Szabad szemmel: az egész világ láthatja, mekkora "családbarát" Orbán

Publikálás dátuma
2019.09.06. 07:13

Nemzetközi sajtószemle, 2019. szeptember 6.
FT A lap azt idézi a budapesti Demográfiai Konferencián elhangzott Kövér-felszólalásból, hogy nem normális az, ha valakinek nincs gyereke, és hogy az ilyen emberek a halál pártján állnak. Az Országgyűlés elnöke hozzátette, hogy a gyerekvállalás nem magánügy, hanem nagyon is a közre tartozik. A jelentés hozzáteszi, hogy Magyarország keresi, miként növelhetné a születések számát, miközben továbbra is elutasítja a bevándorlást. A nacionalista Orbán Viktor számára a migráció elvetése 4 éve politikája központi elemét képezi, ám ezzel egyidejűleg igyekszik gátat vetni annak, hogy az ország lélekszáma az előrejelzések szerint 2050-re 8,3 millióra apadjon. Beszédében a kormányfő visszautasította a túlnépesedéssel kapcsolatos környezetvédelmi aggályokat. Egyben megpróbálta szembeállítani ezen a területen a magyar és a nyugati törekvéseket, amikor kifejtette, hogy vannak, akik lakosságcserét akarnak a földrészen – politikai vagy egyéb okokból. Mindenesetre a születések aránya Magyarországon messze elmarad attól, ami pótolná a népességfogyást. A Standard and Poor’s képviselője arra figyelmeztetett az eseményen, hogy ezen még a legnagyvonalúbb családtámogatási program sem képes segíteni. Ő a külföldiek befogadását és a kivándorlás megállítását tanácsolta, miután az OECD úgy becsüli, hogy 2008-tól kezdve, 10 év alatt, egymillióan hagyták el az országot. Szerinte ehhez emelni kell a béreket, javítani kell az intézmények és a közszolgáltatások szintjét. Krekó Péter úgy látja, hogy az orbáni családpolitika, amely vallási mondandóval párosul, nem más, mint politikai retorika. Közben a hatalom szép csendben kezd beengedni vendégmunkásokat a környező államokból. De az eddigi tapasztalatok szerint csodát nem lehet várni tőle. Molnár Csaba azt mondta a tanácskozás után, hogy a világon nincs jobb fogamzásgátló, mint Orbán Viktor és kormánya. Mert a központi intézkedések láttán a szülők jelentős része úgy véli, hogy jobb az, ha gyerekük Németországban, Angliában vagy Hollandiában nő fel.
Le Figaro A lap „Orbán Viktor a 'családbarát' konzervatívok vezére” címmel számolt be arról, hogy a magyar miniszterelnök vezette azt a nemzetközi rendezvényt, amely a hagyományos családmodellt kívánta hirdetni, illetve a „keresztény értékek” nevében próbált a gyerekvállalásra ösztönözni. A magyar politika 2010 óta mind inkább szorgalmazza, hogy szülessen több gyerek az egyik legvoluntaristább keleti országban. A kormányfő a tanácskozáson közölte, hogy a siker egyik feltétele a kereszténység feléledése Európában. Egyben ritka kivételként a földrész politikusai között, nyílt utalást tett a nagy lakosságcsere összeesküvés-elméletére. Budapest úgy gondolja, hogy hatékonyak voltak az eddigi lépések a lakosság számának emelésére. Szakértők szerint azonban a születések arányszáma alapvetően a gazdasági válság lezárultának köszönhető, és az ország fő problémája a kivándorlás. A bolgár politológus, Ivan Krasztev úgy ítéli meg, hogy a demográfiai gondok ráerősítenek a kontinens középső részén a migráció miatt érzett identitási aggodalmakra.
Economist Kovács Zoltán olvasói levélben utasította vissza a világ egyik legtekintélyesebb hetilapjának múlt heti megállapítását, miszerint amit Orbán Viktor csinált a politikában, az nem jó a magyar szabadság szemszögéből. Az államtitkár szerint éppen az ellenkezője az igaz, és ennek megítéléséhez vehetjük a GDP vagy a munkanélküliség alakulását, de akár az államadósságot vagy a költségvetési hiányt is. Egyre több a befektetés, a kamatok csökkennek, a bérek vásárlóértéke emelkedik. Az abortuszok száma csaknem egyharmaddal esett vissza. Márpedig az ilyen adatok nem egy „kiüresedett” demokráciára jellemzőek, hanem egy szabad nép derűlátására és bizakodására utalnak. Azon kívül szerinte a kerítés nem azért épült, hogy távol tartsa a közel-keleti menekülteket, hanem hogy megakadályozza az illegális belépést a schengeni övezetbe. Mert akik megpróbáltak bejutni, azoknak a többsége nem menekült volt. Arra is kitért, hogy a nagy választási győzelmek adtak demokratikus felhatalmazást a kormánynak a megfelelő politikához. A szabad és hangos magyar sajtó pedig sokkal jobban működik, mint az Economist, amikor felveti, miért nem képes az ellenzék továbbra sem a maga oldalára állítani a szavazókat. Úgy gondolja, a folyóiratnak, a magyar rendszer sok más bírálójához hasonlóan baja van azzal, hogy Orbán kérlelhetetlenül védi a földrész keresztény kulturális identitását. És az illiberalizmus az ő felfogásában azt jelenti: a közös jót teszik az első helyre. Illiberális az, aki az ország határait védelmezi és óvja nemzet kultúráját.
Der Standard A Fertő-tó magyar oldalán kollektív fejcsóválást vált ki, hogy budapesti hatalmasságok hatalmas fejlesztésre készülnek egy kényes oligarchaprogram keretében. Óriási hotel- és szabadidőközpont épülne, összesen 70 millió eurónak megfelelő adópénzből. Erről azonban az ottani háztulajdonosok semmit sem tudnak, őket nem értesítették. A vízben, lábakon álló, nádtetős faépületek ára 300 ezer euró körül van. A nagyra törő terveket különös előjátékként vezette be, hogy két éve a 21 faházból 10 leégett. Állítólag az ott dolgozó tetőfedők hibáztak. A károsultak megkapták a biztosítótól az ellentételt, ugyanakkor a hatóságok megtiltották, hogy újjáépítsék az ingatlanokat. A többieket pedig tavaly arról tájékoztatták, hogy nem kezdhetnek fele semmiféle értéknövelő beruházásba. Az év elején napvilágot látott tervek gigantomán elképzeléseket tartalmaznak: négycsillagos, százágyas szállodát, 880 autónak parkolót, szabadidőparkot, jachtkikötőt és ökocentrumot. A fejlesztéshez állami társaságot alapítottak, de azt még nem árulták el a hivatalosságok, hogy mi lesz az egésszel, ha elkészül. A jobboldali populista Orbán által irányított Magyarországon azonban általában úgy van, hogy a nagy haszonnal kecsegtető üzleti lehetőségeket a kormányfő közeli oligarcháknak adják oda. Ez esetben az hírlik, hogy Ráhelnek nagyon megtetszett a környék. A tónál az idén már lezárták a szabad strandot. A büféket lebontatták, megkezdték a fák és a nád kivágását. A két helyi, magyar és osztrák hajózási cég a múlt hónap végéig kapott haladékot. Hogy jövőre miként lesz, arról fogalmuk sincs. Csak éppen az elképzelések megvalósítása azzal fenyeget, hogy felborul a tó ökológiai egyensúlya. Hiszen olyan területeket vennének el, amelyek védett állat- és növényfajták természetes életterének számítanak. Márpedig az övezet az UNESCO világörökségének számít, a Natura 2000 hálózat része. Egy magyar környezetvédelmi szakember szerint be lehet építeni a partot, de akkor a táj elveszti mostani jellegét. És lehet ugyan továbbra is természetvédelmi területnek nevezni, ám a természetvédelemhez onnantól kezdve nem lesz semmi köze.
Bloomberg Lehet, hogy Budapest lesz az új Isztambul, vagyis az a város, amelyet elveszít az ország vezetője. Tehát Orbán Erdogan sorsára juthat, miután az ellenzék összefog a helyi választásra. Időnként az erős emberek számára is nehéz, hogy megtartsák a „nemzet” legfontosabb településeit. A tiltakozók most éppen Moszkvában Putyinnak okoznak nehéz perceket. Hasonló küzdelem színtere lehet a magyar főváros is. A kormányfő ugyan szuverén módon irányítja az országot, mivel ellenőrzése alá vonta a sajtót, átírta a választási szabályokat, ám a vetélytársak lehetőséget éreznek október 13. közeledtével. Ebből a szempontból Budapest különösen fontos és Karácsony Gergely zárkózik fel Tarlós Istvánhoz. De nem lesz könnyű dolga. A Fidesz három kivételével az összes nagyvárost ellenőrzi, az ellenzék hét választást vesztett el egymás után. Ám Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint a kormányellenes erőknek még sosem voltak ilyen jók az esélyei. Most megmutathatják, milyen lehet az Orbán után világ, az pedig helyben kezdődik. Karácsony a baloldali populizmust favorizálja, és egyesítené a településeket, nem hagyva, hogy azokat olyan, képzelt ellenségek ellen fordítsák, mint a bevándorlók. Isztambuli látogatása alapján úgy véli: Dávid nyerhet a Góliát elleni küzdelemben. A választók azonban meglehetősen kedvetlenek. Egy friss felmérés szerint több mint kétharmaduk Tarlós győzelmére számít, függetlenül attól, hogy ők maguk kire voksolnak.
Economist A lap legtekintélyesebb elemző rovata azt jósolja: Ursula von der Leyen rugalmasan kezeli majd a szabályokat, hogy a kormányok kedvére tegyen. Ennek megfelelően gesztusokra készül azon kelet-európai országokkal szemben, amelyek úgy érzik, hogy az unió másodrangú tagként kezeli őket. Már eddig is békülékeny húrokat pengetett a magyar és a lengyel jogsértésekkel kapcsolatban. Egyben szorgalmazta, hogy vizsgálják felül a kvóták kérdését. A korábbi német védelmi miniszter mindössze 9 fős többséggel lett a Bizottság elnöke, így arra lehetne következtetni, hogy inkább a nemzeti vezetőkre hagyatkozik és a testület munkájában nem a politikai, hanem a technokrata szemléletet érvényesíti. Ám amit idáig tapasztalni a részéről, az éppen az ellenkezőjére utal. Kezdettől fogva igyekezett érvényesíteni a maga elképzeléseit, lásd a női biztosok arányát. Továbbá úgy látszik, hogy erősíteni kívánja a Bizottság politikai szerepkörét és úgy tűnik, hogy egy sor kérdésben balos felfogást képvisel. Ám ez nem mindenkinek tetszik, és tényleg zavaró, hogy a jelek szerint a leendő elnök diplomáciai okokból az eddigieknél szabadabban igyekszik értelmezni a tagállamokkal szemben támasztott igényeket a szabadság és a demokrácia ügyében. De hát nem lesz könnyű a feladata, mert a megosztott Strasbourgban három-négy, sőt nem kizárt: öt pártcsalád támogatását kell elnyernie. Ám nem kérdéses, hogy jogában áll politikai döntéseket hoznia.
Politico A portál nem tartja lehetetlennek, hogy mostantól leszálló ágba kerül a populizmus Európában és a dolgok immár a nacionalista szélsőjobb ellen fordulnak. Az elemzés azonban maga is elismeri, hogy nagy merészségnek tűnik ilyesmit kijelenteni, amikor az AfD rekorderedményt ért el két keletnémet tartományban is. Viszont egy sor más országban az események arra utalnak, hogy a demagóg nacionalista mozgalmak túljuthattak a zenitjükön, a hullám immár ellenük fordult és a zavarodottságukban a barbárok nem tehetnek mást, mint hogy a kapuknál üvöltöznek. Szó sincs azonban arról, hogy megszűntek volna a jelenség társadalmi és gazdasági okai. Csak éppen a legtöbb helyen a populisták képtelenek többséget felsorakoztatni radikális, EU-ellenes irányvonaluk mögé. Lásd elsősorban az olaszokat, bár Salvini hamar visszajöhet, ha felsül az új koalíció és nem javul a gazdaság állapota. A másik példa Nagy-Britannia, ahol Johnson látványos vereséget szenvedett. És nem valószínű, hogy meg tudná nyerni a jövő hónapban a választást, hiszen sikertelenül próbálta felfüggeszteni a parlament munkáját. Vagy itt van Franciaország, ahol Macron lenyomta a sárga mellényesek mozgalmát, Le Pen pedig nem tudott áttörést produkálni az EP-választáson. Ausztriában az Ibizagate nyomán távozni kényszerült a szélsőjobbot is magába foglaló kormányszövetség, és nem várható, hogy az FPÖ az októberi választások eredményeként képes visszatérni a hatalomba. A spanyoloknál egyaránt teret veszítenek a jobb- és baloldali populisták. A németeknél senki sem hajlandó összeállni az AfD-vel. Másfelől azonban a kormányzó nacionalista pártok látványos győzelmet arattak az európai választáson Magyarországon és Lengyelországban és továbbra is szembemennek az unióval a jogállam és a polgári jogok kérdésében. De Kaczynski a következő hónapban búcsút inthet az urnáknál az abszolút többségnek. Egész Közép-Európában túlzottnak látszik a félelem az illiberális populisták megerősödése miatt, hiszen Szlovákiában Caputová lett az elnök, Babis ellen pedig hatalmas tüntetések zajlanak. Ám mindez még nem ad alapot ahhoz, hogy a hagyományos politikai erők hátradőljenek, mert a nacionalista irányvonal kiváltó okai továbbra is fennállnak. A közösségi média azután állandó lehetőséget kínál a tiltakozás kinyilvánítására, amire csak ráerősít a sok álhír és másfajta manipuláció. Azon kívül a populisták a hatalom bástyáin kívülről is tudják diktálni az ütemet, főleg a bevándorlás ügyében, miután sikerrel tolták el a vitát abba az irányba, hogy meg kell erősíteni az „Európa-erődöt”. Vagyis lehet, hogy megtört a hullám, de még sokat kell tenni a maradványok felszámolására.
Szerző

Moszkva nem fog örülni: Georgia NATO-csatlakozását sürgette Áder

Publikálás dátuma
2019.09.05. 19:02
Áder János magyar és Szalome Zurabisvili georgiai elnök közös, Tbilisziben tartott sajtótájékoztatójukon, 2019. szeptember 5-én
Fotó: Bruzák Noémi / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap
Áder János energiaügyi és informatikai együttműködésről tárgyalt grúz kollégájával, majd megnézte a veszélyes zónának számító dél-oszét határvonalat
Továbbra is támogatjuk Georgia euroatlanti integrációját, és bízunk benne, hogy ebben az új Európai Bizottság felállása lendületet adhat az utóbbi években megakadó folyamatnak– mondta Áder János, aki csütörtökön a georgiai (régi nevén grúz) elnökasszonnyal, Szalome Zurabisvilivel tartott közös sajtótájékoztatót. Az eseményről az MTI számolt be; az integrációs folyamat ebben az esetben Georgia uniós és NATO-csatlakozását jelenti, utóbbinak pedig Oroszország egyáltalán nem örülne. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök tavaly augusztusban egyenesen azt mondta, hogy katasztrofális következményei lennének a döntésnek, és szörnyű konfliktust eredményezhet - a 2008-as grúz-orosz háború ismeretében pedig ez nem tűnik mellébeszélésnek.
Az oroszokkal szívesen üzletelő Magyarország bátorítása tehát különös súlyt kap ebben a helyzetben – ahogy az is, hogy a magyar elnök ellátogatott az Georgia és Dél-Oszétia közötti határhoz; itt többek között egy orosz katonai támaszpont és mindkét fél katonai megfigyelő állásai is láthatóak voltak.
A közigazgatási határ térségében mindennaposak a feszültségek, amelynek alapja, hogy míg a georgiaiak egyáltalán nem fogadják el azt határként, Oroszország és a dél-oszétok sok esetben máshová teszik a közigazgatási vonalat.  A szakadár Dél-Oszétia és az államot támogató orosz határőrség a  határvonalat államhatárnak tekintik, és folyamatosan próbálja azt kitolni. Szakaszos kerítéseket vagy más akadályokat telepítenek és gyakori, hogy a szakadár köztársaság hatóságai civileket vesznek őrizetbe "illetéktelen határátlépés" címén - fejtették ki a georgiai illetékesek.   
Ha már Georgiában járt, Áder vízügyi, energetikai és turisztikai projektekről is tárgyalt Zurabisvilivel  – a tudósítás alapján magyar víztisztító technológiák átadása és informatikai együttműködés is szóba került; például az, hogy a kínai együttműködésben elektromos autók gyártását tervező Georgia Magyarországon tesztelje járműveit.  
Szerző

Jövő héten szavaznak az olasz kabinetről

Publikálás dátuma
2019.09.05. 19:00

Fotó: FILIPPO MONTEFORTE / AFP
Az M5S-nek tíz, a demokratáknak kilenc, a LeU-nak pedig egy miniszteri tisztség jutott, illetve egy pártonkívüli tagja is lesz a kabinetnek Luciana Lamorgese személyében.
Csütörtökön délelőtt beiktatták Giuseppe Conte második kormányát. A kabinetben eddig is részt vevő Öt Csillag Mozgalom (M5S), az eddig ellenzékben működő Demokrata Párt (PD), valamint egy kis baloldali tömörülés, a Szabadon és Egyenlőek (LeU) alkotta kabinetről hétfőn a képviselőház, kedden pedig a szenátus szavaz. Elvileg mindkét akadályt magabiztosan kell vennie Conte csapatának. Az M5S-nek tíz, a demokratáknak kilenc, a LeU-nak pedig egy miniszteri tisztség jutott, illetve egy pártonkívüli tagja is lesz a kabinetnek Luciana Lamorgese személyében. Utóbbi nem is akármilyen minisztérium élére kerül: a jobboldali populista Matteo Salvini utóda a belügyi tárca élén. Egész Európa kíváncsian figyeli lépéseit. Milánó egykori prefektusa közölte, szakít elődje bevándorláspolitikájával. Az új kabinet már meg is tartotta az első kormányülést. Conte kormányfő azt mondta, a kormány programja „a jövőbe tekint”. A demokraták is derűlátóan nyilatkoztak, azt közölték, bátor és ambiciózus kabinetje lesz Olaszországnak. Ami a két pártelnök további szerepét illeti, Luigi Di Maio a külügyi tárcát irányítja, a demokraták elnöke, Nicola Zingaretti viszont nem lesz kormánytag. Az olasz sajtóban számos kétség merül fel annak kapcsán, mennyire lesz tartós a két párt együttműködése. Még az utolsó pillanatban is hatalmas viták zajlottak, igaz, már nem a két koalíciós partner, hanem Conte és Di Maio között arról, ki legyen a miniszterek tanácsának titkára (a kormányfő egyik legfontosabb segítője). Végül az M5S elnöke győzött, az ő jelöltjét, Riccardo Fraccarót nevezték ki a posztra. Ideológiájukat tekintve akadnak ugyan közös pontok az M5S és a PD között, de jelentősek a különbségek például az ország túlköltekezését, vagy a menekültkérdést illetően. Ugyanakkor az új kormány esélyt ad az M5S-nek arra, hogy szakítson a populizmussal és egy európai mértékkel mérve is megbízható, mérsékelt párttá váljon. Igen pozitív üzenet Brüsszel számára, hogy egy igazi „européer” politikust, Paolo Gentiloni egykori miniszterelnököt jelölték uniós biztosnak. Jó jel az is, hogy a demokrata párti európai parlamenti képviselő, Roberto Gualtieri került a rendkívül befolyásos gazdasági- és pénzügyminisztérium élére. Személye garancia lehet arra, hogy Róma ne kerüljön konfliktusba az EU-val a költségvetés ügyében. Az M5S pozitív irányú változását idézheti elő az is, hogy a párt felismerheti: uniós szerepét felértékeli a Salvini Ligájával való szakítás. Az új kormány megalakulásával a párt európai parlamenti képviselői várhatóan csatlakozhatnak a liberális Renew Europe frakciójához. Eddig hiába kopogtattak nemcsak a liberálisok, a zöldek és a kommunisták ajtaján is.