Bekérette a magyar nagykövetet a szlovák külügy az Eb-meccsen történtek miatt

Publikálás dátuma
2019.09.12. 20:55
Magyarország-Szlovákia Európa Bajnoki selejtező mérkőzés, a budapesti Groupama Arénában, 2019.09.09-én.
Fotó: Koncz Marton / Népszava
A magyar szurkolók többek közt kifütyülték a szlovák himnuszt.
A szlovák Kül- és Európai Ügyek Minisztériuma behívatta Pető Tibor magyar nagykövetet a Magyarország – Szlovákia Eb selejtezőn történtek miatt, írja a Parameter.sk. Erről a tárca sajtóosztálya tájékoztatott csütörtökön. A minisztérium felhívta a figyelmet, hogy
a mérkőzésen sértő, szlovákellenes jelszavak hangzottak el, és megsértettek egy állami jelképet is - a magyarok kifütyülték a szlovák himnuszt.

Mint megírtuk, emellett a bemelegítő szlovák kapusokat hangos füttyszó, majd a „sz.r Szlovákia” rigmus fogadta, amit követett a „nincs hazátok, szlovákok nincs hazátok”, a műsorközlő nem szólt közbe. A hétfői, Budapesten játszott meccsen a magyar rendőrök két személyt vettek őrizetbe. A szlovákiai vendégek számára fenntartott szektorban a rendőröknek kellett elválasztaniuk egymástól a hazai csapatnak drukkoló, magyar nemzetiségű szlovák állampolgárokat a szlovák szurkolóktól.
A stadionban történtekkel összefüggésben érkezett a Főügyészséghez egy feljelentés is, nemzetiségi, faji vagy meggyőződésbeli hovatartozás miatti gyalázkodás ügyében.

A tárca elítélte az etnikai ellenségeskedés ezen megnyilvánulásait. A külügyminisztérium tolmácsolta a magyar nagykövetnek azt az igényét, hogy a magyar kormányzati hivatalok szenteljenek nagyobb figyelmet ennek a jelenségnek, és minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezzenek megelőzni vagy kiküszöbölni az ilyen megnyilvánulásokat.
Szerző

Tovább nyúlnak a Moszkva elleni uniós szankciók a Krím megszállásáért

Publikálás dátuma
2019.09.12. 16:10

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Ezek jelenleg 170 emberre és 44 szervezetre vonatkoznak, de az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett.
Az Európai Unió (EU) újabb fél évvel, 2020. március 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének megsértése miatt Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat - közölte csütörtökön az Európai Unió Tanácsa. Az uniós külügyi tanács - ahol ez szükséges volt - írásbeli eljárása keretében frissítette a vonatkozó adatokat, valamint az érintettek jegyzékbe vételét alátámasztó indokolást.
Az Európai Unió 2014 márciusa óta több lépésben vezetett be korlátozó intézkedéseket Oroszországgal szemben. A korlátozó intézkedések jelenleg 170 emberre és 44 szervezetre vonatkoznak, és a vagyoni eszközök befagyasztása mellett utazási korlátozásokat foglalnak magukban.
Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett. Például az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat rendelt el, amelyek jelen állás szerint 2020. január 31-ig vannak érvényben. A Krím-félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán elrendelt, kizárólag e két területre vonatkozó büntetőintézkedések jelen állás szerint 2020. június 23-ig vannak érvényben.

Von der Leyen szélsőjobboldali tárcája ellen egyre többen tiltakoznak

Publikálás dátuma
2019.09.12. 15:58

Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
Az EB megválasztott elnöke egy "európai életmód védelméért" nevű portfólió alá egy sor ügyet sorolna a munkaerőpiactól, az oktatástól és a sporttól a biztonsági unión át a menedékjogig.
Egyre erősödnek a tiltakozó hangok Brüsszelben az "európai életmód védelméért" felelős európai bizottsági tárca elnevezése miatt, sokan annak megváltoztatását szeretnék elérni. A portfólióhoz tartozik a bevándorlás és a menekültek ügye is, és számos európai parlamenti (EP-) képviselő, jogvédő szervezet és több tagállam szerint az elnevezés elfogadhatatlan, mert szélsőjobboldali retorikát idéz, azt sugallva, hogy például a menedékkérők fenyegetést jelentenének a kontinens kultúrájára.
"Nem tetszik a gondolat, hogy az európai életmód ellentétes lenne a bevándorlással. A messziről érkezők befogadása része az európai életmódnak, amely az energiák és a tehetségek egyesítését, mások tiszteletét jelenti, függetlenül a bőrszíntől és a származástól"

- mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke az Euronews hírcsatornának. Hozzátette, az elnevezés nem felel meg a tárcát megkapó, korábban a brüsszeli testület vezető szóvivőjeként dolgozó Margarítisz Szkínász értékrendjének sem.
Az EP szociáldemokrata, liberális-centrista és zöld frakciója is elfogadhatatlannak tartja az elnevezést, ezért levélben kívánják sürgetni annak megváltoztatását. "Jobb javaslatot kell bemutatnia von der Leyennek, amikor jövő héten részt vesz az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezletén" - közölte Philippe Lamberts, a zöldpárti frakció társelnöke.
David Sassoli EP-elnök megerősítette, hogy meghívta von der Leyent a jövő csütörtöki ülésre, mondván, "talán elsiettek bizonyos furcsa és bizarr megnevezéseket".
A francia kormány szóvivője pedig úgy vélekedett, hogy az elnevezés "kérdéseket vet fel", kiemelve, ő nem ezt választotta volna.
A megválasztott bizottsági elnök szóvivője arról számolt be, hogy alaposan tanulmányozni fogják a felhozott érveket, de nem várható "gyors döntés" az ügyben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a kérdéses portfólió alá számos területet besorolt a munkaerőpiactól, az oktatástól és a sporttól a bevándorláson és a menedékjogon keresztül egészen a biztonsági unióig. A bevándorlás más kérdései, például a határellenőrzés azonban a belügyi biztoshoz tartoznak majd.
A májusi európai parlamenti választások nyomán megújítandó Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatása szeptember végén kezdődik meg az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságaiban, a testület végleges összetételét tükröző listáról pedig várhatólag októberben szavaz a képviselőtestület. Végül pedig az EU-országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.