Megugrottak az olajárak a szaúdi Aramcót ért támadás miatt

Publikálás dátuma
2019.09.16. 06:41

Fotó: AFP
A szaúdi olajkitermelés átmenetileg több mint a felére csökkent, világszinten ez 5 százalékos ideiglenes kínálatcsökkenést jelent.
Jelentősen megemelkedtek az olajárak a hétfői piaci nyitáskor a szaúdi Aramco cég létesítményei ellen a hét végén végrehajtott dróntámadások után, amelyek visszavetették a kitermelést az olajországban. Az MTI összefoglalója szerint az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 67,28 dollárra emelkedett az ázsiai piacokon, 11 százaléknyit a pénteki záráshoz képest. A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára szintén 10 százalékot meghaladó mértékben, hordónként 60,60 dollárra nőtt. Közvetlenül nyitás után mindkét típus ára magasabban is állt. A szaúdi olajkitermelés átmenetileg több mint a felére csökkent, miután a jemeni húszi lázadók szombaton dróntámadásokat intéztek két szaúdi olajterminál ellen. Világszinten ez 5 százalékos ideiglenes kínálatcsökkenést jelent.

„Csőre töltve várunk”

Donald Trump amerikai elnök vasárnap este már bejelentette, hogy mivel a Szaúd-Arábia elleni támadásnak hatása lesz az olajárakra, felhatalmazta az energetikai tárcát és az illetékes hivatalokat az amerikai stratégiai olajtartalék (SPR) megnyitására szükség esetén. Mint írta, meghatározott mennyiségű nyersolajról van szó, amely elég a piacok megfelelő ellátásához. Twitter-bejegyzésében tudatta: az amerikai kormány „csőre töltve” készen áll a válaszadásra a Szaúd-Arábia elleni támadások után.
„Van okunk azt hinni, hogy tudjuk, ki követte el, a bizonyítékoktól függően csőre töltve várunk, de még várjuk a (szaúdi) királyság álláspontját is arról, hogy szerintük ki hajtotta végre ezt a támadást, és milyen körülmények között haladjunk tovább”

– írta a mikroblogban.

Donald Trump amerikai elnök
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az amerikai sajtó már vasárnap délelőtt az energetikai minisztérium egyik meg nem nevezett tisztségviselőjére hivatkozva közölt értesüléseket arról, hogy a kormány kész megnyitni a mintegy 645 millió hordónyi stratégiai olajtartalékának egy részét. A Fehér Ház tanácsadója, Kellyanne Conway ugyanakkor vasárnap délelőtt a Fox televíziónak adott interjújában arról beszélt, hogy Trump továbbra sem zárja ki az iráni atomprogram újratárgyalásának lehetőségét a teheráni vezetéssel. Conway leszögezte ugyan, hogy a támadás "nem segíti" egy ilyen találkozó létrejöttét, de Trump "azért megfontolja ezt a lehetőséget is". Amerikai sajtójelentések szerint az esetleges találkozóra Donald Trump és Haszan Róháni iráni elnök között a héten, az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakán kerülhet sor.
Szerző
Frissítve: 2019.09.16. 07:59

Nehezebb bejutni az e-bankba, és a PIN-kódot is többször kell beütni fizetésnél

Publikálás dátuma
2019.09.15. 18:39

Fotó: Shutterstock
Meglepődve tapasztalhatta a hétvégén számos banki ügyfél, hogy már nem tud a felhasználó nevével és jelszavával belépni internetbankjába, hanem még egy, a telefonjára kapott kódot is be kell pötyögnie. Mások a boltokban érintéses bankkártyával fizetve furcsállhatták, hogy bár 5 ezer forintnál kevesebbet költöttek, mégis PIN-kódot kértek tőlük.
Ezeket a változásokat a szeptember 14-én az egész Európai Unióban életbe lépett, PSD2 néven futó módosított pénzforgalmi irányelv hozta el a magyar banki ügyfelek számára is. Az irányelvnek egy fontos részét, a webáruházakban online indított kártyás vásárlásokra előírt többlépcsős ügyfélazonosítás bevezetését a magyar jegybank a múlt héten egy évvel elhalasztotta. Számos egyéb, a digitalizáció világában a felhasználók védelmét szolgáló változás azonban életbe lépett – hívta fel a figyelmet közleményben több bank is. Szombat óta például minden ügyfél csak többlépcsős azonosítás után léphet be internetbankjába. Egy ügyfél azonosítása alapvetően három módon lehetséges: egy, csak általa ismert jelszóval; egy, csak általa birtokolt eszközzel (például mobiltelefonnal); egy saját biológiai tulajdonsággal (például ujjlenyomattal). Ebből kell mostantól legalább kettőt választani. Az internetes bankoláshoz ezentúl feltétlenül szükség lesz mobilkészülékre, mert a felhasználónév és a jelszó beírása után a bank vagy a mobilra küldi a hitelesítési kódot, amit azután a megfelelő helyre be kell pötyögni, vagy pedig az okostelefon segítségével igazolhatja magát például az ujjlenyomatával az ügyfél. Emiatt mindenkinek ajánlatos ellenőriznie, jó mobilszámot adott-e meg a bankjánál. A változások ugyanakkor nem mindenkire hatnak majd a meglepetés erejével, hiszen a legtöbb bank már eddig is kérte az internet- vagy mobilbankon keresztül indított tranzakciók hasonló módon történő megerősítését. Változott az érintéses bankkártyás fizetésekre vonatkozó előírás is. Eddig 5 ezer forint alatt nem kértek PIN-kódot a terminálok. Mivel azonban egy ellopott és időben le nem tiltott bankkártyával apránként is sok pénzt el lehet költeni, az unió itt is új szabályokat vezetett be. Öt érintéses fizetés, vagy több egymást követő kisebb, de összességében 150 eurónyi (mintegy 48 ezer forint) fizetés után a banknak meg kell győződnie arról, hogy valóban a tulajdonos használja a kártyát. Vagyis PIN-kódot kell kérnie. Ha időközben volt nagyobb összegű PIN-kódos vásárlás vagy készpénzfelvétel, akkor az azonosításnak minősül, és a számlálás újraindul.    A hétvégén elérkezett a nyitott bankolás időszaka is. Innentől a bankoknak biztosítaniuk kell, hogy ügyfeleik engedélyt adhassanak külső szolgáltatóknak a számlájukhoz való hozzáférésre. A külső cégek által kifejlesztett webes vagy mobilos alkalmazások segítségével az ügyfelek számára egyszerűbbé válhat a pénzügyek intézése, kimutatásokat kaphatnak költési szokásaikról. A banki ügyfeleket ugyanakkor csak a jegybank engedélyével rendelkező külső szolgáltatók kereshetik meg, az pedig az ügyfelek döntése, kivel osztják meg adataikat.      
Szerző

A kormány támogatja a légszennyezést

Publikálás dátuma
2019.09.14. 06:45

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Áder János változatlanul szorgalmazza a kabinet által elvetett 2050-es szén-dioxid-kibocsátás-mentességet. Civilek szerint az Orbán-kormány a légszennyezést támogatja évi százmilliárdokkal.
Az Európai Bizottság és szakmai civil szervezetek kimutatásai, kutatásai szerint a fosszilis üzemanyag-fogyasztást a magyar kormány évente 370-660 millió euróval (120-220 milliárd forinttal) támogatja – tette közzé a Magyar Természetvédők Szövetsége (Mtvsz). Miközben az kabinet Nemzeti Energia- és Klímatervének (Nekt) első változata ilyenek létét tagadja, a szervezet közlése szerint a támogatás a megújulóké négyszeresére rúg. Az EU-tagállamok még a 2009-es G20-találkozón vállaltak kötelezettséget az éghajlatváltozás fő okozójaként számon tartott fosszilis kibocsátások támogatásának kivezetésére. Ez azonban máig nem következett be – szögezi le az Mtvsz. A Klíma Akcióhálózat (CAN Europe), a Föld Barátai Hollandia és az Overseas Development Institute napokban közzétett jelentése sürgeti az uniós tagállamokat, hogy – az EU-szabályok szerint – az év végéig beadandó Nektjükben a kivezetésre vonatkozó átfogó, érdemi tervvel együtt nevesítsék fosszilis támogatásaikat.  Bár tegnap az Alteo új akkumulátoros energiatárolójának átadóján megjelent Áder János és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédeikben a klímakérdés számos szempontját felvetették, ezt a kérdést nem érintették.  A köztársasági elnök hitet tett az atom- és megújuló alapú jövőbeni áramtermelés mellett. Áder János többször a szén-dioxid-kibocsátás-mentesség 2050-es elérésének lehetőségeit feszegette, azt uniós szintű „közös célnak” nevezve. (Mint emlékezetes, az Orbán-kormány – az átállásra EU-támogatást kérve – júniusban negyedmagával megvétózta az ezt célzó, 24 tagállam által támogatott uniós vállalás-tervezetet.) A köztársasági elnök - a beláthatatlan átállási költségeket nem említve - üdvözölte, hogy a kormány tervei szerint 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-kibocsátás-mentessé válik. Hitet tett a megújulós termelés terjedése mellett. Az Alteo új akkumulátoros energiatárolóját szintén főképp az ilyen egységek változékony termelésének kiegyensúlyozása szempontjából nevezte fontosnak. Áder Jánosnak az ellentmondásos ügy kapcsán nem tehettünk fel kérdéseket. Palkovics László úgyszintén megerősítette az atom- és napelem-alapú áramtermelési jövőre vonatkozó elképzeléseiket. A napelemek tavalyi 700 megawattos (MW) összmérete 2022-re 3 ezer, 2030-ra 7 ezer MW-ra nőhet. Üdvözölte, hogy a múlt héten egy nap a hazai napelemek több áramot állítottak elő a második legnagyobb hazai áramtermelőnek számító Mátrai Erőműnél, megközelítve a paksi atomblokkokból származó mennyiséget is. Az ország szén-dioxid-kibocsátása kapcsán – Áder Jánosnál némiképp óvatosabban – leginkább a kormány tevékenységét kedvező színben feltüntető adatokat sorolta. Így például felemlítette azokat a nyugati államokat, ahol magasabb az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás, elhallgatva azt, hogy ezeknek az államoknak a GDP-je arányaiban ennél is jóval magasabb. Miközben a kormány 2030-as célja a hazai szén-dioxid-kibocsátásnak a 1990-es szinthez viszonyított 40 százalékos csökkentése, a szint már ma 32 százalék, ami tavaly 0,6 százalékkal tovább javult - fejtette ki Palkovics László. Arra azonban nem tért ki, hogy ennek nagy része az ipar 1990-es összeomlására vezethető vissza, illetve a 2002-2010 közötti szociálliberális kabinetek időszakára tehető. Ennek nyomán 2013-ban álltunk már 39,1 százalékon is: azóta tehát jelentősen nőtt a légszennyezés.   

Az Alteo gigaakksija

Az Alteo tegnap átadott, ipari méretű, 6 MW teljesítményű energiatárolója elsősorban a megújuló energiatermelés hullámzásának kiegyenlítésében játszhat kiemelkedő szerepet – fogalmazott kérdésünkre ifj. Chikán Attila vezérigazgató. Az egység akkumulátorai a mobiltelefonoknál is elterjedt lítium-ion eljáráson alapulnak. Jelentőségére jellemző, hogy a körülbelül 6 ezer MW-s hazai fogyasztás hullámzásainak első körös, vagyis azonnali kiegyenlítésére elegendő 30 MW-nak az ötödét teszi ki. Az egység 1,1 milliárd forintból valósult meg, amiből közel félmilliárd forint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal állami (nem uniós) támogatása. A megvalósítás 2017 júliusától 2019 júniusáig tartott. A Veres Tibor nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó, tőzsdén is jegyzett Alteo tavaly 18,7 milliárd forintos árbevétel mellett félmilliárdos nyereséget termelt. A cég eközben közel megkétszerezte eszközállományát, ami több száz megawatt hagyományos és megújuló – nap- és szél- alapú erőműből áll.

Szerző