Lappangó ellentétek a gazdaságpolitika irányítói között

Publikálás dátuma
2019.09.11. 06:00

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Régóta esedékes és ma már szokatlan gazdaságpolitikai vita avagy hatalmi harc – így jellemezték közgazdászok a Matolcsy György és Varga Mihály közötti pengeváltást.
Régi, mély személyes – ám kormányon belüli közismert – ellentét tört felszínre a hétvégén Matolcsy György jegybankelnök blogbejegyzésében, amelyben nekiment Varga Mihálynak. A kiváltó ok a pénzügyminiszter szakmai helyzetértékelése  volt, amit a hétvégi közgazdász vándorgyűlésen osztott meg a közvéleménnyel. A Népszavának nyilatkozó közgazdászok, elemzők szerint szerint külön kell választani a jelenlegi gazdasági környezetben nagyon is indokolt szakmai vitát, az ettől nem teljesen független a személyes rivalizálást és a hatalmi harcot. Lapunknak többen is nyilatkoztak azok közül, akik részt vettek a hétvégi tanácskozáson, ám többség nem vállalta névvel a véleményét, volt aki pedig annyival intézte el, hogy most (még) csak cicaharcról van szó, amivel nem is kellene foglalkozni, ám kár lenne, ha a vita vagy harc elfajulna, a jegybank és a kormány közötti véleménykülönbség hatással lenne a pénzpiacokra, a forint árfolyamára. Varga Mihály hétvégi előadásának megítélése viszonylag egyértelmű: a nyíregyházi találkozón a hallgatók egy visszafogott helyzetértékelést kaptak a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzetéről. Egy olyan beszédet hallhatunk, amit bármelyik kiegyensúlyozott kutató vagy elemző elmondhatott volna – mondta az egyik résztvevő. Ám ismerve a két politikus régóta tartó szakmai rivalizálását, nem a vita meglepő, hanem annak élessége, ahogy Matolcsy György reagált Varga helyzetelemzésre – mondta. Mint arról már beszámoltunk, a pénzügyminiszter Nyíregyházán arról beszélt, hogy véget ért az a három-négy éve kezdődött „gazdasági aranykor”, a világgazdaság lassul és vele lassul magyar gazdaság növekedése is. Erre a helyzetre a kormánynak szigorúbb költségvetési politikával kell válaszolnia. Erre kontrázott rá az MNB elnöke, mondván szó nincs arról, hogy vége lenne a növekedési, felzárkózási folyamatnak, ez „ellentétes a kormány terveivel” – írta Matolcsy a Növekedés.hu-n megjelent blogbejegyzésben –, mintha az teljes mértékben a magyar kormány szándékaitól függne. Mind a két megszólaló mondott a vitában figyelemre méltó gondolatokat, de mindketten hangot adtak nyilvánvaló tévedéseknek is. Vargának igaza van abban, hogy nagyobb fiskális fegyelemre van szükség idehaza a jelenlegi világgazdasági környezetben - mondta Vértes András. A GKI elnöke szerint ezzel szemben Matolcsy védi azt a gazdaságpolitikát amit eddig folytattak. A fontos az lenne, hogy ha leülnének egymással és beszélnének a terveikről, mert valójában súlyos versenyképességi problémák vannak a magyar gazdaságban, például elég csak csak a piaci verseny hiányát, vagy a túlzott állami beavatkozást említeni. Jelenleg folyik egy vita két ember között, amire tíz évet kellett várni, de ennek ellenére a vita ténye üdvözlendő – mondta Vértes András. A mostani szakmai vita a régi, évek óta húzódó hatalmi harc egy újabb stációja: ennek a vetélkedésnek volt egy fontos állomása, a MNB 330 pontos Versenyképességi Programja, amit épp egy nappal azelőtt publikált a jegybank idén tavasszal, mint ahogy Varga Mihály előállt volna jóval szerényebb terjedelmű programjával. Ebben többek között a MNB nyíltan bírálja a kormány oktatás és egészségügy politikáját – pontosabban annak hiányát. Ezt megelőzően Matolcsy hosszú hónapokig lebegtette azt kérdést, hogy vállal-e újabb hat éves mandátumot az MNB élén vagy visszatérne a kormányzatba gazdaságpolitikát alakítani. Matolcsy végül – vélhetően külső hatásra is – idén márciustól újabb hat évre vállalta a jegybankelnöki mandátumot, ám ezzel csak elnapolták a most folyó vitát. Ám mind az MNB 330 pontja, mind a kormány tavaszi versenyképességi csomagja arra utal, hogy a két gazdaságpolitikai erőcentrumban tisztában vannak azzal, hogy valóban véget ért az az aranykor amiről Varga Mihály beszélt. Ráadásul az elmúlt években lehetett volna megcsinálni azokat a reformokat az oktatásban, az egészségügyben, amire a tartós versenyképesség érdekében szükség lett volna – mutattak rá nyilatkozóink. A két politikus már nem látja elég jónak az ország helyzetét – erre mondták többen is, hogy a nyílt dialógus, és akár az ellenzékkel való politikai alku segíthetne megtalálni a megoldást az ország előtt álló kihívásokra. Kezdetnek például jó alkalom lehetne a parlament költségvetési bizottságának mai ülése, amit az DK-s alelnök, Varju László a forint gyengülése miatt hívott össze. Ugyanakkor nagyon kicsi annak az esély, hogy a bizottság összeül, vagy ott bármilyen jegybanki vagy kormányzati tisztségviselő megjelenne, hisz a két politikusban egy biztosan közös – nem asszisztálnak az ellenzék parlamenti ellenőrző munkájához. 

A jegybankelnök nem megy el az ülésre

Politikai haszonszerzésnek minősítette a jegybank Varju László kezdeményezését a költségvetési bizottság összehívására, és emiatt el se megy Matolcsy György jegybankelnök- hámozható ki az MNB a honlapján megjelent közleményből. A bizottsági elnök Varga Mihályt is invitálta, hogy az euróval szemben tegnap ismét mélypontot elérő forint okozta hatásokról tájékozódjanak. Azt nem tudni, hogy a pénzügyminiszter megjelenik-e. A közleményben az MNB viszont közölte: a jegybanktörvény egyértelműen kimondja, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az MNB-nek nincs árfolyamcélja, a forint árfolyamának alakulását a piaci folyamatok határozzák meg. Az MNB sem a múltban, sem a jövőben nem kommentálja a forint árfolyamának rövid távú alakulásával kapcsolatos kérdéseket. A Monetáris Tanács minden, a makrogazdasági és pénzpiaci környezetben bekövetkezett változást az inflációs folyamatokra és az inflációs cél fenntartható elérésére gyakorolt hatásán keresztül értékel. A jegybankelnök távolmaradására utal az a megjegyzés is, hogy  "a jegybanktörvény értelmében az MNB elnöke rendszeresen beszámol az Országgyűlés plenáris ülésén, valamint minden esetben eleget tesz a Gazdasági Bizottság üléseire szóló meghívásnak".

Szerző

Össze-vissza csapkodott a mennykő a nyáron

Publikálás dátuma
2019.09.11. 00:00

Fotó: Szegedma.hu
Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók - állapította meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.
Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május 1. és augusztus 31. közötti időszakban. A társaságokhoz ebben a periódusban csaknem százezer bejelentés érkezett vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, harmadával több a tavalyinál, az azt megelőző évekéhez hasonló nagyságrendű. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.) Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófasújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen 1,25 millió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, amely például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott. Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben csaknem 2500 elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például volt olyan villámcsapáskár, amelyre 2,4 millió forintot fizetett a biztosító. Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó mennykő számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.  Az éves adatok kapcsán még pár dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt. A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.     
Szerző
Témák
viharkár
Frissítve: 2019.09.11. 18:50

Ismét elhasalt a bankszektor

Publikálás dátuma
2019.09.10. 19:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Elhalasztják az erős ügyfélazonosítást. Patai Mihály szerint a hazai szereplők nem készültek fel maradéktalanul a szeptember 14-i indulásra.
Újabb, évek óta ismert határidő teljesítésére adott jelentős haladékot a pénzügyi szektornak a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az európai unió PSD2 néven futó, módosított pénzforgalmi irányelve értelmében a pénzintézeteknek szeptember 14-től, vagyis most szombattól többlépcsős ügyfélhitelesítést kellett volna kérniük a bankkártyás fizetéseknél. Ennek bevezetésére azonban kedden kerek egy évnyi haladékot adott a jegybank a „fejlesztési folyamatok időigényességére” hivatkozva. Ezzel pár hónap leforgása alatt a harmadik fontos határidős feladaton „hasalt el” a magyar pénzügyi szektor. A bankok tavasszal nyolchónapnyi haladékot kaptak az átutalások pár másodpercen belüli végrehajtását lehetővé tevő azonnali fizetési rendszer bevezetésére. Nyáron a pénzmosás elleni törvény által előírt teljes körű ügyfélazonosítás határidejét tolták ki október végégig. Most pedig a PSD2 azon előírásai kapcsán biztosítanak 12 hónapos „meghosszabbított átállási időszakot”, amelyek az ügyfelek adatainak erősebb védelmét szolgálnák. A pénzügyi szektor tehát úgy tűnik, nem áll a helyzet magaslatán. Ebben komoly szerepet játszik, hogy a banki IT-rendszerek elavultak és bonyolultak, nehéz hozzájuk kapcsolni az innovatív technológiákat. Ráadásul sok az új, komoly adminisztratív terheket jelentő jogszabályi előírás. Mindehhez pedig munkaerőt is nehezen találnak a bankok. Az úgynevezett erős, vagy többlépcsős ügyfélhitelesítés lényege, hogy a kártyával fizető ügyfélnek egyidejűleg két egymástól független módon is vissza kell igazolnia: ő kezdeményezte a vásárlást. A webáruházakban ehhez a jövőben mindenképpen szükség lesz egy mobiltelefonra. A fizetéshez eddig elég volt megadni a bankkártyán szereplő adatokat. Mivel azonban a plasztikot könnyű ellopni, az uniós irányelv kötelezővé teszi a bankoknak a többlépcsős ügyfélazonosítást. Egy ügyfél azonosítása alapvetően három módon lehetséges: egy csak általa ismert jelszóval, egy csak általa birtokolt eszközzel (például mobiltelefonnal), valamint az ügyfél biológiai tulajdonságával (például ujjlenyomattal, hangmintával). Ebből kell majd a jövőben legalább kettőt választani. Mobiltelefonra tehát azért lesz feltétlen szükség az online vásárláshoz, mert miután a webáruházban a vásárló megadta bankkártya-adatait, a bank vagy a készülékre küldi a hitelesítési kódot, amit azután a megfelelő helyre be kell pötyögni, vagy pedig a mobil segítségével igazolhatja magát az ügyfél biometrikusan (például az ujjlenyomatával). Ennek technikai hátterét azonban úgy tűnik, a bankok nem tudták határidőre kialakítani, vagy legalábbis nem mindenki. Ezen megint azok a bankok bosszankodhatnak, amelyek pénzt és energiát nem kímélve határidőre teljesítették a feladatot. Márpedig úgy tűnik, csak közös indulás lehetséges. Mint Patai Mihály, az MNB alelnöke az MTI-nek elmondta: a hazai szereplők nem készültek fel maradéktalanul arra, hogy a bankkártyákkal kezdeményezett elektronikus fizetéseket az új szabályok szerint lehessen lebonyolítani 2019. szeptember 14-től. Gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfélhitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban. Ha a pénzforgalmi szolgáltatók az új szabályozásnak megfelelően járnának el, miközben technikailag nem készültek fel az erős ügyfélhitelesítésre, akkor az internetes áruházakban bankkártyákkal kezdeményezett fizetéseket vissza kellene utasítaniuk – mondta. Az erős ügyfélhitelesítés esetében azonban nem csupán a hazai bankszektornak vannak elmaradásai. A pénzpiaci szereplők számos uniós országban – Írországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Hollandiában – kértek és kaptak is haladékot a szektor felügyeletét ellátó nemzeti hatóságoktól. Erre az Európai Bankhatóság (EBH) június 21-i állásfoglalása lehetőséget is adott. Korábban ugyanis már jelezték a pénzintézetek, hogy szeptember 14-e után egész Európában komoly felfordulás várható, mivel a szereplők igen jelentős része nem volt képes teljesíteni a feladatot. A határidő eltolására jogszabályi úton azonban nyáron már nem volt lehetőség. Uniós szinten eddig nem jelöltek ki egységes új határidőt, az EBH azonban hamarosan ülésezik, és tárgyalni fogja a témát.            
Szerző