Orbán is szerepet kaphat Boris Johnson terveiben

Publikálás dátuma
2019.09.02. 07:00

Fotó: NIKLAS HALLE'N / AFP
A brit kormányfő segítséget kérhet a magyar miniszterelnöktől, hogy megakadályozhassa a parlamenti rebelliseket az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításában.
A hétvégén és a következő napokban szigetországszerte együttesen legalább nyolcvan tüntetésre kerül sor Boris Johnson kormányfő múlt heti drámai intézkedésével szemben, mellyel szeptember 9-e és október 14-e között öt hétre felfüggesztette a parlament tevékenységét. A közvélemény nagy részét nem nyugtatja meg az a tény, hogy a hagyományos pártkonferencia-idény miatt amúgy sem ülésezne az alsóház, így a valóságban csak négy munkanap esik ki. Szombaton Londonban, Birmingham-ben, Manchesterben, Glasgowban, Swansea-ban és más nagyvárosokban több százezren vonultak fel, többek között teljesen eltorlaszolva a több minisztériumnak is helyet adó Whitehall sugárutat, beleértve a Downing Street bejáratát. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője teljes mellszélességgel kiállt a demonstrációk, sőt esetleges polgári engedetlenségi megmozdulások mellett, “fülsüketítőnek” nevezve a “nyilvánosság felháborodását a demokrácia elnémítása miatt”. A brüsszeli egyezmény elfogadására tett, majd a kilépés elhalasztását eredményező márciusi és áprilisi parlamenti szavazások óta a legizgalmasabb politikai hét vár az Egyesült Királyságra. A rendezetlen kilépés ellenzői kedden tesznek kísérletet az erre vonatkozó javaslat beterjesztésére és szerdai megtárgyalására. A felfokozott várakozás közepette a vasárnapi brit lapokban két figyelemreméltó írás gondolkoztatta el a fejlemények miatt amúgy is felkavart embereket. A miniszterelnöki pozícióért való harcba szállása, majd megválasztása óta meglepően szófukar Boris Johnson először adott interjút nyomtatott lapnak. A The Sunday Times-ban megjelent írásban a kormányfő ultimátumot intéz azon mintegy 20 lázadó tory képviselő, köztük a hátsó padsorokba száműzött 6 volt miniszter felé, akik készek az ellenzék oldalára állni, hogy visszafordítsák a prorogációt, a felfüggesztést, illetve az október 31-i határidő meghosszabbításának segítségével megakadályozzák a megegyezés nélküli kilépést. Johnson a honatyákat választás elé állítja: vagy támogatják őt a közkiadások 3,5 milliárd fontos felemelésében, vagy Jeremy Corbyn oldalára állva “káoszba sodorják az országot”. Tony Blair New Labour-jének 1997-es hatalomra kerülése óta egyetlen kormány sem volt hasonlóan nagyvonalú. Az elmúlt évek megszorítási intézkedéseit sutba dobva óriási összegek jutnának az egészségügybe, szociális ellátásba, lakásépítésbe, oktatásba és rendfenntartásba. A Sunday Times politikai főszerkesztőjével, Tim Shipman-nel folytatott dialógusban Johnson nem zárta ki, hogy a frakciófegyelemmel dacoló képviselőket megfosztja szavazati joguktól, sőt a következő vokson nem ajánlja őket újraválasztásra, több száz új tory főrenddel hígítja fel a felsőházat, így blokkolva az esetleges “no-deal”-ellenes törvény megerősítését, illetve az uralkodó felkérését a királyi szentesítés megtagadására. A lap vezető kormányzati forrásokra hivatkozva hozzáteszi, ha a várhatóan szerdán beterjesztendő rebellis törvény többséget is kap, miután az “október 31-i határidő meghosszabbítására tett javaslat európai elfogadásához mind a 28 tag szavazata szükséges, Johnson maga vétózhatja meg Brüsszelben, illetve felkérheti egyik szövetségesét, például Orbán Viktor magyar kormányfőt, hogy tegye meg a nevében”. Michel Barnier, az Európai Unió Brexit-tárgyalóbizottságának vezetője a The Sunday Telegraphban megjelent írásában ismételten és megkérdőjelezhetetlennek tűnve jelenti ki, hogy a “backstop” a Brüsszel által nyújtható legjobb, “maximális rugalmasságot” biztosító garancia az ír határhelyzet rendezésére. Eloszlatva a Boris Johnson által európai partnereivel folytatott megbeszélései után az EU együttműködési készségéről keltett illúziókat, visszautasítja, hogy az alku nélküli távozás az ő hibájuk lenne. “Meg lennék lepve,” – írja Barnier – “ha a közvélemény elhinné, hogy az EU tehető felelőssé az Egyesült Királyságban kialakult nehéz politikai helyzetért”. A francia politikus szerint a “backstopot” kiváltó alternatív megoldásokról szóló tárgyalások csak a jelenleg érvényes brüsszeli egyezmény brit parlamenti jóváhagyása után kezdődhetnek meg. 

Londoni polgármester: Magyarországon az emberek félelmére játszanak ahelyett, hogy orvosolnák azokat

Publikálás dátuma
2019.09.02. 06:41

Fotó: Alberto Pezzali / AFP / NurPhoto
Sadiq Khan szerint ez történik a lengyeleknél, az olaszoknál és a franciáknál is.
A londoni polgármester még nyomatékosabban próbálta ráébreszteni Európát a rá leselkedő súlyos veszélyekre, mint egy napja, a Guardianban megjelent cikkében, és ezúttal név szerint is hivatkozott Magyarországra – írja a Reuters. Sadiq Khan úgy véli, hogy a helyzet kezd olyan lenni, mint a 2. világháború kirobbanása előtt: a vezetők igyekeznek fokozni a népszerűségük, ezért megosztó nyelvet használnak, illetve gyűlöletet terjesztenek a kisebbségekkel szemben. A politikus, aki pakisztáni bevándorlók leszármazottja, Varsóban beszélt, ahol nemzetközi ünnepségen emlékeztek meg arról, hogy Németország éppen 80 éve rohanta le Lengyelországot, amivel megkezdődött a nagy világégés. Azt fejtegette, hogy ugyanazt látjuk, mint a 30-as években, vagyis karizmatikus vezetők emelkedtek fel a gyűlölet hullámain, hogy közösségeket fordítsanak egymás ellen. És ma ugyanez történik, elég, ha azt nézzük, hogy miként beszél Trump, illetve több, már sikeres vezető az öreg földrészen, Budapesttől Varsóig, Rómától kezdve, Párizson át, a brit fővárosig. Azt állítják, hogy az iszlám nem fér össze a Nyugattal. Ezek a politikusok az emberek félelmére játszanak ahelyett, hogy orvosolnák azokat. Ez történik a lengyeleknél, magyaroknál, olaszoknál és a franciáknál is.
Szerző
Témák
London Sadiq Khan
Frissítve: 2019.09.02. 06:58

Rakétákra ágyútűz: heves összecsapás zajlott Izrael és a Hezbollah között

Publikálás dátuma
2019.09.01. 21:06
Izraeli önjáró lövegek ágyúzzák a Hezbollah libanoni oldalon található állásait 2019. szeptember 1-én
Fotó: JALAA MAREY / AFP or licensors
Az Iránból támogatott Hezbollah állítja, kilőttek egy tankot is, az izraeliek a terrorszervezet feltételezett állásait ágyúzták.
Izrael északi határán összecsapások robbantak ki a Hezbollah libanoni síita szervezet milíciája és az izraeli hadsereg között, Libanon és Izrael határán - jelentette a 13-as kereskedelmi televízió híradója vasárnap. A Hezbollah erői állításuk szerint páncéltörő rakétával eltaláltak egy izraeli katonai járművet, az abban ülők megsebesültek, vagy meghaltak. Ezt az izraeli hadsereg szóvivői cáfolták, és közölték, hogy nem történt sebesülés az izraeli oldalon – írja az MTI. 
Libabonból több rakétát lőttek ki izraeli katonai célpontokra. A libanoni al-Manar televízió beszámolója szerint egy katonai támaszpontot is eltaláltak, ahol nagyobb robbanás hallatszott.  Az izraeli hadsereg a határ túloldalára irányzott, erőteljes ágyútűzzel válaszolt. Az izraeli tévék egyenes adásban közvetítik, ahogy becsapódnak a lövedékek és nyomukban füstfelhők emelkednek a magasba a határ túloldalán lévő Marún al-Rasz nevű falu környékén .
Az izraeli hadsereg már egy hete fokozott készültséget rendelt el a határ mentén, miután múlt vasárnap hajnalban drónok támadást hajtottak végre Bejrút Hezbollah uralta déli lakónegyedében egy precíziós rakétákat fejlesztő létesítmény ellen (az akkori hírek szerint ez a komplexum a milícia médiaközpontja volt). A drónincidens után Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah vezetője ellencsapást ígért a következő napokra izraeli katonai célpontok ellen, mert Izraelt vádolta a dróntámadással. Naszrallah fenyegetését követően megerősítették Izrael északi határán a katonai jelenlétet, és az utóbbi napokban teljes készültséget rendeltek el a térségben.  Az Izrael északi határának négy kilométeres körzetében élőknek a polgári védelem utasítására otthonaikban kell tartózkodniuk, és megtiltották a civileknek a közlekedést is ebben a térségben.  Az Egyesült Államok és Európa több országa terrorszervezetnek nyilvánította az Iránból irányított síita Hezbollah szervezetet, és katonai szárnyáról hasonló döntést hozott az Európai Unió is.  Izrael északi határvidéke évek óta, a 2006 nyarán zajlott második libanoni háború óta csendes volt. A 2006-os harcok lezárása után az ENSZ békefenntartó ereje (UNIFIL) vette ellenőrzése alá a szomszédos dél-libanoni határsávot, megakadályozva a Hezbollah jelenlétét. Az UNIFIL vasárnap kiadott közleményében önmérsékletre szólította fel Izraelt és a Hezbollahot. 
Szerző