Egyre több a hiányszakma: se árufeltöltő, se géplakatos, se fizetés

Publikálás dátuma
2019.09.04. 10:33

Fotó: Pavel Lisitsyn / AFP/Sputnik
A legtöbb hiányszakma viszont diplomát feltételez, a kormány mégis egyre lehetetlenebb helyzetbe hozza a továbbtanulni akaró fiatalokat.
Újabb szakmák estek vissza és váltak hiányterületté az idei első félévben 2018 hasonló időszakához képest: árufeltöltőkből és eladókból nagy a visszaesés, ezenkívül építőipari munkásokból és gyártósori segédmunkásokból is egyre nagyobb a hiány – mondta el a Világgazdaságnak Ficza János, a Workania állásportál szóvivője. A szakember szerint külön érdemes megemlíteni, hogy az épületlakatos és géplakatos pozíciókban is a negyedére estek a jelentkezések egy év alatt. Ami nem változott tavaly óta, hogy a technológiai, funkcionális programozói területeken továbbra is nagy a hiány (bár nemrég például az index.hu-n jelent meg cikk arról, hogy a gyakorlatban mégis nagyon kevés lehetősége van a kezdőknek a területen). Küzdelem folyik a mérnöki piacon és a pénzügyi területen, az utóbbi esetében könyvelőkre, kontrollerekre és pénzügyi szakértőkre van szükség. A vendéglátóiparban szintén egyre kevesebben vállalnak munkát, főként pultosok, felszolgálók és pincérek hiányoznak.
Nyugat-Európában is hasonló a helyzet, tette hozzá a lapnak nyilatkozva Pelle Dávid, az MP Solutions ügyvezetője. Pelle arról is beszélt, hogy a legtöbb hiányszakma diplomát feltételez, de már középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni jó fizetésért. A technológiai területeken a néhány hónapos képzés-átképzés rendszere is működőképes, de több visszajelzés is érkezett, miszerint ezek a gyorsképzések nem adnak megfelelő szakmai tudást.
Ami a diploma-kérdést illeti, ebben egyébként Magyarországot tragikus helyzetbe hozta az Orbán-kormány: törvénykezése nyomán több tízezerrel csökkent az egyetemre felvételizők száma, és még többel fog, miután már a nyelvvizsgát is kötelezővé teszik ehhez. A szakképzés erőltetésével a Fidesz-KDNP a munkavállalók és az ország hosszútávú érdekei helyett inkább az adókedvezményekkel Magyarországra édesgetett nagyvállalatok rövidtávú ember-igényére fókuszál.
De felsejlik más is a hazai munkaerőhiány hátterében: míg az árak és a lakhatási költségek színvonala nyugati szintre emelkedett, a minimálbér és az átlagbér változatlanul itt a legalacsonyabb a régióban. Így aztán olyan szomorú helyzet állt elő, hogy például a 4,39 millió munkaviszonnyal rendelkező magyar dolgozó 34 százalékának - majdnem másfél millió embernek - nem volt akkora legális jövedelme 2017-ben, ami elérte volna legalább a minimálbér szintjét. Ebben is komoly felelőssége van az ország vezetésének. Mutatja a szándékoltságot, hogy Szijjártó Péter nemrég egy OECD-értekezleten az MTI szerint azt nyilatkozta: a kormány dolga alacsonyan tartani a béreket a versenyképesség kedvéért - bár a kijelentést követő felhördülés nyomán gyorsan hozzáfűzte, igazából a "munkaerő-költségekről" beszélt a francia befektetőknek.
Így olyasmi helyzet alakult ki, hogy már 2017-ben vagy félmillió magyar dolgozott külföldön, és a csendben kivándorló fiatalok számát is százezrekben szokás megbecsülni. Aztán, az itthon maradók között is van vagy 340 ezer olyan fiatal, aki se állással nem rendelkezik, se képzésben nem vesz részt, és munkaerőhiány ide vagy oda, a kormány magukra hagyta őket.
Visszatérve a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértőkre, abban mindketten egyetértettek, hogy az emberhiány nyomán a legnagyobb ütemben a szakmunkások és a segédmunkások fizetése emelkedett; előbbieké 31, utóbbiaké 33 százalékkal. A diplomások fizetése 20 százalékkal nőtt, ezzel pedig a duplája lett az általános iskolai végzettséggel munkát vállalók bérének. Arra viszont sajnálatos módon nem tértek ki a szakértők, hogy melyik évhez képest emelkedtek állítólag a fizetések, sem arra, hogy itt a bérek reálértékéről van-e szó, azaz ténylegesen nőttek-e, vagy csak tíz évnyi infláció okozta értékvesztés behozásáról. Mert tény: 2008 és 2019 között az infláció kumulált mértéke meghaladta a 36 százalékot, ezért míg a teljes alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete forintban kifejezve 83 százalékkal nőtt, értékében ezalatt valójában csak harmadával lett magasabb az átlagfizetés.
Szerző

Jobb helye is lenne a kínai hitelnek

Publikálás dátuma
2019.09.04. 09:00
A forgalom nem indokolja a Budapest–Kelebia vasútvonal kétvágányúsítását
Fotó: Shutterstock
A Budapest-Belgrád vasútvonalhoz hasonló gigaberuházások helyett sokkal észszerűbben is el lehetne költeni az uniós és a nemzeti forrásokat.
Egyelőre egyetlen kapavágás sem történt a  Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének érdelében, bár az építkezés előkészületei már megkezdődtek. A nyár elején aláírták a szerződést a magyarországi szakasz tervezésére és kivitelezésére, a beruházást a kormány kínai hitelből fedezné. A nagy kérdés, amit már az első bejelentések idején sok elemző, vasúti szakember feltett, hogy érdemes-e egy ekkora beruházásba belefogni azért, hogy a kínai kézbe került görögországi Pireusz kikötőjéből gyorsabban jussanak el az ázsiai óriás konténervonatai a nyugat-európai piacokra. Különösen időszerűvé vált a kérdés a világgazdasági növekedés lassulásával, az amerikai-kínai vámháborúval, az ettől függetlenül is lanyhuló kínai gazdasági bővüléssel. Tevan Imre vasúti szakíró szerint a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszára szánt összeget sokkal hatékonyabban is el lehetne költeni, akár úgy is, ha elmaradna  152 kilométeres vonal teljes kétvágányúsítása. Ezt ugyanis sem a jelenlegi, de még a várható teherforgalmi és különösen nem a személyszállítási igények nem indokolják, elegendő lenne a vonal fontosabb szakaszain a második vágány kiépítése. Annak a kormányzati érvelésnek sincs sok alapja, hogy beruházással gyorsítani lehet a teher- és a személyszállítást. Ez ugyanis gondosabb forgalomszervezéssel is elérhető lenne, például azzal, hogy például a határon nem várakoztatnák hosszadalmasan  a szerelvényeket, vagy gyorsabban átjutnának a ferencvárosi pályaudvaron.  A politika szeret  hatalmas pénzeket mozgatni, mert nyilván abból könnyebb eltéríteni bizonyos irányokba jelentősebb összegeket. A szakíró hangsúlyozta, gigaprojektek helyett, egymással összefüggő és folyamatos fejlesztésben kellene gondolkodni. Rá is férne a hazai vasúti hálózatra a szűk keresztmetszetek fejlesztése: az elméleti maximális sebességét a hálózatnak szinte csak az uniós pénzekből frissen felújított szakaszokon képesek kihasználni a szerelvények, a rendszeres karbantartás hiánya miatt egy idő után ezek a szakaszok is elkezdenek leromlani és megjelennek a „lassújelek”, vagyis a sebességkorlátozás. Ugyanez érvényes az állomás épületekre is: a szépen felújított objektumok néhány év után, folyamatos karbantartás nélkül, szintén leromlanak. Ugyancsak ráférne a vasúthálózatra az elavult váltók korszerűsítése, hiszen ezek is lassítják egyebek mellett a tehervonatok haladását.  A szakíró szerint tenni és költeni kellene a korábban bezárt, majd csak részben újranyitott szárny-, vagy mellékvonalakra is. A forgalom újraindítása óta sem nyúltak hozzá a rettenetes állapotú pályákhoz, a lassan muzeális járműparkról és az utasok igényeit gyakran teljesen figyelmen kívül hagyó menetrendről nem is szólva. El kellene dönteni, hogy mely járatokat akarja a MÁV-Start fönntartani, azokon szolgáltatni és melyeket zárná be. A jelenlegi helyzet pazarló és senkinek sem jó, de legfőképp az utasoknak nem és  a mobilitást sem szolgálja  – jegyezte meg Tevan Imre. Ezekre a szárnyvonalakra költeni kellene, hogy legalább az óránként 60-80 kilométeres átlagsebességet elérhessék és versenyképesek legyenek az autóbusz közlekedéssel szemben. Ez persze csak a Volánnak és a lakossággal egyeztetett menetrenddel lehet sikeres.  Ami igazán hiányzik az egy hosszú távú, szakmailag alátámasztott vasútfejlesztési statégia, bár a változás jelei már láthatóak - vélekedett a szakértő. 

A nyertesek már megvannak

A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésére kiírt tender nyertese a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonában lévő RM International Zrt., valamint két kínai cég, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft., illetve a China Railway Electrification Engineering Group Kft. lett. Az eredetileg tervezett 472 milliárd forintos beruházási költség gyorsvonati sebességgel növekedett, előbb 550, majd meg sem állt 750 milliárd forintig. Igaz, ebben már a Budapesten belüli szakasz mintegy 80 milliárdosra becsült építési költségét is beleszámolták. Ezek nettó árak, tehát erre még rá kell számolni az egyelőre ismeretlen mértékű kínai hitel kamatait is. A beruházásnak a hivatalos kommunikáció szerint 2023-ra kellene elkészülnie. 

A gyakorta utazók azt mondják: a 10-20 perces késés olyan gyakori, hogy azt már szinte észre sem veszik
Fotó: Molnár Ádám

„Ezek még késni sem tudnak pontosan!”

Azon már rég nem dühítem, magam, hogy késnek a vonatok, de legalább pontosan késnének! – magyarázza a sokat ingázó, negyvenes Erzsike a Keleti pályaudvaron miközben a nagy kijelzőt figyeli. A hétfő délutáni csúcsforgalom egyre csak szaporodnak a kijelzőn azok a járatok, amelyek mellett megjelenik a késés felirat. Van, hogy csak 10-15 perces késést látni, de Erzsike legyint, ez „tuti kamu”, sosem tudják tartani az ígért csúszást. Más vonatoknál 40-50 perces késéseket jeleznek, van, hogy még be sem érkezett az a szerelvény, aminek már ki kellett volna futnia. Erre utal az is, hogy megannyi induló járatnál még csak ki sem írták a vágányszámot. Hamar jókora tömeg verődik össze a Keleti nagy kijelzője alatt, és az emberek ugrásra készen várják, hogy megtudják, melyik vágányra érkezik majd vonatuk. Résen kell lenni: sietni kell, ha ülőhelyeket akarnak szerezni. Az utasok szerint ugyanis gyakorta kevés a kocsi, így az, aki lassú, állhat végig. Ráadásul elmozdulni sem lehet a kijelző elől, mert gyakran az indulás előtti utolsó tíz percben írják ki, hogy tovább csúszik a vonat indítása, majd utána tíz-húsz percenként „adagolva” közlik az újabb késéseket. – Ha előre azt mondanák, hogy összesen egy órával később indul a vonat, akkor beülnék valahová, vagy bevásárolnék addig – dühöng Erzsike, hogy ilyen hamar igazolta a MÁV tapasztaltait: – Mondtam, hogy ezek még késni sem tudnak pontosan! Bár szórványosan anyázás is hallatszik, a pályaudvaron álldogálók többsége sztoikus nyugalommal rögzíti: ismét összeomlott a közlekedés. Rutinból hívják fel családtagjaikat, hogy később érkeznek. Az okokról keveset tudni, csak az egyik arra haladó vasúti őr bök oda annyit: „Valami történt Rákoson”. A Nyugati pályaudvaron már valamivel több az információ, bár cseppet sem vigasztalja az ott ragadt utasokat, hogy az egyik utastájékoztató monitorról megtudják: Rákosrendező állomáson egy felsővezetékre dőlt fa, Pestszentlőrinc és Vecsés között pedig egy lerobbant mozdony bénította meg hétfő délután órákra gyakorlatilag a teljes keleti országrész vasúti közlekedését. A pályaudvaron összeverődött emberekből kérdésünkre árad a panasz: azt mondják, ilyen haváriahelyzetek hetente-havonta akadnak, a kisebb késések pedig már alig tűnnek fel, annyira mindennaposak. A szokásos bosszúságokat olykor adhoc gondok tetézik: a napokban volt példa arra, hogy átmenetileg egyik jegypénztár sem nyitott ki. A pályaudvar egyik eldugott sarkában kihelyezett tájékoztatóból annyi kiderül: szeptember 22-éig este él nyolc és reggel hat között nem működik a belföldi személypénztár. Emiatt az emberek az automaták előtt álltak sorba, csakhogy a gépek fele nem működött, a többi pedig vagy csak készpénzt vagy csak kártyát fogad el. A vonatra várók közül többen is azt mondják, ha nincs kassza meg az automaták is „döglődnek”, akkor inkább jegy nélkül szállnak vonatra és abban bíznak: a kalauz tud a jegyvásárlási nehézségekről és büntetés nélkül ad jegyet. A pályaudvarokon megkérdezett utasok többség azt panaszolja: ha bármi gond adódik, akkor alig van tájékoztatás, ha pedig adnak némi információt, akkor annak kétséges pontossága. Jó példa erre az: a nyár közepén Cegléd mellett állt le a szerelvény a semmi közepén. A vonaton lévő egyetlen kalauz ezt követően húsz percenként csak annyit mondott az utasoknak, hogy húsz perc múlva indul a vonat. Végül az utasok négy órát vesztegeltek a rekkenő hőségben, a napsütésben átforrósodott falú, légkondi nélküli vonaton, mire előkerült egy mozdony valahonnan és lassan, komótosan az egész szerelvényt visszavontatta a kiindulási állomásra, Ceglédre. - Batka Zoltán

Balatoni panaszok

Az utasok szerint dicséretes, hogy a vasúttársaság egyre többször gondol a biciklisekre, ám a jó szándék sokszor kevés. A Balaton felé például olyan kerékpárszállító vagonok közlekednek, amelyekre a gyerekek, nők többsége egyedül képtelen felrakni a bringát. Gyakori panasz az is, hogy egyszerűen több bringás utazott volna, mint amennyi hely volt. Sokszor nem csak a kerékpárosok nem fértek fel a vonatra: a legmelegebb nyári hétvégéken többször tucatnyian ragadtak a Déli pályaudvaron meg Kelenföldön, mert minden jegy elkelt. Sokan érezhették úgy: idén is alaposan meglepte a MÁV-ot, hogy nyáron sokan utaznak a Balatonra. - B.Z.

Szerző

Betegágyban a forint: a nagy jegybankok döntésétől függ az erősödése

Publikálás dátuma
2019.09.04. 08:15

Fotó: Shutterstock
A hazai deviza az uniós és az amerikai fizetőeszközön kívül a környező országok pénzeivel szemben is leértékelődött.
Az év eleje óta 7,3 százalékkal gyengült a dollárral szemben a forint, tegnap már a zöldhasúért 303,1 forintot is kértek, míg az év elején 281,7 forint volt az amerikai deviza ára. A tegnapi dollár-forint árfolyam egyébként 18 éves mélypont – ami azért különösen fájó, mert a kőolajárakat mind a mai napig dollárban jegyzik, így az erősödő dollár hatása záros határidőn belül meglátszik majd a hazai üzemanyagárakban. Január óta nemcsak a dollárral szemben, de környező országok fizetőeszközeivel szemben is leértékelődött a forint, ha nem is oly erőteljesen mint a dollár esetében.  Az év eleje óta az euróval szemben és a horvát kunával szemben három százalékot vesztett az értéből a forint, de a cseh koronához képest is 2,1 százalékkal kedvesebbet ér, a román lejjel és a brit fonttal szemben pedig 1,4 százalékot vesztett az értékéből. Vagyis, ha hosszabb távon nézzük a forint árfolyamát az látható, hogy kis mértékben minden devizával szemben gyengült, emögött pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikája keresendő. Ám nem úgy, ahogy azt sokan gondolnák, ugyanis az év eleji forinterősödés egy forint melletti spekuláció eredménye volt – mondta a Népszavának Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Az év elején a piac ugyanis arra számított, hogy az MNB kamatemelési periódusba kezd – vagyis piac forinterősödésre számított. A kamatemelési hullám azonban elmaradt. Eddig mindössze egy alkalommal emelt, akkor sem az alapkamaton, hanem az egynapos betéti marzson 0,1 százalékot a monetáris tanács. Így a várakozások kiárazódtak és a forint a nyár elejére visszatért a 320-325 közötti sávba. Innen lépett ki augusztus elején és értük el a múlt héten a 332 forintos euróval a történelmi csúcsot – de ez már kizárólag nemzetközi trendek lecsapódása a hazai árfolyamon – mondta Török Zoltán. Míg január eleje óta megfigyelhető a forint enyhe trendszerű gyengülése, az elmúlt hetek árfolyamváltozásairól már mindez nem mondható el. A forinttal együtt mozog lengyel złoty és a cseh korona is  - vagyis az elemzőknek abban igazuk van, amikor a nemzetközi folyamatokra (a Brexitre, a kereskedelmi háborúra, az olasz kormányválságra) hivatkoznak. A devizapiacot, így például a forint árfolyamát is – kis túlzással – Twitter-üzenetek rángatják; sok függ attól, hogy Donald Trump épp melyik lábával kelt fel – vélekedett Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője a Népszavának elmondta, hogy véleménye szerint az MNB mindaddig nem lép, amíg a forint gyengesége nem veszélyezteti az inflációt, vagy amíg hirtelen nagyot nem gyengül a forint. A gazdasági növekedés idehaza és külföldön is lassul, ez pedig hűti az inflációt - így könnyen lehetséges, hogy a jegybank kibekkelheti a következő heteket érdemi beavatkozás nélkül. Suppan szerint kérdéses, hogy az MNB egy kamatemeléssel vagy bármilyen más monetáris szigorítással tudná-e a forintot erősíteni globális folyamatokkal szemben. A kérdés hamarosan elválik, ugyanis, ha a várakozások szerint az Európai Központi Bank a következő ülésén csökkenti az eurókamatot, akkor annak elvileg forinterősítős hatása kell, hogy legyen – tette hozzá az elemző. Török Zoltán is azzal számol, hogy mind az EKB, mind a amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kamatcsökkentésre illetve a monetáris politikájának lazításra készül a következő hetekben – így ha az MNB nem követi a nagy jegybankok példáját, akkor a forint erősödni tud majd az ősz folyamán. Ráadásul a EKB élén Mario Draghit Christine Lagarde váltja, a piac pedig arra számít, hogy az új vezető szuperlaza monetáris kommunikációt fog majd folytatni – ez pedig tovább segítheti a forint árfolyamának erősödését.  

Az ellenzék a gyenge forintról tárgyalna

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának DK-s elnöke összehívja a testület rendkívüli ülését, mert mint mondja, forintválság miatt. Varju László keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország elérkezett minden idők leggyengébb forintjához - ez újabb drágulást okoz majd a benzinkutakon és a boltokban, de nem csak az embereknek van miért aggódniuk, hiszen a forint gyengülése ugyanúgy érinti a vállalatokat és a kormányt is – írta az MTI. A költségvetési bizottság DK-s elnöke arra figyelmeztetett: a "rekord gyenge" forint átírja az ország államadósság-mutatóit, és veszélybe sodorhatja a költségvetést is. Felelős vezető nem nézheti tétlenül ezt a folyamatot - mondta Varju László, aki szerint költségvetési bizottság rendkívüli ülésén a Magyar Nemzet Bank elnökét, a pénzügyminisztert és az Államadósság Kezelő Központ vezetőjét hallgatnák meg. A DK szerint a jelenlegi helyzetben az euró mihamarabbi bevezetése az egyetlen hosszú távú megoldás, és amíg ez nem történik meg, addig nincs biztonságban sem az államháztartás, sem a jövő évi költségvetés. Az elmúlt évek gyakorlata szerint a költségvetési bizottság valószínűleg nem fog összeülni – ugyanis az ellenzéki elnök által kezdeményezett üléséket a kormánypárti képviselők – kihasználva többségüket – rendre szabotálják.  

Szerző
Frissítve: 2019.09.04. 09:17