Trump megszüntette a rendelkezést, ami a növényvédők mérgétől védte a vizeket

Publikálás dátuma
2019.09.12. 21:29

Fotó: JEAN-FRANCOIS MONIER / AFP
2015-ben hozták a rendelkezést, ami a vizek védelmében korlátozta a veszélyes és környezetszennyező anyagok használatát. Most szabad a pálya az ipar előtt - pont mint Brazíliában.
Az amerikai kormány megszünteti elődje, Barack Obama kormányának rendelkezését a vizek tisztaságának szövetségi védelméről - jelentette be csütörtökön Andrew Wheeler, az amerikai környezetvédelmi hivatal (EPA) elnöke. A döntés nem keltett meglepetést, az amerikai sajtó hetek óta napirenden tartotta az ügyet, utalva arra is, hogy
Donald Trump már elnöksége kezdetén az Obama-kormányzat környezetvédelmi intézkedéseinek visszafogását, vagy teljes eltörlését ígérte.

Jellemző közös vonása ez a szélsőjobboldali-populista vezetőknek: a piac igényeinek kiszolgálását magasabbra tartják a környezetvédelemnél, illetve a közeledő ökológiai- és klímakatasztrófa pusztításának mérséklésénél. Jair Bolsonaro brazil elnök pontosan ugyanígy ágyazott meg az Amazonas egész világot sokkoló lángjainak, de az Orbán-kormány is ugyanezzel a gesztussal vétózott az uniós 2050-es klímacélok megszavazásánál. Ami a magyar példát illeti, szintén ez, a nagyvállalatok igényeit mindennél előbbre tartó gazdaságpolitika tükröződik az olyan döntésekben is, mint a rabszolgatörvény megszavazása, a felsőoktatás szakképzéssel való felcserélése, vagy a cégeknek nyújtott száz- és ezer milliárdnyi közpénz-támogatás (idén az első hét hónap alatt már 55 milliárd forintot költött el a külgazdasági tárca beruházások támogatásra).
Az Egyesült Államokban a vizek tisztaságát garantáló eddigi szövetségi szabályozás korlátozta a veszélyes, vagy környezetszennyező vegyszerek használatát vizek, vízi utak, folyók, patakok vagy lápos vidékek mellett. A rendelkezést az Obama-kormányzat 2015-ben hozta, pontosan meghatározva, hogy hol és milyen mértékű védelemre van szükség.
Sajtótájékoztatóján Andrew Wheeler "hatalommal visszaélésnek" minősítette a korábbi kormánydöntést, és azzal érvelt, hogy eltörlésével a farmerek immár szabadon, megkötöttségek nélkül gazdálkodhatnak a földjeiken. Az EPA döntését nyilatkozatban támogatta Don Parrish, az Amerikai Farmerek Szövetségének vezetője. Ő szintén azzal érvelt, hogy az Obama-kormányzat túllépett a hatáskörén, és olyan helyzeteket teremtett, amelyek akár börtönbüntetéssel is fenyegethették a gazdálkodókat, akik vizek közelében veszélyes vagy környezetszennyező anyagokat locsoltak szét földjeiken.
Frissítve: 2019.09.12. 21:34

Bekérette a magyar nagykövetet a szlovák külügy az Eb-meccsen történtek miatt

Publikálás dátuma
2019.09.12. 20:55
Magyarország-Szlovákia Európa Bajnoki selejtező mérkőzés, a budapesti Groupama Arénában, 2019.09.09-én.
Fotó: Koncz Marton / Népszava
A magyar szurkolók többek közt kifütyülték a szlovák himnuszt.
A szlovák Kül- és Európai Ügyek Minisztériuma behívatta Pető Tibor magyar nagykövetet a Magyarország – Szlovákia Eb selejtezőn történtek miatt, írja a Parameter.sk. Erről a tárca sajtóosztálya tájékoztatott csütörtökön. A minisztérium felhívta a figyelmet, hogy
a mérkőzésen sértő, szlovákellenes jelszavak hangzottak el, és megsértettek egy állami jelképet is - a magyarok kifütyülték a szlovák himnuszt.

Mint megírtuk, emellett a bemelegítő szlovák kapusokat hangos füttyszó, majd a „sz.r Szlovákia” rigmus fogadta, amit követett a „nincs hazátok, szlovákok nincs hazátok”, a műsorközlő nem szólt közbe. A hétfői, Budapesten játszott meccsen a magyar rendőrök két személyt vettek őrizetbe. A szlovákiai vendégek számára fenntartott szektorban a rendőröknek kellett elválasztaniuk egymástól a hazai csapatnak drukkoló, magyar nemzetiségű szlovák állampolgárokat a szlovák szurkolóktól.
A stadionban történtekkel összefüggésben érkezett a Főügyészséghez egy feljelentés is, nemzetiségi, faji vagy meggyőződésbeli hovatartozás miatti gyalázkodás ügyében.

A tárca elítélte az etnikai ellenségeskedés ezen megnyilvánulásait. A külügyminisztérium tolmácsolta a magyar nagykövetnek azt az igényét, hogy a magyar kormányzati hivatalok szenteljenek nagyobb figyelmet ennek a jelenségnek, és minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezzenek megelőzni vagy kiküszöbölni az ilyen megnyilvánulásokat.
Szerző

Tovább nyúlnak a Moszkva elleni uniós szankciók a Krím megszállásáért

Publikálás dátuma
2019.09.12. 16:10

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Ezek jelenleg 170 emberre és 44 szervezetre vonatkoznak, de az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett.
Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel, 2020. március 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének megsértése miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat - közölte csütörtökön az Európai Unió Tanácsa. Az uniós külügyi tanács - ahol ez szükséges volt - írásbeli eljárása keretében frissítette a vonatkozó adatokat, valamint az érintettek jegyzékbe vételét alátámasztó indokolást.
Az Európai Unió 2014 márciusa óta több lépésben vezetett be korlátozó intézkedéseket Oroszországgal szemben. A korlátozó intézkedések jelenleg 170 emberre és 44 szervezetre vonatkoznak, és a vagyoni eszközök befagyasztása mellett utazási korlátozásokat foglalnak magukban.
Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett. Például az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat rendelt el, amelyek jelen állás szerint 2020. január 31-ig vannak érvényben. A Krím-félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán elrendelt, kizárólag e két területre vonatkozó büntetőintézkedések jelen állás szerint 2020. június 23-ig vannak érvényben.