Bryan Adams a Hősök terén ünnepli a Skandináv lottót - félmilliárd forintért

Publikálás dátuma
2019.08.26. 12:22

Fotó: Ajay Kumar Gautam / Copyright © Bennett, Coleman & Co. Ltd 2018. All rights reserved
Az ingyenes koncert kifejezetten erre az estére készített kétórás exkluzív show lesz szeptemberben.
Hatodik alkalommal ad koncertet Bryan Adams Magyarországon, a világhírű kanadai rocksztár szeptember 28-án a Hősök terén lép fel - írja az MTI. A kétórás, ingyenes koncert apropója a Skandináv lottó huszadik születésnapja lesz, a Szerencsejáték Zrt. közleménye szerint külön erre az alkalomra állítja össze a show-t a kanadai világsztár. Az előzenekar a Wellhello lesz. Az 59 éves énekes, gitáros, dalszerző Shine A Light című amerikai koncertkörútját megszakítva jön Budapestre. A Szerencsejáték Zrt. a közleményben kiemelte: a társaság, összhangban társadalmi felelősségvállalási programjaival ezen az eseményen is kiemelt figyelmet fordít a fogyatékossággal élő személyekre. Ennek jegyében kibővített mobillelátó várja az érdeklődőket. Tavaly Sting és Shaggy lépett fel a Hatoslottó harmincadik születésnapja apropóján, és miután a koncert költségvetését fél éven át titkolta a Szerencsejáték Zrt. - pedig közpénzről van szó -, idén a közleményben azt írják, ugyanakkora lesz az idei koncert költségvetése, mint a tavalyié.
Vagyis majdnem félmilliárd, egészen pontosan 489 741 308 forint.

Szerző

A kocsmafilozófia hagyományai

Publikálás dátuma
2019.08.26. 11:30

A cseh próza egyik legkiemelkedőbb személyisége, Petr Sabach szatirikus előadásmódjával Jaroslav Hasek és Bohumil Hrabal nyomdokaiba lépett. Erről tanúskodik regénye, az Ártatlan szeszcsapdák is.
Két éve itthon nem is számított hírértékűnek a cseh szerző, Petr Sabach halála. Nem ismertük őt, kevés művét ültették át magyarra. Pedig a 66 éves korában elhunyt író a cseh próza egyik legkiemelkedőbb személyisége volt, remek műveiből több film is készült, 1993-ban került a prágai mozikba Süvölvényévek, amely kísértetiesen hasonlít a négy évvel később bemutatott Csinibaba című magyar alkotásra (e regénye magyarul is megjelent), s szintén nagy siker övezte az 1999-es Kuckók című filmet, amit több mint egymillióan néztek meg a cseh filmszínházakban, többen, mint a hollywoodi szuperprodukciókat.

A kritikusok azonban a Pupendo – Irány a tenger című filmet tartották a legjobbnak, a mozi 2004-ben besöpörte az összes Cseh Oroszlán-díjat. A filmet Petr Sabach Ártatlan szeszcsapdák című regénye ihlette. Az író a nagy elődök, Jaroslav Hasek és Bohumil Hrabal nyomdokaiba lépett szatirikus előadásmódjával. Humorral ötvözi a társadalomkritikát, eléri azt, hogy az emberek saját magukon is nevessenek. És persze azon a koron, amiben felnőttek.

A regény három 16 éves barát mindennapjait mutatja be. A hatvanas évek unalmas szocialista történéseit, néhány évvel a Prágai Tavasz előtt. Ám a három barátnak köszönhetően ezek a napok nem is annyira egyhangúak, maguknak teszik izgalmassá – környezetük nem túl nagy örömére.

Még szó sem volt politikai nyitásról, az elbeszélő fiatalember nevelőapja, Beda is annál többet iszik, minél inkább elege van a kommunizmusból. S milyen borzalmak várnak azokra, akik inkább külföldre menekülnek? A prágai rádióból Petr megtudta, hogy nehezen találnak munkát, pedig a cseh emigránsok „zsíros dollárkrémmel szándékoznak kenegetni” kenyerüket, a fiú ezért megpróbált utánajárni annak, hogyan is nézhet ki az a bizonyos dollárkrém. Petr nem találta meg az imperializmus e szörnyűségét. Igen egyszerű körülmények között nőtt fel, sorsával akkor szembesült, amikor egy jómódú lányt, későbbi első szerelmét kezdte korrepetálni oroszból úgy, hogy egyébként legfeljebb egy-két szót sikerült elsajátítania kötelező nyelvtanulása során.

A műben fel-felbukkan az örök reménysugár: a tenger. Petr nevelőapja is ígérte már, hogy elviszi őt és édesanyját az ígéret akkori földjére, ám sosem jutottak el, mert Beda elitta a félretett pénzt. A fiatalok azonban saját kezükbe vették a sorsukat, elkötöttek egy autót, azzal mennek el a tengerhez, megcsodálhatják a hullámok csillogását. Ám nem értek célba, csak a prágai repülőtérig jutottak el, mert sikerült balesetet okozniuk. A gépkocsit vezető fiatalember barátjuk, Jirka Ptácnik ellen példás büntetést ígért a perét levezető bíró, de kiderült, hogy az illetőt jól ismerték az ifjak: amikor feketén akartak taxizni, hogy majd ebből tesznek szert bevételre, a részeg, már beszélni sem tudó bíró volt az első és egyetlen kuncsaftjuk. Ptácník így megúszta egy ejnye-bejnyével. A tenger a szabadság jelképe volt egy olyan világban, ahol útlevélhez sem volt könnyű hozzájutni. A fiatalokat és az időseket egyvalami köti össze: az alkohol. Isszák a sört, amiben meglátásuk szerint nincs is alkohol, az elvonón az orvos hiába próbálja meg felhívni a figyelmüket arra: 15 üveg sör azért már roncsolja a májat.

Bár az elbeszélés módja Hrabalét idézi, Sabach nem a részegek nem éppen összefüggő történeteit adja tovább. Jól felépített mű, nagyszerű olvasmány, s reméljük, a Csehországban 2003-ban megjelent folytatását is olvashatjuk majd magyar nyelven.

Infó
Petr Sabach: Ártatlan szeszcsapdák
Noran Libro, 2018
Témák
könyv

Ha eljönnek az angyalok - Bőköz fesztivál az Ormánságban

Publikálás dátuma
2019.08.26. 10:30
Csernik Szende történeteinek szereploit gyakran lábbábokkal eleveníti meg
Fotó: KÁLMÁNDY FERENC
Az Ormánságban a negyedik Bőköz fesztiválon négy településen huszonöt helyszínen nyolcvan program várta a látogatókat, több előre nem tervezett momentummal.
Egy fesztivál nulladik napjának programja sokszor akár különösebb tudatosság nélkül is szimbolizálja az egész rendezvény profilját, filozófiáját. Az idei ormánsági Bőköz fesztiválon egy Weöres Sándor-est indította a négy napos sorozatot. Hűvösvölgyi Ildikó és zenésztársai a szaporcai Hétöles tónál adták elő az Éjszaka csodái című produkciót. A helyszín abszolút találó a Weöres-szövegekhez. Egyszerre misztikus és nagyon is valódi. Márta István, a fesztivál elindítója régebben kinézte már a tavat, csakhogy ki kellett tisztítani. Mára már stég és fedett pergola is épült a tó közelében, hiszen Pál Csaba polgármester azonnal az ügy mellé állt. Így egy kedvelt, unikális célpont lett a tó és környéke. A Weöres-esten szalmabálákon ültek a nézők, ez egyébként is szinte állandó kellék, gyakorlatilag minden helyszínen. És ha már az alkalmi, természetes anyagból készült ülőbútoroknál tartunk, a pécsi egyetem építész hallgatói az arra járókat is bevonva egy nap alatt készítettek Szaporca főterén néhány hatalmas kosarat. Egy acélszerkezetet fontak körbe amerikai fűzzel, a belsejébe párnákat tettek és bele lehetett bújni, elidőzni, meditálni.
Már az előző években is kedvelt helyszínnek bizonyult Tésenfán „Pál Zsolti öko – és kultúrkertje”. Erre a néhány napra ugyanis megnyílnak a helyi házak, udvarok, kertek színpadi programoknak, kiállításoknak, alkalmi büféknek helyet adva. Az említett udvarban koncertezett Bonyár Judit és Hűvösvölgyi Péter, akik már előző nap a szaporcai Hétöles-tónál a Weöres-esten is közreműködtek. Bonyár Judit Édith Piaf sanzonjait énekelte franciául a tésenfai fülledt naplementében. Kiderült, van az estnek egy színházi változata is Piaf két arca címmel, amit korábban több évig Pécsett játszottak. Bonyár Judit úgy változott Piaffá, hogy közben önmaga maradt. A koncert után elmesélte: annak idején, amikor még kicsi volt, édesapja hazahozott egy orosz lemezt, amin Edit Piaf énekelt. Azóta újra rátalált ezekre a dalokra, melyekből, mint mondta, nagyon sokat tanult.
Piaf egyik interjújában úgy fogalmazott: csak a színpadon érzi magát szabadnak, ott tud eltűnni. Talán igaz ez valamennyire Cseh Tamásra is, akinek a dalait a Blue Spot elnevezésű formáció játszotta ugyancsak a tésenfai kultúrkertben. Egy dal erejéig Márta István is beszállt a buliba. Mint ismert, évtizedekkel ezelőtt sokat játszott együtt Cseh Tamással, most a Micsoda útjaim dallamait zongorázta a fiatal zenészekkel együtt, visszapergetve néhány percre az időt. Egy fesztivál legigazibb pillanatai mindig a spontaneitásból és az improvizációból születnek. Az egyik este a szaporcai főtéren összejött egy a szervező stábból és aznap fellépőkből álló csoport, akikhez pillanatok alatt kapcsolódtak a helybéliek. Egyszer csak Csernik Szende mesemondó elkezdett felolvasni egy szöveget. Eredeti székely dialektusban, csak úgy, ahogy mesél. Kiderült, saját szövegről van szó, hiszen nemrég jelentek meg saját „életmeséi” kötetben Meselélek címmel. A felolvasott rész épp arról szól, hogyan is lelt otthonra Magyarországon, miután úgy döntött, hogy Székelyföldről, Sepsiszentgyörgyről áttelepül. Aztán jött a közös éneklés, amikor a székely mesemondó együtt énekelt csángó népdalokat, a néhány órával még Édith Piaf-dalokat tolmácsoló Jászszentandráson élő Bonyár Szilviával.
A fesztivál záró nagyszínpadi koncertjét Kémesen Karácsony János jegyezte, aki LGT-dalokat énekelt, mint mondta, alanyi jogon. Karácsony hihetetlen energiával és színpadi erővel szólaltatta meg a nagy slágereket. Talán a legszebb része volt a koncertnek, amikor azt énekelte: Ha eljönnek az angyalok, otthon vagyok. Ott, akkor, abban a pillanatban sokan ezt el is hittük. 
A pécsi építészhallgatók muvébe bele lehetett bújni, elidőzni, meditálni
Fotó: KÁLMÁNDY FERENC

Drávacsehó

A Bőköz fesztiválnak Kémes, Tésenfa és Szaporca mellett hivatalos helyszíne Drávacsehi is. Az építész végzettségű Németh Tamás polgármester elmondta, a kétszáz fős település először meghívott településként vett részt a sorozatban kisebb programokkal, aztán már tavaly és idén is bővült a repertoár. Új helyszínt is kialakítottak a régi kocsma épületében létrejött Drávacsehót. Az épületet a helyiek az utolsó pillanatban meszelték ki, és mindenki hozott otthonról néhány tárgyat, amely a tájház elemekkel vegyített szórakozóhely kelléke lett. A fesztivál alatt az épületben egy négy tagú roma zenekar húzta a talpalávalót sokak örömére.

Szerző