Szabad szemmel: megvan Európa új vezetője, aki a felvilágosodás eszméivel harcol az illiberalizmus ellen

Publikálás dátuma
2019.08.29. 06:30

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 29.
Euractiv A portál Európa új vezetőjeként ír a francia elnökről, külön kiemelve, hogy Macron a nemzetközi együttműködésre kívánja építeni politikáját a világban. Ezért hirdette meg a mostani nagyköveti értekezleten az európai civilizációs tervet, vagyis hogy a felvilágosodás eszméi alapján kell harcolni az illiberális demokrácia ellen. Nehogy már a katolikus Magyarország vagy az ortodox Oroszország alakítsa a dolgokat. Már az EP-választásnak is ő volt a kimondatlan győztese, de minimum a királycsináló. Hiszen egyértelműen ő mozgatta a szálakat azon az EU-csúcson, amelyen a fő tisztségek elosztásáról határoztak. De kiemelkedőt nyújtott a G7-ek tanácskozásán is. Ám ahhoz is van bátorsága, hogy az orosz kapcsolat megújítását szorgalmazza, máskülönben továbbra is egy csomó befagyott konfliktussal kell küszködni Európában. Arról nem beszélve, hogy a kontinensből könnyen lehetne csatatér az Egyesült Államok és Moszkva számára. Szerinte nagy hiba volna, ha az unió még jobban eltaszítaná magától a Kremlt, mert az válaszul összeállna Kínával, de az semmiképpen sem áll Európa érdekében. Úgy gondolja, hogy Putyin a mindkét fél által elkövetett hibák miatt áskálódik az EU ellen. Macron elárulta, hogy a múlt héten egyetértett orosz kollégájával abban: lépésről lépésre kell javítani a viszonyt.
New York Times/Washington Post/AP Meleg fogadtatásban részesült a szegedi egyházmegye futballstadionjának felavatásán tartott gálán Placido Domingo, de azért a taps nem volt olyan lelkes, mint vasárnap Salzburgban. Mint emlékezetes, az énekest azzal vádolják, hogy az elmúlt években 9 nőt molesztált. Erről az énekes most – írásban – azt közölte, hogy az állítások igencsak zavaróak és pontatlanok. Ő maga azt hitte, hogy ami részéről történt, abba beleegyeztek az érintettek. A jelentés hozzáteszi, hogy a MeToo mozgalom nem igazán tudott kibontakozni Magyarországon, ahol vezető politikusok bírálatokat váltottak ki, mivel nyilatkozataikat a nők megalázásaként lehetett értékelni. A kormánymédia pedig a mostani koncert kapcsán többnyire nem is említette meg a vádakat. Az ellenzéki média inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy 14 milliárd forintnyi közpénzből épült meg a szegedi sportközpont. A tulajdonos a helyi egyházmegye, amelynek vezetője, Kiss-Rigó László püspök Orbán Viktor politikájának odaadó híve, ideértve a bevándorlás heves elutasítását.
Der Standard Európa új szabadságharcra kényszerül, mert a válságokon kívül a bizonytalanság és a populizmus is veszélyezteti mindazt, amit 1989 óta sikerült elérni – mutat rá a kommentár. Az unióban kifejezetten forró ősz várható, részben a klímaprobléma, részben a világban tapasztalható rettenetes politikai légkör, valamint a közelgő gazdasági válság miatt. Ezen felül jön a Brexit és nem csillapodik a vita a magyar és a lengyel jogállamiság ügyében sem. Mindezek hatására csak felerősödnek a követelések, mármint hogy keményebb szabályrendszer, több biztonság és határellenőrzés szükséges, vagyis hogy az állam és a biztonsági apparátus az eddiginél határozottabban lépjen fel, legyen szó akár a polgárok adatainak túlzott ellenőrzéséről. Mivel a nemzetközi intézmények iránt kisebb a bizalom, mint a nemzetállam iránt, könnyű dolguk van a radikális populistáknak, illetve hazai politikusoknak. Ám mindez a szabadság és a liberális jogállam rovására megy. Az illiberálisok gátlástalanul kétségbe vonják az alapértékeket és -jogokat. A most zajló Alpbachi Fórumon ki is mondták: minél inkább félvállról veszik, hogy egyesek túllépnek a demokrácián és a nyílt társadalmon, annál inkább korlátok közé szorítják a polgárokat és általában a szabadságot. Szóval, nagyon úgy néz ki, hogy Európa visszafelé tart, és nem csupán a keleti végeken. A nyitás legnagyobb vívmánya, a szabadság forog kockán. És könnyen odaveszhet, ha nem küzdünk érte.
Die Presse Az osztrák konzervatívok strasbourgi frakcióvezetője szerint Magyarországnak világossá kell tennie, hogy tartja magát a jogállami normákhoz, ideértve az emberi jogokat, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a szólásszabadságot. Karoline Edtstadler úgy gondolja, hogy ez ügyben iránymutató lesz ősszel az a jelentés, amelyet a háromtagú Bölcsek Tanácsa készít a Fidesz néppárti tagsága kapcsán. Ám megjegyezte, hogy hasonló gondok vannak Romániában is. Jelezte, hogy az Európai Parlament alaposan megnézi majd, kiből lehet uniós biztos, és hogy az érintettek melyik szakterületet kapják meg. Trócsányi László jelöléséről azonban azt fejtegette, hogy nem szabad teret engedni az előítéleteknek. A politikus azt tartja a kiútnak a migrációs válságból, hogy ne kötelezzenek egyetlen tagállamot sem a menedékkérők átvételére, mert ez már zsákutcának bizonyult. Ezzel szemben minden kormány vegye ki részét a megoldás kidolgozásából és ott működjön közre a megvalósításban, ahol arra a leginkább képes. Pl. a külső határok védelmében, vagy humanitárius segítség nyújtásával. Ám ennek nem szabad korlátoznia a mozgásszabadságot a schengeni térségen belül. Viszont ha egy ország teljesen elzárkózik az együttműködéstől, akkor jöhetnek a szankciók, ami kiterjedhet az uniós támogatások megkurtítására is. De előbb megfelelő ösztönzéssel kell próbálkozni.
Die Welt A német elnök kijelentette, hogy a demokrácia nem magától értetődő, időről időre meg kell erősíteni, illetve meg kell védeni az antidemokratikus irányzatokkal szemben. Utóbbira példaként Magyarország és Lengyelország jogállami hiányosságait hozta fel. Steinmeier Heidelbergben egy diplomaosztón szólalt fel. Aggasztónak nevezte a nyugat-európai populista áramlatokat is, lásd Franciaországot és Hollandiát. Úgy fogalmazott: meg kell akadályozni, hogy ebből a következő idők modellje legyen. Hozzátette, hogy a demokrácia csakis liberális lehet, annak nincsen semmiféle alternatívája. Ám mint mondta, nagy kérdés, miként lehet elérni, hogy a megváltozott körülmények között a liberális demokráciának legyen jövője. Az USA, Kína és Oroszország közti viszályok kapcsán az egységes Európa mellett foglalt állást, mert a három nagyhatalomban csupán egy valami közös: meg akarják osztani a földrészt.     
Deutsche Welle A külföldre sugárzó német közszolgálati médiumnak van egy jó és egy rossz híre, miután úgy néz ki, hogy Olaszországra sikerült lyukra tenni Salvinit – legalábbis egyelőre. A jó hír az, hogy ha minden igaz, a szociáldemokraták és a populista 5 Csillag megállapodása folytán hamarosan véget ér minden idők legőrültebb olasz kormányválsága. Az eddigi koalíció bukásával bebizonyosodott, hogy kocsmai jelszavakkal és képtelen ígéretekkel nem lehet irányítani egy országot. Az európai populizmus kemény pofont kapott, habár Magyarországon és Olaszországban továbbra is jobboldali populisták vannak hatalmon. Az 5 Csillag nem egészen másfél év alatt szépen besorolt a hagyományos elithez, az új szövetségben a parlamenti demokrácia viszonyai között ténykedik majd. Hogy túlélje a mostani krízist, vezére, Di Maio belement az alkuba, azaz nem különb más pártelnököknél. Kérdés, mennyire fogadta el a tagsága, hogy búcsút intsenek a populizmusnak. A rossz hír ezzel szemben az, hogy Salvini kudarcot vallott, de le nem győzték. És hozzáértők szerint nem sokáig marad fenn az új koalíció, talán legfeljebb egy évig. Utána viszont elkerülhetetlenül jön a választás. Addig a Liga első embere totális ellenzékbe vonulhat és azt csinálhatja, amihez a legjobban ért: választási küzdelmet folytat. A népszerűsége magasan áll. Európa viszont átmenetileg fellélegezhet. Elérheti a többi közt, hogy Olaszország újra nyissa meg kikötőit a hajótörött menekültek előtt, és hogy Róma fogadja el menedékkérők elosztásának rendszerét. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.29. 06:39

Nem az elnök embere

Publikálás dátuma
2019.08.28. 21:51
Lubomir Zaoralek
Fotó: Lukas Kabon / AFP/Anadolu Agency
Több hónapig tartó vita után zárult le a cseh koalíciós válság. Milos Zeman ugyanis kinevezte kultuszminiszternek a kompromisszumos jelöltet, Lubomír Zaoráleket.
A vita abból alakult ki, hogy a szociáldemokraták (CSSD) a párt elnökhelyettesét, Michal Smardát jelölték a posztra, az államfő azonban nem volt hajlandó kinevezni, mert úgy vélte, nem ért a kulturális kérdésekhez. Alkotmányjogi szakértők úgy vélték, hogy Zeman túllépett kompetenciáin. A vita odáig fajult, hogy a szociáldemokraták az Andrej Babis pártjával, az ANO-val folytatott koalíció felmondásával fenyegetőztek. Feltételezések szerint ez is volt az euroszkeptikus Zeman célja, hogy meg akar szabadulni a CSSD-től, s szélsőjobboldali, uszító hangnemű Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) pártot akarta kormányzati pozícióba emelni. Babis kormányfő nem is nagyon kardoskodott azért, hogy a CSSD jelöltjét nevezze ki az államfő. Zeman komoly zsarolási potenciállal rendelkezik a miniszterelnökkel szemben. Zeman utalt arra, akkor is Babist hagyná a kormányfői tisztségben ha elítélnék uniós pénzek jogosulatlan felhasználása miatt. Ha azonban a miniszterelnök szembemenne az elnökkel, Zeman vélhetően menesztené. Az ANO és a CSSD összesen 93 mandátummal rendelkezik a képviselőházban, koalíciójukat kormányon kívülről a kommunisták támogatják. Zaorálek előzőleg a képviselőház elnöke, illetve külügyminiszter volt. Neve sokáig fel sem merült a kulturális tárcavezetői posztra, ám Jan Hamácek, a szociáldemokraták elnöke végül elkerülte a koalíció szétesését azzal, hogy Zeman számára is elfogadható személyiséget, afféle jolly jokert jelölt a posztra. Tény azonban: a CSSD érdekében sem állt a koalíció felrobbantása, mert egy idő előtti választás során a szociáldemokraták súlyos veszteségeket könyvelhetnének el, s ugyanez mondható el a kommunistákról is. Cseh hírmagyarázók szerint Zeman ezzel tovább növelte a kormányra gyakorolt amúgy sem csekély befolyását. Zaorálek azonban igyekezett világossá tenni: nem az elnök embere lesz, s felülvizsgálja a prágai Nemzeti Galéria vezetője, Jirí Fajt elbocsátását is, ami feltételezések szerint Zeman óhajára történt.

Orosz fejvadász végezhetett ki egy csecsen férfit Berlinben

Publikálás dátuma
2019.08.28. 21:27
illusztráció
Fotó: Shuttestock
A szélsőséges iszlamistának tartott áldozatot már korábban is próbálták meggyilkolni. A német biztonsági szervek egy újabb Szkripal-ügytől tartanak.
A brit-orosz viszonyt megterhelő Szkripal-ügyhöz hasonló német-orosz konfliktus kialakulásától tartanak Berlinben a napokban egy csecsen férfi ellen elkövetett gyilkosság miatt - idézi az MTI a Der Tagesspiegel című német lap értesüléseit. A berlini lap szerint biztonsági szervek körében úgy vélik, Németország konfliktusba kerülhet Oroszországgal, ha beigazolódik az a feltételezés, hogy valamely orosz hírszerző szolgálat adott megbízást a támadásra, amelynek áldozata egy georgiai állampolgárságú csecsen férfi.

Közismert csecsen szeparatista az áldozat

A Der Tagesspiegel kiemelte, hogy a nyomozás ugyan még nem ért véget, de a hatóságok szerint legalábbis „nem valószínűtlen”, hogy a múlt pénteken közterületen, nap közben elkövetett gyilkosság kapcsolatba hozható Moszkvával vagy a Moszkvához hű csecsen vezetéssel. Az áldozat egy 40 éves férfi, aki az 1999-ben kezdődött második csecsen háborúban a szeparatisták oldalán harcolt. Hazájából 2005-ben elmenekült Georgiába. Az orosz hatóságok által terroristaként számon tartott és 2002 óta körözés alatt álló férfit 2009-ben méreggel próbálták megölni, 2015-ben pedig Tbilisziben megtámadták. Nyolc lövést adtak le rá, négy eltalálta. Felépülése után családjával elmenekült Georgiából, előbb Törökországon keresztül Ukrajnába, ahol csaknem egy évig bujkáltak, végül Németországba. Menedékjogi kérelmét elutasították Németországban, a hatósági döntést megtámadta a bíróságon, az eljárás haláláig nem kezdődött el. A német hatóságok 2017-ben közveszélyes iszalmistaként sorolták be, az idén "a szélsőséges iszlamizmussal kapcsolatos" személyek közé sorolták át. A Der Tagesspiegel szerint olyan mecsetekbe járt, amelyeket kaukázusi származású iszlamisták is látogatnak.

Folyóba dobálta tárgyait, ettől lett gyanús

Múlt héten pénteken, augusztus 23-án is éppen imára ment, amikor Berlin Moabit nevű negyedében egy parkban hátulról, két lövéssel kivégezték. Feltételezett támadója kerékpárral közelítette meg, és Glock 26 típusú, 9 milliméteres fegyvert használt hangtompítóval. A Der Tagelsspiegel szerint ez a fegyver igen elterjedt hírszerzési és biztonsági körökben. A 48 éves, orosz állampolgárságú férfi a nyomozás szerint a merénylet után a Spree folyó partján - a helyszíntől alig száz méterre - átöltözött, fegyverét, kerékpárját és parókáját a folyóba hajította, majd távozott; a dobálás buktatta le, a közelben pihenő fiatalok ugyanis észrevették és jelentették a gyanús műveletet. A feltételezett támadót a közelben fogták el: elegáns ruhát viselt, és egy elektromos rollerrel akarta elhagyni a környéket. A vízbe dobált tárgyakat később rendőrségi búvárok találták meg. 

Schengeni vízum, készpénz, repjegy és paprikapor

A feltételezett elkövető július végén kapott a schengeni övezet egészére érvényes vízumot a moszkvai német nagykövetségen. Az orosz fővárosból Párizsba utazott. Az egyelőre nem ismert, hogy pontosan miként utazott tovább Franciaországból Németországba. A merénylet előtt néhány nappal érkezett Berlinbe, és valószínűleg áldozatának megfigyelésével foglalkozott. Nagyobb összegű készpénzt, Moszkvába szóló repülőjegyet és paprikaport találtak nála. Az anyag nyomkövető kutyák félrevezetésére is alkalmas. A férfit előzetes letartóztatásba helyezték, egyelőre előre kitervelt emberöléssel gyanúsítják. Kihallgatása eddig eredménytelen - írta a Der Tagesspiegel.  A többi között felidézték, hogy súlyos feszültség keletkezett a brit-orosz viszonyban, miután tavaly márciusban az angliai Salisbury városában novicsok típusú idegméreggel merényletet követtek el Szergej Szkripal orosz-brit kettősügynök és lánya ellen. A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel.

Moszkva: nem mi voltunk

Moszkva azonban tagadja, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz, és ugyanezt ismételték meg a csecsen férfi meggyilkolásával kapcsolatban is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak azt mondta, hogy az orosz államnak és hivatalos szerveknek nincs közük a georgiai állampolgárságú csecsen férfi berlini meggyilkolásához.
Szerző