Megadták Trócsányinak, amit kért, alkudozásban dőlhet el brüsszeli jövője

Publikálás dátuma
2019.09.10. 19:03

Fotó: Népszava
Ursula von der Leyen teljesítette a magyar uniós biztosjelölt kérését, és a bővítésért, valamint szomszédságpolitikáért felelős tárcával bízta meg a budapesti kormány korábbi miniszterét.
„Azt várom öntől, hogy gyorsítsa fel a strukturális és intézményi reformokat, összpontosítsa figyelmét a jogállam, a gazdasági fejlődés és a közszféra átalakításának alapjaira. Támogatást kell nyújtania a korrupció elleni harchoz az egész régióban, és segítenie minden erőfeszítést, ami a jószomszédi kapcsolatok és a kétoldalú viták megoldására irányul”. Többek között ezt tartalmazza a Trócsányi Lászlónak adott megbízólevél, amelyet az Európai Bizottság megválasztott elnöke adott. A portfólióra régóta fájt a foga az Orbán-kormánynak. A jelenlegi magyar biztos, Navracsics Tibor sikertelenül pályázott rá öt évvel ezelőtt, most a jelek szerint működött a budapesti lobbi.  „Magyarország a bővítés élharcosa, és fontosak számára a nyugat-balkáni államok” – magyarázta brüsszeli sajtótájékoztatóján Ursula von der Leyen Trócsányi László jelölését, kikerülve a választ a megbízatás ellentmondásosságát firtató felvetésre, miszerint Von der Leyen egy olyan ország volt miniszterét bízta meg feladattal, amely ellen az EU értékeinek veszélyeztetése miatt eljárás folyik a miniszterek tanácsában. „A biztosok az európai érdekeket képviselik, nem hazájuk nevében lépnek fel” – mondta a megválasztott elnök. Hasonló véleményt hangoztatott a Népszavának nyilatkozva Eric Maurice, a Robert Schuman alapítvány brüsszeli irodájának vezetője. A leendő bővítési biztos súlyát, tekintélyét és hitelességét az Európai Unió adja, posztján a közösség szempontjait kell képviselnie – mondta a szakértő. Szerinte Trócsányi jelölése azt is mutatja, hogy a bővítés és a szomszédságpolitika nem lesz a von der Leyen vezette bizottság prioritása. A két területet egyébként is a spanyol szocialista Josep Borrell fogja irányítani alelnökként és az EU külügyi főképviselőjeként, ami eleve korlátozza az illetékes biztos mozgásterét – fejtette ki Eric Maurice. A keddi jelölést követően a biztosjelölteknek az Európai Parlament illetékes szakbizottságai előtt kell számot adniuk felkészültségükről és alkalmasságukról. Trócsányi Lászlót az EP külügyi bizottsága (AFET) fogja meghallgatni, miután írásban válaszolt a képviselők előzetes kérdéseire. A meghallgatáson a politikai csoportok kétharmadának a támogatását kell megszereznie, hogy kedvező értékelést kapjon.  „De kétharmad kell a megbuktatásához is” – érvelt lapunknak egy parlamenti forrás, aki közel áll az Európai Néppárthoz. Mint rámutatott, a szocialistáknak és a liberálisoknak is vannak problémás jelöltjei, így Trócsányi László brüsszeli jövője a politikai csoportok közötti alkudozásban fog eldőlni. A német kereszténydemokratákhoz tartozó David McAllister, az AFET elnöke megkeresésünkre nem kommentálta a magyar politikus jelölését, csak annyit mondott, hogy meg fogják szervezni a meghallgatását.  „A tagjelölt országoknak rossz jelzés, hogy a magyar illiberális állam egyik kiépítőjét, a volt igazságügyi minisztert jelölték bővítési biztosnak. Nehéz helyzete lesz a meghallgatáson” – írta a Twitteren a magyar származású holland szocialista EP-képviselő, Piri Kati, aki a külügyi bizottság tagja. A szakbizottság liberális párti szóvivője (koordinátora), Hilde Vautmans lapunknak azt mondta: „Frakciónk egyes tagjainak súlyos fenntartásai vannak a magyar jelölt kormányzati múltja miatt. Ezeket az aggályokat szóvá fogjuk tenni a neki címzett írásos kérdéseinkben és a meghallgatáson. Minden biztosjelöltnek komoly és nyílt meghallgatáson kell részt vennie. Politikai csoportunk külön erőfeszítéseket fog tenni Trócsányi átvilágítására, politikai tevékenységének átlátható és kritikus vizsgálatára” – szögezte le a belga liberális Vautmans. Ursula von der Leyen tervei szerint a leendő Európai Bizottságot nyolc alelnök irányítaná, közülük három ügyvezető alelnökként. Ha megválasztják, első lesz az elsők között a holland szocialista Frans Timmermans, aki a klímapolitikát felügyelné, és egyben helyettesítené az elnököt távollétében. A politikus többé nem felelne a jogállam tiszteletben tartásának érvényesítéséért. A tárcát a belga liberális Didier Reynders kaphatja, aki hazája külügyminisztereként következetesen fellépett az uniós értékeket megsértő tagállamok felelősségre vonásáért. Az ugyancsak a liberálisokhoz tartozó cseh Vera Jourová alelnökként szólna bele a jogállamisággal kapcsolatos bizottsági munkába, és felelne az „értékekért és átláthatóságért”. Hozzá tartozna a médiapluralizmus elősegítése is. Von der Leyen a költségvetési portfólióra jelölt osztrák néppárti Johannes Hahnnak írott megbízólevelében kifejti azt is, hogy a jogállam tiszteletben tartását össze kell kötni az uniós büdzsével: „Önnek biztosítania kell, hogy a jogállamiság a következő hosszútávú költségvetés szerves része legyen”. A horvát néppárti Dubravka Šuicának is lenne szerepe abban, hogy a tagállamok hogyan tartják tiszteletben a demokratikus alapértékeket. A „demokrácia és demográfia” tárca várományosaként elsődleges feladatául az EU jövőjéről szóló konferencia megszervezését, lebonyolítását szabta a megválasztott bizottsági elnök. A dán liberális Margrethe Vestager ügyvezető alelnök a digitális fejlesztések felelőse lehet, és megtarthatja a versenypolitikai portfóliót is. A harmadik ügyvezető alelnök, a lett néppárti Valdis Dombrovskis újrázhat a gazdasági és pénzügyi koordináció élén. Érdekes, hogy ismét görög politikus, a néppárti Margarítisz Szkínász felügyelheti a migrációs politikát, mégpedig alelnökként, míg a migrációs dossziékkal bőven megterhelt belügyi portfólió a svéd szocialista Ylva Johanssoné lehet. Az egyik legnagyobb meglepetést az keltette, hogy von der Leyen a „költekező” Olaszország egykori szocialista kormányfőjét, Paolo Gentilonit bízta meg a gazdasági tárcával. 
Frissítve: 2019.09.10. 21:18

Trump kirúgta a nemzetbiztonsági tanácsadóját

Publikálás dátuma
2019.09.10. 18:40

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
„Nagyon nem értettem egyet vele néhány javaslatát illetően” – közölte az amerikai elnök.
Donald Trump amerikai elnök kérésére kedden lemondott John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója – jelentette a Fox televízió és több más amerikai médiumok. Mindezt Donald Trump amerikai elnök egyik Twitter-bejegyzésében is közölte.
„Előző éjjel tájékoztattam John Boltont, hogy többé nincs szükség a szolgálataira a Fehér Házban. Nagyon nem értettem egyet vele néhány javaslatát illetően, mint ahogy így voltak ezzel mások is a kormányzatban. Ezért felkértem őt, hogy mondjon le”

– írta mikroblogjában az amerikai elnök helyi idő szerint kedden délelőtt.

A Fehér Ház a kora délutáni órákban sajtótájékoztatót tart Mike Pompeo külügyminiszter és John Bolton részvételével.

A japánok a Csendes-óceánba öntik a fukusimai atomerőmű sugárszennyezett vizét

Publikálás dátuma
2019.09.10. 18:10
Fukusimában évtizedekbe telhet a helyreállítás FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLONG
Ezt Harada Josiaki japán környezetvédelmi miniszter közölte.
Azóta, hogy a létesítményt kilences erősségű földrengés rázta meg 2011. március 11-én, a Tokyo Electric Powernak (Tepco) több mint egymillió tonna sugárszennyezett vizet gyűjtött össze tartályokba a megrongálódott erőmű hűtőrendszeréből - írja az MTI.
Az üzemeltető tájékoztatása szerint a tartályok, amelyekbe a radioaktív vizet gyűjtik, 2022-re megtelnek.

Harada egy tokiói sajtóértekezletén mondta el, hogy az egyetlen lehetőség a probléma megoldására, ha az ezen időpont után összegyűjtendő vizet a tengerbe ömlesztik, ahol az felhígul. A kérdést szerinte a kormány meg fogja vitatni, ő pedig javaslatot tesz majd a megoldásra. A végső kormánydöntés előtt megvárják egy szakértői bizottság jelentését, a miniszter azonban nem beszélt arról, hogy mennyi vizet kell majd a tengerbe önteni. Ha szabad utat engednek a sugárszennyezett víz tengerbe öntésének, akkor a lépés kiválthatja az olyan szomszédos országok haragját, mint Dél-Korea, amely a múlt hónapban bekérette a szöuli japán nagykövetség rangidős tisztviselőjét, hogy számon kérje, mit tesz Japán a Fukusimában felgyülemlett radioaktív vízzel. A két ország között amúgy is feszült a viszony amiatt, hogy vita bontakozott ki közöttük a világháborús kényszermunkások kárpótlása ügyében.
A tengerparton fekvő atomerőművek rendszerint eresztenek valamennyi hűtővizet az óceánba.

Ez a víz tríciumot tartalmaz, a hidrogén radioaktív izotópját, amelyet nehéz leválasztani, és amelyet viszonylag ártalmatlannak tekintenek. A Tepco, amelyet a helyi halászok is rendszeresen bírálnak, tavaly beismerte, hogy a tartályokban felgyülemlett víz a trícium mellett más, szennyező anyagokat is tartalmaz.
Szerző