Szabad szemmel - Orbánéknak bizonyítaniuk kell

Publikálás dátuma
2019.09.17. 10:03

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 17.
Guardian Az uniós szakminiszterek első ízben vonták kérdőre a magyar kormány képviselőjét a jogállamot ért fenyegetések, a sajtó és az igazságszolgáltatás önállóságának leszalámizása miatt. Előzőleg Varga Judit sürgette az Európai Tanácsot, hogy az a jog alapján állva mondjon véleményt, és ne alkalmazzon kettős mércét. Az ülésen a francia megbízott arról beszélt, hogy valamennyiüket aggasztják a demokráciára és az alapvető jogokra leselkedő veszélyek. Kijelentette: a magyar kormánynak bizonyítania kell, hogy megnyugtatóan lezárultak a vitás kérdések. Kovács Zoltán még a tanácskozás előtt úgy értékelte, hogy az EP-jelentése azokon a bírálatokon kérődzik, amelyeket az európai liberálisok 2010 óta vágtak az Orbán-kabinet fejéhez. Majd úgy folytatta, hogy ugyanezek az erők most bosszút akarnak venni, mivel Magyarország a bevándorlók beözönlése ellen foglal állást és ragaszkodik a biztonságos schengeni határokhoz. Németország tegnap arról tájékoztatta a többi tagállamot, hogy igenis szükségesnek tartja a jogállamiság és a brüsszeli támogatások összekapcsolását. Uniós diplomaták azt közölték, hogy a bizonytalan kilátás ellenére hasznos a Budapest elleni eljárás. A tanácskozáson elnöklő finn miniszter azt mondta, hogy egyszerűen csak azt csinálják, amit az alapszerződések ilyen esetben előírnak. Mint elárulta: nem értékelték a helyzetet, de továbbra is foglalkoznak azzal.
New York Times/Reuters A francia Európa-ügyi miniszter aggasztónak minősítette a magyarországi helyzetet, a sajtó és a bíróságok függetlensége, a kisebbségek jogai, a tudomány, illetve az oktatás önállósága kapcsán. De Montchalin Brüsszelben, saját országa, illetve a német kormány nevében is beszélt, miután az Európai Tanács arról faggatta a magyar igazságügyi minisztert, hogy Orbán Viktor miért korlátozza egyre keményebben a médiát, a bírákat, a kutatókat, a kisebbségeket, valamint a jogvédő civileket, mivel az EU szerint ezek a lépések gyengítik a demokráciát. Az osztrák diplomácia arról szólt, hogy az unió sok tekintetben olyan, mint egy család, és ily módon szükség van közös szabályokra, ez pedig a jogállam, anélkül nem működik az egész. A lengyel képviselő ugyanakkor igyekezett mentőövet dobni a magyar félnek, kijelentve, hogy a magyar politika nem jelent rendszerszintű veszélyt a demokratikus normák szemszögéből. Mások ezzel szemben rámutattak, hogy nem szabad kiengedni Magyarországot a szorításból. Timmermans alelnök szintén azt hangoztatta, hogy nincs EU, ha nem tartják tiszteletben a jogállamot. Ehhez képest a tanácskozás után Varga Judit azt fejtegette a sajtótájékoztatón, hogy veszedelmes precedenst teremtene, ha kétségbe vonnák az értékek betartását egy tagállam részéről, csupán csak azért, mert az bizonyos kérdésekben más véleményen van, mint a többiek. Hozzátette, hogy ez a gyakorlat az integráció alapjait vonná kétségbe. Szerinte le kell zárni az egész szerencsétlen fejezetet és az igazán fontos dolgokra kell összpontosítani. A hírügynökség megjegyzi, hogy Orbánt az unióban machiavellisztikus és ravasz politikusnak tartják, aki idáig általában megúszta a felelősségre vonást, leszámítva, hogy az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát. Ám a szervezet most azon van, hogy a nagyvonalú támogatásokat a jogállam fennmaradásához kösse az olyan tagok esetében, mint a magyarok és a lengyelek.
FT A magyar igazságügyi miniszter már a tegnapi brüsszeli értekezlet előtt oldalvágást intézett az EU ellen, mivel azon az alapon támadta Brüsszelt, hogy azt politikai megfontolások vezetik, tovább elfogult és téved, amikor a demokrácia visszaszorításával vádolja meg Magyarországot. Előzőleg az Orbán-kormány 158-oldalas állásfoglalásban fejtette ki, miért tartja elfogadhatatlannak a folyamatban lévő jogállami eljárást. Ám a finn szakminiszter, az összejövetel elnöke visszautasította a boszorkányüldözés vádját. Mint mondta, szó sincs arról, hogy a magyar felet azért állítanák pellengérre, mert az elveti a tömeges bevándorlást, hanem mert megsérti az emberi jogokat, felszámolja a jogállamot és nem tesz eleget a közösségi jognak. Egy részvevő szerint meglepően simán ment a brüsszeli meghallgatás, csupán 9-10 állam tett fel kemény kérdéseket, de köztük volt Franciaország, Németország, a Benelux-csoport valamint több északi állam. A magyarok egészen udvariasan és röviden válaszoltak, de így is megvan a lendület az eljárás folytatásához. Egy másik forrás úgy látta, hogy a magyarok szeretnének mielőbb véget vetni a folyamatnak, ezért lehet, hogy némi engedményt ajánlanak fel. Mindenesetre a tanácskozás előtt napvilágot látott magyar véleményekre reagálva a holland liberális Sophie in’t Veld azt üzente, hogy Magyarország csak ne játssza a mártírt. Csáky Zselyke, a Freedom House eurázsiai kutatási igazgatója pedig azt mondta, hogy a magyar dokumentum két dolog keveredik: a jogi cinizmus és az ellentámadás. Rámutatott, hogy a harcias hangnem azt mutatja: a magyar vezetés magabiztos és kész folytatni a harcot.
Politico A portál azt emeli ki Timmermans tegnapi megszólalásából, hogy ő ugyan más területet kap az új Bizottságban, de ettől Magyarországnak és Lengyelországnak még kár abban bíznia, hogy az EU beszünteti a jogállamért vívott küzdelmet. Az alelnök, aki idáig a fő felelős volt Brüsszelben annak megakadályozására, hogy a magyar és a lengyel kormány visszalépjen a demokrácia ügyében, az Általános Ügyek Tanácsának zárt ajtók mögött lezajlott ülése után állt a mikrofonok elé. Úgy vélekedett: szó sincs arról, hogy von der Leyen hátrébb sorolná a jogállami aggályokat és szerinte az új, illetékes biztosok is elszántan folytatják majd az általa kezdett munkát. Szemtanúk szerint a tanácskozáson a magyar delegáció jól felkészültnek bizonyult, a hangulat ugyanakkor aggódó volt a teremben. Varga Judit utóbb úgy nyilatkozott, hogy a meghallgatás a Magyarország elleni politikai támadás részét képezte.
Die Presse Magyarországnak először kellett az EU színe elé járulnia az alapértékek megsértésének vádja miatt, a tegnapi meghallgatás elengedhetetlen volt ahhoz, hogy az unió később hivatalosan is szavazzon arról, jogsértő-e a magyar kormány politikája. Ily módon innentől a jogállami eljárás már a következő szakaszba lép. Célja az, hogy rávegye a magyar kormányt: szavatolja az igazságszolgáltatás szuverenitását valamint a szólásszabadságot. További vitatéma a kisebbségi jogok és a menekültek helyzete, valamint a menedékjog korlátozása és a civilekkel szembeni fellépés. Ám teljesen bizonytalan, hogy kimondják-e a tagállamok beláthatóan időn belül: Magyarországon egyértelműen fennáll a közösségi normák súlyos megszegésének veszélye. Ehhez 22 állam támogatását kellene megszerezni, de több közép-, illetve kelet-európai kormány is ellene van. Csak az egy évig tartott, amíg eljutottak a tegnapi kérdezz-felelekhez.
Yahoo/New York Times/Reuters Gulyás Gergely azt közölte, hogy jelen formájában Magyarország megvétózná az unió következő, hosszú távú költségvetését, mert az politikai feltételekhez kötné a támogatások folyósítását. A kancelláriaminiszter aggályosnak nevezte, hogy a pénzek odaítélésénél nem az életszínvonal, vagy a gazdasági teljesítmény számít. Megpendítette ugyanakkor, hogy kormánya számára elfogadható volna, ha a tagállamoknak a brit kiválás miatt többet kellene befizetniük a közös alapokba, vagy ha a Brexit miatt kapnának az eddiginél arányosabban kevesebbet. A jelentés rámutat, hogy az ügy az EU részéről még nem dőlt el, de Orbán Viktor nacionalista, erősen bevándorlás-ellenes vezető, aki több ízben is összecsapott Brüsszellel a migráció és a demokratikus jogok kapcsán. Gulyás megerősítette, hogy ha az európai körülmények hosszabb távon kedvezőtlenre váltanak, akkor erőteljesebb hazai ösztönzőkre lesz szükség a gazdaságban. Mint mondta, a költségvetésben 500 milliárdot különítenek el erre a célra. Bejelentette egyúttal, hogy a következő két évben elhalasztanak több nagy, állami beruházást. Jelezte egyúttal, hogy ugyan a britek rendezetlen távozása kihatna a magyar gazdaság növekedésére, az Orbán-kabinet azonban egymaga bizonyosan nem akadályozná meg, hogy ismét elhalasszák a szigetország kilépését, ha ezt London kéri. Hozzáfűzte, hogy még nincs döntés a kérdésben.
Die Welt A magyar külügyminiszter azt mondta, hogy nem az a baj, ha valaki bírálja Magyarországot, sőt éles vitákra számít a következő Bizottsággal is, de abból indul ki, hogy von der Leyen minden ellentét dacára megadja a kellő tiszteletet a magyaroknak. Így remélhetőleg már nem fordul elő, hogy egyes tagállamokat kipécéznek. Szijjártó Péter az interjúban azt állította, hogy kettős mérce jellemzi az eddigi jogállami eljárásokat, mert míg Budapestnek szemére hányják az állítólagos alkotmánysértéseket, addig Finnországnak még alkotmánybírósága sincs. Vagy azzal támadják Budapestet, hogy aláássa a Tudományos Akadémia önállóságát, a finneknél viszont az oktatási tárca felelősségi körébe tartozik az ottani Tudományos Akadémia. Következésképpen Brüsszel láthatólag nem egyforma mércével mér. Szerinte nálunk egyáltalán nincs veszélyben a kutatás szabadsága. A miniszter teljesen megalapozatlannak tartja, hogy csökkentsék Magyarország uniós támogatását, mert szerinte a kormány mindig is eleget tett a vonatkozó szabályoknak. Mi több, megnyitotta piacát és ezáltal nagyban hozzájárult főként az érintett német vállalatok nyereségéhez. Arról nem beszélve, hogy ezeknek a brüsszeli pénzeknek a 70 %-a később ismét nyugati cégeknél köt ki. Arról is beszélt, hogy a mai Európában Magyarország nem a probléma, hanem a megoldás része, csak nem szereti, ha kívülről belebeszélnek a dolgába. A Fidesz választási sikerének egyik fő oka pedig az, hogy eredményesen védi meg az országot az illegális bevándorlástól. Szó sincs itt semmiféle PR-akcióról, hiszen 400 ezer migráns vonult át az országon, a határokat és a jogot megsértve. Az uniónak ugyanakkor el kell fogadnia, hogy a lakosság többsége nem gondolja, hogy az ilyesfajta emberáradat segít a földrészen. Ezért továbbra is elutasítjuk a kvótát. Von der Leyen elképzelésével szembeszállva kitért arra, hogy le kell zárni az uniót a menekültek előtt, de nem a Frontex bevonásával, mert az unió Határvédelmi Ügynöksége az ő szemében nem több egy utazási irodánál. Ily módon inkább a tagállamoknak kellene jobban kivenniük a részüket a feladatból. Ami pedig a magyar kivándorlókat illeti, a miniszter arra hivatkozott, hogy a statisztikák szerint az utóbbi években többen tértek vissza, mint ahányan elmentek. Ugyanakkor számára felfoghatatlan, hogy egyes államok sportot űznek a török elnök bírálatából. Hiszen az EU-nak nincs terve a migráció feltartóztatására, az egyetlen, ami működik, az az Ankarával kötött szerződés. Szerinte az illiberális demokrácia kapcsán kiragadták az összefüggéséből azt, amit Orbán Viktor mondott. Magyarország ugyanis a kereszténységet támogatja, nem pedig a liberális demokráciát. A bírálók számára viszont a jelek szerint egyáltalán nem érdekes, hogy a Fidesz kifogásolhatatlan módon nyeri sorra a választásokat. A kétharmadhoz nem a lottón jutott hozzá. Csak az a baj, hogy nem a baloldal, vagy a liberális tábor győzött, ezért nyilvánítják egyesek demokráciaellenesnek az eredményt. A kormány pedig ugyanazt mondja idehaza, mint Brüsszelben, nincs itt semmiféle kettős beszéd. A partner országok közül sokan osztják a magyar álláspontot, ám nem mernek nyilvánosan kiállni amellett. A lényeg a magyar emberek és Európa biztonsága, az erős tagállamokon nyugvó, versenyképes EU. Ezért alaptalan a magyar felett kettős erkölccsel megvádolni.
Washington Post Egy neves, magyar származású amerikai szakértő szerint a bizottsági tisztségek felosztásával von der Leyen vegyes jelzéseket küldött a világnak, mert egyes döntései arra utalnak, hogy fontosnak tartja a szocialisták és a liberálisok által szorgalmazott ügyeket, más húzásai viszont a jelek szerint a szélsőjobbnak, illetve a mind inkább tekintélyelvű tagállamoknak kedveznek. R. Daniel Kelemen, a Rutgersi Egyetem politológia professzora a legvitatottabb kérdések közt említi, hogy a jövőben Brüsszel az európai életmód védelmének cégére mögött alakítaná a migrációs politikát. De valószínűleg akadályokba ütközik a strasbourgi meghallgatások során Trócsányi László jelölése is, hiszen itt olyasvalakinek kellene elősegítenie a jogállamot a felvételre váró, illetve szomszédos országokban, aki nyakig benne van abban, hogy ilyen vita kerekedett a magyar demokrácia ügyében. Az unió a jogállam többszörös megsértése, a korrupció, valamint a független sajtó, illetve a civil társadalom elleni támadások miatt eljárást indított az Orbán-kormány ellen, és ezek közvetlenül érintik a leendő biztost. Hiszen az ő segítségével született meg a „Stop Soros”, és az a törvény, amely miatt kénytelen volt távozni a CEU. Próbálkozott azzal is, hogy közigazgatási bíróságok álljanak fel, de az európai tiltakozások hatására ez a terv egyelőre kútba esett. Kérdés, hogy miért választ ki von der Leyen egy ennyire ellentmondásos valakit. Egyesek szerint arra számít, hogy az EP majd visszadobja a jelölést, és ily módon őt magát mentesíti e felelősség alól. De van egyszerűbb magyarázat is, hogy ti. ily módon fizeti meg Orbánnak a támogatást, aminek a révén ő kerülhetett a Bizottság élére. De akárhogyan is alakul Trócsányi személyes sorsa, az egész történet arra világít rá, hogy szélsőjobbos, illetve autoriter kormányok számra nem elegendő, ha az unió nem üti bele az orrát a belső dolgaikba. Azon igyekeznek, hogy híveiket kulcspozíciókba helyezzék el az európai intézményekben, hogy azután azok ott az adott vezetés szempontjait érvényesítsék. Hogy az elképzelés beválik-e, az már azon múlik, miként reagálnak a többségben lévő centrista politikusok az EU-ban, amikor azt észlelik, hogy autokraták dörömbölnek a brüsszeli ajtón.
Daily Telegraph Egy brit befektetési csoport úgy ítéli meg, hogy a populisták holtpontra juttatták az európai politikát a májusi választás után, pontosan ugyanúgy, ahogyan azt odahaza csinálják. Ebből az következik, hogy az EU tétlenségre kényszerül, ám ez felnyomja a részvények árait. A Fisher Investments nem tart attól, hogy a demagógok szétrobbantják Európát, mert nincs tömör ideológiájuk. Ebből következően nem tudnak egységesen fellépni Brüsszel ellen. De az biztos, hogy hatásuk folytán nehezebb koalíciót kialakítani, illetve törékenyebbek az így létrejött szövetségek. Ám a tőzsdék emelkedéssel reagálnak, mert ha egy kormány aktív, akkor megváltoztatja a szabályokat, lesznek győztesek és vesztesek és akaraton kívüli következmények, az pedig a kockázatvállalás ellen hat. Továbbá gyakran vált ki bizonytalanságot, azt azonban gyűlölik a pénzpiacok. De ugyanezt látni Európában is: bár nem a jósolt mértékben, de feljöttek a populista pártok, ellenben visszaesett a két nagy néppárt. Ebből következően az eddiginél nehezebben lehet csak jóváhagyni a javaslatokat Strasbourgban, ez azonban kedvezően befolyásolja az értékpapírok árfolyamát. Annál is inkább, mert a demagógok megnehezítik a munkát a nagy pártcsaládokban, lásd hogy a Fidesz hány kérdésben csörtézik az EPP fő erőivel. Ám mindebből végső soron az következik, hogy nem szabad annyira félni a populizmustól. A tőzsdéken ez a jelen helyzetben úgy csapódik le, hogy még a szokásosnál is jobban megugrik a részvények jegyzése.
Szerző

Semmi pánik, csak egy orosz labor robbant fel, ahol ebolával és himlővel kísérleteztek

Publikálás dátuma
2019.09.17. 09:20
Képünk illusztráció
Fotó: TEK IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP/Science Photo Library
Az orosz hatóságok szerint a leégett laborszobában nem tároltak veszélyes anyagokat.
Gázrobbanás volt és tűz ütött ki egy oroszországi laboratóriumban, ahol ebolát, himlővírust és más kórokozókat tárolnak kutatási célból - szúrta ki az Index a Guardianon. A lap szerint a baleset az épület ötödik emeletén, az egyik egészségügyi vizsgálatokra használt szoba felújítása közben történt az orosz Állami Víruskutató Központban. Az intézmény a szibériai Novoszibirszk közelében lévő Kolcovóban van, az egykori Szovjetunióban még biológiai fegyverekkel kísérleteztek itt, ma már a járványkutatásra fókuszálnak. Egy munkás harmadfokú égési sérüléseket szenvedett a robbanásban, amely az épület ablakait is kirobbantotta. A tűz harminc négyzetméteren égett, és sikerült eloltani. Az orosz hatóságok szerint a leégett szobában nem tároltak veszélyes anyagokat, és az épület szerkezete sem rongálódott meg.
Szerző

Trump 800 kilométernyi falat építtet a mexikói határra, és New York Times-újságírók lemondását követeli

Publikálás dátuma
2019.09.17. 09:02
Donald Trump az új-mexikói kampányrendezvényen
Fotó: PAUL RATJE / AFP or licensors
Erős hétfő estét produkált az amerikai elnök.
Donald Trump amerikai elnök további falak építését ígérte az Egyesült Államok déli határain, és a sajtót, valamint a demokrata párti politikusokat ostorozta új-mexikói kampányrendezvényén hétfőn este - írja az MTI. Az elnök az új-mexikói Albuquerque melletti Rio Rancho városkában tartott nagygyűlésen megemlékezett a vasárnap kezdődött Hispán Örökség Hónapja című országos rendezvénysorozatról, és kijelentette, hogy kormányzása alatt rendkívül sokat javultak a spanyol ajkú amerikaiak munkalehetőségei, és emelkedtek jövedelmeik is.
Majd azt ígérte, hogy az év végéig 800 kilométernyi falat építenek az amerikai-mexikói határon.

Ezután arról beszélt, hogy az egyes demokrata párti politikusok által meghirdetett, úgynevezett Zöld Terv - amely meghirdetői szerint környezetvédelmi célokat szolgál - rendkívül sokba kerül. "A demokraták elpocsékolnák az adófizetők pénzét" - fogalmazott. Trump sok időt szentelt a New York Times című lapra is: a lapnak helyesbítenie kellett egy hétvégén megjelentetett cikket, amelyben Brett Kavanaugh tavaly kinevezett konzervatív főbírót újabb szexuális zaklatási ügybe keverte. "A New York Times eljátszotta a hitelét" - hangsúlyozta Trump, és lemondásra szólította fel mindazon újságírókat és szerkesztőket, akik felelősek a Kavanaugh-t megrágalmazó cikkért.
"És ha már itt tartunk, távozhatnának azok is, akik az Oroszországgal kapcsolatos kacsában is szerepet játszottak"

- fogalmazott az elnök. Ezzel arra a csaknem két esztendeig tartó, és az idén tavasszal zárult vizsgálatra célzott, amelynek során a Robert Mueller vezette különleges bizottság azt próbálta meg feltárni, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány idején Trump kampányának munkatársai összejátszottak-e oroszokkal a választási győzelem érdekében, illetve később Trump - már elnökként - megpróbálta-e befolyásolni az igazságszolgáltatást. Elemzők emlékeztettek: Új-Mexikóban 2004 óta nem szavaztak republikánus elnökjelöltre, és 2016-ban Donald Trump is csak a voksok 40 százalékát szerezte meg ebben a tagállamban. A tavaly ősszel tartott félidős választásokon a kormányzói székbe is demokrata párti politikus ülhetett. Új-Mexikó választóinak megnyerése a Trump-kampány stratégiájának egyik fő célkitűzése. Emellett Nevada, Minnesota és New Hampshire az a három tagállam, amelyre a kampányban külön figyelmet fordítanak.
Szerző