – állítja a szóvivő. Angyal József okleves adószakértő a tűzeset után a Népszavának azt mondta, hogyha a DK minden szükséges lépést megtesz a papírok pótlása érdekében, akkor a tűzeset olyan objektív körülmény, amelyet az ÁSZ-nak el kell fogadnia. Ha ezt nem teszi, akkor már a hivatalnak kell bizonyítania a DK felelősségét. Barkóczi tájékoztatása szerint rendelkeznek jegyzőkönyvvel, fotókkal és videófelvételekkel, magáról a tűzesetről, az okozott károkról. – A NAV-ot és az ÁSZ-t azonnal értesítettük a történtekről, sőt, kértük, hogy azonnali helyszíni szemlét folytassak le. Kérésünkre érdemben nem reagáltak – mondta. A DK szóvivője azt mondta, nincsenek illúziók a vizsgálat kapcsán: „láttuk már, hogy milyen amikor az ÁSZ gigabírsággal lehetetlenít el egy pártot.” Horváth Bálint, a számvevőszék kommunikációs osztályának vezetője lapunknak azt mondta, az ÁSZ nem vesz részt a Demokratikus Koalíció választási kampányában. Az ÁSZ a vonatkozó törvényi előírások alapján végzi hét párt – közte a DK – 2017-2018. évekre vonatkozó ellenőrzését – mondta, hozzátéve: a DK adatainak bekérése folyamatban van.
Szerző
Frissítve: 2019.09.18. 09:30

Két településen senki nem akar polgármester lenni

Publikálás dátuma
2019.09.18. 06:21

Fotó: Népszava
Olyan is van, ahol képviselőnek nem jelentkezett senki
Két településen egyetlen polgármesterjelöltet sem jelentettek be a szeptember 9-ei határidőig, így ott elmaradhat a polgármester-választás - derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból. Az NVI tájékoztató oldala szerint a Zala megyei Lakhegy és a Veszprém megyei Balatonszepezd az a két település, ahol egyetlen polgármesterjelöltet sem regisztráltak a választási rendszerben. Lakhegyen ezen kívül képviselő-jelöltet sem regisztráltak, ahogyan nincs bejelentett képviselőjelölt a Győr-Moson-Sopron megyei Rábaszentandráson sem, így ott is elmaradhat a képviselő-választás. A jelenlegi adatok szerint elmaradhat a képviselő-testület választása a Baranya megyei Apátvarasdon is, ahol ugyan van három nyilvántartásba vett jelölt, de négy képviselőt kellene választani, és ha nincs megfelelő számú jelölt, a választás nem tartható meg
Szerző