Előfizetés

A varjak koleszterinszintjét is megemeli a sajtburger

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.27. 15:09

Fotó: JBER ALAM / AFP
A városi környezetben élő varjaknak, amelyek hozzáférnek emberek ételhulladékához, magasabb a koleszterinszintjük a vidéken élőknél – derítették ki amerikai ornitológusok.
Andrea Townsend és munkatársai a New York államban lévő Hamilton College-ban 140 fiatal varjútól vett vérmintát koleszterinszintjük méréséhez Kaliforniában, hogy nyomon kövessék fennmaradásuk esélyeit. Azt találták, hogy minél közelebb éltek a madarak a városi környezethez, annál magasabb volt a koleszterinszintjük. 
Hogy közvetlenül is teszteljék az emberi élelem hatásait, a kutatók New Yorkban élő varjúfiókákat rendszeresen sajtburgerekkel tápláltak és összehasonlították koleszterinszintjüket olyan madarakéval, akik a közelben éltek, de maguknak kellett gondoskodniuk táplálékukról. A sajtburgert evőknek magasabb volt a koleszterinszintjük, mint a másik csoportnak, hasonlóan ahhoz, ahogyan azt Kaliforniában tapasztalták.
A kutatók kimutatták azt is, hogy a városi madarak esetében alacsonyabb volt az életben maradási arány az első három évben, mint a vidéki varjaknál, de nem a magasabb koleszterinszinttel okolható nagyobb elhullásuk. Sőt a New York-i populációnál a magasabb koleszterinszint hozzájárult jobb testi állapotukhoz. „Az összes rossz sajtó ellenére, a koleszterinnek vannak előnyei is, kiszolgál egy sor alapvető életfunkciót. Sejtmembránjainak fontos része és kulcsfontosságú hormonok összetevője” – idézte Townsendet az Amerikai Ornitológiai Társaság közleménye.
„Tudjuk, hogy a túlzott koleszterinszint betegséget okoz embereknél, de azt nem, hogy mi a »túlzott« a vadmadaraknál”

– tette hozzá.

Townsend nem javasolja, hogy az emberek kezdjék sajtburgerekkel vagy más feldolgozott élelmiszerrel etetni a vadmadarakat. „A vadmadarak nem úgy fejlődtek, hogy feldolgozott élelmiszert fogyasszanak, ennek lehetnek negatív következményei, amelyeket nem mértünk, vagy amelyek csak hosszabb idő múlva jelentkeznek.” A madáretetés jó mód arra, hogy kapcsolatba lépjük a természettel, de bizonyos élelmiszerek, amelyeket az emberek a vadállatoknak adnak, nem tesznek jót ezen állatok egészségének – hangoztatta.

Az optimisták nemcsak derűsebben, hanem tovább is élnek

MTI
Publikálás dátuma
2019.08.27. 13:44

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY / AFP
Az optimista emberek jóval tovább élnek, mint a pesszimisták - állapították meg amerikai kutatók, akik a derűlátás elősegítésére leginkább a mozgást javasolják.
Lewina Lee, a Bostoni Orvosi Egyetem munkatársa és kollégái a Proceedings című tudományos folyóiratban bemutatott vizsgálatukban két adatbankot használtak, amelyekben évek óta tárolják a bizonyos foglalkozások képviselőire vonatkozó kórtörténetek információit. Így csaknem 70 ezer ápolónő és 1429 veterán egészségi állapotára és életmódjára vonatkozó adatok álltak rendelkezésükre. Kérdőívek és tesztek segítségével azt is megállapították mindenkiről, hogy inkább optimista vagy pesszimista beállítottságú-e.
A tudósok a nőket négy, a férfiakat öt csoportra osztották pesszimizmusuk vagy optimizmusuk mértéke alapján. Az eredmények szerint a különösen optimista csoportba tartozó nők 15 százalékkal tovább éltek, mint a pesszimista csoport. Olyan nőket vizsgáltak, akiknek hasonlóak voltak demográfiai jellemzőik és betegségeik. 
Az optimista férfiak átlagosan 11 százalékkal éltek tovább, mint a pesszimisták. A legoptimistább nők csoportjában 50 százalékkal volt nagyobb annak esélye, hogy legalább 85 évet éljenek, mint a legpesszimistábbak csoportjában. A férfiak esetében ez a különbség 70 százalékos volt.

A kutatók azt akarták kideríteni, hogy a hosszabb várható élettartam hátterében az áll-e, hogy az optimisták alapvetően egészségesebben élnek, például rendszeresen járnak orvoshoz, kevesebbet dohányoznak és kevesebb alkoholt fogyasztanak, valamint többet sportolnak. Megállapították, hogy ezek figyelembe vétele mellett a különbségek csökkennek, de továbbra is az optimisták élveznek előnyt. Hasonló életmód mellett pedig jóval tovább élnek. 
"Más tanulmányok azt sugallják, hogy az optimista emberek jobban tudják szabályozni érzelmeiket és viselkedésüket. Jobban kiheverik a stresszes szituációkat és a nehézségeket" - hangsúlyozta Laura Kubzansky, a bostoni intézmény munkatársa. Az optimisták társadalmilag is jobban integrálódnak, ami szintén hatással van a várható élettartamra. 
Az optimizmus részben genetikailag meghatározott, de tanulható is - vélik a szakértők. "Ez a tanulmány nagy jelentőségű a közegészségügy szempontjából, mivel arra utal, hogy az optimizmus olyan pszichológiai tényező, amely meghosszabbíthatja az emberéletet. Érdekes módon 
az optimizmus mértéke befolyásolható, erre léteznek egyszerű módszerek és terápiák"

- fejtette ki Lewina Lee, a tanulmány vezető szerzője.

Optimistaként azokat az embereket definiálták, akik hisznek abban, hogy jó dolgok történnek és várakozással tekintenek a jövőbe, mert új célokat valósíthatnak meg.

Front nincs, de előbb a fülledtség, aztán a hőség terhel

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.08.27. 11:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A héten, bár front nem várható, folytatódik a változékony és fülledt időjárás a hét második felében száraz forrósággá alakul, és ez mindenkit megvisel.
Kedden, de a héten sem érkezik front a térségbe, a humánmeteorológiai helyzet tovább romlik: fokozódik a szervezetét érő terhelés – olvasható a Meteo Klinika oldalán. Eleinte a változó felhőzet mellett még fülledt lesz a levegő, és többször akár záporok, zivatarok is kialakulhatnak, majd a hét közepétől szárazabb napok következnek. A hőség fokozódik, akár 33-35 fokos is lehet a forróság. 
Mindez különösen a keringési problémákkal küszködőknek okoz panaszokat: a délutáni, esti órákban vérnyomás-ingadozást, rosszullétet és légszomjat is tapasztalhatnak. A zivatarok idején pedig az asztmások állapota romolhat - írta Facebook-oldalán Pintér Ferenc, az intézmény igazgatója.
Arra nincs esély, hogy egyre jobban viseljük a kánikulát, a tartós hőséget ugyanis a szervezetünk nem tudja megszokni. Sőt mivel a hőterhelés összeadódik, nemcsak a legyengült, de az egészséges szervezetet is egyre inkább kimerítheti. Csökken a stressztűrő képesség, fáradtak, ingerlékenyek lehetünk: mások, de a saját idegeinkre is mehetünk, és nő a reflexidő, így a balesetveszély is fokozódik - írta a meteogyógyász.