Jóval drágábban veszi ugyanazokat a buszokat Budapest, mint Szeged, de a BKV-nak van magyarázata

Publikálás dátuma
2019.08.29. 10:59

Fotó: Wikipedia/Tóth Péter
12 millióval kerül többe Budapestnek ugyanaz a busz, mint Szegednek.
Hosszú idő után új buszokat vesz a BKV, 20 új szóló és 20 új csuklós Mercedes Conecto buszt vásárol a BKV a debreceni Inter Traction Electrics Kft.-től (ITE). Több szépséghibája is van azonban a legújabb beszerzésnek, a legszembetűnőbb a buszok ára - írja a hvg.hu. Az új szóló járművek darabja ugyanis mintegy 12 millió forinttal kerül többe (80 millióba), mint azok a szintén Mercedes Conectók, amelyeket ugyanúgy az ITE szállított, csak a Dél-Alföldi Közlekedési Központ számára.  Megkérdezték az ügyben a BKV-t, a cég szerint több dologból áll össze a különbség:
  • a BKV adásvételi szerződésre, míg a DAKK pénzügyi lízing konstrukcióra írta ki az eljárásokat.
  • a DAKK 43 jármű egyszeri beszerzésére írt ki pályázatot 2018-ban, akkori árképzéssel, míg a BKV beszerzése 80 darabos opciót is takar, így a járművekre 4 éves árgaranciát kaptak.
  • a BKV buszaiban továbbá nagyobbak lesznek az ablakok, erősebb a légkondi, LED-es belső világítás, FUTÁR-rendszer, kamerák, automata motorolaj utántöltő, automata zsírzó is lesz, míg a volános buszokban nem.
  • az eladónak 10 éves jótállást kell vállalnia a járművek átrozsdásodására és váztörésére vonatkozóan is a BKV számára.
Szerző
Témák
autóbusz BKV

Hunvald visszalépését kéri a teljes budapesti ellenzéki együttműködés

Publikálás dátuma
2019.08.29. 09:38

Fotó: Népszava
Azért Erzsébetvárosban egy egyéni önkormányzati képviselői helyet felajánlanak neki, ha nem indul a polgármesterségért.
Közös levelet írt Budapesten mind a 23 kerületben együttműködő ellenzéki tömb Hunvald Györgynek, hogy rábírják arra, ne induljon az októberi választásokon polgármesterjelöltként, írja a 24.hu. Az MSZP-t a párt támogatása híján hátrahagyó volt VII. kerületi polgármesternek szóló levelet a fővárosi közgyűlésben ülő DK-s Gy. Németh Erzsébettől Karácsony Gergely főpolgármester-jelöltig minden nagyobb név szignózta. Ahogy írják,
csak akkor lehet legyőzni "a mai hatalom embereit", ha nem azon verseng az ellenzéki oldal, hogy ki a "legnagyobb kicsi".

Hangot adnak abbéli reményüknek, hogy Hunvald sem az "eredmény nélkül regnáló" fideszes kerületi vezetést szeretné továbbra is pozícióban látni. Majd egy ajánlat is elhangzik arról, hogy egyeztessenek az oldalak a tíz kerületi egyéni választókerületben, hogy végül egyetlen ellenzéki jelölt álljon csak szemben a kormánypárti jelöltekkel. Azt viszont leszögezik hogy
az "egyesült ellenzék" VII. kerületi polgármesterjelöltje kizárólag Niedermüller Péter lehet.

Hunvaldnak egy erzsébetvárosi egyéni önkormányzati képviselői helyet ajánlanak fel, 9 jelöltjét visszaléptetnék.
A VII. kerületet mind a fideszes, mind az ellenzéki oldalon olyan kerületként jegyzik az elemzők és stratégák, hogy bárki nyerhet. Öt éve a kormánypárti Vattamány Zsolt 44 százalékos eredménnyel, a DK-s Farkas Ferenc előtt mindössze 12 százalékpontos előnnyel hozta a kerületet. Az LMP-s Moldován László 10 százalékkal futott be a harmadik helyre, és a jobbikos jelölt is csinált közel 8 százalékot. Tehát papíron egy teljes ellenzék összefogással simán verhető lenne a Fidesz. Jelenleg azonban három ellenzéki polgármesterjelölt indulna a kerületben: az öt év EP-képviselőség után visszaérkező Niedermüller Péter; az LMP korábbi társelnökségével együtt a zöldpártot is nemrég otthagyó Moldován László; valamint Hunvald György, aki 2010 után mintegy két és fél évet töltött előzetes letartóztatásban, és eddig jogerősen egy év letöltendő szabadságvesztést kapott polgármesteri működése alatti korrupciós ügyeiért.
Szerző
Frissítve: 2019.08.29. 09:59

Parragh a számok tengerében: torzított statisztika a sikerjelentésért

Publikálás dátuma
2019.08.29. 09:00

Fotó: Mészáros János / MTI
A szakoktatás alakításában jelentős befolyással bíró iparkamarai elnök torzított a statisztikákon, hogy sikerjelentést adhasson.
Nem bontotta ki az igazság minden részletét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László, amikor napokban azt nyilatkozta: idén először több középiskolás diák kezdi meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban. A szakoktatás alakításában jelentős befolyással bíró elnök szerint a magyar szakképzés erősödését mutatja, hogy tíz év óta most „megfordult a trend” a szakgimnáziumok javára. Csakhogy a trend nem fordult meg. Parragh minden bizonnyal az Oktatási Hivatal (OH) májusi adataira alapozta állításait, ezek szerint több mint 95 ezer tanulót vettek fel középfokú oktatásba: szakgimnáziumba 31,1 ezret, gimnáziumba 28,7 ezret, szakközépiskolába 17,5 ezret, szakiskolába 1088-at. Az Iparkamara elnöke arról megfeledkezett, hogy ezek a számok csak az állami fenntartású iskolákra vonatkoznak, az alapítványi, egyházi gimnáziumok leendő elsőéveseit még nem foglalják magukba – ezek az iskolák ugyanis nem az OH fennhatósága alá tartoznak, és pontos adatokat is csak később, október végéig szolgáltatnak. Mindez abból is kitűnik, hogy ha összeadjuk a számokat, 78,3 ezer diák jön ki, miközben a sikeresen felvételizők összlétszáma 95 ezer. Itt érdemes megjegyezni, hogy az egyházak által fenntartott gimnáziumok aránya az utóbbi években majdnem megháromszorozódott, 8,2 százalékról 22,8 százalékra nőtt, így az ezekbe az intézményekbe felvett diákok száma – amit még nem tartalmaz a Parragh által hivatkozott adat – is jelentős. Az Iparkamara elnökének állítását a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is cáfolják. Ezek szerint tavaly összesen 48 ezer volt a 9. évfolyamos, nappali tagozatos gimnazisták száma az egyházi és alapítványi diákokkal együtt, így ha Parragh állítása igaz lenne, az azt jelentené, hogy egy év alatt 20 ezerrel csökkent elsőéves gimnazisták száma, ami képtelenség. Szakgimnáziumban viszont több mint 10 ezerrel volt kevesebb elsőéves tavaly, mint általános gimnáziumban, ez az arány évek óta változatlan. Ha csak az OH előzetes adatait nézzük, az sem igaz, hogy most először változott volna a trend: a hivatal 2018-as és 2017-es, az érettségi időszak lezárása után kiadott tájékoztatásaiban is az szerepel, hogy valamivel többen nyertek felvételt szakgimnáziumba, mint „rendes” gimnáziumba. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a gimnázium 9. évfolyamát kezdő tanulók száma vélhetően hasonlóan alakul, mint az elmúlt években – közölte megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Mint írták, az adatok megítélését nehezíti, hogy különböző módszertanok alapján számíthatóak ki. Úgy vélik, az is kérdéses, az Iparkamara elnöke nyilatkozatában szereplő számba beleszámították-e a nyelvi előkészítő évfolyamok, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzés és az Arany János Program előkészítő évfolyam tanulóit, illetve az évfolyamismétlőket. Hozzátették: tényleges számok az októberi köznevelési statisztikai adatfelvétel feldolgozása után állnak majd rendelkezésre.

Tízezrek bukhatják a felvételit

Ha már idén kötelező lett volna a középfokú nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, a most bejutottak 31 százaléka nem került volna be a felsőoktatásba – írta a Magyar Narancs az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. Korábban a Nyelvtudásért Egyesület is úgy becsülte, a 2020-ban életbe lépő szigor miatt a jelentkezők 25-30 százaléka, vagyis 18-22 ezer diák szorulhat ki az egyetemekről. A kormány leszögezte: nem változtat a terveken.

Szerző