Össze-vissza csapkodott a mennykő a nyáron

Publikálás dátuma
2019.09.11. 00:00

Fotó: Szegedma.hu
Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók - állapította meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.
Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május 1. és augusztus 31. közötti időszakban. A társaságokhoz ebben a periódusban csaknem százezer bejelentés érkezett vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, harmadával több a tavalyinál, az azt megelőző évekéhez hasonló nagyságrendű. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.) Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófasújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen 1,25 millió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, amely például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott. Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben csaknem 2500 elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például volt olyan villámcsapáskár, amelyre 2,4 millió forintot fizetett a biztosító. Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.  Az éves adatok kapcsán még pár dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt. A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.     
Szerző
Témák
viharkár
Frissítve: 2019.09.11. 18:50

Ismét elhasalt a bankszektor

Publikálás dátuma
2019.09.10. 19:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Elhalasztják az erős ügyfélazonosítást. Patai Mihály szerint a hazai szereplők nem készültek fel maradéktalanul a szeptember 14-i indulásra.
Újabb, évek óta ismert határidő teljesítésére adott jelentős haladékot a pénzügyi szektornak a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az európai unió PSD2 néven futó, módosított pénzforgalmi irányelve értelmében a pénzintézeteknek szeptember 14-től, vagyis most szombattól többlépcsős ügyfélhitelesítést kellett volna kérniük a bankkártyás fizetéseknél. Ennek bevezetésére azonban kedden kerek egy évnyi haladékot adott a jegybank a „fejlesztési folyamatok időigényességére” hivatkozva. Ezzel pár hónap leforgása alatt a harmadik fontos határidős feladaton „hasalt el” a magyar pénzügyi szektor. A bankok tavasszal nyolchónapnyi haladékot kaptak az átutalások pár másodpercen belüli végrehajtását lehetővé tevő azonnali fizetési rendszer bevezetésére. Nyáron a pénzmosás elleni törvény által előírt teljes körű ügyfélazonosítás határidejét tolták ki október végégig. Most pedig a PSD2 azon előírásai kapcsán biztosítanak 12 hónapos „meghosszabbított átállási időszakot”, amelyek az ügyfelek adatainak erősebb védelmét szolgálnák. A pénzügyi szektor tehát úgy tűnik, nem áll a helyzet magaslatán. Ebben komoly szerepet játszik, hogy a banki IT-rendszerek elavultak és bonyolultak, nehéz hozzájuk kapcsolni az innovatív technológiákat. Ráadásul sok az új, komoly adminisztratív terheket jelentő jogszabályi előírás. Mindehhez pedig munkaerőt is nehezen találnak a bankok. Az úgynevezett erős, vagy többlépcsős ügyfélhitelesítés lényege, hogy a kártyával fizető ügyfélnek egyidejűleg két egymástól független módon is vissza kell igazolnia: ő kezdeményezte a vásárlást. A webáruházakban ehhez a jövőben mindenképpen szükség lesz egy mobiltelefonra. A fizetéshez eddig elég volt megadni a bankkártyán szereplő adatokat. Mivel azonban a plasztikot könnyű ellopni, az uniós irányelv kötelezővé teszi a bankoknak a többlépcsős ügyfélazonosítást. Egy ügyfél azonosítása alapvetően három módon lehetséges: egy csak általa ismert jelszóval, egy csak általa birtokolt eszközzel (például mobiltelefonnal), valamint az ügyfél biológiai tulajdonságával (például ujjlenyomattal, hangmintával). Ebből kell majd a jövőben legalább kettőt választani. Mobiltelefonra tehát azért lesz feltétlen szükség az online vásárláshoz, mert miután a webáruházban a vásárló megadta bankkártya-adatait, a bank vagy a készülékre küldi a hitelesítési kódot, amit azután a megfelelő helyre be kell pötyögni, vagy pedig a mobil segítségével igazolhatja magát az ügyfél biometrikusan (például az ujjlenyomatával). Ennek technikai hátterét azonban úgy tűnik, a bankok nem tudták határidőre kialakítani, vagy legalábbis nem mindenki. Ezen megint azok a bankok bosszankodhatnak, amelyek pénzt és energiát nem kímélve határidőre teljesítették a feladatot. Márpedig úgy tűnik, csak közös indulás lehetséges. Mint Patai Mihály, az MNB alelnöke az MTI-nek elmondta: a hazai szereplők nem készültek fel maradéktalanul arra, hogy a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus fizetéseket az új szabályok szerint lehessen lebonyolítani 2019. szeptember 14-től. Gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban. Ha a pénzforgalmi szolgáltatók az új szabályozásnak megfelelően járnának el, miközben technikailag nem készültek fel az erős ügyfélhitelesítésre, akkor az internetes áruházakban bankkártyákkal kezdeményezett fizetéseket vissza kellene utasítaniuk – mondta. Az erős ügyfélhitelesítés esetében azonban nem csupán a hazai bankszektornak vannak elmaradásai. A pénzpiaci szereplők számos uniós országban – Írországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Hollandiában – kértek és kaptak is haladékot a szektor felügyeletét ellátó nemzeti hatóságoktól. Erre az Európai Bankhatóság (EBH) június 21-i állásfoglalása lehetőséget is adott. Korábban ugyanis már jelezték a pénzintézetek, hogy szeptember 14-e után egész Európában komoly felfordulás várható, mivel a szereplők igen jelentős része nem volt képes teljesíteni a feladatot. A határidő eltolására jogszabályi úton azonban nyáron már nem volt lehetőség. Uniós szinten eddig nem jelöltek ki egységes új határidőt, az EBH azonban hamarosan ülésezik, és tárgyalni fogja a témát.            
Szerző

Hiába dönt történelmi rekordokat a forint, a pánik elmaradt

Publikálás dátuma
2019.09.10. 19:33

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Az Equilor vezető elemzője szerint a nyár elején a hazai infláció és a jegybank kommunikációja nem volt összhangban.
Kedden délután ismét rekordot döntött a hazai deviza, 331,92 forintot is meghaladta az euró árfolyama, azaz az elmúlt napok kis mértékű erősödése után ismét lejtmenetre váltott. A svájci frank és az amerikai dollár is 300 forint felett járt. Annak ellenére, hogy a kurzus a történelmi rekordokat dönt, az Equilor szakértői keddi sajtótájékoztatójukon megállapították: igazi pánikról továbbra sem beszélhetünk. Török Lajos, a brókercég vezető elemzője szerint ennek az az oka, hogy a gyengülés lassan, lépcsőzetesen zajlott le, bár a 327,50 forintos árfolyam felett felgyorsult az értékvesztés. Csekély vigasz, hogy nemcsak a forint, hanem a többi térségi deviza – a cseh korona és a lengyel zloty – is hasonlóképpen járt, hiszen idén a forint leértékelődése volt a legnagyobb mértékű. Ez a különbség abból adódott, hogy a nyár elején a hazai infláció és a jegybank kommunikációja nem volt összhangban – fűzte hozzá Török Lajos, ami elindította a forintot a lejtőn. Az elemzők akkor szükségesnek véltek volna a kamatemelést, de az MNB érezhetően az utolsó pillanatig próbált kivárni. Ez pedig elindította a forint gyengülését, amit már nem lehetett megállítani, mert a külső környezet is alátámasztotta a júniusi óvatosságot. Az utolsó hetekben már egyértelművé vált, hogy a befektetők kockázatkerülők lettek, s ennek révén az amerikai dollár megerősödött, és a feltörekvő országok devizái gyengültek.  Az Equilor vezető elemzője nem számít a forint további jelentős gyengülésére. Lehetnek gyengülési hullámok éppúgy, mint átmeneti erősödések is, ha például pozitív fejlemények adódnának az amerikai-kínai kereskedelmi vitában. A jegybank folyamatosan figyeli az infláció alakulását, ha kedvező folyamatokat tapasztalnak, akkor – az Equilor véleménye szerint –, legkorábban 2021-ben lehet az első kamatemelés, ami a forint megerősödéséhez vezethet.
Szerző
Témák
forint árfolyam