1800 milliárd dollárba kerülne ellenállóbbá tenni a Földet

Publikálás dátuma
2019.09.10. 14:25

Fotó: Shutterstock
A következő tíz évben 1800 milliárd dollárt (541 ezer milliárd forintot) kellene ráfordítani világszerte azokra a stratégiákra, amelyek lehetővé tennék, hogy a bolygó alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz – mutatott rá jelentésében egy globális bizottság.
A kutatókat, közgazdászokat, városlakókat, gazdákat, polgármestereket és vállalatvezetőket tömörítő Globális Alkalmazkodási Bizottság (Global Commission on Adaptation) öt gyakorlati megoldást fogalmazott meg globális költség-haszon elemzésében, amely szerint a szóban forgó stratégiák megvalósítása nettó több mint 7 ezer milliárd dollár hasznot hozna – írja a BBC hírportálja.
A Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár, Bill Gates, a Microsoft társalapítója és Krisztalina Georgieva, a Világbank igazgatója által vezetett globális bizottság szerint a gazdagabb országoknak erkölcsi kötelességük befektetni olyan adaptációs intézkedésekbe, amelyek az egész világ javát szolgálják, ugyanis az éghajlatváltozás hatásaival leginkább küzdő országok „a felelősek a legkevésbé a problémákért” – mutatott rá a jelentés
A testület szerint a következő tíz évben olyan előrejelző rendszereket kellene kiépíteni – elsősorban a szigetek lakói és a part menti közösségek számára –, amelyek jó előre figyelmeztetnek a viharokra, az erős tengerjárásra és egyéb szélsőséges időjárási viszonyokra. Egy egyszerű mobiltelefon-alkalmazás például segíthetné a csendes-óceáni Cook-szigetek halászait abban, hogy a tenger változásaihoz igazítva alakítsák terveiket. Az infrastruktúra tekintetében az éghajlat változásaihoz igazított utak, épületek és hidak építésére lenne szükség. Egy New York-i projektben például fehérre festik a háztetőket, ami hatékony hővisszaverő stratégia az épületek és egész városnegyedek lehűtésére.
A javasolt stratégiák között szerepel a száraz talaj mezőgazdasági termelésének fejlesztése, a szárazságnak jobban ellenálló haszonnövényekre való áttérés elősegítése. A mangroveerdők nagyjából 18 millió ember számára jelentenek védelmet a part menti áradásokkal szemben, ám a beruházások miatt kivágják a fákat. Ezeknek az erdőterületeknek a helyreállítása segíthetne megóvni a sebezhető közösségeket a viharoktól és javíthatná a helyi halgazdálkodást. A jelentés szerint a vízkészletek védelme ugyancsak kulcsfontosságú feladat az éghajlat változásakor.
A felsorolt stratégiák nem csupán megakadályoznák a jövőbeli veszteségeket, hanem olyan gazdasági, társadalmi és környezeti haszonnal járnának, amelyek együttes értéke több mint 7 ezer milliárd dollár lenne.
Szerző

Elolvadt Svédország legmagasabb pontja

Publikálás dátuma
2019.09.10. 11:17

Fotó: Gavin Hellier/robertharding / AFP
Elvesztette Svédország legmagasabb pontjának címét a Kebnekaise-hegy déli csúcsa, miután gleccserének több mint egyharmada elolvadt az évtizedek óta egyre emelkedő hőmérséklet miatt.
A népszerű turistacélpontnak számító Kebnekaise messze északon fekszik Svédországban és két fő csúcsa van, a délit egy gleccser borítja, amelynek magassága évszakonként változik a jégréteg vastagságának növekedése és csökkenése szerint, az északi viszont jégmentes.
A déli csúcs az 1880-ban megkezdett mérések óta birtokolta az ország legmagasabb pontjának címét, amely azonban idén első ízben átszállt a hegy északi csúcsára. Az elmúlt ötven évben a déli csúcs 24 métert veszített egykori 60 méteres jégsapkájából, ami azt jelenti, hogy jelenleg 2095,6 méter magas, vagyis 1,2 méterrel elmarad a 2096,8 méteres északi csúcstól.
Svédországot szokatlanul forró nyarak sújtották az elmúlt 10 évben és ezen belül is a 2018-as nyár volt az eddigi legmelegebb az országban. Múlt hónapban emléktáblát emeltek Izlandon az első gleccsernek, amely a klímaváltozás miatt olvadt el az országban. Az Okjokull 2014-ben veszítette el gleccser státuszát, azóta a visszahúzódó és olvadó jég már nem tudja betakarni a vulkán csúcsát, amelyen mintegy 700 évig hömpölygött.
Szerző

Megnevezte a „piszkos tizenkettő”-t a Greenpeace

Publikálás dátuma
2019.09.10. 10:22

Fotó: Greenpeace Magyarország
A globális autóipar üvegházgáz-kibocsátása 2018-ban nagyobb volt, mint az egész Európai Unióé együttvéve – derül ki egy friss Greenpeace-jelentésből. A tanulmány megjelölte a klímát és az egészséget leginkább szennyező 12 autógyártó céget.
A Greenpeace „Klímagyilkos autóipar” című jelentésében a világ 12 vezető autógyártójának az éghajlatunkra gyakorolt hatásáról számol be. A „piszkos tizenkettőből” a hazai Audi gyárat is magáénak tudó Volkswagen-csoport lett a legfőbb klímagyilkos, amelyet a Renault Nissan, a Toyota, a General Motors, majd a Hyundai-Kia csoport követ.
2018-ban a három német autógyártó cég (VW, Daimler, BMW) együttes kibocsátása több volt mint Németország teljes évi kibocsátása. A Volkswagen egymaga pedig több szén-dioxiddal terhelte a klímát, mint Ausztrália. Dacára annak, hogy a klímaválság hatásait már most érezhetőek, az autógyártó cégek tovább növelik az átlagnál is sokkal több szén-dioxidot kibocsátó SUV-ok (utcai terepjárók) gyártását. Európában a ezek piaci aránya a 2008-as 8 százalékról 2018-ra 32 százalékra nőtt, az USA-ban tavaly közel 70 százalék volt a piaci részesedésük.
A környezetvédő szervezet azt várja az üzleti és a politikai élet szereplőitől, hogy viselkedjenek a klímavészhelyzetnek megfelelően: 2028-ig vezessék ki a szennyező belsőégésű motorokat, fejlesszék az elektromos közlekedést és javítsák a közösségi közlekedés minőségét. Benjamin Stephan, a Greenpeace Németország közlekedés- és klímakampányosa szerint „a belsőégésű motoros járművek hatékonyságának növelése és a hibridek terjedése csak ráncfelvarrás a klímavészhelyzet időszakában. Ennél jóval felelősségteljesebb hozzáállást várunk el az autóipartól. Az lenne a feladatuk, hogy lehetőséget adjanak az embereknek a valóban zöldebb, tisztább és klímabarátabb közlekedési eszközök választására.” 
A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény céljainak eléréséhez, a globális felmelegedés 1.5°C alatt tartásához a Greenpeace szerint többek között arra van szükség, hogy az autógyártó cégek:
  • vezessék ki 2028-ig a dízel, benzines és hagyományos hibrid motorokat;
  • hozzák nyilvánosságra ütemtervüket, amelyben bemutatják, miként állnak át a lehető leghamarabb a kisebb, energiahatékonyabb elektromos járművek gyártására;
  • növeljék az elektromos járművek (EV) kutatás-fejlesztésére fordított összegeket annak érdekében, hogy az akkumulátorok gyártása társadalmi és környezeti szempontból is megfelelő legyen.
Itthon különösen sok a teendő – olvasható a zöld szervezet közleményében, mert megfelelő intézkedések hiányában Magyarország kezd a nyugat-európai nagyvárosokból kitiltott régi, különösen szennyező járművek lerakatává válni. A dízelüzemű személygépjárművek száma több mint duplájára nőtt az elmúlt 12 évben, és nőtt az autók átlagéletkora is. Magyarország nem rendelkezik megfelelő tervekkel a közlekedésből származó üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére sem, pedig ez folyamatosan nő. 
„A közösségi közlekedésben használt szennyező autóbuszokat sürgősen le kell cserélni tiszta, elektromos alternatívákra, amelyek ki tudják váltani az autóforgalmat”

– nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace légszennyezési szakértője.

Szerző