Sorsdöntő meccs jön a női röplabdásoknak

Publikálás dátuma
2019.08.28. 12:30

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Az azeri vereség nem csak a nézőkben okozott kellemetlen élményeket.
Nincs minden veszve, de innen már rögös és veszélyes út vezet az áhított cél, a csoportból való továbbjutás felé a női röplabda válogatottnak a hazai rendezésű Európa-bajnokságon: a csapat a Papp László Arénában az észtek legyőzése után kikapott a románokról és az azeriektől is. Különösen az utóbbi, 3:0-s vereség volt fájó, mert így hiába van még két meccs a csoportban, az olimpiai éremre esélyes hollandok ellen nincs reális sansza a csapatnak, így vélhetően a horvátok elleni szerda esti ki-ki parti dönt a továbbjutást érő negyedik hely sorsáról. Az azeri vereség nem csak a nézőkben okozott kellemetlen élményeket. „A harmadik szettnél előbb kellett volna elhinnünk, hogy többre vagyunk képesek” – idézte a távirati iroda Török Katát, a Vasas ütőjátékosát. Jan De Brandt, a magyarok belga szövetségi kapitánya azt mondta, nem csalódott, erős riválistól kaptak ki. „Az azeriek minden játékelemben jobbak voltak nálunk, de így is voltak jó periódusaink” – nyilatkozta a szakember. „Nagyon szomorú vagyok, de nem szabad összezuhannunk” – mondta Szakmáry Gréta. Szerinte ez a mérkőzés nem úgy sikerült, ahogy várták, fontos szituációban rontottak, nem tudták befejezni a támadásaikat, azokba mindig becsúszott egy-egy hiba. Bleicher Réka szerint a nyitásfogadáson kell csiszolni, hogy abból eredményesebben tudjanak támadni. „Az azeriek erősen és taktikusan nyitottak, ez volt a győzelmük kulcsa” – jelentette ki a feladó. Az azeri Ayshan Abdulazimova, aki amúgy a magyar bajnok Vasas centere, a mérkőzés után azt mondta, örül, hogy 3-0-ra nyertek, ugyanakkor a játékuk még messze van attól, amit elvárnak maguktól. „A döntőbe jutás a célunk, de ehhez okosabban kell röplabdáznunk” – mondta a 26 éves játékos. Hozzátette, nyugodtabbnak kell lenniük, de mivel nem régóta dolgoznak együtt a szövetségi kapitány Giovanni Caprarával, tanulják az általa használt játékrendszert. Az azerieket irányító világbajnok és Bajnokok Ligája-győztes olasz szakember az MTI-nek azt mondta, büszke csapatára, és örül annak, hogy amikor a harmadik szett végén a magyarok nyomást helyeztek rájuk, akkor is tudták a saját játékukat játszani. 
Szerző

„Egy ördögi körbe kerültem” – 29 évesen visszavonult az Indianapolis Colts irányítója

Publikálás dátuma
2019.08.28. 11:20
Tom Brady (balra) más eset, a legenda még 42 évesen is simán ütközik a meccseken, míg Luck vállműtéte végzetesnek bizonyult
Fotó: AL BELLO / AFP
Andrew Luck, a profi amerikaifutball-ligában (NFL) szereplő Indianapolis Colts irányítója 29 évesen vonult vissza, pedig több száz millió dollárt kereshetett volna még.
Senki sem számított rá, a hétvégén mégis visszavonult Andrew Luck, a profi amerikaifutball-ligában (NFL) szereplő Indianapolis Colts irányítója. A 29 éves játékos döntése derült égből villámcsapásként jött két héttel az alapszakasz rajtja előtt – igaz, annak tükrében nem meglepő, hogy 2016 óta folyamatosan komoly sérülésekkel bajlódott. Luck a szombati, Chicago Bears elleni összecsapáson is civilben jelent meg, a lelátón pedig futótűzként terjed a visszavonulásának híre, hangos pfújolás kíséretében hagyta el a pályát.
Nem sokkal később pedig őszintén vallott érzéseiről. „Ez életem legnehezebb döntése. Az elmúlt négy évben egy ördögi körbe kerültem: sérülés, fájdalom, rehabilitáció, sérülés, fájdalom, rehabilitáció. Úgy éreztem, hogy beleragadtam ebbe a körbe. Az egyetlen kiút a visszavonulás, mert egyszerűen kiveszett belőlem a játék iránti szeretet” – indokolta lépését Luck, aki a 2016-os szezont kínszenvedéssel játszotta végig. Az alapszakasz során mindössze egyszer nem lépett pályára agyrázkódás miatt, a 2017-es idényt viszont teljesen kihagyta, hogy vállműtétjét követően a lehető legjobb állapotban térjen vissza.
Mint utóbb kiderült, erre már nem kerülhetett sor, pedig 2012-ben minden idők egyik legnagyobb tehetségeként került az NFL-be. A drafton az előző szezon legrosszabb csapataként elsőként választó Indianapolis választotta ki Luckot, akinek a Denverbe igazoló ikont, Peyton Manninget kellett pótolnia. Újoncként számos rekordot megdöntött, rögtön az elit irányítók között jegyezték. Csapatát többször is a rájátszásba vezette, 2014-ben az Amerikai főcsoport (AFC) döntőjéig vitte a Coltsot. NFL-karrierjét 2000 sikeres átadással, 23 671 passzolt yarddal és 171 touchdownnal zárta.
Az irányító 2016-ban öt évre szóló, 122 millió dolláros szerződést írt alá, tehát élő kontraktussal vonult vissza. A szabályok szerint csapata visszakövetelhetett volna bizonyos összegeket: Luck tartozott volna 12,8 millióval a 32 milliós aláírási bónuszából, illetve még 12 millióval a márciusban kifizetett roster bónusza (keretbe kerülés és/vagy ott bizonyos idő eltöltése után járó bónusz) miatt. A csapat tulajdonosa, Jim Irsay viszont rendkívül nagyvonalú volt, elállt a jogától, ez a Colts kvázi végkielégítése Luck számára mindazért, amit a franchise-ért tett. Irsay szerint Luck közel 500 millió dollártól esik el ezzel a döntésével, számolva a következő két nagy szerződésével. Mindez nem túlzó, lévén a New England Patriots hatszoros bajnok irányítója, Tom Brady még 42 évesen is aktív.
Ugyanakkor napjainkban nem jellemző, hogy a játékosok ennyi időt töltsenek el az NFL-ben, a Luckhoz hasonlóan szintén 29 éves Rob Gronkowski márciusban, harmadik Super Bowl-győzelme után nem sokkal jelentette be visszavonulását – szintén csak sérülések, fájdalmak miatt.
A játékosok óvatossága pedig érthető, egy 2017-es tanulmány szerint csaknem minden második visszavonult amerikaifoci-játékos az agyrázkódás tüneteit mutatja. A memóriatesztek végzésekor a volt játékosok 45 százalékánál merültek fel tanulási és memóriagondok, 42 százalékuknál koncentrációs zavarok – írták a kutatók, akik szerint munkájuk abban is segít, hogy a demenciával, depresszióval és az öngyilkossággal is összefüggésbe hozott krónikus traumatikus enkefalopátiát (CTE) jobban megértsék. A CTE az idegrendszer degeneratív betegsége, mely elsősorban a gyakori fejsérüléssel járó sportokban résztvevőket veszélyezteti.
A vizsgálatok immár folyamatosan zajlanak a témakörben, a New York-i Rochesteri Egyetem kutatói 38 egyetemi amerikaifutball-játékost vizsgáltak egy évadon át. Több mint kétharmaduk szenvedett el középagysérülést a szezon alatt, noha mindössze kettő játékosnak volt diagnosztizált agyrázkódása. A kutatások immár bizonyítják, hogy a sport agysorvadást okoz a játékosoknak, a kérdés ezután az, hogy egy felelős szülő engedi-e gyermekének, hogy az amerikai futballt válassza.
Az NFL 2020-as idénye mindenesetre szeptember 6-án, magyar idő szerint péntek hajnalban veszi kezdetét a Chicago Bears és a Green Bay Packers összecsapásával.
Szerző
Témák
NFL agysérülés

Úgy tűnik, az MLSZ-nek még nincs igazi koncepciója a fiatalok bevonására

Publikálás dátuma
2019.08.28. 10:35

Fotó: Koncz Márton / Népszava
Évente változó rendeletekkel próbálja ösztönözni utánpótlás korú labdarúgók szerepeltetését az MLSZ, ami egyrészt tanácstalanságot jelez, másrészt alig vannak tehetségek a hazai futballban.
Egyik évben az úgynevezett fiatalszabállyal, az elmúlt szezonban az úgynevezett produktivitási rendszerrel, idén a kettő ötvözetével próbálja a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) ösztönözni az ifjú tehetségek pályára lépését a magyar élvonalbeli és másodosztályú bajnokságban. Az évről évre változó rendszer azt mutatja, hogy az MLSZ-nek nincs koncepciója a fiatalok bevonására a sportág vérkeringésébe, másrészt mozgástere sincs a szövetségnek: a nem létező tehetségeket ugyanis nem lehet pályára küldeni. Nem tud olyan ösztönző rendszert kitalálni az MLSZ, amely előcsalogatja a tehetséges fiatal futballistákat, ha nincsenek ügyes fiatalok. 
Az MLSZ-nek ott van nagyon komoly felelőssége, hogy az (elvileg) az utánpótlásnevelést elősegítő tao-milliárdok felhasználásának ellenőrzésében közel kétéves az elmaradása. Senki sem kéri számon az állami milliárdok elherdálását, pedig minden kétséget kizáróan látszik, hogy az akadémiákon nem folyik minőségi képzés. A közpénz elköltése ellenben első osztályú. 
Idén az MLSZ június 12-én, szűk két hónappal a bajnoki rajt előtt jelentette be, hogy visszanyúl a régi fiatal szabályhoz is, melyet azért szüntetett meg 2018 nyarán, mert az MLSZ indoklása szerint „állandó nyomás alatt tartotta a klubvezetőket és edzőket, olyan kritikát is kaptunk, hogy ezzel bizonyos mértékig még a versenysemlegesség is csorbult, mivel az a klub, amelyik nem engedhette meg magának, hogy elengedje ezt a forrást, olyan áron is kénytelen volt beállítani a fiatal játékost, hogy ezzel meggyengítette az adott csapatrészt” – magyarázta a fiatal szabály megszüntetését Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgató 2018-ban a Nemzeti Sportnak. „Több klubnál is megfigyeltük, hogy a bajnokság hajrájához közeledve álltak le az előírás betartásával, a kiesés elkerülése vagy a kupaindulást eredményező helyek megszerzése ugyanis nagyobb súllyal esett latba. Arról nem is beszélve, hogy a piacképes fiatal labdarúgók ára és fizetési igénye nagymértékben megemelkedett, ami az eredeti céllal teljesen ellentétes volt. Egy éve emiatt olyan olyan alternatív megoldáson kezdtünk el gondolkodni, amely képes lehet az eredeti célt a negatívumok kiküszöbölésével elérni.” 
Ezután lépett életbe az előző szezonban a produktivitási rendszer, amit a klubok is üdvözöltek, mert igazságosnak, objektívnek tartották. A fiatal játékosok lejátszott percei után egy megadott képlet segítségével még az alacsonyabb osztályban szereplő nevelő klubok is láttak pénzt abból, ha a náluk nevelkedett ügyes futballista az NB I-ben, NB II-ben vagy az NB III-ban akár csak pár percre is pályára lépett. Az MLSZ a produktivitási rendszerről azt állította, „sok európai országban alkalmazzák, de ennyire finomra hangolva sehol sem működik a rendszer.” 
Ebben a szezonban a kontinensen egyedülállóan finomra hangolt produktivitási rendszer a fiatal szabállyal együtt próbálja elérni a tehetségek szerepeltetését a bajnoki mérkőzéseken. A fiatal szabály úgy módosul: a 21 éven aluli játékosoknak lehetőségük lesz az NB II-ben is pályára lépni, ha az adott hétvégén az NB I-ben nem játszottak vagy csak minimális ideig kaptak bizonyítási lehetőséget. A tapasztalatokat a bajnokság végén értékeli az MLSZ elnöksége.

Öt csapatban játszott 20 év alatti labdarúgó

Az első három bajnoki fordulóban a tizenkét élvonalbeli klub közül öt – Debrecen, Puskás Akadémia, Zalaegerszeg, Kisvárda, Honvéd – küldött pályára 20 évesnél fiatalabb játékost. Az a csapat, amelyik az egész szezonban összesen legalább 2970 perc lehetőséget ad a fiataloknak, 50 millió forint extra támogatást kap az MLSZ-től. (A 2000. január 1. után született futballisták játékpercei duplán számítanak.) Jelenleg a Puskás Akadémia vezet 578 perccel (a csapatban egy fiatal, a 17 éves Radics Márton szokott szerepelni), megelőzve a Honvédot (502) és a Kisvárdát (490).

Témák
labdarúgás MLSZ
Frissítve: 2019.08.30. 12:57