Szabad szemmel: Orbán egy hűséges rabbi segítségében bízik

Publikálás dátuma
2019.08.27. 06:47

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 27.
The Washington Post Orbán Viktor azt reméli, hogy egy rabbi megmentheti az átszámítva 23 millió dollárért megépített, ám vitatott Sorsok Házát. A 3 éve elkészült létesítmény megnyitását folyamatosan gátolják a körülötte kirobbant ellentétek. Történészek és múzeumi profik úgy értékelték az eredeti elképzelést, hogy az a holokauszt revíziójával egyenlő. A miniszterelnök ezután vonta be a programba Köves Slomót. A tudósító rámutat, hogy az intézmény különösen éles fényben láttatja, bizonyos közép-és kelet európai kormányok – Magyarországon, Lengyelországban és Litvániában - miként próbálják újraírni a náci kollaboráció történetét, hogy ily módon javítsanak hírükön a világban. Ám ezek a próbálkozások még sosem érték el a kívánt hatást. Az érintett zsidó közösségeknek viszont el kell dönteniük, hogy mi a fontosabb számukra: a fájdalmas múlt pontos megértetése a nyilvánossággal, vagy a politikai biztonság egy bizonytalan jelenben. Kövesnek semmiféle tapasztalata nincs múzeumi ügyekben. Befolyása abból ered, hogy egy engedelmes hitközség vezetője, amely azonban nem tagja a Mazsihisznak. Egyben Orbán hűséges támogatója, noha az homokzsákként használja Soros Györgyöt a migráció kapcsán, illetve a szélesebb szociális bajok leplezésére. A rabbi azt mondta a lapnak, hogy a miniszterelnök semmiképpen sem antiszemita. Ám a felmérések azt igazolják, hogy igenis van kapcsolat a Soros elleni retorika és a zsidóellenes érzelmek felerősödése között. Kőszeg Ferenc pedig egyértelműen antiszemitának minősíti a politikust. Mivel már létezik a Páva utcai központ, sokan megkérdőjelezik a Sorsok Házának értelmét, illetve úgy látják, hogy annak segítségével a hatalom igyekszik ellenőrizni, miként emlékezzenek a múltra. Ennek érdekében már megváltoztatták az alaptörvényt és olyan szobrokat állítottak, amelyek azt hivatottak bizonyítani, hogy az ország áldozat volt, és egyáltalán nem felelős a német megszállás után történtekért. A kormány befolyásolta a vonatkozó tudományos kutatásokat is, és fasiszta írók műveit vette be a kötelező tananyagba. Továbbá megpróbálja rehabilitálni Horthyt. A Sorsok Házáról sem a kormányszóvivő, sem Schmitt Mária nem kívánt nyilatkozni. Az egyelőre nem világos, mennyi marad meg az Orbán bizalmasának számító történésznő elképzeléseiből. Ugyanakkor Heiszler András, a Mazsihisz elnöke azt mondja, az EMIH engedte, hogy a hatalom a saját céljaira használja fel. Mindenesetre Kövesnek sikerült több tekintélyes szakértőt is bevonnia az illetékes bizottságba, és azt állítja, hogy a múzeum két év múlva nyitja meg kapuit. Ám három professzort, aki nem volt hajlandó nevét adni a programhoz, kiraktak a hitközséghez tartozó Milton Friedman Egyetemről, bár a rabbi tagadja, hogy a két dolog összefügg egymással. Egyben azt közölte, hogy szerinte a zsidó érdekeket úgy lehet a legjobban megvédeni, ha együttműködnek a kormánnyal. Meg hogy a zsidó vezetőknek nem kell politizálniuk. Heiszler ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy különösen a múlt század tapasztalatai alapján nem szabad megfeledkezni a méltóságról. Hiszen éppen azt kell visszaadni a zsidóknak. Ezért kár visszariadni attól, hogy időnként más véleményen legyenek, mint a hatalom.
Financial Times Az újság igen hasznosnak tartja Simonyi András most megjelent könyvét abból a szempontból, hogy bárki könnyebben megértse, miként jutottak el a volt szocialista államok a mostani külön úthoz. A volt NATO- és amerikai nagykövet azt írta meg, hogy az általa imádott rockzene miként segített megrendíteni a korábbi rendszert. Azóta azonban a térségben már elszállt a derűlátás, átadta helyét a demokratikus visszalépésnek. De érdemes felidézni a kommunizmus árnyékát és időnként zaklatott kapcsolatát a Nyugattal, mert abból sok következtetést le lehet vonni a mára nézve. A recenzió kitér arra, hogy Simonyi már azelőtt kivált a diplomáciai szolgálatból, hogy Orbán visszatért volna a hatalomba. A miniszterelnök alatt Magyarország fokozta a sajtó és az igazságszolgáltatás ellenőrzését, és próbálja átvenni a kutató intézeteket is. A kötet arra emlékeztet, hogy nem szabad biztosra venni a szabadságot.
FAZ A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja, hogy legutóbbi kötvényvásárlási programja a kormány iparpolitikáját szolgálná, szerinte az az intézmény pénzpolitikájának szerves része. Így abba beletartozik az is, hogy a cégek által kibocsátott értékpapírok megvételével az MNB forráshoz juttassa az érintett vállalatokat. Ez ugyanis segíthet elérni az inflációs célokat. A Növekedési Kötvényprogram pontosan ezt kettős megfontolást tartja szem előtt. Ennek megfelelően számára teljesen közömbös, hogy ki a tulajdonos, melyik ágazatról van szó és mekkora az adott cég, vagyis teljesen versenysemleges. Az állásfoglalás arra is rámutat, hogy az egész konstrukció nagy mértékben igazodik az Európai Központi Bank hasonló programjához. Ideértve, hogy olyan vállalkozásokra is kiterjedhet, amelyek kockázati minősítése rosszabb, mint az országé, de a bankok számára még hitelképesek. A jegybank elismeri, hogy itt egy unortodox eszközről van szó, de fenntartja, hogy az a hagyományos módszerekkel együtt a piaci likviditás helyreállítását célozza meg. 
Der Standard Európában a szabadság láthatja kárát, amikor a populisták nagyobb biztonságot és egyszerű megoldásokat követelnek. Ezt emelte ki a hagyományos Alpbachi Fórumon, Tirolban a neves bolgár politológus, Ivan Krasztev. Példaként a migrációt említette, amivel bizonyos körök valóságos pánikot keltenek a lakosságban, noha azt a tényleges számok egyáltalán nem támasztják alá. Lásd Magyarországot vagy Lengyelországot, ám a következmény az, hogy nyomás alá kerülnek a demokratikus és szabadságjogok. Ezzel párhuzamosan nagyon sokan települtek át az új tagállamokból Nyugatra és ez a fajta migráció csak fokozta a válsághangulatot. Pedig az elvándorlás időzített bombával ér fel. A fejlődést ugyanis erősen hátráltatja, ha pl. hirtelen eltűnnek az orvosok. Ennek politikai következményei vannak, mivel ahol bekövetkezik, ott bizonyíthatóan nagyon feljönnek a jobboldali-radikális pártok. És a növekvő elégedetlenség, illetve félelem azután felerősíti az igényt a nagyobb biztonságra, a szabadság és a demokrácia csökkenése árán. És egyelőre nem lehet látni, mikor érnek véget a támadások Kelet-Európában a jogállam és az alapvető jogok ellen. Az EU pedig nem sokat tud tenni ellene. A tanácskozáson az osztrák kancellár kifejtette, hogy ha egy állam túlzottan épít a megfigyelő apparátusra, az veszélyezteti a szabadság, a biztonság és a demokrácia kényes egyensúlyát, legyen szó az adatok kezelésének biztonságáról vagy a migrációról. Bierlein hozzáfűzte, hogy a kormányoknak védeniük kell a lakosság biztonságát, de a szabadságjogokat is. Ám a stabilitás és a béke legfőbb biztosítékát a jogállam jelenti. A fórum megnyitóján felolvasták Heller Ágnes beszédét, amelyet ő maga már nem tudott elmondani. Eszerint az emberi civilizáció ősidők óta próbálja megtalálni a megfelelő egyensúlyt a szabadság és a biztonság között. Az biztos, hogy biztonság nem lehetséges szabadság nélkül. Utóbbihoz pedig szükséges alapként az alapjogok együttese, a jogállam. Ha megkérdőjelezik pl. az emberi jogokat, akkor ennek elsőként a szabadság és a liberális demokrácia esik áldozatául – állapította meg egyfajta szellemi végrendeletként a filozófus posztumusz dolgozata.
New York Times/Reuters Az ügyvezető román miniszterelnöknek 45 napja van, hogy bizalmi szavazást kérjen, ez idő alatt új minisztereket kell találnia a koalíciós partner, liberális ALDE kiválása miatt megürült 3 posztra. Ily módon most valószínűleg megpróbálja bevonni a kabinetbe az RMDSZ-t is. Az eddigi kormány azért bukott meg, vagyis nagyobbik ereje, a Szociáldemokrata Párt azért szorult kisebbségbe, mivel szövetségese felsült azzal a próbálkozással, hogy saját elnöke, Tariceanu legyen az egyetlen ellenjelölt a novemberi államfőválasztáson. A PSD ehelyett éppen a miniszterelnököt, Dancilát választotta, hogy az szálljon ringbe Johannis ellen. Az új helyzetben az volna kézenfekvő, hogy idő előtt urnákhoz hívják a szavazópolgárokat, ám mivel már csak egy év van hátra a választásig, a megosztott ellenzék alighanem megpróbálja kitölteni az addig hátralévő időt. Az összefoglaló emlékeztet arra, hogy az EU és az USA erősen bírálta a román kormányt, amiért az igazságszolgáltatás folyamatban lévő átalakítása a jogállamot fenyegeti, ugyanakkor felvizezi a korrupció elleni harcot. Mindenesetre a PSD-nek most 25 hely kell a parlamenti többséghez, ami megnehezítheti a törvények elfogadását. A párt egyébként már a májusi EP-választáson elvesztette támogatóinak csaknem a felét, az ALDE pedig be sem jutott, ami azt jelenti, hogy a románok benyújtották nekik a számlát.
Szerző

Amerikai tagállamok pert indítottak a Trump-kormány ellen a fiatalkorú migránsok fogva tartása miatt

Publikálás dátuma
2019.08.27. 06:27

Fotó: PAUL RATJE / AFP
Az új szabály szerint korlátlan ideig őrizetben tarthatók.
Az Egyesült Államok 19 tagállama és a szövetségi főváros pert indított az amerikai kormányzat ellen a fiatalkorú migránsok határozatlan ideig történő fogva tartását célzó intézkedés miatt - jelentette be helyi idő szerint hétfőn este Xavier Becerra, Kalifornia főügyésze. A keresetet egy szövetségi bíróságnál nyújtották be Los Angelesben, mint Becerra elmondta, azért, mert Donald Trump amerikai elnök kormányzatának új döntése "érzéketlenül kockára teszi a gyermekek biztonságát és jólétét". Az ügyész hozzáfűzte: a kormányzat tervezett szabályozása aláássa a Flores bírósági egyezségként ismert megállapodást. A Fehér Ház nem kommentálta a kaliforniai ügyész bejelentését. Az amerikai belbiztonsági tárca a múlt héten jelentette be, hogy engedélyezni fogja az illegálisan az Egyesült Államokba érkezett migráns gyermekek korlátlan ideig tartó fogva tartását. Ennek értelmében hatályon kívül helyezik azt az 1997-ben született bírósági egyezséget, amely előírta a szövetségi hatóságoknak, hogy 20 napnál tovább nem tarthatnak őrizetben kiskorúakat az illegális migránsok számára fenntartott befogadó központokban, még a szüleikkel együtt sem. Az eddig érvényben lévő bírói határozat értelmében 20 nap eltelte után az amerikai államnak kell gondoskodnia a gyermekekről, számukra megfelelő intézményekben. Az új szabályozás szerint mind a gyermekek, mind a szüleik akár korlátlan ideig őrizetben maradhatnak a migránsokat befogadó központokban.  Az amerikai bevándorlási és vámügyi hivatal (ICE) adatai szerint jelenleg három olyan befogadó központ van, ahol családos bevándorlókat tartanak őrizetben. A két texasi és egy pennsylvaniai központban összesen 5500 ágy áll rendelkezésre, miközben csak júliusban több mint 42 ezer, elsősorban Közép-Amerikából érkezett családot tartóztattak fel az Egyesült Államok déli határainál. Az Axios hírportál emlékeztetett arra, hogy Xavier Becerra ügyésznek ez a tizenharmadik pere a szövetségi kormány ellen bevándorlási ügyek miatt.
Szerző
Témák
USA

Bolsonaro: Ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne

Publikálás dátuma
2019.08.26. 21:34

Fotó: GABRIELA BILO / AFP / Agência Estado
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Macron személyes politikai tőkét akarjon kovácsolni az erdőtüzek által okozott „nemzetközi válság” ügyével.
Jair Bolsonaro brazil elnök egy keddi Twitter-bejegyzésében óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Tette mindezt az után, hogy Emmanuel Macron francia elnök bejelentette:
a hét legfejlettebb ipari ország (G7) 20 millió dolláros azonnali segélyt nyújt az amazóniai tüzek megfékezésére.

Az elnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy – mint azt korábbi megnyilatkozásaiban már kifejtette – Macron személyes politikai tőkét akarjon kovácsolni az erdőtüzek által okozott „nemzetközi válság” ügyével. Bolsonaro szerint
ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne.

A brazil államfő ehelyett regionális megoldást szorgalmazott. Hozzátette: beszélt Iván Duque kolumbiai elnökkel arról, hogy szükség van arra, hogy az Amazonas-medencében fekvő legtöbb ország közös tervet dolgozzon ki „szuverenitásunk és természeti kincseink védelmének szavatolásáért”. A francia elnök keményen visszavágott Bolsonarónak, akivel az elmúlt napokban többször is összeszólalkozott az ügy miatt. „Bolsonaro nem mondott nekem igazat” az esőerdőre vonatkozó terveivel kapcsolatban a júniusi G20-csúcstalálkozón, amely az EU és a Mercosur – a Dél-amerikai Közös Piac – közötti kereskedelmi megállapodás jóváhagyásához vezetett – mondta. Párizs szerint a brazil Amazonasban uralkodó helyzet miatt ellenezni fogja az egyezményt. A francia államfő Sebastian Pinera chilei államfő társaságában bejelentette: az Amazonasra vonatkozó kezdeményezést fognak beterjeszteni az ENSZ Közgyűlésében a régió „összes országával együtt”. Mint jelezte, az indítvány újraerdősítési intézkedéseket foglalna magában, akárcsak „a helyi lakosságok jóváhagyásával és érdekében végrehajtandó konkrét projekteket a fenntartható fejlődés és az ökológiai mezőgazdaság érdekében”. Macron korábban azt is mondta: Franciaország – amely Francia Guyana által szintén amazonasi országnak számít – katonai eszközöket bocsát rendelkezésre a tűz oltásához. A francia köztársasági elnök a G7 biarritzi csúcstalálkozóján hétfőn jelentette be, hogy az országcsoport tagjai 20 millió dolláros (csaknem hatmilliárd forintnak megfelelő) azonnali segélyt nyújtanak az Amazonas-medencében fekvő országoknak az erdőtüzek megfékezésére, illetve hosszú távú globális projektet kezdeményeznek az amazóniai esőerdő védelmére. Macron elmondta: az Egyesült Államok is támogatja a közös kezdeményezést, ő maga hosszú beszélgetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel az amazóniai erdőtüzekről. A francia elnök szerint Trump csupán azért nem vett részt a csúcstalálkozó biodiverzitással foglalkozó ülésén, mert kétoldalú találkozója volt. A francia elnök figyelmeztetett: a bolygó „legfőbb tüdejének” elvesztése komoly gondot jelentene a világnak.

Bolsonaro tiszteletlen megjegyzést tett Macron feleségére

Emmanuel Macron hétfőn élesen elítélte, hogy Jair Bolsonaro brazil államfő tiszteletlen megjegyzést tett a feleségére, Brigitte Macronra.  „Bolsonaro rendkívül tiszteletlen megjegyzéseket tett a feleségemről” – mondta a francia államfő a biarritzi csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatóján. „Mit mondhatnék Önöknek? Szomorú, szomorú, de még szomorúbb mindenekelőtt neki és a braziloknak” – fogalmazott Macron, hozzátéve: reméli, hogy „a braziloknak hamarosan olyan államfőjük lesz, aki méltó az elnöki tisztségre”, a nép „megbosszulja” államfőjének viselkedését. „Véleményem szerint a brazilok, akik egy nagyszerű nép, egy kicsit szégyenkeznek az ilyen megnyilvánulások láttán, és elvárják egy elnöktől, hogy normálisan viselkedjen másokkal” – adott hangot meggyőződésének a francia elnök. A brazil államfő a Facebook közösségi oldalon az egyik felhasználó bejegyzésénél tette a szóban forgó megjegyzést. A bejegyzés szerint a két elnök közötti szóbeli vita „valójában” abból ered, hogy Macron „irigy” Bolsonaróra feleségének szépsége és fiatalsága miatt. A felhasználó egymás mellé helyezte Bolsonaro és – a nála 27 évvel fiatalabb – felesége, illetve a francia államfő és – a nála 24 évvel idősebb, 66 éves – Brigitte Macron fényképét. „Ne alázd már meg. Hahaha” – írta reagálásában a brazil elnök.