Garancsi építheti a Mol-székházat

Publikálás dátuma
2019.09.12. 19:28

Fotó: Foster Partners
A Mol közleménye hosszan ecseteli, hány – általuk meghívott – magyar és nemzetközi cég sokkörös versenyében bizonyult végül pont a hozzájuk igen közel álló Garancsi István Market Építője a legalkalmasabbnak új központjuk kivitelezésére.
Kevéssé meglepő módon a kormányfő kötélbarátja, Garancsi István érdekeltségi körébe tartozó Market Építő nyerte el a Mol 120 méter magasra tervezett új székházának kivitelezési pályázatát – derül ki a Mol közleményéből. Már a Kopaszi-gát mellett lévő telket is Garancsi István fejlesztőcégétől vette meg az olajtársaság. A nagyvállalkozót számtalan egyéb közös üzlet is összeköti a Mol vezetőivel. A közleményből az is kikövetkeztethető, hogy a beruházás egy évet csúszik. Így az eredeti, 2017-ben bejelentett tervektől eltérően nem 2021-re, hanem 2022-re teszik az átadást. Az olajcég közleménye, amiként a késedelem tényére, úgy annak okaira sem tér ki. Bár a Csányi Sándor Mol-alelnökkel többször összekülönböző Lázár János egyfajta kancelláriaminiszteri hattyúdalaként 2017-2018-ban – például szakrális indokokra hivatkozva – igyekezett megfúrni a felhőkarcoló tervét, ez éppenséggel nem hátráltatta, hanem – a törvénytervezeteibe rejtett korai határidők miatt – sokkal inkább gyorsította az építkezés megkezdését. Bár a kormány azóta megtiltotta 90 méternél magasabb épületek felhúzását, ez az akkor már engedélyezett Mol-székházra nem vonatkozik. (Ráadásul a kormány ez alól is mentességet adhat.) Miközben szinte mindenki biztos volt abban, hogy Garancsi István lehajol a – Mol által meg nem jelölt mértékű, százmilliárdosra becsült - kivitelezési díjért, a Mol közleménye hosszan ecseteli, milyen sokesélyes és alapos eljárás után bizonyult a Market Építő a legjobbnak. Eszerint négykörös, meghívásos pályázat során, több magyar és külföldi induló közül, „hosszas mérlegelés után” választották ki a Mol Campusnak nevezett épület kivitelezőjét. A munkáról szóló szerződést tegnap kötötték meg. Most megkezdik az alaplemez vastagságának megfelelő föld kitermelését, valamint cölöpépítés és talajszondafúrások indulnak. A 28 emeletes épület terveit brit a Foster+Partners és a FintaStúdió készítette el.

Nagyon nagy lehetett a verseny

A kivitelező kiválasztására 2018 őszén írt ki a vállalat egy zártkörű pályázatot, amelyre négy – magyar és külföldi - vállalat kapott meghívást – ecseteli a Mol, milyen komoly folyamat során bizonyul Garancsi cége a legjobbnak. Többek között Oroszországban, Törökországban, Hollandiában is jelen lévő európai és azon kívüli nemzetközi cégeket invitáltak meg. A legjobb ajánlatot négy körben választották ki. Az elbírálás során a Mol döntéshozói az árajánlaton kívül olyan szempontokat is figyelembe vettek, mint a vállalatok korábbi munkái, a pályázat során elkészített műszaki lehetőségek átgondoltsága, számossága, valamint a magyar alvállalkozók bevonása – vázolja a Mol. A pályázaton győztes Market Építő Zrt. már többször bizonyította, hogy képes a hazai és nemzetközi nagyvállalatok igényeit messzemenőkig kielégítő irodaházak építésére. A nevükhöz fűződik például a Telekom és T-Systems közös székháza, valamint a hegyvidék kapujában található Hillside Offices. A magasépítés teljes területén aktívan tevékenykedő építőipari céghez kötődik például az ország legnagyobb ipari beruházása, az Apollo Tyres gyöngyöshalászi gumiabroncsgyára, vagy a Párisi Udvar teljes műemlékfelújítása és ötcsillagos szállodává alakítása. A napokban átadott Mome Campus teljes körű kivitelezése mellett, a jelenleg futó legösszetettebb vállalása a Mol Campus szomszédságában épülő új városnegyed létrehozása, a BudaPart projekt, ahol összesen 15 lakóépület és 12 iroda tervezését és kivitelezését végzik – indokolja a Mol, miért Garancsi cégére esett a választásuk.

Szerző

Egymilliárdot akart a Google-től a NAV, de nem fog összejönni a bírságolás

Publikálás dátuma
2019.09.12. 19:06

Fotó: Shutterstock
Ugyan uniós nyomásra már felfüggesztette a kormány a reklámadót, az azért hagyott lezáratlan ügyeket maga mögött.
A magyar reklámadónál a külföldi vállalkozásokkal szemben alkalmazott mulasztási bírság hátrányosan megkülönböztető, nincs összhangban az uniós joggal - ismertette az uniós főtanácsnok a Google ügyében megfogalmazott indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön. Az ügy előzménye, hogy
2017 januárjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egymilliárd forint összegű mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a magyar reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

A magyar jog szerint e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki.
A Google keresetet terjesztett elő a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy a vonatkozó magyar jogszabály diszkriminatív, és sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét. A magyar bíróság emiatt kérdezte az Európai Unió Bíróságától: összhangban van-e az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely a reklámadóval összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódóan
a Magyarországon letelepedett társaságokra kiszabható bírságnál összességében akár ezerszer magasabb mulasztási bírság kiszabását is lehetővé teszi a Magyarországon nem letelepedett társaságokra.

A bírósági tájékoztatás szerint Juliane Kokott főtanácsnok indítványában megállapította, a magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozások lényegében automatikusan eleget tesznek a reklámadótörvény szerinti bejelentkezési kötelezettségnek, ezért a törvény szerinti szankciók gyakorlatilag csak a külföldi székhelyű vállalkozásokat sújtják. Ennélfogva a reklámadóval kapcsolatos bejelentkezési jogsértés szankcionálása ez utóbbi vállalkozásokkal szemben hátrányosan megkülönböztető, és egyúttal korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Úgy vélekedett továbbá, hogy a jelen ügyben vitatott szankció is aránytalan. Mindezekre tekintettel a főtanácsnok annak kimondását javasolta az uniós bíróságnak, hogy
a magyar reklámadó keretében a külföldi vállalkozásokkal szemben alkalmazott mulasztási bírság kiszabásának módja, és az azzal összefüggő jogorvoslati lehetőségek a szolgáltatásnyújtás szabadságának nem igazolható korlátozását jelentik.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy - pártatlanul és függetlenül eljárva - a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal. Így ha ez még nem is jelenti, hogy a NAV alulmaradt a tech-óriással szemben, azért előrevetíti azt. Annál is inkább, mert a reklámadót idén uniós nyomásra felfüggesztette a kormány.

Műanyag lehet a kifliben, visszahívja a Lidl

Publikálás dátuma
2019.09.12. 17:23

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
A tejes kifli és vizes zsömle véletlenül belekerült tölteléke kemény kék műanyag lehet. A szerdai sütés érintett.
A Lidl visszahívja a szeptember 11-én gyártott 55 grammos vizes zsemlét és 45 grammos tejes kiflit, miután nem kizárt, hogy kék színű, kemény műanyagdarabok kerültek a termékekbe - tette közzé a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön honlapján.
A Lidl a visszahívásról az érintett üzleteiben, az üzlettérben elhelyezett plakátokon tájékoztatta vásárlóit. A Nébih arra kéri a fogyasztókat, hogy ne fogyasszák el a termékeket.
A termékek már nincsenek forgalomban.