Szabó Réka: A Fahidi Évából áradó reményben csodálatos volt merítkezni

Publikálás dátuma
2019.09.11. 10:30
Cuhorka Emese és Fahidi Éva
Fotó: CAMPFILM
Rendszeresen felmerül Fahidi Éva mellett a kérdés, hogyan is élem én az életemet – mondja a vele és róla készült dokumentumfilm, illetve táncelőadás rendezője, Szabó Réka, a Tünet Együttes alapítója.
Azon túl, hogy a film elsősorban Fahidi Éváról szól, a lehető legkomplexebb módon, az élet elfelejtett értékéről is számot ad. Arról, milyen jó dolog élni. Arról, hogy itt vagyunk, és kezdjünk ezzel az élettel valami jót. Mindez Éván keresztül sugárzik át a filmvásznon, s közben megmerítkezünk a huszadik századi történelem talán legborzalmasabb időszakában – mondta lapunknak Szabó Réka, A létezés eufóriája című dokumentumfilm rendezője. A hazai mozikban szeptember 12-től látható film a 2015-ben bemutatott Sóvirág című előadás próbafolyamatát követi végig. A táncszínházi produkció sikere töretlen: főszereplői a most kilencvenhárom éves holokauszt túlélő, Fahidi Éva és a nála csaknem hatvan évvel fiatalabb Cuhorka Emese táncművész. Amikor a Tünet Együttes alapítója, Szabó Réka felkereste Fahidi Évát – aki még sosem állt színpadon –, ő azonnal igent mondott. Ismerkedési és próba folyamat kezdődött el, amelyet a dokumentumfilmben nyomon követhet a néző. Ám a próbákon túl sokkal többe is betekintést kapunk: két ember életének legféltettebben őrzött pillanataiba, s a köztük formálódó egységbe, ahogy egymás táncpartnereivé és egyúttal bizalmasaivá is válnak. A Sóvirág egy kis haszonnövény, bármilyen szikes talajon megél, lila virága van, Magyarországon őshonos, és azokat a pusztákat borította, ahol Fahidi Éva felnőtt. Szimbóluma az elvesztett aranykornak, valamint Évának. A létezés eufóriája az előadás alcíme, és így lett végül a film címe is – részletezte Szabó Réka. Hozzátette, bár a film munkacíme Éva anyukájának tételmondata volt – Sírással nem megyünk semmire – időközben úgy érezték, A létezés eufóriája sokkal inkább kifejezi azt, amiről a film igazán szól. Bár nagy felelősség volt belevágni a projektbe – jegyezte meg Szabó Réka –, a folyamat elementáris volt. Csodálatos volt merítkezni Éva energiáiban, a belőle áradó reményben. A sorssal való folyamatos küzdés sűrű jelenlétével találkozni, és magamra vonatkoztatni azt: hogyan is élem én az életemet – ez a kérdés rendszeresen felmerül Éva mellett, jegyezte meg. – Számomra a történelem is abból a szempontból fontos, hogy a jelenünket miként kezeljük. Gyakran felmerül bennem: mit tudunk tenni azért, hogy egy hasonló társadalmi szörnyűséget elkerüljünk, egyáltalán felismernénk-e azt a pillanatot, amit Éva apukája nem ismert fel. Van-e az egyénnek bármi fajta cselekvési lehetősége és felelőssége az ügyben, hogy társadalmi folyamatokra hasson, befolyásoljon és megakadályozzon tragédiákat. Ezek nagyon fontos kérdések számomra – hangsúlyozta a rendező. Felidézte azt a jelenetet, amikor azt kérte Cuhorka Emesétől, táncoljon, Fahidi Évától pedig, hogy nézze a táncot, s közben gondoljon valakire, akit elveszített. Ő pedig a kishúgára gondolva nézte azt. – A tánc teljesen absztrakt dolog, de könnyen projekciós felületté válik: te vetíted rá a saját érzelmeidet, gondolataidat. Ezáltal szavakban ki nem fejezhető módon jelent meg a veszteség, a veszteség fájdalma, és az egész történés újraélése – hangsúlyozta. – A Tünet Együttes minden előadása bizonyos értelemben véve kísérlet, új terepre való elvándorlás. Ez esetben különösen így volt – emelte ki Szabó Réka. – Az viszont a kezdetektől világos volt számomra, miként akarok dolgozni: párbeszédbe szeretném őket hozni, hogy ők fedezzék fel egymást; én feladatokat, témákat hozok, amiket aztán ketten bontanak ki – részletezte. – Volt olyan pillanat, amikor azt gondoltam, „Úristen, mibe kezdtem!” – fűzte hozzá mosolyogva.  Nem túlzás azt állítani, hogy a másfél órás dokumentumfilm után nehezen szólal meg az ember. Azok a szörnyű történések, amelyeket Fahidi Éva átélt és a felvételeken is jól rögzített sugárzó mosolya, eleven nevetése, vagy ahogy arról beszél, mindig is szeretett „nőci-bőcis” lenni, tűéles ellentétben állnak egymással, ugyanakkor az évek során mégis megférnek egymás mellett. Noha a film és a táncelőadás központi alakja Fahidi Éva és az ő története, rajta keresztül mindez egyszerre szól az emberi lét nyers valóságáról is, amelyért – bármily nehéz is – nap mint nap hálásnak kell lennünk.  Infó: A létezés eufóriája dokumentumfilm Hazai bemutató: szeptember 12.  forgalmazó: ELF Pictures

Díjak

A létezés eufóriája elnyerte a Locarnói Filmfesztivál Kritikusok Hete programjának nagydíját, valamint a Szarajevói Filmfesztivál nemzetközi zsűrijének emberi jogi díját. 

Szerző

A Kispipa falán avatták fel Seress Rezső miniszobrát

Publikálás dátuma
2019.09.10. 20:45

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A Szomorú vasárnap című, világhírűvé vált dal szerzőjének Kolodko Mihály készítette el az emlékművét.
Budapesten, az Akácfa utcai Kispipa vendéglő falán avatták fel Seress Rezső miniszobrát, Kolodko Mihály alkotását. A zeneszerző, akinek a világhírűvé vált Szomorú vasárnap című dalt köszönhetjük, törzsvendég volt a vendéglőben.
Az avató után Fesztbaum Béla színművész idézte fel Seress emlékét.
Szerző

Igazából Gwyneth Paltrow-nak köszönhetjük a Weinstein-botrányt

Publikálás dátuma
2019.09.10. 20:23
Gwyneth Paltrow
Fotó: VALERIE MACON / AFP or licensors
Egy új könyv szerint a színésznő volt a szexuális zaklatások botrányának első számú forrása, csak nem merte vállalni a nevét.
Gwyneth Paltrow színésznőt nevezi a New York Times által tálalt szexuális zaklatási botrány kulcsszereplőjének egy új könyv, ami a She Said címet viseli, és ami annak a szerzőpárosnak a műve, akik felgöngyölítették a Weinstein-botrány részleteit - írja a Guardian. Jodi Kantor és Megan Twohey azt állítják Paltrow-ról, hogy „félt a nyilvánosság elé lépni, de megosztotta velük a szexuális zaklatás beszámolóját, és segített más színésznőket toborozni az ügyhöz".
"A Weinstein-ügy kirobbanása lavinát indított el" FOTÓ: Yann COATSALIOU / AFP
Mint ismert, 2017 októberében hatalmas botrányt kavart egy Weinsteinről szóló cikk, amit a New York Times közölt. A cikk szerzői, az említett Kantor és Twohey hosszas nyomozás után derítették ki, hogy Weinstein éveken keresztül zsarolt, molesztált vagy erőszakolt meg nőket, többek között színésznőket. Az áldozatokat később megfenyegette vagy más módokon bírta hallgatásra.
Szerző
Frissítve: 2019.09.10. 21:21