Előfizetés

Elképesztő ütemben bővül a hitelállomány

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.09.02. 15:20

Fotó: Népszava
Csak lakossági hitelből 170 milliárdnyit vettek fel a 2019 második negyedévében. Az MNB nem aggódik, szerintük ez a régiós felzárkózáshoz járulhat hozzá.
Kiemelkedően, a június végéig eltelt egy évben 16 százalékkal bővült a vállalati hitelállomány, a kkv-hitelállomány pedig 13 százalékkal emelkedett. Emellett a háztartási hitelek is több mint 8 százalékkal nőttek idén a második negyedév végéig - ismertette a Hitelezési folyamatok elemzésének legfrissebb kiadványát Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője hétfőn. Kiemelte: a reálgazdasági folyamatok alakulására tekintettel az MNB nem tekinti túlfűtöttnek a hitelbővülés jelenlegi dinamikáját sem szerkezetében, sem volumenében. A hitelállomány elérte az éves növekedése csúcsát - tette hozzá Nagy Tamás, aki szerint ennek kétszámjegyű emelkedése később sem fog túlfűtöttséget okozni, inkább régiós felzárkózáshoz járulhat hozzá.
A második negyedévben kiugró, 435 milliárd forint értékben vettek fel hitelt a vállalatok

- hangzott el a sajtótájékoztatón. Nagy kitért arra is, hogy nemzetközi összevetésben a legmagasabb hiteldinamikát a magyar piac érte el. A bankok háromnegyede szerint a hosszú távú hitelek kereslete erős marad. A növekedési hitelprogram (nhp) fix hitelkonstrukció bevezetése óta emelkedett a fix kamatozású hitelek aránya. Idén az első félévben 135 milliárd forint értékben kötöttek nhp fix szerződéseket.
A háztartási hiteltranzakciók éves értéke közel 500 milliárd forint volt, ehhez 2019 második negyedéve 170 milliárd forinttal járult hozzá, így az állomány növekedése 8 százalékos lett.

Tovább nőtt a lakáshitelek és személyi kölcsönök kibocsátása, előbbi 20 százalékkal, utóbbi 36 százalékkal. A lakáshitelek éves kibocsátása reálértéken mintegy négyötöde a válságot megelőző 2008. évi szintnek, ugyanakkor a jelenlegi hitelciklusban az adósságfék szabályok Nagy szerint mérséklik a túlzott eladósodás kockázatát, és a lakosság kamatkockázati kitettségének csökkentését is ösztönzik.
Az új hitelkibocsátás éves összevetésben 26 százalékkal nőtt, a legalább 10 évre kamatfixált hitelek aránya 20 százalékról 50 százalékra nőtt egy év alatt.

A szakember kitért arra is, hogy a Babaváró hitelkihelyezés júliusban 54 milliárd forint volt, 5500 hitelfolyósítást jelentettek a bankok 9,7 millió forint átlagos összegben. A Babaváró támogatás iránt megmarad az érdeklődés a bankok szerint. Az éves babaváró hitelkibocsátás akár 400 milliárd forint is lehet az első teljes évben, ami 25-40 ezer ügyfelet jelenthet.

A gazdaság lassulása elkezdődött

T.A.
Publikálás dátuma
2019.09.02. 08:30

Fotó: Shutterstock
Az MNB laza monetáris politikája is közrejátszott abban, hogy a forint új történelmi mélypontjára zuhant.
Hónapról-hónapra emelték a magyar gazdaság növekedési kilátásaira adott becsléseiket a hazai kutatóintézetek és elemzők, de a makrogazdaság mélyebb számaira is rálátó jegybank is. Most az idei éves várakozásuk a 4,3 százalék körül szór. A GKI Gazdaságkutatató legfrissebb előrejelzésében, már a második negyedévben elért 4,9 százalékos GDP-bővülést is figyelembe véve szintén, 4,3 százalékos éves növekedést vár idén a magyar gazdaságban, ugyanannyi, mint a kormány, illetve a Magyar Nemzeti Bank. Az év elején még 3,4 százalékra taksálták ezt, amit fokozatosan emeltek a most közzétett értékig. A vártnál is sebesebb, az EU-ban a leggyorsabb növekedésre ugyanazok az okok adnak magyarázatot, csak más előjellel, mint amitől a következő időszakban a lassulást várják. Mert a hanyatlás, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött - írja a GKI. A második félévben várható markáns lassulásban egyaránt szerepe van a külső környezet romlásának, az EU-támogatások bázishatás miatt csökkenő beruházás-serkentő hatásának, a hazai üzleti várakozások romló trendjének és a foglalkoztatási tartalék fokozatos kimerülésének. Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5 százalékkal, a GDP-nél (5,1 százalék) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább nyílt a külkereskedelmi olló, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét. Míg az első félévben a feldolgozóipari termelés 30 százalékát adó járműgyártás - három év stagnálás után - közel 10 százalékkal bővült, a júniusi, mindössze 1,5 százalékos növekedés a járműipar nemzetközi gondjaival együtt az ipari termelés lassulását vetíti előre. Az építőipar az első félévben 35 százalékkal, de ezen belül a második negyedévben már „csak” 29 százalékkal bővült és csökkent a megrendelésállomány is. Az első negyedévhez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is 6,8 százalékról 5 százalékra fékeződött a második negyedévben. A reálbérek az első félévben közel 7 százalékkal emelkedtek, a második félévben a bérkiáramlás jellemzően kissé lassulhat. Idén is teljesülnek a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli, visszamenőleges nyugdíjemelésre is sor kerül. Növeli a vásárlóerőt aősszel várhatóan 0,8 százalék körüli, visszamenőleges nyugdíjemelés, valamint a közmunkásoknak és nyugdíjasoknak az önkormányzati választások előtt adott egyszeri juttatás is - vetíti előre a GKI a kormányintézkedések várható hatását.  2019. május – július átlagában a foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal emelkedett, de a lassulást jelzi, hogy az első negyedévben a bővülés még 1,5 százalékos volt. Kedvező, hogy ezen belül az egy évvel korábbihoz képest közel 50 ezer fővel csökkent a közmunkások száma, s a mérséklődés az év elejéhez képest is bekövetkezett. Némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozók száma. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, de a már csak mintegy 110 ezer közmunkással együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3 százalékos átlagánál. A magyar infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban, több mint kétszerese az európai átlagnak. Az áremelkedés a tavaszi 3,9 százalékos csúcsról júliusra 3,3 százaléka csökkent, a maginfláció azonban 3,7 százalék. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol. Az MNB laza monetáris politikája augusztusban - a Brexit körüli bizonytalanság, a kereskedelmi háborútól és a német recessziótól való félelem okozta kedvezőtlen nemzetközi hangulatban, továbbá az EKB várható kötvényvásárlási programja hatására - a forint új történelmi mélypontot elérő  gyengüléséhez vezetett (a múlt hét csütörtökön egy euró 331,9 forintot ért) .

331,27 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.09.02. 08:13
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult, kevéssé változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a pénteki szinthez képes hétfő reggelre.
Az eurót a péntek esti 331,17 forint után hétfő reggel nyolc óra előtt 331,27 forinton jegyezték. Vasárnap azonban 331,91 forintig is elment az euró jegyzése, ami a forint új árfolyammélypontja a múlt hét csütörtöki 331,87 forintos eurójegyzés után.
A dollárt a pénteki 301,63 forint után hétfő reggel 301,43 forinton, a svájci frankot 304,50 forint után 304,32 forinton jegyezték.